KORÁBBI HÍREINK...

Fontos szakmai javaslatok a járművezető-képzés megújításához!

Tóta Zoltán szakoktató levele!

Május eleji szakmai hírek!

Május első hetében a járművezető-képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó új rendeleti változások még nem ismertek a szakma nyilvánossága előtt. Léteznek ugyan bizalmas „munkaanyagok” bizonytalan forrásokból, de ezekre nem lehet alapozni. A szakmai érdekképviseletek külön-külön, de összefogva is próbálkoznak információhoz jutni, szerepet vállalnának az érdekegyeztetésben. Mindhiába. Nincs erre fogadókészség! A korábbi honlapunkon is jelzett április 27-ére összehívott országos érdekképviseletek találkozója is mély csalódottsággal fejeződött be, pedig akár eredménye is lehetett volna, hiszen meghívást kapott oda az egyetlen olyan érdekképviselet vezetője is, aki folyamatosan részt vesz az új képzési rendeletet előkészítő munkában. A meghívott érdekképviseleti vezető azonban titoktartási kötelezettségét hangsúlyozta, így a tanácskozás résztvevői nem lettek okosabbak a változásokat illetően. Egyébként ez nem vicc, Magyarországon az autósiskolák és oktatók nagyjából kilenc-tíz szakmai érdekképviseletéből csupán egy van, aki részt vesz a járművezető-képzés rendszerének megújításában, a jövő szempontjából igen fontos rendeletalkotásban, de úgy, hogy a többi társszervezettel nincs is kapcsolata. Még a két legnagyobb múlttal rendelkező MAISZ és JASZKOE szervezete is kimaradt a szakmai munkabizottságokból, akik pedig az Európai Autósiskolák Szövetségének (EFA) tagjaként, hivatalosan is képviselik hazánkat a járművezető-képzés ügyeiben.

Ennek okaival most nem is időznék, hiszen a legfontosabb mégis csak az lenne, hogy én a szerkesztő szakmai híreket közöljek az állítólag már júniusban megjelenő rendeletről, mert igénylik ezt az oktatással foglalkozó olvasók. Teljes joggal, hiszen ettől a rendelettől várják megélhetésük garanciáit, valamennyire szeretnék látni a jövőt. A változásokra pedig szükség van, hiszen mindenki tudja, ma már a közlekedésbiztonságra nézve is veszélyessé vált a vállalkozó autósiskolák ellehetetlenülése, az oktatók alacsony bérezése, de legfőképpen tanulóvezetők kiszolgáltatottsága. Megpróbáltam tehát én is szóra bírni a minisztérium régi, hozzáértő és illetékes szakemberét, a Közlekedéstudományi Intézet felelős tagozatvezetőjét, az NKH képzéssel és vizsgáztatással foglalkozó főosztályvezetőjét, nem nyilatkoznak. Nem akarnak semmit sem mondani az új rendelettervezetbe foglalt változásokról. Pedig már lehetne mit elmondani, hiszen az hivatalos ígéret, hogy az új rendelettervezet hamarosan, két héten belül felkerül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapjára. Ott lesz majd olvasható. Be kell érnünk ennyivel.

Balogh Zoltán

ÁPRILISI AKTUÁLIS HÍREK

A Moharos Társaság szakmai érdekképviseletei a 2011. április 8-án tartott közgyűlésükön csalódottan állapították meg, hogy a járművezető-képzés és vizsgáztatás fejlesztésének kérdéseivel megbízott Közlekedéstudományi Intézet (KTI) váratlanul lemondta az április 15-re tervezett érdekképviseletekkel való konzultációt. A lemondás okaként azt jelölték meg, hogy további vizsgálatokat és egyeztetéseket végeznek, még nem célszerű a felméréseket és az eredményeket értékelni, de a koncepcionális szempontok kialakításának előrehaladásával kezdeményezni fogják a kapcsolatfelvételt.
A Magyar Autósiskolák Szövetségének erre adott válaszleveléből a következő gondolatokat emeljük ki. Remény még van arra, hogy a járművezető-képzéssel összefüggő jogszabályok kidolgozása a jelentősebb szakmai érdekképviseletek bevonásával valósulhat meg. Bízni még lehet abban, hogy a jogszabályokat előkészítő KTI sem tekint el a hatásvizsgálati kötelezettségektől, fontosnak tartja az egyeztetést, amihez érdemben csak az autósiskolák és oktatók döntő többségét képviselő nagy szakmai érdekképviseletek nyújthatnak segítséget.
A Moharos Társaság tavaszi közgyűlésén döntöttek az immár hagyományos Moharos kitüntetések odaítéléséről, továbbá arról is, hogy a helyzetre való tekintettel április 27-ére összehívják a magyarországi járművezető-képzésben működő valamennyi érdekképviselet vezetőjét, a legfontosabb szakmai kérdések, nézeteik összehangolása érdekében.

Márciusi benzinárak és tanfolyamdíjak a Fővárosban!

Super 95-ös - 377.9 Ft.

Euro 95-ös - 377.9 Ft.

Én szégyenlem magam!

Nem hoztak eredményt azok a fővárosi próbálkozások, amelyeknek célja az lett volna, hogy az oktatók és az autósiskolák vezetői együtt, szakmai jellegű egyeztetésen állapodjanak meg valami normálisabb, a jövőt is figyelembe vevő oktatói bérezésről. (Lásd korábbi levelünk - Dörnyei József). A kudarc várható volt, közvetlen oka az iskolák kicsi jövedelmezősége, az oktatók teljes kétségbeesettsége, a félelem.

Kézzelfogható eredmény helyett néhány fővárosi autósiskola március közepére szinte elöntötte a piacot a B tanfolyamok még az olcsóbbnál is olcsóbb kínálatával.

Hurrá!

Milyen jó lenne most a Tanulóvezető szaklap naiv főszerkesztőjeként együtt ujjongani az ugyancsak naiv tanulóvezetőkkel. Tavasz van, megint olcsóbb lett a jogosítvány!

Sajnos, nem vagyok már naiv főszerkesztő. Mint ahogy a szakmában mindenki, én is jól tudom, hogy mit jelentenek az alacsony tanfolyamdíjak. Még a korábbinál is gyengébb oktatási színvonalat, ma már a közvetlen veszélyt jelentik a kezdő vezetők számára. A tanulóvezetők sajnos ezt nem tudják, nem is nagyon érdekli őket, vagy már csak későn, esetleg nagyon későn veszik észre.

Elég nagy baj ez, hogy a fővárosban egyes autósiskolák vezetői nincsenek tisztában a felelősségükkel, folyamatosan fenntartják az őspiaci állapotokat, belekényszerítve ebbe az oktatókat is. Az pedig még nagyobb baj, hogy a közlekedési hatóság ma is úgy gondolja, ebben nincs felelőssége, és tévesen hiszi azt is, hogy a kimeneti szabályozás az jó, a vizsgák megoldják a gondokat.

Hát ezért van az, hogy én, aki már nem vagyok naiv főszerkesztő, és aki már több mint negyven éve ehhez a járművezető-képzésnek és vizsgáztatásnak nevezett szakmához tartozom, szégyenlem magam!

Korábbi híreink!

Oktatók, Autósiskolák, Érdekképviseletek!

Kedves Kollégák!

Ha abból indulunk ki, hogy 2011-ben a középfokú iskolai végzettségű gyakorlati oktatói munkával a garantált bérminimumot el kellene érni, akkor ez 94 ezer forint/hó. Ez azt jelenti, hogy a mai árakon számolva kb. 75 ezer forint nyugdíjat fogunk kapni.
Ha tehát legalább a minimum járulékalap összegét szeretné kitermelni a vállalkozó oktató, ez a garantált bérminimum kétszerese, azaz, nettó 188 ezer forint, órára lebontva kb. 2000 forintos óradíj.
Egy oktatójárműre a törvényes üzemanyag-elszámolás szerint átlagosan 1460 forint számolható el (itt a közepes 1200 köbcentis benzines autót számoltam), és ha tovább osztunk, szorzunk, akkor jelenleg a minimál óradíjnak 3 600 forint környékén kellene lenni.
Ha pedig arra gondolunk, hogy még az autósiskoláknak is kellene némi haszon, főleg, hogy az e-learning az elmélet bevételének jelentős százalékát elviszi, akkor az óradíjnak a pillanatnyi állás szerint legalább 5000 forint körül kellene mozognia.
Hozzáteszem: ma a B kategóriás tanulóvezetők, akik az oktatók munkája által már esélyes jelöltekké váltak, a forgalmi vizsga negyven percéért (de néha öt percéért is) pontosan 11 000 forintot fizetnek a hatóságnak.

Kedves Kollégák!

· Világgá kell kürtölni, hogy mi oktatók, autósiskolák bajban vagyunk, de még ennél is nagyobb bajban vannak a tanulóvezetők! Mi csak tönkre megyünk, de a tanulóvezetők nem kapják meg a minimum szolgáltatást sem! Nekik mindez az életükbe is kerülhet!

· Tudnia kell ezt mindenkinek! Nemcsak az oktatónak, az autósiskolának, az érdekképviseletnek, hanem azoknak is akik felelős beosztásban vannak, akik tehetnek azért, hogy megváltozzon ez a helyzet.

· Mindenkinek be kell mutatni, számításokkal, szakmai érvekkel alátámasztani, hogy mi, miért kerül ennyibe! Hogy itt igazságtalanságról van szó, ebből a jelenlegi óradíjból (akár a piac diktálja ezt, akár nem) tisztességesen nem lehet tanítani!

Én most jelentkezőket szeretnék, hogy kitaláljuk mit kell még tennünk. Minden érdekel, mindenki jöhet, oktató, autósiskola, érdekképviselet, aki támogatná ezt a kétségbeesett kezdeményezést!

Elérhetőségeim: + 36 30 2003577; Email: dornyeij@gmail.com

Dörnyei József
fővárosi szakoktató

Kedves Olvasók!

Korábban Kovács József olvasónk levele (Lent!) vetett fel „érdekes” kérdéseket egy Kormányrendelet hatályba lépése kapcsán. Nem értettük, vitattuk a közlekedési hatóság mb. főosztályvezetőjének sajátos, a tanulóvezetők és az autósiskolák számára hátrányos értelmezését, nem is hiába. A Járművezető-szakoktatók és Képzőszervek Országos Egyesülete pár nappal ezelőtt kapta meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból azt a levelet, melynek most csak az e témára vonatkozó hivatalos sorait közöljük.

…közúti járművezetői tanfolyamra az vehető fel, valamint elméleti vizsgát az tehet, aki a közoktatásról szóló törvény szerint alapfokú iskolai végzettséget megszerezte. Az alapfokú iskolai végzettség megszerzését a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon kell igazolni.

Ezt a rendelkezést csak 2011. január 1-jétől kell alkalmazni, akik tehát a tanfolyami képzést ezt megelőző időpontban kezdték meg, azoknak a közoktatásról szóló törvény szerinti alapfokú iskolai végzettség megszerzésére vonatkozó rendelkezést nem kell teljesíteniük.

(szerk.)

A január 6-án kelt olvasói levél...

Kedves Főszerkesztő Úr!

Én eléggé furcsának tartom Érsek István mb. főosztályvezető 2010. december 31-én megjelent tájékoztató levelét, hivatkozással a 205/2010.(VI.29.) Kormányrendeletre. A rendelettel persze semmi bajom, sőt örülök neki, hogy kiadták, de szerintem megint átgondolatlanul rendelték el az alkalmazását.

Ha ennek a rendeletnek meg van határozva a hatályba lépése, akkor miért érvényesítik ezt visszamenőlegesen?

Mi lesz azokkal a tanulókkal, akik tavaly elvégezték a tanfolyamot, be is fizették az elméleti tandíjat az autósiskolának, de nincs nyolc általános iskolai végzettségük?

Kihez fordulhatnak jogorvoslatért?

Hogyan lehet, hogy azokra is kiterjesztik ezt az ortopéd elképzelést, akik tavaly már vizsgáztak is, csak éppen sikertelenül?

Az autósiskola egyetlen ügyfelét sem minősítheti úgy, hogy ő sikeresen vagy sikertelenül végezte el a tanfolyamot…

Nem is folytatom tovább, mert csak "csúnyákat" tudnék írni…

Kovács József iskolavezető

Kazincbarcika

Kedves Olvasók!

A fent közölt olvasói levél már tíz napja olvasható itt a Főoldalon, azóta harmincan jeleztek vissza az ügyben. A harmincból egy hozzászóló fogalmazott úgy, hogy az ügyben jogorvoslatnak nincs helye, mert a rendeletmódosítást jó előre bejelentették. Egy vélemény szerint a levelet a minisztériumból kellene megválaszolni a jogalkotóknak, és talán érdemes lenne a kisebbségi jogok országgyűlési biztosának is elküldeni. Az összes többi, huszonnyolc vélemény pedig teljes mértékben azonosult Kovács József iskolavezető kollégánk, ill. a tanulóvezetők ebből származó gondjaival, valamennyien pontosabb értelmezését szeretnének látni a rendeletnek.

Időközben felkértük az olvasói levélben is megszólított NKH mb. főosztályvezetőjét Érsek Istvánt is, hogy válaszoljon a levélben feltett kérdésekre, ő azonban ezt nem vállalta. Az új hatóságnak a napokban megújult honlapjáról sem tudunk meg többet, hiszen (meglepő módon) ott még a régi követelmény szerepel, tehát hogy a B kategóriás tanfolyamra való felvételhez az írni, olvasni tudás a feltétel!

Az ügyet most mi azzal zárjuk, hogy nem sokat tudtunk tenni. Érdemes viszont elolvasni még Dr. Búzási Gábor ügyvéd levelét is, aki ugyancsak a főszerkesztő kérésére fejtette ki jogi álláspontját.

Tisztelt Szerkesztőség!

Hivatkozással a hozzám e-mailen eljuttatott kérdésre a következő tájékoztatást adom:

A Kormány a 205/2010.(VI. 29.) rendeletével módosította a gépjármű vezetésére jogosító engedély megszerzésének iskolai végzettségi feltételeit. A jogszabály mind a tanfolyamra történő felvétel, mind pedig az elméleti vizsgára bocsátás feltételeként, a közoktatási törvény szerinti alapfokú iskolai végzettség meglétét írja elő. A rendelkezés 2011. január 1-vel lépett hatályba. Kérdés, mi történik azokkal a közúti járművezetést tanuló hallgatókkal, akiket 2011 január 1-jét megelőzően, a korábbi feltételeket teljesítve vettek fel gépjárművezetői tanfolyamra, azonban vizsgáikat még nem tették le és nem rendelkeznek a jelenleg hatályos rendelkezéseknek megfelelő iskolai végzettséggel?

A közúti jármű vezetésére jogosító engedély megszerzése két szakaszra osztható. Az egyik az oktatás szakasza, amely a hallgató számára, képzési feltételeket megléte esetén a tanfolyamra történő felvétellel kezdődik. A másik a vizsgáztatási szakasz. Mindkét szakasz a közlekedési hatóság joghatósága alatt zajlik. A képzés esetében a közlekedési hatóságot a felügyelet és az ellenőrzés joga illeti meg. A második, a vizsgáztatási szakasz pedig a közlekedési hatóság feladata. A két szakasz egymásra épül és együttes teljesülésük akár több hónap vagy akár több évet is igénybe vehet. A jelentkezés, a képzés és a vizsgáztatás, a vezetői engedély megszerzésének folyamata szerves logikai egységet alkot. Tehát a rájuk vonatkozó szabályozást is ebben a logikai egységben, figyelemmel a tevékenység időbeni tartamára, indokolt meghatározni. Jogilag nem megalapozott, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelő, azokat a jelentkezéskor teljesítő, a tanfolyamra jogszerűen felvett hallgatóval szemben, a vizsgára bocsátás feltételeként, olyan követelményeket állítson a jogszabály, melyek a tanfolyami felvételnek nem voltak részei. Képzeljük el azt a helyzetet, amikor egy orvostanhallgatónak tanulmányai harmadik évében valamelyik vizsgáján a professzora azt mondja, hogy azért nem tehet vizsgát vagy pótvizsgát, mert egy évvel ezelőtt hatályba lépett egy olyan szabályozás, amely az egyetemre történő felvételi követelményként a középfokú francia nyelvvizsga meglétét is beiktatta. A példabeli hallgatónak azonban sajnos, ilyen nyelvvizsgája nincs. Igaz, ennek megléte korábban nem is volt felvételi követelmény.

A jogalkotó a közlekedésbiztonsági helyzet javítására, vagy más jogpolitikai szempontokra tekintettel természetesen szigoríthatja a tanfolyami jelentkezés és felvétel követelményeit. Ezt jelenleg az alapfokú iskolai végzettség meglétének bevezetése jelenti. A jogbiztonság és a szerzett jogok védelme alkotmányos érvényesülése azonban megköveteli, hogy a szakmailag egységes folyamat két része, a képzés és a vizsgáztatás között jogi összhang legyen meg. Tehát, akit a hivatkozott jogszabály-módosítást megelőzően, 2011 január 1-je előtt, a korábbi alkalmassági feltételekkel vettek fel közúti járművezetői tanfolyamra, az a személy ezekkel a feltételekkel kell hogy kerüljön vizsgáztatásra is. Vele szemben többletkövetelményeket támasztani nem lehet. Tekintettel a két ismertetett folyamat szerves szakmai és jogi egységére, amennyiben a vizsgáztatás során a felvételkor még nem támasztott, többletfeltételek is követelhetőek, akkor akár a jogszabály visszamenőleges hatályának tilalmába is ütközik a szabályozás. Mindezek alapján akár a hivatkozott jogszabály alkotmányos felülvizsgálata is indokolt.

A vizsgálat tárgyává tett jogszabály, a jogszabályi hierarchiában elfoglalt helye alapján magasabb szintű. Annak értelmezésére a bíróságok mellett kizárólag a jogalkotási hatáskörrel rendelkező minisztérium jogosult. A jogszabályt alkalmazó államigazgatási szervnek nincs erre jogköre. Ezért az ilyen szinten kiadott értelmezéseknek, állásfoglalásoknak nincs jogereje.

A jelenlegi szabályozás sajnos szakmai és jogi szempontból pontatlan. Indokolt a szabályázás felülvizsgálata. Helyes jogi álláspont szerint, a rendeletmódosítás hatálybalépése előtt, a 2010 december 31-ig a hatályban volt jogszabály betartásával felvett hallgatókat, ezekkel a feltételekkel kell járművezetői vizsgára bocsátani.

Budapest, 2011. január 16.

Dr. Buzási Gábor

Ügyvéd

A kárigény alapja, a jogellenes, kötelező vizsgák díja!

A Járművezető-szakoktatók és Képzőszervek Országos Egyesülete (JASZKOE) levélben értesítette a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökét, hogy kárigényt terjeszt elő az egyesület tagjainak jogszabályellenesen okozott 1.892.800 Ft-os kára miatt. A kárigény alapja a 2009-es kötelező továbbképzés után elrendelt kötelező vizsgák díja.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (3) bekezdése szerint „A külön jogszabályban meghatározott tevékenységet végző járművezető és a közúti közlekedési szakember, időszakos szakirányú továbbképzésen köteles részt venni”.
A törvény végrehajtására kiadott (módosított) 24/2005 (IV.21) GKM rendelet 21.§ és 32§ szerint az iskolavezetőnek és szakoktatónak évente az NKH Központi Hivatala által kiadott vagy jóváhagyott tanterv szerint szakirányú képzésben kell részt vennie.
A törvény és a rendelet nem tartalmaznak kötelező vizsgázási előírásokat, csupán a továbbképzésen való részvételt teszik kötelezővé, a további működés feltételévé.
Az érdekképviselet álláspontja, hogy a kiadott – jogszabálynak nem minősülő – „Módszertani útmutató” a különböző jogviszonyokban foglalkoztatott szakoktatókra és iskolavezetőkre nézve nem tartalmazhat kötelezettségeket, így az nem is lehet követelménye semmilyen vizsgára való megfelelésnek.
Határozott álláspontjuk az is, hogy az NKH „joggal való visszaélést” követett el, munkavállalói, foglalkoztatói, vállalkozói körre terjesztett ki olyan kötelezettséget, amire törvényi felhatalmazást nem kapott.
A Járművezető-szakoktatók és Képzőszervek Országos Egyesülete - a Ptk. 349. §-ára figyelemmel - kéri a Nemzeti Közlekedési Hatóságot, hogy tekintse át a jogi helyzetet, állapítsa meg, hogy nem a jogszabálynak megfelelően járt el, és intézkedjen az okozott kár megtérítéséről.

Még változhat a helyzet!

A magyarországi autósiskolák és szakoktatók országos hatáskörű érdekképviseletei még november elején levelet küldtek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének. Ebben kifejezték közös akaratukat, hogy a jövőben néhány a közlekedési hatóság hatáskörébe tartozó állami, közigazgatási feladatot a kamarai hatáskörben szeretnének tudni.
A válaszlevél november 29-én megérkezett. A kamara üdvözli az érdekképviseletek egységes elhatározását, és a rövid időn belül sorra kerülő új kamarai törvénytervezet gazdasági miniszterrel való egyeztetésén kezdeményezni fogja a járművezető-képzéssel összefüggő közjogi feladatok átvételének lehetőségét is.
Időközben, T/1746-os számmal közlekedési törvénymódosítás került a parlament elé, amiben újra ott van a zárt rendszerű elektronikus távoktatás bevezetése, továbbá a szakoktatók képzésének és továbbképzésének a felsőoktatási intézményekhez való rendelése, aminek részleteiben ezúttal sem egyeztettek a szakmai érdekképviseletekkel. A közlekedésbiztonságra és az autósiskolák közlekedésre nevelési tevékenységére egyaránt hátrányos törvénytervezet részletei még nincsenek elfogadva. Információink szerint a parlamenti képviselők is vitatják, még változhat a helyzet, még van ok a reményre is.
(2010. december 1.)

Kamarai hatáskörben, önálló szekcióban képzelik el…

Mint ahogy azt előző gyorshírünkben jeleztük, 2010. november 3-án, kilenc országos hatáskörű érdekképviselet újabb tanácskozást tartott, ahol szavazással döntöttek arról, hogy a szakmával összefüggő, jelenleg a közlekedési hatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási feladatokat a jövőben egy újonnan létrehozandó szakmai kamara, vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lássa el.

Az ehhez kapcsolódó tájékoztatók elhangzása után az érdekképviseletek azt a megoldást támogatták, hogy a járművezető-képzés megújulását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keretében működő önálló szekció útján szeretnék megvalósítani. A képzési engedélyek kiadását és visszavonását, az oktatás szakfelügyeletét, az iskolavezetők, oktatók és mesteroktatók képzését, továbbképzését, valamint szakmai névjegyzékük vezetését kamarai hatáskörben képzelik el.

Erről a döntésről máris elküldték közös levelüket Parragh Lászlónak, az MKIK elnökének, majd a kedvező választ követően fordulnak Fellegi Tamás Nemzeti Fejlesztési miniszterhez, és konkrét javaslatot is tesznek egy új képzési rendelet kiadására.

Ugyancsak ezzel kapcsolatos hír, hogy a közelmúltban Magyarországra látogatott Gerhard von Bressensdorf az Európai Autósiskolák Szövetségének (EFA) elnöke, aki - az érdekképviseletek új elképzeléseinek ismeretében - arról adott tájékoztatást, hogy az állam Ausztriában is a Gazdasági Kamarára ruházta a járművezető-képzéssel kapcsolatos közjogi feladatok egy részét.

A Járművezető-szakoktatók és Képzőszervek Országos Egyesületének (JASZKOE) kezdeményezésére még október 11-én tartottak tanácskozást az országos hatáskörű érdekképviseletek. Valamennyien egyetértettek azzal, hogy a járművezető-képzés újraszabályozása során célszerű lenne, ha egyes hatósági jogkörök - mint például a képzési engedélyek kiadása, az oktatói és iskolavezetői névjegyzék vezetése, stb. - kamarai hatáskörbe kerülnének. Ehhez persze szükséges a helyzet alaposabb megismerése, így 2010. november 3-án jogi szakértők tájékoztatását hallgatják meg arról, milyen lehetőségeket tud nyújtani a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve megalakulása esetén a Szakmai Kamara. Az országos érdekképviseletek ezt követően határoznak, majd közös szabályozási javaslatot tesznek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak.

Ugyanezen a tanácskozáson egyhangú állásfoglalás született a távoktatás, az e-learning kérdésében is. Ez a korszerű oktatási módszer természetesen lehet része a járművezető-képzésnek, segítheti az elméleti oktatást a kötelező tanfolyamokon, de kizárólagos alkalmazása nagy kárt okozna a közlekedésre nevelésben. Az e-learning nem helyettesítheti az autósiskola közösségformáló szerepét, de az oktatót sem, akinek nevelési feladatai vannak a morális értékek felmutatása, a felelősségérzet felkeltése, ezáltal a közlekedés biztonságának elősegítése érdekében. A szakmai érdekképviseletek azt is leszögezték: a távoktatást, mint új módszert, csak a megfelelő előkészítés, a próbafuttatást követően szabad alkalmazni.

Fontos döntéseket hozott a Moharos Társaság,

az autósiskolák és szakoktatók országos érdekképviseleteinek szövetsége!

Az immár összesen hét szakmai érdekképviseletből álló testület 2010. július 15-én tartott közgyűlésén a következőkről határozott:

A képzési és vizsgáztatási rendelettel kapcsolatban koncepcionális kérdésnek tekintik, hogy az új jogszabály elkülönítetten kezelje a járművezető-képzést és a vizsgáztatást.

Az új jogszabály tartalmi kérdéseit - a közgyűlésen kialakult álláspontokat figyelembe véve - további egyeztetésekkel, majd újabb tanácskozáson véglegesítik. Ezt követően kezdeményezik, hogy az elfogadott elvekkel a kívülálló érdekképviseletek is egyetértsenek.

A már megkezdett szakmai egyeztetés befejezése után levélben fordulnak a Nemzeti Fejlesztési Miniszterhez, amelyben konkrét javaslatokat tesznek az új képzési rendelet elvi és tartalmi követelményeire.

A Moharos Társaság - a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium útján - kezdeményezi egy olyan szakmai önkormányzat létrehozását, amely a járművezető-képzéssel kapcsolatos állami feladatok egy részét magára vállalja. Konkrétan a képzési engedélyek kiadására, a regisztrációra, a szakoktatók, valamint az iskolavezetők szakmai névjegyzékének vezetésére gondolnak. Elgondolásuk megvalósítása két alternatívában lehetséges. Önálló hivatásrendi kamarát hoznak létre, vagy az MKIK keretében, de önálló szekcióként működnének.

A Moharos Társaság ezt az igényét megfogalmazva máris levélben fordult az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökéhez és kérte állásfoglalását arra vonatkozóan, hogy milyen szervezeti autonómiával és milyen közjogi felhatalmazással működhetne a járművezető-képzés, a törvények mely állami feladatok átvételét teszik lehetővé.

Végül, a testület döntött a 2010-es Moharos Kálmán Díjak, Emlékérmek, és idén először a posztumusz Moharos Díjak odaítéléséről is. Olyan előzetes döntést hozott, hogy a személyekre tett javaslatok közül az válik véglegessé, amelynek anyagi fedezetét augusztus 20-ig befizetik a Moharos Társaság számlájára.

Levélben fordultak a miniszterhez!

A magyarországi autósiskolák és szakoktatók országos hatáskörű szakmai érdekképviseletei a június 3-án tartott közös sajtótájékoztatón, majd az ezt követő tanácskozásukon úgy döntöttek, hogy a Magyar Köztársaság Kormányánál kezdeményezik a 179/2010. (V. 13.) kormányrendelet visszavonását. Ennek a szakmában óriási felháborodást kiváltó jogszabálynak a távoktatásról szóló előírásai akaratukkal ellentétesen, az Országgyűlés 2007. decemberi döntését figyelmen kívül hagyva, más pontjai pedig megkérdezésük nélkül születtek. A kormányrendelet 2010. július 1-eji hatályba lépésével tovább súlyosbítaná a hazai járművezető-képzés amúgy is tragikus szakmai és erkölcsi állapotát, veszélyeztetve ezzel a közlekedés biztonságát.
Döntésük következményeként levélben fordultak Dr. Fellegi Tamás Nemzeti Fejlesztési miniszterhez, tájékoztatást, látleletet adtak a hazai járművezető-képzés és vizsgáztatás áldatlan helyzetéről. Az érdekképviseletek ugyanakkor reménykeltőnek tartják, hogy az új kormány kíméletlen harcot hirdetett a korrupció ellen, ezért bíznak abban, hogy a járművezető-képző szakma megújítása érdekében visszavonják az említett kormányrendeletet. Ha erre nem kerül sor, akkor az elmúlt évek szakmai és erkölcsi züllése tovább folytatódik.
Kérik továbbá a kormányt arra is, tegye lehetővé, hogy az érdekképviseletek bevonásával kezdődjön érdemi munka a közlekedés biztonságát távlatosan meghatározó járművezető-képzés teljes szakmai és erkölcsi megújítására.
Végül, ugyanezen a megbeszélésen határoztak arról is, valamennyien javasolják a szervezeteikhez tartozó autósiskoláknak, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem által – az érdekképviseletek teljes kizárásával – szervezett szakoktató-képzés elméleti és gyakorlati hospitálásába ne kapcsolódjanak be.

Autósiskolák Érdekegyeztető Fóruma Országos Egyesület
Varga József
Iskolák a Biztonságos Közlekedésért
Pető Attila
Járművezető Szakoktatók és Képzőszervek Országos Egyesülete
Németh György
Gépjárművezető-képző Szakoktatók Független Szakszervezete
Kapitány Tibor
Magyar Autóközlekedési Tanintézetek Országos Szövetsége
Jovánovics János
Magyar Autósiskolák Szövetsége
Rajna Ervin
Magyarországi Gépjárművezetői Szakoktatók Érdekképviseleti Szervezete
Vig András
Közlekedési Szakemberek Országos Egyesülete
Lengyel Zoltán
Magyarországi Régiók Iskolavezetőinek Egyesülete
Kézi András

Korábbi közlemény!
(2010.május 25)

Az NKH jelenlegi főigazgatója dr. Eiselt György május 20-án levélben fordult az országos hatáskörű szakmai érdekképviseletek vezetőihez, hogy a megjelent 179/2010.(V.13.) módosító kormányrendelet kapcsán, június 1-jén, tartsanak megbeszélést.
A meghívott érdekképviseletek valamennyien szükségtelennek ítélik ezt a megbeszélést, nem asszisztálnak a szakma teljes tönkretételéhez. Az NKH főigazgatójának mellékelték a minisztérium főosztályvezetőjének is elküldött állásfoglalásukat (lásd. korábbi közleményünk), és az új Kormány hivatalba lépése után azonnal kezdeményezni fogják az óriási felháborodást kiváltó 179/2010 (V.13.) kormányrendelet visszavonását.

A kilenc országosan bejegyzett szakmai érdekképviselet vezetője.

Autósiskolák Szakmai Érdekegyeztető Fóruma:
Varga József

Iskolák a Biztonságos Közlekedésért Egyesület:
Pető Attila

Járművezető Szakoktatók és Képzőszervek Országos Egyesülete:
Németh György

Gépjárművezető-képző Szakoktatók Független Szakszervezete:
Kapitány Tibor

Közlekedési Szakemberek Országos Egyesülete:
Lengyel Zoltán

Magyar Autósiskolák Szövetsége:
Rajna Ervin

Magyar Autóközlekedési Tanintézetek Országos Szövetsége:
Jovánovics János

Magyarországi Gépjárművezetői Szakoktatók Érdekképviseleti Szervezete:
Vig András

Magyarországi Régiók Iskolavezetőinek Egyesülete:
Kézi András

Legelső Közlemény!

A magyarországi szakmai érdekképviseletek nyílt levele a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetőjének

Tisztelt Barna Péter Főosztályvezető Úr!

   Megdöbbenéssel olvastuk az Ön 2010. május 14-én írt levelét, melyben arról tájékoztatott, hogy a 179/2010. (V.13.) Kormányrendelet az érdekképviseletek többségének egyetértésével jelent meg.
   Ezt a megállapítást cáfolja az a tény, hogy 2009. december 21-én az Önök minisztériumának tanácstermében, az Önök által kezdeményezett egyeztetésen megjelent érdekképviseletek egyértelműen elutasították, hogy az e-learning alternatívája legyen a járművezetői tanfolyamok elméleti oktatásának. Az ott kifejtett szakmai érvek mellett emlékeztettük a minisztérium képviselőit arra, hogy 2007 decemberében a közlekedési törvény módosításáról szóló határozathozatal során a Magyar Köztársaság Országgyűlése 90 %-os többséggel elutasította ezt a megoldást. Erről a tanácskozásról hangfelvételt készítettek és az ott elhangzottak nyomán a minisztérium az NKH jogszabály javaslatából törölte ezt a pontot, ezért azt nem is tartalmazta a 85/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet.
   Legutóbb, 2010. április 8-án a szakmai érdekképviseletek kezdeményezésére került sor - az Ön személyes részvételével - egy előkészítő jellegű konzultációra. Erről ugyancsak hangfelvétel készült, mely egyértelműen bizonyítja, hogy az országos hatáskörű érdekképviseletek legfeljebb az elméleti oktatás támogatására találták alkalmasnak az e-learninget, amely az ismeretek átadását és a vizsgafelkészítést segíti, de jellegénél fogva kizárja, hogy az oktató személyiségével a tanuló személyiségére hatva olyan nevelő munkát végezzen, mely elmélyíti a jelölt felelősségérzetét és ez által szolgálja a közlekedés biztonságát.
   Ezzel teljes mértékben egybe cseng az Európai Autósiskolák Szövetségének (EFA) 2010. május eleji, dublini tanácskozásának következtetése is, mely szerint a járművezető-képzés során az eddig hagyományos „passzív tanulást” fel kell, hogy váltsa a tanulók aktív részvétele. Nem szabad megelégedni azzal, hogy az ismeretek átadásával pusztán a vizsgára készítsünk fel, hanem újonnan kifejlesztett tanulóközpontú módszereket és kommunikációs technikákat kell alkalmazni. A videó, a számítástechnika, az internet mellett aktív beszélgetésekkel, érzékekre és érzelmekre ható munkával el kell érni, hogy a tanulóban tudatos felelősségérzet alakuljon ki. Ennek érdekében célokat kell meghatározni, motivációt, attitűdöket formálni. Élményt adva, érzelmeket ébresztve, készségeket és szokásokat kell kialakítani.
   A most megjelent 179/2010. sz. kormányrendeletben szereplő további előírások pedig nem képezték sem a 2009. december 21-én, sem a 2010. április 8-án tartott konzultáció tárgyát. A kormányrendeletbe azonban mégis bekerült megfogalmazások közül leginkább kritikusnak a 3. § (4) bekezdését tartjuk, amely lehetővé teszi, hogy képzési engedélyt csak elméletre és csak gyakorlatra is kiadhassák. Ezzel gyakorlatilag szétverik a több évtizeden át jól működő, iskolarendszerű járművezető-képzést és végképp kiszolgáltatottá teszik a tanulókat.
   Sajnos a Nemzeti Közlekedési Hatóság - és ehhez folyamatosan asszisztálva a minisztérium szakmai főosztálya - az elmúlt évek során eltűrte és tehetetlenségével bátorította az egyre gyarapodó számú szélhámos autósiskolát és korrupt vizsgabiztost, melynek nyomán egyre több felkészületlen ön- és közveszélyes járművezető lesz részese a közúti közlekedésnek.
   Feltehető most is, hogy a valós tényeket hamisan feltüntetve – egyetértésünkre hivatkozva – terjesztették elő a jogszabályt, megtévesztve ezzel a Kormányt és elmulasztva figyelmüket felhívni a 2007. decemberi országgyűlési döntésre.
   Ez a kormányrendelet ebben a formában nem a közlekedésbiztonságot, hanem vélhetően egyesek hatalmi és üzleti érdekeit szolgálja. Szakmai megalapozatlansága és a jogi aggályok miatt ezúton tiltakozunk és mindezekről az írott és elektronikus sajtó útján a közvéleményt tájékoztatni fogjuk.
   A hazai járművezető-képzés szakmailag és morálisan tragikus helyzetéről és az ebben viselt felelősségükről hivatalba lépése után az új Kormányt tájékoztatni fogjuk.

Budapest, 2010. május 17.

Tisztelettel,

az országosan bejegyzett szakmai érdekképviseletek vezetői.

Elérhető Információk

Belépő

Információ

Archívum

info