+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +

Kiváló kollégák, jó barátok, nagyszerű szakemberek voltak.
Egyedüli, megismételhetetlen példányok.
Emléküket tisztelettel őrizzük.

 



Halottaink 2017-ben 
 


 

+ Halászi György (1937-2017). A legkiválóbb műszaki, oktatási szakemberek egyike. Hivatását 1970-ben kezdte, hat évig volt a Győr-Sopron megyei ATI oktatója, 1976-ban már a VIB főállású vizsgabiztosa, harminchét évig, hetven éves koráig dolgozott a magyarországi közlekedésbiztonság ügyében, a megyei Közlekedési Felügyelettől ment nyugdíjba. Az örökké  vidám természetű, jó kedélyű, kollégái által is nagyra becsült ember hirtelen hagyott itt bennünket. Nyugodjék békében.


 

+ Takács János Géza (1950-2017). Műszaki végzettségével már fiatalon, a 70-es évek végén elkezdte az oktatást a Veszprém megyei MHSZ Pápai kiredeltségén. A kilencvenes évektől a KK Alapítvány Turbó Kft, 2014-től a NeTcar Autósiskola a munkahelye, de végig Pápán dolgozott, itt szerették tanítványai és tisztelték kollégái. Minden járműkategóriában, elméleti és gyakorlati tanításban kiváló szakember, jól felkészült, türelmes oktató. Negyven éven át dolgozott a hazai járművezető-képzésben, szolgálta a közlekedésre nevelés ügyét. Nyugodjék békében.   


+ Dezse Gyula (1924-2017). Szombathelyen született, Budapesten végezte el a Rendőrtiszti Főiskolát, már a hatvanas években a KPM Autófelügyelethez került. A közlekedés, a közúti járműves szakma volt életeleme, ebben érezte jól magát. 1983-ban maga is átélte az Autófelügyelet és az Autóközlekedési Tanintézet teljes átszervezését, az új és nehéz helyzetben, mint szociálisan érzékeny közösségi ember, sokat tudott segíteni munkatársainak. A Közlekedési Főfelügyelet megalakulása után osztályvezető, szaktanfolyami vizsgabiztos. A nyolcvanas években számos kitűntetést kapott, a Munkaérdemrend arany fokozatát is. Munkahelye mindezt azzal hálálta meg, hogy nyugdíjasként, nyolcvan éves korában is értelmes munkát végezhetett. Béke poraira


 

+ Fábián János (1949-2017).1971-ben került rendőri állományba, évtizedekig törzsszázadosként szolgált, 1986-tól megbizásos oktató a Baranya megyei Autóközlekedési Tanintézetnél. Képezte magát, 1987-ben elvégezte a KRESZ-Műszak oktatói szakot, jó szakember hírében állt. 1999-től nyugdíjazása után már vállalkozóként dolgozott és újra a pécsi ATI-nál vállalt munkát. A személygépkocsi és motoros oktatásban kíváló szakember halála előtt két héttel még dolgozott. Nyugodjék békében.


 

+ Lőrincz József (1936-2017). Mint tényleges katona, 1957-ben már a sorköteles ifjakat tanította, már itt eljegyezte magát az oktatói hivatással. Kaposváron az MHS Motoros Klubjában sikeres versenyző, az Országos Gyorsasági Motoros Bajnokságban 1958-tól tíz éven át volt az élvonalban. Közben nagyszerű oktató, negyven évig folyamatosan tanított - ahogy ő mondta - a mozgó katedrán. Nyolcezer sorköteles fiatal járt hozzá tehergépkocsi, autóbusz, személygépkocsi tanfolyanra és persze megtanult nála motorozni. Kétmillió kilométer balesetmentes vezetési (oktatási) teljesítménye volt, megőrizte erről arany, ezüst, bronz csillagos fém plakettjeit. Kaposvári lakásának vitrinjében sorakoztak serlegei, kitüntetései, melyek átkerültek a Megyei Sport Múzeumba, a Rendőrkapitányságon időszaki kiállításon is bemutatták. Nyolc honvédelmi miniszteri, két belügyminisztériumi kitüntetés, oktatói munkájáért MHSZ, a Haza Szolgálatáért Arany, Ezüst, Bronz fokozat, a Kiváló Munkáért mindhárom fokozat és a Moharos Díjat is átvehette. Meghalt az ötvenes évek mindig nagy biztonsággal száguldó motorversenyzője, az igazi MHSZ-es oktató.


  

+ Rosnstingl /Regős/ Attila (1956- 2017). Veszprémben a Lovassy László gimnáziumban érettségizett, már fiatalon is rajongott az autóért, a 70-80-as években rallye versenyző, több bajnoki címet szerzett, sportbíróként is dolgozott. Oktatói pályafutása 1986-ban indult az MHSZ-nél, 1990-ben alapította a saját MAXI Autósiskolát. Harminc éven át szolgált a gépjárművezető-képzésben, több ezer fiatalt tanított meg a kultúrált vezetésre, a közlekedésre nevelést is fontosnak tartotta. Munkáját precízen és lelkiismeretesen végezte, mindig volt kedves szava tanítványaihoz, mindig volt okos tanácsa, amivel átsegítette őket a nehézségeken. Hiányozni fog közülünk. Béke poraira.


  

+ id. Úrvölgyi Béla (1930 - 2017). A legkiválóbb régi ATI-sok közül való. Debrecenben még az Állami Gépjárművezető-képző Tanfolyam hallgatójaként szerezte jogosítványát 1954-ben. Akkor a hivatásos vezetői engedély segédlevéllel járt, szakmának számított, azonnali állásvállalásra jogosított. Ehhez még tizennégy éves gépkocsivezetői tapasztalatot szerzett, 1968-ban jelentkezett gyakorlati oktatónak a Hajdú-Bihar megyei ATI iskolában. Szerette az embereket, óriási elhivatottsága volt a tanítás iránt, mindent tudott, mindent átélt ebben a szakmában. A vezetői engedélye hatvanhárom éves volt, negyven évig, 78 éves koráig dolgozott az oktatásban. Nyugodjék békében.  


 

+ Botond György (1951- 2017). Győrben, az MHSZ-ben kezdte a gyakorlati oktatást 1975-ben, oszlopos tagként vett részt a megyei sorköteles B és C kategóriás képzésben. Később a Bilux Kft oktatójaként is magas színvonalú munkát végzett, 36 éves pályafutása során több ezer fiatalt tanított meg a biztonságos gépjárművezetésre. Igazi közösségi emberként kollégái is szerették, vidám, színes egyéniség volt a győri oktatók között. 2011-ben megromlott egészségi állapota miatt hagyta abba az oktatást. Emlékét kegyelettel megőrizzük.


 

+ Dombi Tibor (1958 - 2017).Debrecenben a Mechwart András Technikumban végzett, gépi forgácsoló szakmát szerzett, 1983-ig a Finommechanikai KTSZ-nél dolgozott. Szakoktatói bizonyítványát a Hajdú-Bihar Megyei MHSZ Gépjárművezető-képző Iskolájában szerezte, 1984-től tizenhárom éven át jó nevű, kiváló gyakolati oktató. 1997-től a Megyei Közlekedési Felügyelet hatósági viszgabiztosa, itt is nagyszerű szakember, húsz évig, haláláig becsülettel dolgozott, magas színvonalon végezte ezt munkát. Debrecenben mindenki elismerte szakmai hozzáértését, mindenki tudja, hogy halálával nagy űr keletkezett ezen a szakterületen. Nyugodjék békében.


+ Gyalog Ferenc (1938 - 2017). Mint behívott katona 1958-ban szerezte hivatásos vezetői engedélyét, a hatvanas években a Fővárosi Autóbuszüzemnél szerez hozzá nagy vezetési gyakorlatot. Közben elvégezte a BME Műszaki oktató szakát, 1970-től már az ATI Dankó utcai tangarázsában tanít, 1972-től a Kísérleti és Módszertani Iskolában gyakorlati oktató. A mindig jó kedélyű ember a nyolcvanas évektől már vizsgabiztos a Fővárosi Közlekedési Felügyeleten, 1997-ben vonul nyugdíjba. És ezután már családjának él, unokájára vigyáz, neveli, szurkol neki a focipályán, és megéri a gyerek nagy sikerét is, hogy felvették az egyetemre. Elment a nagyapa, nem élt hiába. 


 

+ Tóth László (1933 - 2017). Gépészmérnök vézettségű oktató, főállásban a Dunai Vasmű főmechanikusa, 1958-tól az MHS Dunaújvárosi Motoros Klub alapító tagja, majd elnöke. A hetvenes évek elejétől a Székesfehérvári MHSZ Gépjárművezető-képző Iskola dunaújvárosi kirendeltségének vezetője. Fáradhatatlanul dolgozó, elismert szakember, részt vett az 1975-ös KRESZ változások kidolgozásában, MHSZ Mesteroktató. KPM vizsgabiztosi kinevezéssel rendelkezett, 2001-ig foyamatosan segítette a Kulturált Közlekedési Alapítvány tevékenységét. Nyugodjék békében.


+ Virág Lászlóné Edit (1942- 2017). Eredeti foglalkozása hivatásos gépkocsivezető, innen hozta a szakma iránti végtelen szeretetét és tiszteletét. 1968-ban a Volán Taxinál dolgozott, majd a Fővárosban az MHSZ Dagály utcai Gépjárművezető-képző iskolában szakoktató, később Autó Pest iskolavezető. Valójában KRESZ Tanár volt és igazi őstehetség. Sorköteles BC kategóriás, hivatásos vezetőket, később szakoktató jelölteket tanított, de nem csak szabályismeretre, hanem olyan felelős elhivatottságra, szakmai elkötelezettségre, ami belül, Önmagában is példa értékű volt. Szuggesztív erejű előadásain mindig átsütött az ügyszeretet, a hallgatók rajongtak érte, ha ő következett az mindig eseménynek számított. És évtizedeken át így tanított az MHSZ és az Alapítványi tanfolyamokon. Moharos Díjat kapott 2011-ben. Már évek óta beteg volt, de most döbbentünk rá: Virág Edit pótolhatatlan veszteség a szakmában. Béke poraira.


+ Fehér Gábor (1956-2017). Régi, Győr-Sopron megyei MHSZ-es kolléga, gyakorlati oktatóként dolgozott a csornai kirendeltségen. A nyolcvanas évektől kirendeltség-vezető, de folyamatosan oktatott, lelkesen tanította a fiatal segédmotorosokat is. A 2000-es évek elején súlyos szívbetegség támadta meg, sokáig életveszélyben volt! Rokkant nyugdíjas lett, állapota javult, már munkát is vállalt. Kellett a pénz, a nyugdíja nagyon kevés volt! Munkahelyén lett rosszul, ezúttal már nem tudták megmenteni életét. Nyugodjon békében!


+ Lelkes Zsuzsa (1952-2017). Kereskedelmi és Vendéglátóipari szakközépiskolát végzett, de gyermekkorától a gépekhez vonzódik, mindene a motorozás. A ’90-es évek végén gyakorlati oktatói bizonyítványt szerez, nagy lelkesedéssel, hivatástudattal tanítja az AM (SuliMoped) és B kategóriában kezdő fiatalokat. Határozottan, keményen követelt, még ellenállás vagy konfliktusok árán is, de tanítványai sok év után is messziről köszönve üdvözölték Tatán. Mindig a másik ember tiszteletére, a logikus közlekedési gondolkodásra tanította növendékeit. Imádta szakmáját, tudását folyamatosan fejlesztette, a művészet és az irodalom érdekelte. Jó kedélyű, társasági emberként ismertük, mindenki jó szándékú, segítőkész kollégának tartotta. Emléke örökre bennünk él.


+ Varga István (1931-2017). A hetvenes évektől ATI-s szakoktató, később a Győr-Sopron-Moson megyei Közlekedési Felügyelet megbizásos vizsgabiztosa. Mindig jókedvű, bohókás kolléga volt, de munkáját nagyon is komolyan vette, évtizedeken át megbízható, nagyszerű vizsgabiztosként dolgozott. 2001-ben, 70 éves korában hagyta abba a vizsgáztatást, ez után már visszavonultan élt. Idén súlyos betegségben halt meg. Nyugodjék békében!


+ Koczka József (1949-2017). Régi ATI-s szakoktató. Az elméleti és gyakorlati oktatásban is nagyszerű volt. A rendszerváltás után megalakította a Koczka Autósiskolát Pannonhalmán, közben vizsgabiztosi képesítést szerzett és megbízásban vizsgáztatott is. Végül felszámolta autósiskoláját, főállásban már csak vizsgáztatott. Egy csütörtöki reggelen, egy pillanat alatt ment el! Ennyi hát az élet! Legyen Néki könnyű a Föld!


 

Kispéter Imre (1949-2017).  Eredeti foglalkozása hivatásos gépkocsivezető, 1975-ben kezdett Szegeden az MHSZ Csongrád megyei Iskolájában, 1990-től a Viktória Kft. szakoktatója. Tanított  a Csillag Autósiskolában, 1997-től 2013-ig a Kovács-Tihanyi Autósiskola Kft. gyakorlati oktatója. Értette szakmáját, preciz,  megbizható,  nyugodt kolléga volt. Béke poraira.


+ Elek Péter (1945-2017). Pályafutása 1968-ban indult az Autóközlekedési Tanintézet Baross utcai központjában, autógépész főiskolai végzettséggel, amihez később mérnöktanári képesítést szerez, angol nyelvből felsőfokon vizsgázik. A hetvenes évektől az ATI Oktatásfejlesztési Osztályának egyik legkiválóbb munkatársa, a nyolcvanas években a Nissan Magyarország márkaképviselet műszaki vezetője. Igényes, naprakész felkészültségével folyamatosan publikál szaklapokban, szakkönyveket ír. Életében meghatározó az oktatási tapasztalat, lelkében is mindig ATI-s szakember marad. A kilencvenes évektől inkább autószerelő-műhely vállalkozásának szenteli idejét, amiből  persze neki is nagyon kevés jutott. Nyugodjék békében.  


  

+ Varga Imre (1950-2017). Újpesten alapított Autósiskolát 2000-ben, M&V néven, 2005-től már Óbudán a Bécsi úti ATI-nál dolgozott. Elméleti előadó, kiváló szakember, lelkiismeretes, mindig segítőkész, munkatársai szerették, pótolhatatlan nagy vesztesége az iskolának. Imádták a tanulók is, szívvel lélekkel végezte munkáját, élete volt az oktatás. Búcsúzunk tőle, nyugodjék békében.


+ id. Felhő István (1943 - 2017). A hetvenes évek közepén kezdte az oktatást Budapesten, az Autóközlekedési Tanintézet Dankó utcai tangarázsában. A rendszerváltás után, 1990-től egyéni vállalkozóként dolgozott, elsősorban nagyjárműves C és D kategóriás gyakorlati oktatást vállalt. Béke poraira.
 


+ Álló József (1951-2017). A legkiválóbbak egyike volt. A Fáy András Gimnázium és Ipari Szakközépiskolában Gépészeti előadó szakmát szerzett, 1975-ben már az ATI Dankó utcai Tangarázs oktatója, 1983-tól nyolc éven át a Magyar Autóklub kiváló oktatási szakembere. A rendszerváltás után a Pedálpraxis magán autósiskola alapító oktatói között van, kollégái tisztelik, tanítványai szeretik, élt halt ezért a szakmáért. 1995-ben alapította saját ROAD Autósiskoláját, 2013-tól a Kamion-suli iskolavezetője, mellette gyakorlati oktatást vállal az Atilos Autósiskolában. Nem élt hiába! Negyvenkét évig szakértelemmel és tisztességgel szolgálta a közlekedésre nevelés ügyét. A halál azonban nem gondol semmire. A jókat, legjobb barátainkat is elviszi. És csak egy utolsó búcsút inthetünk: nyugodj békében!


+ Lóth István (1944-2017). Eredeti szakmája szerszámkészítő, majd üzemmérnöki képesítést szerez a Bánki Donát Gépipari Főiskolán. Dolgozott a Kőbányai Porcelángyárban, a Lampart Gépgyárban, a Finommechanikai Vállalatnál. A nyolcvanas évektől a 32 sz. Munkaközösségben lesz elméleti és gyakorlati oktató, kiváló szakember. 1991-től a Fővárosi Közlekedési Felügyelet képzésfelügyelője, vizsgabiztos. 2006 körül újra oktatni kezd a fővárosi Citrom Autósiskola vállalkozásban, de csalódnia kellett. Egészségi állapota egyre inkább romlik, elfáradt! Nyugodjék békében.


+ Porubszky Ferenc (1957-2017). A Komárom-Esztergom megyei Táton született, itt tanult, eredeti szakmája autószerelő. 1980-ban kezdte az oktatást, Esztergomban az MHSZ-nél, először másodállásban majd főállású B+C kategóriás gyakorlati oktatóként. 1990-től az Esztergomi Rutin Munkaközösség, később Rutin Kft. oktatója, kedvence a tanulóvezetőknek, segítőkész, vidám természetű szakember. Mindig meg tudott újulni a szakmában, nehézgépkezelői szakképesítésével OKJ-s tanfolyamokon is tanított. 2016-tól azonban minden megváltozott. Elhatalmasodott súlyos betegsége, 2017 elején elment a remek szakoktató, a nagyszerű kolléga. Béke poraira. 


 

+ Fekete Imre (1946-2017). Eredetileg jármű technikus, majd évekig hivatásos gépkocsivezetőként dolgozott a Magyar Geodézia Intézetnél Budapesten. A hetvenes évek közepétől a Fejér megyei MHSZ oktatója, Agárdon kirendeltségvezető, behívott hatósági vizsgabiztos. 1991-ben alapított SZERVO 91 autósiskoláját, 25 éven át vezette. Óriási tapasztalatával, páratlan szakértelmével a legnépszerűbb oktatók egyike volt Fejér megyében. Őt keresték a reményt vesztett tanulóvezetők is, biztos pedagógiai érzékével, hozzáértő türelmével mindig segített, erőt, önbizalmat tudott adni. Az erő elszállt. Halálával nagyon sokat veszítettünk.   


+ Barabás Ferenc (1953-2017). A legnagyobbak közül való. A Fejér megyei ATI-nál kezdte az oktatást 1979-ben, 1984-től már vizsgabiztosként is bizonyítja szakmai hozzáértését, 1990-től a Gerhadt Munsch Magániskola szakmai igazgatója Székesfehérváron. Kollégái által is elismert, kiváló szakember, a 2000-es években a Fejér Megyei Közlekedési Felügyelet képzési és vizsgáztatási osztályán dolgozik, VIB vezető, a tanítást soha nem hagyja abba. 2010-ben nyugdíjba megy, továbbra is oktat, visszatér régi helyére az ATI-ba. Moharos Díjat kap 2011-ben, váratlanul, hirtelen ment el 2017. első napján. Fájó, nagy veszteség a szakmának. Nyugodjék békében. 



 Halottaink 2016-ban


 
+ Scheiber Ernő (1947-2016). Közlekedésmérnök, 1976-tól már a III. sz. AFIT Miskolci úti üzemében dolgozik, majd nyolc éven át a ceglédi üzemegység vezetője.1985-től import jármű műszaki átvevő, 1989-ben a Pest Megyei Közlekedési Felügyelet műszaki osztályvezetője, 1992-től 2007-ig műszaki igazgatóhelyettes. Óriási tapasztalattal rendelkező, nagy tudású műszaki szakember, nevéhez fűződik a korszerű jármű-vizsgáztatási rendszer megyei és országos alkalmazásának bevezetése, az első zárt mérő-adatgyűjtő jármű műszaki vizsgasor kialakítása. Szakmájának élt, nyugdíjazása után is, mindig segítségére volt munkatársainak. Nyugodjék békében.


 

+ Baliga László Attila (1955-2016). Békés városban élt, érettségi után hivatásos gépkocsivezető a Kőrös Volánnál, 1985-ben a BME Közlekedésmérnöki Karán autógépész mérnökként végez. 1986-ban gyakorlati oktató a Békés megyei MHSZ iskolájában, később magánoktató, saját iskolát is alapít. Évekig járművezetői vizsgabiztos, rövid ideig műszaki vizsgabiztos, minőségi ellenőr is volt. Mindig próbálkozott, jobbat remélt, 2000 körül elhagyta a szűkebb szakmát, kamionsofőrnek állt, de másként alakult. A pihenésre, a nyugdíjas évekre már nem jutott neki. Béke poraira. 


+ Löki Zoltán (1943/?/-2016). Eredeti szakmája nyomdász, 1970-ben került a Hajdú-Bihar megyei Autóközlekedési Tanintézethez, közben tanult, 1973-ban végzett a Miskolci Főiskolán. Mindig tehergépkocsi oktató, aki békés természetével, nagy szakértelmével, átlagon felüli műveltségével tanított. Minden fontos műszaki dolog érdekelte, három évtizeden át szolgálta a szakmát, kollégái tissztelték, nagyra tartották. 1990-től megromlott egészségi állapota, nehézre fordult sorsa, az öregkora. Elment ebből a világból és reménykedünk, hogy jobb helyre költözött.


+ Földvári András (1946-2016). Eredetileg autószerelő szakmunkás Békéscsabán, 1965-től hivatásos gépkocsivezető, majd szakközépiskolai érettségit szerez, 1975-től már a Békés megyei ATI szakoktatója. Szerette munkáját, folyamatosan képezte magát, technikusi minősítést szerez, vizsgabiztos lesz, kiváló dolgozó, miniszteri kitűntetést kap. Mint oktató, műszaki vezető végig kitart az ATI-ban. A rendszerváltás után évekig magániskolákban tanít, nyugdíjas éveiben is sokáig vizsgáztat, aktív tagja a Békéscsaba Kolbászklubnak. Tartalmas, mozgalmas élete volt, nyugodjék békében. 


+ Galambos Ferenc (1947-2016). Eredetileg gépésztechnikus, 1974-ben kezdte az elméleti és gyakorlati oktatást az MHSZ Csornai kirendeltségén. Folyamatosan képezte magát a szakmában, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán (KTMF) Győrben végezte el a Műszaki Oktató szakot, évekig volt kirendeltségvezető. Kiváló szakember, Spitzer Ferenc Díjat kapott, 1990 után végig kitartott az MHSZ utódszervezetnél is. 2007-től már vizsgabiztos a Közlekedési Hatóságnál, súlyos betegsége azonban megállította. Elment közülünk a halk szavú, tisztességes ember, akinek emlékét nagy tisztelettel őrzik oktató és vizsgabiztos kollégái. 




+ Horváth Károly (1940-2016). 
Répáshutáról jött, eredeti foglalkozása bognár, de 1963-tól már az autó, a közlekedés vonzotta, az AKÖV buszvezetője lesz Miskolcon. Elindult a választott, igazi pályafutásán, 1975-től oktató az MHSZ-nél, 1978-ban a Miskolci ATI-nál tanít, néhány év múlva már főállású vizsgabiztos. Megbízható, kiváló szakember, jó humorú, természetszerető nagy vadász. 1998-ban már a Borsod megyei Közlekedési Felügyelettől megy nyugdíjba, de még évekig vizsgáztatott, szolgálta a közlekedés ügyét. Közbeszólt azonban a végzet, a váratlan halál. Nyugodjék békében.


 

+ Nagy Benő (1928-2016). Közvetlenül a háború után pesten tanulta ki a műszerész szakmát, a Finommechanikai Vállalatnál dolgozott, az 50-es években sorköteleseket, kiskatonákat tanított az MHS keretében. A 60-as évektől az ATI Kiskunhalasi oktatója, később kirendeltség-vezető, minden feladatot elvállalt a közlekedésre nevelés ügyében. Lelkes ATI-s csapatával korszerű tanpályát, autósiskolát építettek a 70-es években, elismerés, köztisztelet övezte nemcsak a városban, a környező településeken is. 1988-tól - már nyugdíjasként - az utód Halasi ATI Kft-ben oktatott, majd másfél évtizeden át vizsgabiztosként is szolgálta a magyarországi közlekedést. Benci bácsi is elment! A régi Bajai ATI kiválósága, Kiskunhalas első főfoglalkozású oktatója, a tiszteletre méltó szerény ember, ötven éves szakmai tapasztalatával példaképünk marad.


+ Réh Sándor (1953-2016). Ipari és kereskedelmi szakközépiskolában szerez géplakatos végzettséget, 1971-től dolgozik szakmájában, lakhelyén, a gyermelyi MGTSZ-ben. 1975-ben lesz elméleti és gyakorlati szakoktató, évekig Bicskén tanítja az MHSZ sorköteles fiataljait. 1981-től szállításvezetőként, értéktárvezetőként dolgozik, de szíve mindig is az oktatáshoz húzza. Időközben az összes járműkategóriában tapasztalatot szerez, 2003-tól Tatabányán a Micra ATI-nál helyezkedik el, újra oktatói hivatását gyakorolja. Elsősorban a nagyjárműves képzést végzi, jelentős szerepet vállalva a GKI gyakorlati oktatásban is. Tanulóival mindig jó kapcsolatot kialakító, barátságos és türelmes természetű oktató. Kollégái szerették humorát, elismerték szakértelmét. Széles látókörű, jókedélyű társasági ember hagyott itt bennünket, akit szakmáján kívül a szőlőművelés és a zene ugyanúgy érdekelt, mint az autóversenyzés. Nyugodjék békében.


 

+ Lippay György (1950-2016). Eredeti végzettsége gépész-technikus, 1972-től technológus a Pécsi Sörgyárban, 1977-től művezető az AFIT Autójavító Vállalatnál, 1983-tól taxizik, majd a pécsi taxis kamara elnöke, évtizedekig szervező, sportbíró a Mecsek rallye versenyeken. 1990-ben már nagy élettapasztalatával kezdi az oktatást, ebben teljesedik ki élete, először a H.G.M, majd a Nebuló Autósiskolában dolgozik. Jeles szakember a városban, nemcsak vezetésre oktat, neveli is tanítványait, hivatástudattal, páratlan humorával, végtelen türelmével. Hálás tanulóvezetői közül az egyik: „Mellette tanultam meg, hogy nincs lehetetlen, nagy csalódásaim után mindig fel tudott állítani, bölcs szakértelmét, mérhetetlen segítőkészségét soha nem felejtem.” Nincs tovább.


 

+ Módos Ottó (1950-2016). A régi, nagyszerű ATI-sok közül való. Győr-Sopron megyében Himodon született, a hetvenes  évek elején már az ATI Soproni Kirendeltségén volt szakoktató, 1974-től  Budapesten a Dankó utcai tangarázsban dolgozott. A rendszerváltás után egyéni vállalkozóként folytatta, jó nevű szakember a fővárosban, négy és fél évtizeden át szolgálta a járművezető-képzés ügyét. Ösztönösen, zsigeri érzéke volt a gyakorlati oktatáshoz, minden tanulóvezetővel megtalálta a hangot, imádták. Mint ahogy kollégái is szerették az őszinte, szókimondó embert. Az oktatót, aki egyszer csak elfáradt, beteg lett és nagyon gyorsan elveszítettük. Hiába is hívják, szeretnék még a tanulóvezetők. Nem igaz a mondás, hogy minden embert lehet pótolni. Őt biztosan nem.   


 

+ Dombos György (1941-2016). A kárpátaljai Husztsófalván született, Debrecenbe kerül, 1958-ban motorszerelő szakmát tanul, majd fiatal sorkötelesként hivatásos gépjárművezetői engedélyt szerez. A Hajdú-Bihar megyei MHSZ-nél először motocross versenyző, a hatvanas-hetvenes években gépjármű oktató, kiképzési főelőadó, 1984-ben már vizsgabiztos. Főfoglalkozásában hosszú ideig a MÁV Gépállomáson dolgozik, a Magyar Autóklub Megyei Műszaki vezetője lesz, 2008-ig nyugdíjas vizsgabiztos. Sokoldalú, kiváló szakember volt, szerették, tisztelték a szakmában. Nyugodjék békében.


+ Horváth Gyula (1934-2016). A Győr-Sopron megyei ATI  igazgatója 1978-tól, aki korábban a Győri Vagongyár gépészmérnöke volt. Az ATI új győri iskolájában eredményesen, korszerű felfogásban végezte lelkiismeretes munkálját, tizenhat éven át szolgálta a magyar járművezető-képzés ügyét. Nyugdíjba ment 1994-ben, ettől kezdve visszavonultan élt. Béke poraira.


+ Topán Endre (1926-2016). Alapképzettsége technikus, az 50-es 60-as években végigjárta a magyar műszaki élet minden területét. Volt gépkocsivezető, szervízmester, gépészeti előadó, 1967-ben gépészmérnöki diplomáját is megszerezte. 1976-tól a KPM Autófelügyelet  főelőadója, csoportvezető, 1983-tól a Közlekedési Főfelügyelet járműműszaki főtanácsosa a Baross utcában. Gépjárművek tipusvizsgálata, mezőgazdasági vontatók, különleges járművek összeépítése, átalakítása, engedélyezése, - mindent tudott szakterületén, 47 évig szolgált, 1997-től már nyugdíjas. Csendben, kilencven éves korában elment a járműműszaki guru.



+ Szulyák István (1955-2016). Végzettsége technikus, oktatói bizonyítványát 1988-ban szerezte a Hajdú-Bihar megyei ATI-nál. 1989-ben a debreceni Automobil magániskola egyik alapítója, több képzőszervnél is magán vállalkozó, 2004-től a Koroknai Autósiskola oktatója. Minden járműkategóriában, elméletben és gyakorlatban, a szaktanfolyami képzésben is kiváló, rendkívüli előadó, magyarázó készséggel, hivatástudattal végezte munkáját. Hallgatói szeretettel gondolnak vissza színes foglalkozásaira, kollégái tisztelték, elismerték szakértelmét. Korán itt hagyott bennünket.


+ Baradács László (1956-2016). Végzettsége okleveles gépészmérnök és mérnök tanár, aki 1987-ben már a Hajdú-Bihar megyei MHSZ elméleti, gyakorlati oktatójaként kamatoztatta kiváló felkészültségét. Bilux magán autósiskoláját 1991-ben alapította Hajdúszoboszlón, később Derecskére költözött vállalkozásával. Közel három évtizedig szolgálta a járművezető-képzést, végig egyedül dolgozott, két éve támadt súlyos betegsége megakasztotta szakmai pályafutását.


+ Rédl Péter (1962-2016). Budapesten a Ferencvárosban született, Pestlőrincen a Steinmetz Miklós gimnáziumba járt, 1984-ben kezdett oktatni az MHSZ-nél. Szerette csinálni, tehetsége is volt hozzá, a 90-es évektől már buszos, a BKV oktatója. Életútja azonban egyre rosszabbul alakult, 2001-től már égette magát, egészségét sem kímélte, a hajléktalanok sorsára jutott. “Kutyabarát, Kutyaház, Mindhalálig Zene!”– olvasható rég elhagyott fészbukos oldalán. Nyugodjék békében. 


+ Koppány Géza (1943-2016). Érettségi után mechanikai műszerész szakmát szerzett, majd műszaki szakoktató a Wesselényi utcai MÜM 30. sz. Ipariskolában. 1973-ban került az ATI Baross utcai központjának oktatásfejlesztési osztályára, később az ATI-nyomda vezetője, évekig dolgozott a Budapesti Vizsgabizottságon. Igényes, elismert szakember, a nyolcvanas években a Magyar Autóklub oktatásvezetője, a rendszerváltás után az elsők között alapított magán autósiskolát (Ixion). Elsősorban a szakközépiskolákban szervezte tanfolyamait, szívügye volt a fiatalok képzése, de érdekképviseleti munkát is vállalt. A közlekedésre nevelésben elkötezett, négy évtizedes tevékenységét 2009-től már súlyos betegsége akadályozta. Halálával nagy veszteség érte a járművezető-képző szakmát.  


 + Székelyhidi János (1946-2016)...

 


 

+ Keresztesi László (1944-2016). Eredeti szakmája autószerelő, innen merítette kivételes műszaki hozzáértését, munkaszeretetét később is, amikor már végzett gépészmérnökként kellett helytállnia az életben. A nyolcvanas évek közepén került a Közlekedési Felügyelet Mozaik utcai vizsgabázisára és itt örökre elkötelezte magát a felelősségteljes műszaki vizsgabiztosi munkával, innen ment nyugdíjba is. Hoszú ideig feladata volt az oktatójárművek speciális műszaki alkalmasságának  minősítése is, felkészült, megbízható szakember, nagyszerű kolléga volt. Nyugodjék békében.


 

+ Kovács Sándor (1966–2016). Szarvason született, gyermekkorát Kondoroson töltötte, Békéscsabán érettségizett, eredeti szakmája autószerelő, hivatásos gépkocsivezető. A katonaság után rendőrjárőr, majd tiszthelyettes, 1989-ben lesz szakoktató, évekig magán autósiskolákban tanít. Vizsgabiztosi képesítést szerez, közigazgatási szakvizsgát tesz, 1997-től főállásban képzésfelügyelő, majd megbízott osztályvezető a Békés megyei Közlekedési Felügyeleten. Amikor már mindent elért, révbe ért, 2010-ben súlyos betegség éri, olyannyira, hogy rokkant nyugdíjba kerül, szerető családja segítségével még bírja, de fiatalon hagy itt bennünket. Nyugodjék békében.




+ Dr. Papp Iván (1945 -2016).
Eredeti foglalkozása katonatiszt, alezredes, a haditudományok kandidátusa. Oktatói pályafutását a fővárosi 18-as Munkaközösségben kezdte 1990-ben, huszonhat év múlva itt is fejezte be. Élete utolsó percéig dolgozott. Csendes, nagy tudású ember,  minden szakon tanított, imádták a tanulóvezetők, szerették a kollégák, mindig és mindenkinek segített. Úgy élt, hogy az példátlan: soha, senkire rosszat nem mondott. Nyugodjék békében. 


+ Virág András (1938-2016). Eredeti szakmája esztergályos, 1973-ban szerezte meg szakoktatói bizonyítványát az Autóközlekedési Tanintézet Budapesti Iskolájában. Ugyanitt kezdte el a gyakorlati oktatást mellékállásban, évekig a Gödöllő Agrártudományi Egyetemi kirendeltségen, később a Pest megyei ATI-nál és Munkaközösségben is  dolgozott. Kiváló oktatási szakember volt, tanítványai, kollégái szerették, tisztelték. Nyugodjék békében.


 

+ Nagy István László (1956-2016). A Békés megyei MHSZ-nél kezdte a gyakorlati oktatást 1988-ban, később a KRESZ – Műszakos elméleti szakoktatói bizonyítványt is megszerezte. Végig az MHSZ utódszervezet, a Kulturált Közlekedési Alapítvány iskoláiban dolgozott, igen jó szakember hírében állt. Nyugdíjas éveit a Békés megyei Vésztőn töltötte, itt következett be halála is.
 


   

+ Seres Imre (1944 – 2016). Gyulán érettségizett, autószerelőként dolgozott, katonatiszti iskolába járt, évekig volt hivatásos gépkocsivezető. 1974-től gyakorlati oktató az MHSZ-nél, 1979-ben már főállású vizsgabiztos Békés Megyében. A 90-es években újra oktatni kezdett a Gyulai 1sz. Munkaközösségben. Nyugdíjasként is lelkesen, nagyszerűen dolgozott, mindenki ismerte, elismerték nagy szakértelmét. Gyulai otthonában, a foteljében aludt el örökre. 


 

+ Bacsó István (1949-2016). Üzemmérnöki oklevelet szerzett a Bánki Donát Műszaki Főiskolán. Jelentős szakmai feladatot vállalt az 1983-ban megalakult Közlekedési Főfelügyelet hatósági tevékenységéhez kapcsolódó számítástechnikai rendszer kialakításában. Folyamatosan képezte magát, osztályvezetője volt egy számítógépes kreatív kollektívának, kidolgozták a magyarországi járműállomány számítógépes statisztikai rendszerét. Kollégái nagyszerű munkatársnak, igazi közösségi embernek tartották. 2009-től már nyugdíjas éveit is aktívan töltötte. Miközben unokáival foglalkozott, saját műhelyében tevékenykedett. Félbe maradt terveivel, már soha meg nem valósuló álmaival hagyott itt bennünket.


+Sokhegyi Tamás (1952-2016). Eredeti szakmája esztergályos, érettségizett, majd anyagbeszerzőként szerzett nagy tapasztalatot a járművezetésben. 1994-ben kezdett oktatni Érden a Bilig és Társa Kft Autósiskolában. Minden járműkategóriához értett, gyakorlati vezetést, elméleti tantárgyakat is oktatott, iskolavezetői képesítést szerzett, jó nevű, kiváló szakember. Tanulói szerették, oktató kollégái nemcsak tisztelték, nagyszerű barátnak is tartották. Gyorsan jött a halálos betegség, fájó ez a búcsúzás, nagy ez a veszteség. 


+Stégner András (1958-2016). Hernádon született, 1997-től a monori Volánbusz főállású autóbuszvezetője, 2001-től másodállásban a dabasi Rodeo Car Autósiskola gyakorlati szakos oktatója. Közvetlen, társaságot kedvelő, barátságos ember, tanítványai nagyon szerették. Értette a szakmát, becsülték munkatársai, nagyszerű kolléga volt. Családjának, unokájának élt, nagyon korán elvitte őt a halálos betegség. Nyugodjék békében. 



 Halottaink 2015-ben


+ Horváth Zoltán Ferenc (1964-2015). Már 1990 óta foglalkozott járművezető-képzéssel, több száz tanulóvezető szerzett nála jogosítványt. A BM állományában is oktatott, garázsmester a K&H Banknál, a tanítást másodállásban is folytatta. Iskolavezetői képesítést szerzett, 2009-ben alapította meg saját autósiskoláját, Pilisen. Biztos szakértelemmel, szívvel-lélekkel, nem mindennapi türelemmel dolgozott. Tanulói nagy szeretettel emlékeznek vissza az elméleti és vezetési óráira, feledhetetlen jó tanácsaira, többen barátként tisztelték. Szakmai tudását kollégái is elismerték, nagyszerű embernek tartották.


+ Weiszhaupt Istvánné Marika (1942-2015). Eredeti szakmája könnyűipari technikus, az Autóközlekedési Tanintézet ügyintézője, a hetvenes évek elejétől a nyolcvanas évek közepéig dolgozott a Bp. Baross utcai központban. Kedves kolléganő, nagyszerű munkatárs volt, mindenki szerette. Nyugodjék békében.


+ Tóth Dániel (1977-2015). A Győrben diplomát szerzett fiatal gépészmérnök 2004-ben Cegléden kezdte az oktatást, először édesapja Radiál Autósiskolájában szerzett tanítási tapasztalatot. Később a Soós és Farsang Bt. autósiskolában dolgozik, iskolavezetői képesítést szerez, 2007-ben már saját vállalkozást alapít, a Tóth Tanoda Autósiskolát. Megalapozott, biztos szakértelemmel, nagy szívvel látott a munkához, csak ennek a hivatásnak és családjának élt, de a szív hirtelen megállt. Megint csak szenvedünk ettől, fiatalon itt hagyott bennünket egy segítőkész, tisztességes szakember, aki még nagyon sokat tehetett volna. 


+ Konyár Ferenc Dénes (1935-2015). Először a tanítóképző iskolát végezte el, majd gépésztechnikus, Győrben a Közlekedési Távközlési és Műszaki Főiskolán szerezte tanári képesítését. A hetvenes évek végétől a közlekedés legkülönbözőbb szakterületein tanított, mellékállásban és megbízással, mindig alapos felkészültséggel, mindig a rá jellemző laza nyugodtsággal. Miközben helytállt főfoglalkozású munkahelyein, állami intézményekben, közlekedési vállalatoknál, felelős beosztásokban dolgozott. Volt a Csepel Autógyár normatechnológusa, a Volán Tröszt oktatási osztályvezetője, a Közlekedési Minisztérium főmunkatársa, a SZÖVAUT személyzeti vezetője, a Fővárosi Közlekedési Felügyelet képzésfelügyelője. Szakmai pályafutása példaadó, sokat tett a közlekedésre nevelés ügyében. Nyugdíjasként sem állt meg,  volt mit tanítania. Értjük, értjük, egyszer mindenki elmegy, csakhogy a fájó hiányérzet, az marad.


+ Palotai Tibor (1950-2015). Eredetileg hivatásos gépkocsivezető volt a szombathelyi Volánnál, műszaki oktatói végzettséget szerzett a KTMF Győri Főiskolán, tíz évig rali-versenyző, minden járműkategóriát vezetett, nagyon sokat tudott az autózásról. Azt is tudta, hogy ezt tovább kell adnia, 1974-től a Vas megyei Autóközlekedési Tanintézet oktatója, 1985-ben vizsgabiztos, 1991-től a megyei Közlekedési Felügyelet képzés- és vizsgafelügyeletének vezetője. Hozzáértő, mindig segítőkész emberi magatartását nemcsak munkatársai csodálták, országos hírű kiváló szakember. Mégis, 2007-ben - átszervezés miatt - mennie kellett hatósági munkahelyéről, egy évvel a nyugdíjazása előtt. Ott dolgozott, ahol szükség volt rá, a Topido Kft. autósiskolában visszatért a tanítványok közé. A sors azonban már kevés időt adott számára. Mennek el a régi ATI-sok. Tibor sincs már.  


+ Kappéter László (1943-2015). Eredeti szakmája erősáramú elektrotechnikus, a Tatabányai Szénbányáknál dolgozott, innen ment nyugdíjba is, 1990-ben. Az oktatás volt a másik élete, a hivatása, amit mindig mellékállásban, szerződéssel végzett, ami a haláláig elkísérte. 1974-től már sorköteleseket tanított a Komárom megyei MHSZ-nél, 13 évig, majd 1987-től, közel 20 éven át a tatabányai Micra ATI gyakorlati és elméleti oktatója. Rendkívüli tehetségét, páratlan szakértelmét, óriási türelmét adta az oktatásnak. Tanítványai imádták, kivívta az egész szakma elismerését, rangos kitüntetésekben részesült. Tavasszal még mondta: elkezdte már feldogozni négy évtizedes szakmai tapasztalatát, az időtálló, aranyat érő módszertani kincset. Minden odaveszett. 


+ Wágner Antal (1931-2015). Elektroműszerész az egykori Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban Budapesten, 1947-ben jelentkezik repülő iskolába. Innen kerül Békéscsabára ahol a Magyar Honvédelmi Sportszövetség repülő oktatója lesz. Az ötvenes években súlyos repülő balesetet szenved, felépülése után az MHS gépjárművezető-képzési szakterületén dolgozik. Gépjármű-előadó, műlábbal is nagyszerű gyakorlati oktató. 1976-tól a Merkur Személygépkocsi-értékesítő Vállalat békéscsabai igazgatója, mellékállásban folyamatosan oktat. Később megbízásos vizsgabiztos lesz, egészen 2001-ig, Békés megyében a legkiválóbb szakemberek egyike. Nyugdíjasként is dolgozik, 2007-ig oktatást is vállalt. Mozgalmas élete volt, csendesen hagyott itt bennünket.


Solti Sándor (1935-2015). Békéscsabán született, közgazdasági technikumot végzett. Évekig dolgozott, mint képesítés nélküli nevelő az Újkígyósi Általános Iskolában. Az autó és a repülő érdekelte. Már fiatalon gyakorlati szakoktató lesz, megbízással dolgozik, mindeközben vitorlázó repülő, majd motoros repülő és oktató is. 1966-ban levelező szakon szerez fizika szakos diplomát a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Ez után Békéscsabán a 4-es sz. Általános Iskolában, majd a Madách utcai 5-6-os sz. Általános Iskolában tanít. Folyamatosan vállal oktatást, másodállásban vizsgabiztos egészen 1995-ig, nyugdíjba vonulásáig. Az utóbbi években visszavonultan élt, most végleg eltávozott közülünk. 


 

+ Kajtár József (1948-2015). Érettségi után lakatos, villamosgép-tekercselő szakmát tanult, de az autó jobban érdekelte. Évekig gépkocsivezetőként dolgozik, 1972-ben szakoktatói bizonyítványt szerez az Autóközlekedési Tanintézetnél. Itt kezdte az oktatást, egy életre elkötelezte magát ezzel a hivatással. Dolgozott a közlekedés más területein is, de mindig visszatért. A nyolcvanas években a Fővárosi ATI, 1996-tól az Új-ATI Bt. Autósiskola oktatója. Szívvel-lélekkel, lelkiismeretesen tanított, egyéni módszereket talált ki, tanítványai szerették, mint ahogy kollégái, akikkel mindig szívesen volt együtt. 2014-ben Kajtár magán autósiskolát alapított, megindult a vállalkozás, betegsége azonban egyre inkább elhatalmasodott, elfáradt. Most elvesztettük.


 

+ Bíró Gyula (1957- 2015).  Ózdon született, már 1977-ben hivatásos tehergépkocsi-vezető a Volánnál, majd az Ózdi Kohászati Üzemben. 1985-től az Országos Mentőszolgálat gépkocsivezetője, eset-kocsin dolgozik, megtapasztalja a járművezetés minden szépségét és nehézségét, a lelkiismeretes munka fontosságát. 2005-ben - amikor szinte már mindent tud a járművezetés gyakorlatáról - elvégzi a szakoktatói tanfolyamot. Tanítani akar. Először az Ózdi 1 sz. Munkaközösségben, majd a Miksztai Autós-Motoros iskolában kamatoztatja óriási szakértelmét. 2012-ben már súlyos betegségével küzd, három évig viselte, fegyelmezetten, türelemmel. Elvesztettük az oktatót, de tudjuk, nem élt hiába.    


+ Czuprik András (1939-2015). Nyíradonyban született, gépipari technikumot végzett, mozdonyvezető volt a MÁV debreceni kirendeltségén. A hetvenes évek elején kezdte a járművezető-képzést, először másodállásban az MHSZ megyei iskolájában tanít, később az Autóközlekedési Tanintézet főfoglalkozású oktatója. Szerette ezt a munkát, értett is hozzá. 1996-ban már rutinos, nagy tapasztalatú szakemberként alapította meg a Czuprik Autósiskolát Debrecenben. Jó érzékkel fejlesztette, az összes járműkategóriára, a szaktanfolyamokra is kiterjesztette oktatási tevékenységét, rövid idő alatt sikeres családi vállalkozást hozott létre. Hajdú-Bihar megyében sokan ismerték, kollégái tisztelték, tanítványai szerették. Példátlanul nagy munkabírását súlyos betegsége akasztotta meg. Nyugodjék békében.  




+ Tar Imre György (1941- 2015).
 A régi nagyok közül való. Az Autóközlekedési Tanintézet Szőnyi úti telephelyén kezdte az oktatást 1970-ben, alapító tagja az 1973-tól működő 24-es sz. Gépjárművezető-képző Munkaközösségnek. Negyvenkét évig dolgozott ebben a jó hírű oktatói közösségben. BME Műszaki Oktatói képesítést szerzett 1985-ben, a Fővárosi Közlekedési Felügyelet hivatalos, 2006-os keltezésű szakfelügyelői értékelésében fogalmazták róla: Ön kiváló munkamódszerével, a tanulókkal példaadó, lelkiismeretes kapcsolattartásával nagymértékben hozzájárul a magyarországi közlekedésre nevelés ügyéhez. 2012-ben Moharos Díjat kapott, sokat tudott a szakmánkról, sokat veszítettünk vele. Nyugodjék békében.


 

+ Dosticza Gábor (1965-2015). Kecskeméten a Volánnál került kapcsolatba a közúti közlekedéssel, eredeti képzettsége fuvarszervező. Többre vágyott, tanítani akart, szakoktatói képesítést szerzett. Az MHSZ keretein belül, Kalocsán kezdte a gyakorlati oktatást 1991-ben, később a H-Color Autósiskolában, 1996-tól már a Kiskun Autósiskola kalocsai kirendeltségén tanít. Hozzáértő, kiváló szakember, jó nevű oktató, nem mindennapi elhivatottsággal végezte munkáját. Nemcsak a tanulóvezetők, közvetlen munkatársai is tisztelték, szerették. Hirtelen jött súlyos betegsége derékba szakította életét, korán elment. Nekünk maradt a tehetetlenség érzése, a mindig fájó veszteség. Nyugodjék békében.  


+ Marczinek Zoltán (1945-2015). Eredeti szakmája lakatos, majd közlekedésmérnök, mérnöktanár. A régi nagyok közül való. Először megtanulta a síkreszelést, a szakma alapfogásait, hogy eljusson a tanári magaslatokba. Végig járt minden iskolát, fontosabb munkahelyet, hogy tudást, tapasztalatot szerezzen a tanításhoz. Mindig a közlekedésben az autós szakmában mozgott. 1971-től a Veszprémi Volánnál gyakornok, tanműhely vezetője, járművezető-szakoktató, Ajkán üzemegységi főmérnök. A hetvenes évek végén már Budapesten a Volán Oktatási Központjában, a KPM Gépjármű-közlekedési Főosztályán, 1991-ben a SZÖVAUT üzemigazgatója, közben forgalmi tiszteket tanít, képzésfelügyelő, a Közlekedési Főfelügyelet meghívásos vizsgabiztosa. 1994-től a Bánki Donát Szakközépiskola igazgatóhelyettese, további tizenhat évig az igazgatója. 2011-től aktív nyugdíjas. Négy évtizedes, példátlanul gazdag, sikeres szakmai életút. Szívügye volt a fiatalok szaktudásának fejlesztése, kulturális érdeklődésük felkeltése. Nem élt hiába.


 

+ Hajmási Ottó (1956-2015). Nagykanizsán végezte a középiskolát, 1981-ben kezdte az oktatást az Autóközlekedési Tanintézetnél. Az összes járműkategóriára volt hivatásos vezetői engedélye, a gyakorlati oktatást is hivatásnak tekintette. Az ATI 1983-as átszervezése után a Zala megyei MHSZ-nél tanított, majd 1990-től az alapítványi képzőszev a Technika Kft. következett. Kiváló szakember, kirendeltség-vezető is volt, tisztelték szerették kollégái, még inkább tanítványai. Harmincnégy évig szolgálta a közlekedésre nevelés ügyét, küzdött az egyre súlyosabbá váló betegségével. Szeretett volna még oktatni. Talán nem is hagyta abba. Elhívták, mennie kellett. A jó oktatóra mindenhol szükség van.  


+ Vörös István (1955-2015). Alapképzettsége karosszéria lakatos. Eredeti szakmáját is szerette, teljesen soha nem vált meg tőle. Még jobban szeretett azonban tanítani. Nagykanizsán az MHSZ sorköteles képzésében kezdett 1985-ben, majd a rendszerváltás után 1990-ben a Kulturált Közlekedésért Alapítvány a Technika Kft. oktatója. Mindenki ismerte a városban, jó szakembernek tartották, volt türelme, felkészültsége, a defenzív járművezetést oktatta, imádták a tanulóvezetők. Nagy szívvel végezte munkáját három évtizeden át, de aztán a szíve nem bírta. Mostanában a jó oktatók korán halnak, de az sincs, aki a helyükre ülne.


+ Dránovits Gyula (1955-2015). Pécsváradon majd Pécsen végezte tanulmányait, 1976-ban kezdte az oktatást az MHSZ Baranya megyei iskolájában. Később a Harkányi GMK oktatója, iskolavezetője, itt teljesedett ki szakértelme. Rövid ideig iskolavezető a Pécsi ATI-nál, majd a Nívó Autósiskola iskolavezetője, egészen a nyugdíjazásig. Elsőrangú oktató volt, mindenki szerette, emberileg is kiváló egyéniség, sokakat megtanított a kulturált közlekedésre. A sors azonban vak és kiszámíthatatlan. Tragikus közúti balesetben családjával együtt vált a közlekedés vétlen áldozatává.


 

+Tóth Ferenc (1941 - 2015). Eredetileg gépipari technikumot végzett Pécsen, majd az ÉPGÉP vállalatnál dolgozott, hosszú ideig volt megyei szintű, kiváló sportoló. A 80-as évektől kezdett oktatni az akkor legkorszerűbb, legszínvonalasabb Baranya Megyei ATI iskolában. Ebben a környezetben szerette meg, imádta a gyakorlati oktatást, mint ahogy őt is a tanulóvezetők. 1990-től már főállású vizsgabiztos a Közlekedési Felügyeleten, ehhez is volt szeme, érzéke. Nyugdíjazása után hagyta abba a munkát, oktató és vizsgabiztos kollégái tisztelték, szerették. Nyugodjék békében.


+ Király József Béla (1952-2015). Siklóson érettsségizett, gépjármű-villamossági műszerész oklevelet szerzett, 1977-től már Pécsett a Baranya Megyei Autóközlekedési Tanintézet oktatója. Folyamatosan képezte magát, KRESZ-Műszak-Gyakorlati szakos képesítése volt, később az iskolavezetői tanfolyamot is elvégezte. A rendszerváltás után az első egyéni vállalkozók között volt, Siklóson Király Autósiskolát alapított. Itt teljesedett ki szakértelme, nem mindennapi türelelmével, példaadó segítőkészségével vigyázott a tanulóvezetőkre, 38 évig szolgálta a közlekedésre nevelés ügyét. Nincs tovább.  


  

+ Földi Béla (1970-2015). Szakközépiskolában végzett autószerelő Békéscsabán, a Postaautónál dolgozik, 1993-ban szerzi meg szakoktatói bizonyítványát, 2000-ben a Pozsár Autósiskolában kezdi a gyakorlati oktatást. Közben informatikus lesz a Gábor Dénes Főiskolán, de változatlanul az oktatói munkát végzi, ami az élete. 2004-től a Gyulai 1 sz. MK oktatója, 2008-ban a MAK iskolavezetője, majd a Magura Hungary Kft. nagyjárműves oktatója. 2012-ben már révbe érne, megalapítja saját vállalkozását a Földi Autósiskolát.  2014-ben jön a súlyos betegség, kórházba kerül, tanulói pedig imádják, nem is értik, folyamatosan keresik. 2015-ben már nem éri meg 45-ik születésnapját. 


 

+ Szentesi Péter (1953- 2015). Autószerelő, majd taxi gépkocsivezető a Fővárosi Autótaxinál. A hetvenes évek elején a 24-es GMK-ban tanult meg vezetni, a nyolcvanas évek elején a 13-as GMK-ban kezdett oktatni. Skoda S100-assal indult a Népligetből - elsuhant 35 év - öreg huszonhárom éves Mercijével állt meg az Irottkő parki tanpályán. Sokat megélt, bölcs oktató volt. Jöttek a 90-es évek, a magániskolák. Hol is volt a tanpálya? Hány is volt a munkahely? Ami biztos, utolsó állomás a Csigavér Autósiskola. Tíz éve súlyos betegség, csontrák támadta meg, nem hagyta magát, el is hittük, hogy meggyógyult. A tanpályán botjára támaszkodott, felidézett egy-egy régi tanulóvezetőt, mindig jó szívvel beszélt róluk. Mennyi mindent elvitt magával. 


+ Mógor Iván (1954-2015). MHSZ gyakorlati szakoktató volt Budapesten. (Fájó szívvel vettük tudomásul, hogy Iván elhunyt. Kedves, vidám ember volt. Az élet elsodort bennünket mellőle. Őszintén sajnáljuk, hogy az 50 éves osztálytalálkozónkon már nem láthatjuk. Kovácsné László Rozália Rita - 2017-ben)


+ Gémesi György (1949-2015). Eredeti képzettsége finommechanikai műszerész, szakoktatói bizonyítványát korengedéllyel szerezte még a régi ATI-nál, 1972-ben. Az MHSZ-nél kezdte a sorköteles fiatalok gyakorlati oktatásával, mesteroktató képesítést szerzett, évekig az MHSZ VII. kerületi kirendeltségét vezette. A nyolcvanas években taxizott egy ideig, de hiányzott neki a tanítás. A Bécsi úti ATI iskolákban vállalt munkát, itt teljesedett ki szakértelme, oktatói hivatása. Mindig segített, tanulóinak a vizsga után is szívesen adott tanácsokat, sokan fordultak hozzá, de 2014-ben már súlyos betegsége korlátozta oktatói tevékenységét. Nehezen viselte, hogy nem dolgozhat, a kórházban még az utolsó napon is tervezett, de már elhagyta az ereje. 


 

+ Veszprémi Pál (1950 – 2015). A fővárosi Petőfi gimnáziumban érettségizett, elektroműszerész szakmát tanult, majd a BKV-nál dolgozik, itt lesz belőle autóbuszvezető. Ezzel kezdődött szakmai pályafutása, 1974-ben az ATI Dankó utcai tangarázsában gyakorlati oktató, 1976-tól a Bécsi úti gyakorló iskolában oktat több mint 15 éven át, kedvelte, megszerette ezt a foglalkozást. Az Autóközlekedési Tanintézet teljes felszámolása után 1992-től a Pati Bt. magániskolában tanít buszvezetést, vállalkozóként személyfuvarozást is végez egy utazási irodának. Egészsége azonban megromlik, betegsége egyre súlyosabb, 2008-ban már rokkantsági nyugdíjba kényszerül. Hivatásának élt, régi munkatársaival az utolsó pillanatig tartotta a baráti kapcsolatot. Nyugodjék békében.


+ Radeczky László (1949-2015). Érettségi után lett autószerelő, először az AFIT majd a Merkur vállalatnál  dolgozott. A gyakorlati oktatást 1972-ben kezdte az ATI Dankó utcai telephelyén. Az MHSZ-nél a Dagály utcában tanított 1978-tól, innen az V. Sebesség Kft.-hez vezetett az út. A 90-es évektől egyéni vállalkozó a fővárosban. Ivanov -, Csaba-duo -, Mazsola autósiskolák. Mindenhol kedvelték, mert szerette munkáját, családjának élt, munkatársai becsülték. 2011-ben jött a súlyos betegsége, ebből még felépült, újra elkezdett dolgozni. A sors azonban nem engedett neki többet. Tapasztalt, nagyszerű kollégánk volt. 


 + Tüll László (1941-2015). Eredeti szakmája autószerelő. Értett az autóhoz, imádta az autót, de ennél is fontosabb volt számára: tanítani az autózást. A régi nagy ATI-sok közül való, 1970-ben a Dankó utcai tangarázsban kezdte az oktatást, mindig komolyan vette, hivatásnak tekintette ezt a munkát. Szakmai következetesség, pontosság, amit tanulóvezetőitől is megkövetelt. Az ATI átszervezése után 1987-2001 között a Rutin Autósiskola jó hírű oktatója, már nyugdíjasként, 2004-ig a Rácz Autósiskolánál tanított. Három és fél évtizedig szolgált a közlekedésre nevelésben, 2011-ben Moharos Díj kitüntetést kapott, most vége az egésznek. Megint sokat veszítettünk.


  

+ Astyilán András (1967-2015). Elektroműszerész szakközépiskolai végzettsége volt, imádta az autót, mindent, ami a technikáról, a közlekedésről szólt. Budapesten kezdte az oktatást 2000-ben a Dekmár és Társa autósiskolában. Sok helyen kipróbálta magát, a Tóth Autósiskolában, a Delfin Kft. iskolavezetője, az SOS autósiskolában, talán kereste a helyét, vidéken is dolgozott. Mindenkivel közvetlen, barátságos, társaságot szerető ember. A halálos vírus azonban nem válogat, 48 évesen érte a szörnyű betegség, majd kómába esett. Sokáig reménykedtünk, de Astyi már nem jött vissza.  


+ Varsányi György (1956-2015). Battonyán született, Békés megyében a Magyar Autóklubnál kezdte az oktatást, még a kilencvenes évek elején. Évekig volt hivatásos gépkocsivezető, munkavédelmi előadó, Orosházán a Carscool Autósiskolában, majd legutóbb Mezőhegyesen a Lux Autósiskolában oktatott. Szerette munkáját, tanulói kedvelték, élvezték mindig vidám természetét. A sors kiszámíthatatlan. Este, már hazafelé autózva érte a tragikus baleset, oldalról jött a halálos ütközés. Nem kapta meg az elsőbbséget! Áldozattá vált az oktató, aki tanította a közlekedést! Nyugodjék békében! 


+ Ixner Anna (1947-2015). Az Autóközlekedési Tanintézet Baross utcai központjában kezdett dolgozni 1970-ben. Az ATI fénykorában az oktatásfejlesztési osztály fiatal titkárnője, gyors- és gépírója, mindenes ügyintézője a munkatársak kedvence volt. Mert minden gépelési munkát vállalt, mindenki szerette, mindenkinek segítőkész kolléga volt. Huszonöt évig egyfolytában. Amikor 1995-től a sorsa, családi helyzete külföldre szólította, akkor is ilyen maradt, senkit nem felejtett el. Amikor tehette, jött haza. Soha nem múló vagy tán egyre erősödő honvágya volt. Most már ennek is vége.    


+ Farkas József (1944-2015). Régi ATI-s oktatási szakember Szegeden. A hetvenes évek közepétől volt a Csongrád megyei Autóközlekedési Tanintézet igazgatója, egészen a nyolcvanas évek végéig. Ekkor már - a KPM 1983-as átszervezésével - a megyei tanácsokhoz kerültek az ATI iskolák, ahol gazdátlanul ellehetetlenültek. Új szakemberekre várt a feladat, hogy tovább vigyék a járművezető-képzés ügyeit, amiben ő már nem szivesen vett részt. Próbálkozott ugyan magániskola alapításával, de kevés szerencsével. Nyugodjék békében.


+ Heller József (1942-2015). Már a hatvanas végén MHSZ tehergépjármű-oktató volt Debrecenben, pár évvel később a Hajdú Bihar megyei ATI iskolában tanítja a gépjárművezetést. Elméleti oktatást is vállal, 1983-tól motoros oktatással foglalkozik, szívvel-lélekkel végzi, hivatásnak tekinti munkáját. Motorsuli Autósiskola Bt. családi vállalkozását 1998-ban alapította, ebben is sikeres, tanítványai rajongva szerették, kollégái által is nagyra becsült szakember. 2013-ban visszatért súlyos betegsége, bízott ugyan, de ezzel már nem tudott megbirkózni. Béke poraira.


+ Amtman János (1942-2015). Az ATI Dankó utcai tangarázsban kezdte a gyakorlati oktatást 1980-ban, majd tovább az MHSZ Budapesti iskolájában. A rendszerváltás idején az elsők között indult vállalkozó oktatónak, AMT-96 Bt. néven saját iskolát alapít, az utóbbi öt évben az Újpest Autósiskolában tanított. Mindig jó kedélyű, türelmes oktató, nemcsak szerette munkáját, értett is hozzá. Tanulói kedvelték, kollégái nagyra becsülték a szakmában. Harmincöt évet szentelt a közlekedésre nevelésnek, aztán hirtelen elment. Nem jár többé a tópartra, a Hosszúmesgye utcai kis pihenő házba. Még ennél is nagyobb csendre vágyott. Nyugodjék békében.


 

 + Rácz Gyula (1940-2015). Korán elkötelezte magát a közlekedés ügyének, már a 70-es évek elejétől szállítási vezető a fővárosi szeszipari vállalatnál. 1972-ben alapító tagja a 8. sz. (XIII.Victor Hugo utcai) Gépjárművezető-képző Munkaközösségnek. Itt is maradt, örökre eljegyezte magát az oktatással, amit szeretett és mindig szívügyének tartott. Mint ahogy a fotózást, a számítógéphez való szenvedélyes ragaszkodását is megtartotta. Oktatóként és iskolavezetőként több mint harminc évet töltött el a közlekedésre nevelésben a járművezető-képzésben. 2004-től nyugdíjas, de soha nem tudott szabadulni hivatásától, halála előtt is tudta, figyelte a szakma történéseit. 


+ Dorkó György (1934- 2015). Az ötvenes-hatvanas években sikeres MHS sportoló, 1966-tól az MHSZ Országos Központ munkatársaként kapcsolódott be a gépjárművezető-képző szakmába. Folyamatosan képezte magát a közlekedésre nevelésben, nagy kedvel és szakértelemmel vett részt a sorköteles fiatalok képzésében, a szakma 1969-es oktatási reformjának megvalósításában. A nyolcvanas évek közepétől az MHSZ Budapesti Iskolájának (Dagály utca) vezetője, a 90-es évek elején vonul nyugdíjba, erre azonban már súlyos betegsége miatt kényszerül. Elment a kollégái körében is tisztelt, jó szervezőkészséggel bíró, kiváló oktatási szakember, akinek 2010-ben Moharos Díjjal is elismerték munkáját.



Halottaink 2014-ben



 

 + Kása István József (1949-2014). Eredeti foglalkozása autószerelő, 1974-ben kezdte a gyakorlati oktatást a Csongrád megyei Autóközlekedési Tanintézetnél. Jól felkészült, kiváló szakember, a nyolcvanas években többször is elnyerte a megye legjobb szakoktatója címet. 1990-ben Csongrádon alapította a Turbó Autósiskola és Kereskedelmi Kft. saját vállalkozását, amit sikeresen vezetett 25 évig, mindig szívén viselve a tanulóvezetők, az oktatók sorsát. Négy évtizeden át dolgozott a járművezető-képzésben, munkáját 2011-es nyugdíjazása után sem hagyta abba. Kollégái által is nagyra becsült, családját szerető, igazán értékes embert veszítettünk el. 


 

+ Kovács András (1939-2014). Eredetileg gépésztechnikus, már 1971-től a Győr-Sopron megyei Autóközlekedési Tanintézet gyakorlati oktatója. Nemcsak szakértelmével tűnt ki, mindig segítőkész, barátságos természetű ember, 1974-től főállású vizsgabiztos, majd VIB vezető. A KPM és az ATI 1983-as átszervezése után is a megyei Közlekedési Felügyelet vizsgáztatási vezetője. Sokan ismerték Győrben és környékén, munkáját szerette és fontosnak tartotta. Súlyos betegsége kényszerítette nyugdíjba 1995-ben. Kollégái elismerték hozzáértését, vezetőként is korrekt szakembernek tartották.  


  

+ Terék Kálmánné Éva (1944-2014). Az érettségizett fiatal gyors- és gépíró már 1961-ben az Autóközlekedési Tanintézet ügyviteli dolgozója a Baross utcai székházban, később ügyfélszolgálati vezető. 1983-ban a FŐATI tanfolyamszervezője, 1993-tól a Fővárosi Közlekedési Felügyelet megbecsült, példaadó munkatársa. 2004-től nyugdíjasként is foglalkoztatták 2008-ig, minden szakterületen kiváló. Negyvenhét éven át szolgálta a közlekedést, Moharos Díjat kapott, az ATI-ról és a Fővárosi Felügyeletről mindent tudott, minden munkatársa imádta. Évikét végleg elveszítettük.




+ Holik Tamás Attila (1979-2014). 
A Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányságon 
 kezdte hivatásos szolgálatát 2001-ben, motoros járőr. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Forgalomellenőrző Alosztályának járőrvezetője lesz 2004-től, ebben az időben már a Szegedi Tóth Autó Kft. mellékfoglalkozású szakoktatója. Imádott és tudott tanítani, a motorosokkal is szívesen foglalkozott. 2009-től vizsgáló a Szegedi Rendőrkapitányság állományában, később a Helyszínelő és Balesetvizsgáló Alosztályon dolgozik, 2013-tól ismét a Forgalomellenőrző Alosztály motoros járőrvezetője. Motoros szolgálatba indult 2014. július 7-én is, de az 5-ös útról már nem tért vissza. Kollégánk volt, itt hagyott bennünket, nem is akarjuk elhinni.



+ Tóth Csaba (1958 - 2014)


+ Klinkó Márk Károly (1954 - 2014) "...Kedves Márk! Köszönöm, hogy türelemmel javítottad századszor is ugyanazt a hibámat, sugalltad: ne izgulj, előbb-utóbb belejössz, sikerülni fog... őszintén velem izgultál, drukkoltál a vizsgán is."
"...személyében nemcsak kiváló oktatót, hanem egy nagyszerű embert ismertem meg, akivel bármikor megbeszélhettem kérdéseimet és tapasztalataimat. Gyakran visszamentünk a kérdéses forgalmi helyszínekre is, hogy közelebbről vegyük szemügyre a problémát. Köszönet Márknak…"


  

+ Morik László (1938-2014). Technikus tanár, a fővárosi PályafenntartásiTechnikumban kezdett tanítani. Már 1969-ben a KPM Autóközlekedési Tanintézet megbízott vizsgabiztosa. A hetvenes évektől a BKV jó nevű oktatója, később a Fővárosi Közlekedésbiztonsági Tanács (FKBT) munkatársa, számtalan közlekedési műsor, KRESZ vetélkedő népszerű játékvezetője, a Közlekedési Felügyelet megbízásos vizsgabiztosa. Élete volt a közlekedésre nevelés ügye, mindig javítani akaró, nagy munkabírású, Moharos Díjas, kiváló szakember. Amíg csak bírta, dolgozott. Halálával sokat vesztettünk. 


 

+ Kurucz Balázs (1936 - 2014). Eredeti szakmája géplakatos, a hetvenes évek közepén kezdte az oktatást az Autóközlekedési Tanintézet Dankó utcai tangarázsában, később a Mester utcai oktató bázison tanított.  A rendszerváltás után évekig a fővárosi Tóth Zoltán Autósiskola gyakorlati oktatója, vidám természetű, jó kedélyű kolléga, könnyen viselte a gondokat is. Idősebb korában is dolgozott, de már csak elméleti oktatást vállalt.  Imádta az életet, a balatoni vitorlázást, de legnagyobb szerelme volt a vitorlázó repülés. Elrepült az ő élete is.


+ Hibácska Gyula (1931-2014). A legrégibb ATI-sok egyike volt. Autótechnikus képzettséget szerzett, autó villanyszerelőként kezdett 1958-ban az Autóközlekedési Tanintézet Ipoly utcai javítóműhelyében, 1968-tól már művezető. Munkatársai szerették, megbecsült, elismert, országos hírű műszaki szakember. Az ATI javítóműhelyének megszűnése után 1981-től a Magyar Autóklub üzemvezetője, 1990-ben vonult nyugdíjba. Soha nem feledte régi munkatársait, haláláig tartotta velük a kapcsolatot. 


+ Kiss István (1927-2014). Fiatal autóközlekedési technikusként a KPM Közúti Ellenőrzési Főosztályán kezdte hivatását, az 1954-től a megalakult Autófelügyeleten felelős beosztást kapott. Elkötelezett szakember és vezető, kiemelkedő munkát végzett a gépjárművek vizsgáztatásának és ellenőrzésének megszervezésében és irányításában. 1982-ben a Pest megyei Igazgatóság vezetésére kapott megbízást, 1987-ben már a Pest megyei Közlekedési Felügyelet igazgatójaként vonult nyugdíjba. Hosszú éveken át  megtartotta kapcsolatát munkatársaival, emberségéért, tisztességéért mindig becsülték és szerették.


+ Mándli Zoltán Béla (1971 - 2014). Alapszakmája mezőgazdasági gépszerelő, katonatiszti főiskolát végzett. Veszprémben kezdte az oktatást 2004-ben, először az alapítványi Turbó Kft. volt a munkahelye, majd Pápán a Safety Car Autós-Motoros iskola oktatója. Segítőkész, lelkiismeretes szakember, sokat vállalt, rengeteget dolgozott. Fiatalon, 43 évesen kellett mennie, ennyit szánt neki a sors. Tragikus közúti baleset történt, a halál ott érte el, ahol tanította a járművezetés fogásait, - saját autójában, az ismerős országúton.  


+ Szvák Lajos (1931-2014). A legrégibb ATI-s oktatók egyike. Alapszakmája autószerelő, 1951-ben már a TEFU hivatásos gépkocsivezetője, 1959-től tehergépkocsi oktató a KPM ATI Bp. Szőnyi úti telephelyén, 1962-től a Dankó utcai tangarázsban. A nyugodt természetű, jó hírű oktató 1988-ban garázsmester a FŐATI-nál, 1991-ben nyugdíjas, hatvan évesen. Mellékállásban még évekig oktat, hivatásának él, 1997-től a PATI Autósiskolában dolgozik, a Zách utcában tanpálya-szolgálatos. A mindörökké ATI-s oktató ötvennyolc évet szolgált a magyar autóközlekedésben, negyvenhat éves oktatói gyakorlata volt, a tanpályán még 78 évesen is vigyázta a tanulókocsikat. Most megpihent.  


+ Lados Attila (1938 - 2014). A faipari technikumot végzett fiatalembert már a hatvanas években elcsábította az autó. Hivatásos gépkocsivezető, majd oktató a KPM ATI - Bp. Szőnyi úti telepén, később a Dankó utcai tangarázsban. Több mint négy évtizedet szolgált ebben a szakmában. Húsz évig az ATI iskolákban tanított, a rendszerváltás után a Rutin Kft. iskolavezetője, majd a Fővárosi Közlekedési Felügyelet vizsgabiztosa. A szolgálat szó szerint értendő, mert segítőkész, megbízható, jól felkészült szakember hírében állt. A legjobbak közül való, becsületes ember volt.


+ Demény Péter (1954- 2014). Sokáig volt építési vállalkozó, de másra, szebbre vágyott, az autóvezetés tanítására adta fejét. Talán tudta, amit még sokan mások is, ha a tanulókocsiban adja végtelen türelemét és megértését, azt gyorsan és őszintén visszajelzik a hálás tekintetek. A fővárosi Benkő Autósiskolában kezdte, majd tíz évig a Jogsicentrum Autósiskolában oktatott. Nehezen felfogható: 2014 márciusában még aktív szakember, hirtelen jött betegsége május 10-én örökre elvitte. 


 

+ Király Zoltán (1956 - 2014). Tatabányai bányászcsaládból jött, vegyész-technikusi végzettséget szerzett Veszprémben. Kalocsán töltött katonaévei után szakoktatói tanfolyamot végzett Tatabányán, évekig a MICRA ATI Autósiskolánál dolgozott. Később, már iskolavezetői képesítésével magánvállalkozást, KIRÁLY Autósiskolát alapított. Kollégái, tanítványai tisztelték és szerették, társasági ember, rendszeresen találkozott régi barátaival, ismerőseivel is. Hirtelen halála a döbbenet: munka közben lett rosszul, tanulóvezetője hívta a mentőt, nem tudták megmenteni. Megállt a szíve.


  

+ Iványi Attiláné (1937 - 2014). Építészmérnöki diplomát szerzett 1960-ban, először az IPARTERV vállalatnál, majd az INTERAG Rt-nél dolgozott építész-tervezőként. 1978-tól a KPM Autófelügyelet Fejlesztési Osztályának munkatársa, majd osztályvezetője. 1983-tól a Közlekedési Főfelügyeleten folytatja ezt a munkát, a hivatal akkor már jelentős beruházási, felújítási ügyeinek koordinálását, irányítását. Kiváló elméleti és gyakorlati felkészültségével, kulturált tárgyalókészségével  elismerést váltott ki munkatársai és vezetői előtt. Véglegesen csak 2005-ben vonult nyugállományba, munkájáért több alkalommal is kitüntették, nagy érdemei vannak a Közlekedési Főfelügyelet fejlesztési, beruházási munkálatainak kialakításában, a tervek megvalósításában. 


  

+ Polgár Gábor (1955 - 2014). A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett energetikus szakember imádta az autózást is. A nyolcvanas években főállásban taxizott, 1991-től másodállásban oktatott a fővárosi Sipi Autós és Motoros iskolában. 1993-tól az Autópest Gödöllői Kirendeltségén, majd 1998-tól a Homoki és Társa Autósiskolában teljesedett ki szakmai tudása. Főként elméleti, KRESZ, Műszaki, Vezetéstechnikai foglalkozásokat tartott, de a gyakorlati oktatást is vállalta, minden kategóriában nagyszerű volt, - ezt eredményei is igazolták. Tanulói imádták, kollégái elismerték felkészültségét, kiváló oktatói képességeit. Korai, hirtelen halála megdöbbenést váltott ki környezetében.




+ Kis Sándor (1933 - 2014).
 Alapszakmája autószerelő, oktatói pályafutása 1969-ben kezdődött a KPM Autóközlekedési Tanintézet Bp. Szőnyi úti tangarázsában. 1972-ben már alapító tag a budai 4-es sz. Munkaközösségben, mely képzőszerv 2005-től a 4-s Autós Motoros Iskola néven működött tovább. Ebben a jó hírű iskolában töltött el több mint négy évtizedet, itt volt ügyvezető, hivatásnak tekintette közlekedésre nevelő munkáját a gyakorlati oktatást. Még 2013-ban nyolcvan évesen is dolgozott. Kollégái tisztelték, elismerték szakmai hozzáértését, tanítványai nagyon szerették. Még hívják a mobilszámán, az már hiába cseng.


+ Steierits Rezső (1922 - 2014). Pályafutása 1942-ben kezdődött, autógépész-technikus az Adler cégnél. A világháború alatt a Budaörsi repülőtéren a Héjja vadászrepülőgépek végszerelésén, tesztelésén dolgozott, a háború után a TEFU, majd a Hungarocamion volt a munkahelye. 1971-től a KPM Autófelügyelet Járművizsgálati osztályán dolgozik, az akkor induló Mozaik utcai vizsgálóállomáson már műszaki vizsgabiztos, majd 1973-tól  szolgáltatás ellenőr. A közlekedés 1983-as átszervezés után a Fővárosi Közlekedési Felügyelet zárttechnologiás műszaki ellenőre. Számtalan elismerést, dicséretet kapott mint kiváló, jól felkészült szakember.1992-től nyugdíjas, de elismert felkészültségére tekintettel főállású nyugdíjasként 2002-ig dolgozott. Mindenkit segítő, őszinte, nagyra becsült kolléga volt.


 

+ Vig András (1950-2014). Eredeti szakképzettsége esztergályos, a Magyar Honvédség sorkatonájaként került kapcsolatba a járművezető-képzéssel. A hetvenes évek elejétől az MHSZ, a Csepeli ATI, az 1sz. Munkaközösség oktatója, folyamatosan képzi magát, már ebben az időben is kitűnt szakmai rátermettségével, bátor kiállásával. A rendszerváltás után magánvállalkozásba kezd, a fővárosi Rózsadomb Autósiskola majd a Szentendrei úti ATI-Oktató Kft. vezetője. 2000-ben választották meg a Magyarországi Gépjárművezetői Szakoktatók Érdekképviseleti Szervezete elnökének, - itt is megharcolta igazát. Mindig a szakma jobbításáért, a szakma becsületéért küzdött. Ő is legjobbak közül való volt, Ő is korán elment közülünk.




 
+ Kis István (1943 - 2014). Az MHSZ-nél kezdte a gyakorlati oktatást 1970-ben, 1972-től alapító tagja a fővárosi 8 sz. Gépjárművezető-képző Munkaközösségnek. A jó hírű lipótvárosi autóiskolában 36 évig oktatott, majd a GMK képzőszervek megszűnése után, 2008-tól a Csigavér autósiskolában helyezkedett el. Nyugdíjasként dolgozott tovább, negyvennégy évig tanította a járművezetést, szolgálta a közlekedésre nevelés ügyét.  Kollégái szerették, tisztelték, hozzáértő, kiváló szakember volt. Korán itt hagyott bennünket.  



 Halottaink 2013-ban


+ Bagi István (1932 - 2013)


 

 + Kaszás Ferenc (1948- 2013). Alapszakmája autószerelő, a nyolcvanas évek elejétől kezdett oktatni másodállásban a Fejér Megyei Autóközlekedési Tanintézetben. Folyamatosan képezte magát, 1988-tól főfoglalkozású szakoktató, minden szakon megszerezte a képesítést, egy ideig vizsgabiztosként is dolgozott, hivatásnak tekintette munkáját. Példaadó szakértelme a gyakorlati oktatásban teljesedett ki, élt-halt a tanulóvezetőkért! A kollégái által is becsült, kiváló szakember volt, tudott küzdeni az igazáért is. Elment a jó nevű, régi ATI-s oktató, Székesfehérváron hiányozni fog.


+ Boros Kálmán István (1950 – 2013). Üvegesként kezdte, a hetvenes évek elejétől a MÁV Debreceni kirendeltségén dolgozott, 1986-tól az MHSZ másodállású szakoktatója, 1990-től pedig teljesen elkötelezi magát e hivatás mellett. A kétgyermekes apa nagy odaadással, lelkesedéssel végzi ezt a munkát, folyamatosan képzi magát, megszerzi a vizsgabiztosi, iskolavezetői képesítést is. Az MHSZ-es évek után 2003-tól vállalkozó oktatóként dolgozik debreceni képzőszerveknél: Hajdú Kft, Rutin, Gőzerő, Lévai Autósiskola, a Czuprik Kft-nél iskolavezető, mindenhol elismert szakember, tanítványai tisztelik, kedvelik. Huszonöt évet töltött el a szakmában. 2013 augusztusától hirtelen megromlott egészségi állapota, gyorsan legyűrte a betegség.


 

Madarász István (1947-2013). Műszaki Főiskolát végzett, gépésztechnikusi képesítést szerzett, pályafutása 1973-ban kezdődött. Éveken át tanított mezőgazdasági szakközépiskolában, már a fiatal traktorosok képzésében megmutatkozott szakmai-pedagógiai rátermettsége. Hajdúböszörményi magán autósiskoláját a 80-as évek végén alapította, nagy tapasztalatával, a rá jellemző oktatói elkötelezettséggel. A régióban jó hírű szakember iskolavezetőként is kiváló volt, nemcsak a tanulóvezetők kedvelték, kollégái, munkatársai elismerését is kiérdemelte. Szó szerint az utolsó pillanatban is dolgozott, munka közben, igazi életterében a tanulókocsiban hagyott itt bennünket. 


+ Ivák László (1933- 2013).régi nagyok közül való. Alapszakmája gépésztechnikus, már 1961-ben szakoktatói bizonyítványa volt, elsősorban műszaki elméletet tanított. Alapító tagja az 1972-ben alakult Ózdi 1sz. Gépjárművezető-képző Munkaközösségnek. Mindvégig itt dolgozott másodállásban, elméletet és gyakorlatot tanított, jó hírű, köztiszteletben álló oktatóként. Egészen haláláig figyelemmel kísérte a járművezető-képző szakma ügyeit, minden közlekedéssel, oktatással kapcsolatos helyi eseményen részt vett, ha kellett segített. Kollégái szerették és tisztelték a kíváló oktatási szakembert.


  

+ Majsai Endre (1953 - 2013). Eredetileg katonatiszt, az MHSZ-nél kezdte az oktatást 1987-ben. A legelsők között 1990-ben alapította a Majsai Kft. Autósiskolát, a legjobb fővárosi képzőszervek egyikét. Tehetséges szakember volt. Az autósiskolák az oktatók közügyeire is érzékeny, a közlekedés biztonságáért elkötelezett, mindig a korszerű megoldásokat kereső vállalkozó szakember. Sok új dolgot kitalált az oktatásban, sok minden sikerült is neki, pályafutása azonban derékba szakadt. Tartozunk neki még azzal a tisztességgel, hogy évekkel előre mutató oktatás-módszertani tevékenységét legalább megismertessük a szakmával. Halálával sokat veszítettünk.


 

+ Torhány László (1943-2013). Alapképzettsége gépjármű-villamossági műszerész, technikus. Pályafutása 1963-ban kezdődött az AFIT-nál, 1973-tól már az Autófelügyelet Műszaki igazgatási osztályán dolgozott. A KPM 1983-as átszervezése után a Közlekedési Főfelügyeleten találja magát, szorgalmas, jól felkészült, elismert szakember. A mezőgazdasági vontatók és lassú járművek szállító, rakodó berendezéseinek műszaki engedélyezését végzi, a pótkocsik és lakókocsik típusvizsgálatával foglalkozik, ennek a sokrétű munkának kiváló hozzáértője. 2000-től a Központi Közlekedési Felügyelet főmunkatársa, 2007-től nyugdíjas. Tiszteletre méltó, több mint négy évtized (43 év) lelkiismeretes szolgálat a közlekedés jármű-műszaki területén, alig hat év nyugdíjban. Ennyit adott neki a sors. 


+Tolvay József (1940-2013). Alapképzettsége autóvillamossági műszerész, 1960-ban szerez hivatásos vezetői engedélyt, Komárom-Esztergom megyében a 18 sz. AKÖV gépkocsivezetője, majd a Vértes Volán forgalmi tisztje. Folyamatosan képzi magát, a 80-as években többféle vezető beosztása volt, oktatási tevékenysége példás, munkát vállal a KTE megyei szervezetében is. Már 1972-től vizsgabiztosi kinevezése van, 1992-től a Megyei Közlekedési Felügyelet főállású vizsgabiztosa. Nyugdíjba megy 2000-ben, de 2005-ig dolgozik, vizsgáztat. Nagy tapasztalattal bíró, kiváló szakember volt, halálával sokat vesztett a közlekedési szakma.


+ Nagy Ernő (1926 - 2013). Hivatásos katona, a Honvédelmi Minisztériumból 1958-ban kerül az MHS gépjárművezető-képzési szakterületére. Nagy elhivatottsággal és szakértelemmel végzi munkáját, sokszor szabadidejében is oktatja az erre rászoruló sorköteles fiatalokat, később kinevezik az MHSZ Pest-megyei Gépjárműiskola vezetőjének. Lelkes támogatója és követője az 1969-es magyarországi Oktatási Reform elterjesztésének. Alezredesként vonult nyugdíjba, élete munkájának elismeréseként 2009-ben Moharos Díjat kapott.   


 

+ Mészáros Tamás (1947 - 2013). Pályafutása autószerelőként indult, de 1974-ben már okleveles gépészmérnök az Autófelügyeletnél, 1978-tól pedig az ATI oktatásfejlesztési osztályán alkotta a műszaki-vezetéstechnikai oktatóprogramokat, publikálta korszerű szakanyagait. A KPM átszervezése után, 1983-tól a Közlekedési Főfelügyelet kiváló szakembere, jármű-műszaki területen folyamatosan képzi magát, közlekedés-matematikai szakmérnöki diplomát szerez, 1990-től a Porsche Hungária Kft. munkatársa. Hét év után 1997-ben visszatér a Közlekedési Felügyelet műszaki, hatósági területére, innen megy nyugdíjba is 2007-ben. Munkatársaitól, a szakmától soha sem szakadt el. A halk szavú, mindig alapos munkát végző gépészmérnök elment, de nem élt hiába. A szakmában elismerés övezte, kollégái tisztelték, szerették, mint ahogy otthon a családban is. Jó ember volt.


 

+ Bánkuti István (1943 - 2013). Eredeti szakmája villanyszerelő később technikus képesítést szerzett a Báthy Ottó Erősáramú Gépipari Technikumban. A KPM Autófelügyelethez 1977-ben került, abban az időben, amikor nagy szakmai feladat volt a megyei vizsgáló állomások kiépítése, a vizsgálati berendezések telepítése, üzembe helyezése. Ezt a felelősségteljes munkát végezte hozzáértéssel és szorgalommal, amiért számtalan elismerést is kapott. A KPM 1983-as átszervezése után a jogutód Közlekedési Főfelügyelet karbantartói csoportjában dolgozott, továbbra is a rá jellemző lelkiismeretességgel, példaadó szaktudással, feledhetetlen segítőkészségével. 2003-ban nyugdíjazták. Őszinte, egyenes ember volt.


+ Reischl Béla (1948 - 2013). A technikus végzettségű nyomdász, gépmester 1978-ban került az ATI Baross utcai központjának sokszorosító üzemébe, 1983-tól a jogutód Közlekedési Főfelügyeleten folytatta a betűk nyomtatását, a kézzel fogható kiadványok, oktatási füzetek készítését. Megszámlálhatatlan példányban gyártotta a tanterveket, a tesztlapokat, a hatósági bizonyítványokat, az Autóvezető szaklapot. Az ofszet gépmesterből nyomdavezető lett, de sosem lett főnök, kinevezése után is ott állt a gépe mögött, figyelte a nyomóhenger működését, ellenőrizte annak lenyomatát. Három évtizeden át szolgált a nyomdában, mindig, mindenkinek segítőkész munkatársa volt, többé már nem tud segíteni.


 

Ferenci István (1947 - 2013). Eredeti szakmája műszerész, híradásipari szakközépiskolát végzett. Oktatói pályafutását 1976-ban kezdte még az Autóközlekedési Tanintézetnél, majd 1978-tól tizenhat éven át a fővárosi 13. sz. Gépjárművezető-képző MK vezetője, jó hírű elméleti és gyakorlati oktatója. A Ferenci Magán Autósiskolát 1994-ben alapította, egészen 2013-ig, a haláláig vezette. Példás volt tanítványaihoz, munkatársaihoz való viszonya, utánozhatatlan a humora. Megint vesztettünk, szegényebbek lettünk egy kiváló szakemberrel.  



Halottaink 2012-ben



+ Nyikos Sándorné Erzsike (1928-2012). Régi ATI-s szakember, már 1963-tól a Baross utcai központ ügyviteli dolgozója, 1971-től a Vizsgabizottságon ügyfélfogadó egészen 1983-as nyugdíjazásáig. Nagy hozzáértéssel, példás türelemmel végezte munkáját, ügyfelei, kollégái nagyon szerették, tisztelték.


 

+ Bárány Béla (1943 - 2012). Pályafutása 1968-ban indult a Veszprém Megyei Autóközlekedési Tanintézet oktatójaként, 1977-től már oktatásvezető. A közlekedés 1983-as átszervezése után az ATI igazgatóhelyettese, 1990-től 2009-ig igazgatója a nagy múltú,  jó hírű képzőszervnek. A halk szavú, munkatársai körében is elismert szakember ott fejezte be szolgálatát, ahonnan elindult, Veszprémben, az ATI-nál. Több mint negyven évig tisztességgel dolgozott a magyar járművezető-képzésben.


 

 + Csides Sándor (1935 - 2012). Már az ötvenes-hatvanas években - mint technikus, autószerelő - a Csepel Autógyárban majd az Ikaruszban dolgozott, de másik nagy szerelmét az oktatást is folyamatosan gyakorolta. Ehhez hivatalos engedéllyel, oktatói szürke könyvvel rendelkezett. A hetvenes évek elejétől alapító tagja a fővárosi 2 sz. Gépjárművezető-képző Munkaközösségnek, a nyolcvanas évektől szakközépiskolában, különböző magán autósiskolákban oktat. Kiváló műszaki szakember volt, egy életen át oktatott megbízással vagy másodállásban, imádta ezt a hivatást.


   

+ Nagy János (1942 – 2012). A Magyar Honvédelmi Szövetségben kezdte pályafutását, később az Autóközlekedési Tanintézetnél majd a Magyar Autóklubnál szerzett évtizedes tapasztalatot a gyakorlati oktatásban. A szegedi Kovács-Tihanyi Autósiskola rendkívül türelmes, sokak által kedvelt, nagyszerű oktatója szinte a munkából tért örök nyugalomba. 2012. december 18-án még dolgozott, a karácsonyi ünnepekre már elhagyott bennünket. 


+ Szűcs Gyula (1928 – 2012). Már az ötvenes évek elején a Zách utcai, honvédségi Gépkocsizó Tiszti Iskolában gyakorlati oktató volt, innen került 1957-ben a KPM Autóközlekedési Tanintézethez. A régi nagyok közül való. Évtizedeken át a Dankó utcai tangarázs elismert, jó hírű oktatója. A hetvenes évek elején az ATI oktatási reformjának is lelkes híve, mindig, mindenkin segíteni akar, mindenki szereti, igazi közösségi ember. Nyugdíjba megy 1988-ban, ez után még évekig dolgozik. Moharos Díjat kap 2009-ben. Közel négy évtizedig szolgált a járművezető-képzésben.


+ Csanádi Antal (1950- 2012). Pályafutása a 70-es évek elején kezdődött, Szabadszálláson katona a gépkocsizóknál, már itt vezetésre tanította a fiatal újoncokat. 1975-től 1980-ig a Bács-Kiskun megyei ATI szakoktatója Kecskeméten. Ez után mentő gépkocsivezetőként dolgozik 2005-ig, majd több mint három évtizedes vezetési tapasztalatát kamatoztatva újra visszatért az oktatáshoz. Magán autósiskolát alapított Apostagon, kollégái által is elismert szakember, kiváló oktató hírében állt. Tanítványai szerették, élete utolsó napjaiban is dolgozott.


+ Csöndes Géza (1947-2012). Szakmai pályafutása a gépjárműgépész diploma megszerzésével indult, a KTI munkatársaként kezdett dolgozni. 1995-től a Közlekedési Főfelügyelet Műszaki Minősítő Állomásán, majd a Műszaki Felügyeleti Osztályon végezte a környezetvédelmi vizsgálatok fejlesztését, a gázüzemű és a mozgássérült jármű átalakítások engedélyezését. Felelős munkája mellett szakmai publikációs tevékenysége is jelentős, emlékezetes cikksorozatai jelentek meg az Autóvezető c. szaklapban is. Élvezetes, színvonalas előadásokat tartott a KTE, a Mérnöki Kamara és a METESZ rendezvényein, a BME Járműgépészeti Intézetének oktatójaként a műszaki vizsgabiztosok képzésében is részt vett. Lelkiismeretes szakmai munkáját több ízben is dicséretben részesítették.  Halálával kiváló kollégát, nagyszerű műszaki szakembert veszítettünk.


+ Árvai Attila (1957-2012). A Borsod megyei MHSZ Gépjárművezető-képző iskolában, a Miskolc Sajószigeti úton kezdett tanítani 1983-tól, majd az átalakulás után 1990-től az alapítványi Rutin Kft. jó hírű szakoktatója, kirendeltség-vezető. Szerette az oktatást. Családjára és a közlekedésre nevelés ügyére tette fel egész életét. Magán autósiskolát alapított 2002-ben és - a szakmát sújtó nehézségek ellenére is - folyamatosan fejlesztette, gyarapította. Volt hozzá hite, nála a tanulóvezetők voltak a legfontosabbak. Miskolcon nagy veszteség érte a járművezető-képző szakmát. Erejében lévő, fiatal kollégánkat vesztettük el.


+ Győri Lajos (1943-2012). Régi ATI-s oktató. Alapképzettsége gépipari technikus, a Hajdú-Bihar megyei Autóközlekedési Tanintézetben kezdte pályafutását 1969-ben. Huszonnégy év után 1993-ban kényszerült munkahelyet változtatni, a Varga féle Rutin Autósiskolában, az utóbbi években a Czuprik és Társa Kft-ben dolgozott. Debrecenben sokan ismerték, szerették. Temetésén a közvetlen hozzátartozói és kollégái között sokan ott voltak a régi tanítványok is.


+ Rajna József (1956 - 2012). Fiatal mérnökként került első munkahelyére a KPM Autófelügyelethez 1981-ben. A közúti ellenőrzés, a járművek (különleges, taxi, munkagépek, stb.) forgalomba helyezési alkalmasságának ellenőrzése tartozott a feladatai közé. A közlekedés 1983-as átszervezése után a Fővárosi Tanács V.B. Közlekedési Főigazgatóság keretében végezte e feladatokat, majd 1991-ben a Pest Megyei Közlekedési Felügyelethez került. Kezdetben a Gépjármű Műszaki Osztály vezetője, később az átalakítási és összeépítési engedélyezésre specializálódott. Lelkiismeretesen és szorgalmasan látta el tennivalóit, az ügyfelekkel mindig jó kapcsolatot alakított ki. Munkáját a szakmai elhivatottság, a következetesség, a segítőkészség jellemezte. Döbbenetes, hogy a súlyos betegség, majd a halál milyen gyorsan és fiatalon ragadta el családjától, munkatársaitól.


  

+ G. Nagy Bertalan (1950 - 2012). Gépipari technikumot végzett a hatvanas évek végén, egy fővárosi AFIT szervizben dolgozott művezetőként, 1972-től már szakoktató az Autóközlekedési Tanintézet Dankó utcai tangarázsában. Ott volt a régi nagyok között. Később a Volán buszvezetője, de az oktatást soha nem hagyta abba. 1989-ben egyéni vállalkozóként az elsők között alapított Autósiskolát (GNB), imádta a tanítást, ez volt életének minden értelme. Az utóbbi években kevés a munka, a lelkiismeretes oktatók nehezen élnek, a mentőknél is kellett dolgoznia. Ezt a munkát is nagyon szerette. Váratlanul, hirtelen ment el. A jó oktatók korán halnak.


  

 + Farkas Antal (1942 – 2012). Pályafutása Szombathelyen a hetvenes évek elején kezdődött a Vasi Volánnál, ebben az időben szerezte gépészmérnöki diplomáját is. 1983-tól már a Vas megyei Tanács Közlekedési Osztályának vezetője, 1990-től tizenhat éven át a Vas megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója, egészen 2006-os nyugdíjaztatásáig. Ebben a fontos beosztásában példaadó szakmai munkát végzett, amiért számtalan elismerést, kitűntetést kapott. Arra is volt ideje, hogy a fiatalok közlekedésre nevelésével foglalkozzon. A 2000-es évek elején a Magyar Autóklub szervezetében az Ifjúsági Bizottságot vezette, a gyermekek hazai és nemzetközi kerékpáros versenyeinek szervezésében fáradhatatlanul dolgozott, munkájának itt is gyümölcsöző eredményei voltak. A 2009-ben kezdődő, súlyos, egyre inkább elhatalmasodó betegsége azonban legyűrte őt.


   

 + Selley Miklós (1932 – 2012). Az eredeti képzettsége szerint középfokú intézményben tanító műszaki tanár 1973-ban szerezte szakoktatói bizonyítványát. Gyakorlati oktatóként dolgozott a fővárosi képzőszerveknél, így a 34. sz. GMK-nál, a Majsai Autósiskolában, a 8. sz. Munkaközösségben, a Hajmási féle Rutin Autósiskolában, legutóbb a Csigavér és a Becsei Autósiskolánál vállalt oktatást. Elismert, jól felkészült szakember volt, kedvelték kollégái, szerették a tanulók is, negyven éves szakmai pályafutásával gazdagította a járművezető-képzés, a gyakorlati oktatás presztízsét. 


   

 + Orbán Sándor (1954 - 2012). Már a nyolcvanas évek elején nagy gyakorlatot szerzett a közlekedésben, mint a Hajdú Volán autóbuszvezetője. Ennél is többet akart, folyamatosan tanult és tapasztalatát 1988-tól a debreceni Hajdú Ring, majd a Zsírossy Árpád féle Magán Autósiskolában kamatoztatta. Elismert oktató lett belőle, teljesült a vágya is, 2000-ben megalapította az Orbán Autósiskolát Debrecenben. Kiváló oktatókat toborzott maga köré, sikeres képzőszervet kovácsolt össze. Súlyos betegsége azonban egyre inkább elhatalmasodott rajta. Szakmai elkötelezettségét, előrelátását dicséri, hogy felesége és lánya - akiket közben jó szakemberré nevelt - tovább viszik a jó hírű autósiskolát.


   

+ Bordás Sándor (1938 – 2012). A hatvanas években kezdődött pályafutása, hivatásos gépkocsivezető,1972-től MHSZ oktató Cegléden. 1974-től a Pest megyei Autóközlekedési Tanintézet elméleti és gyakorlati oktatója, majd 1977-től főállású vizsgabiztos. Az ATI 1983-as átszervezése után hosszú ideig a Pest megyei VIB Ceglédi Kirendeltségének vezetője. Kiválóan felkészült, korrekt, mindig a jobb megoldásokat kereső közlekedésbiztonsági szakember. Később, a 2000-es évek elején a Pest megyei Közlekedési Felügyelet közúti szakterületén végzett tevékenységével is ezt bizonyította, 2006-os nyugdíjba vonulásáig. Kollégái tisztelték, nagyra becsülték szakmai elkötelezettségét.


 

+ Németh Cs. László (1954-2012). Budapesten a Bánki Donát Műszaki Főiskolán szerezte mérnöktanári képesítését 1977-ben. Már hallgatóként az ATI Baross utcai Módszertani Iskolájának tanítási gyakorlataira járt, érdekelte az oktatás, szerette ezt a foglalkozást. Nemcsak szerette. Kezdetben a Győr-Sopron megyei ATI oktatója, oktatásvezetője, 1982-től már tanügyi igazgatóhelyettese, Nyugat-Magyarország legszínvonalasabb autósiskoláját irányította. 1990-től a Megyei Közlekedési Felügyelet képzési és vizsgáztatási osztályvezetője. Tíz év hatósági munka után 2000-ben visszatér igazi terepére, elvállalta a Győr-Moson-Sopron megyei Bilux Autósiskola vezetését. Ennek a képzőszervnek is a szakmai jó hírét erősíti, beruház, új módszereket vezet be, minden korszerű megoldásnak szorgalmazója. Úgy dolgozik, hogy hangos szava sincs, csak az okos gondolatok. Kollégái is elismerik tehetségét, szakmai hozzáértését.  A legeredményesebb alapítványi képzőszervnek járó Spitzer Ferenc Vándorkupát 2010-ben hatodszor nyerte el, ugyanebben az évben Moharos Emlékérem kitüntetetést kapott. Súlyos betegsége 2011-ben kezdődött, nem gondoltuk, nem hittük, hogy a legrosszabb is bekövetkezhet. Már csak a rövid végszót fogalmazhatjuk meg. Nagyot alkottál, nem éltél hiába Németh Csóka Laci! Büszkék vagyunk rád! Csak ne fájna annyira az emlékezés.


 

+ Száraz Árpád (1941- 2012). Autóközlekedési technikumot végzett, 1969-től autószerelőként helyezkedett el az akkori BKV elődnél. Tehergépkocsit, autóbuszt vezetett, majd amikor megszerezte a kellő gyakorlatot, szakoktatói képesítést szerzett az Autóközlekedési Tanintézetnél. Alapító tagja volt a fővárosi 18 sz. Munkaközösségnek, évtizedes gyakorlatot, szakmai elismerést szerzett az oktatásban. A nyolcvanas évek elején a Volán Andor utcai telepén buszvezetők oktatásával foglalkozott, itt is megbecsülték munkáját, törzsgárda jelvényt kapott, innen ment nyugdíjba is 1999-ben. Imádott szakmájában még ez után is dolgozott, a közlekedési hatóságnál szerződéses vizsgabiztosként vállalt munkát, egészen haláláig.

 

+ Vozárik Sándor (1947-2012). Budapesten a Magyar Autóklub oktatójaként kezdte szakmai pályafutását 1972-ben, majd 1974-től a 8 sz. Gépjárművezetői Munkaközösségben teljesedett ki szakmai munkája, közlekedésre neveléssel kapcsolatos tevékenysége. Elvégezte a BME Műszaki Oktatói szakát, folyamatosan képezte magát, tanítványai kedvelték, magas színvonalon végezte gyakorlati oktatói munkáját. 2006-tól a Járművezető-szakoktatók és Képzőszervek Országos Egyesületének központi irodájában is kiváló munkát végzett, 2010-ben rangos kitüntetést, Moharos Emlékérmet kapott. Harmincnyolc éves szakmai tevékenységével sokat tett a járművezető-képzés jobbítása érdekében.


+ Baji Tibor (1947-2012). Eredeti szakmája autószerelő, Miskolcon a Borsod megyei ATI-nál kezdte az oktatást 1967-ben. Tevékenységét már itt elismerték,  kiváló oktató volt. Magán autósiskoláját a Közlekedésbiztonsági Gépjárművezető-képző Munkaközösséget 1990-ben alapította, ami 2006-tól Korlátolt Felelősségű Társaság, mai is működik. A régi nagyok közül való, igazi közösségi ember. A Járművezető-szakoktatók és Képzőszervek Országos Egyesületének (JASZKOE) felterjesztésére 2011-ben Moharos Emlékéremmel tüntették ki. Tartalmas életútjával, példaadó szakmai munkájával teljes mértékben rászolgált erre.


 + Simon Gábor (1946-2012). Eredeti szakmája építőipari technikus, 1973-tól már Dabason tanított szakmunkásképző iskolában. A járművezetés gyakorlati oktatását 1982-ben kezdte a Fővárosi ATI-nál, 1989-től az Oktán Kft. Autósiskolában folytatta, egészen haláláig. Nemcsak szerette munkáját, jól is csinálta, tisztelték ezért tanítványai, elismerték kollégái. Folyamatosan képezte magát, sorban megszerezte a KRESZ és a Műszaki elméleti oktatói, a Vizsgabiztosi, az Iskolavezetői képesítést. A BME Műszaki Oktatói szakán 1987-ben végzett. Negyven évig szolgálta az oktatást-nevelést, gyorsan itt hagyott bennünket, sokáig fogunk rá emlékezni.


   

Lukács Endre (1956-2012). A közlekedésmérnök tanár Békéscsabán az ATI-nál kezdte a szakoktatói munkát 1987-ben. Először mellékállásban majd főfoglalkozásban oktatott, 1992-ben vizsgabiztosi képesítést szerzett, utánképzési foglalkozásvezető lett, 1995-től pedig iskolavezető. Eközben tanított a Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskolában, üzemegység vezető volt a Posta Garázsban. Autósiskolát alapított 1997-ben, majd 1998-tól a Közlekedési Felügyelet hatósági vizsgabiztosa. A szíve mélyén mindig a tanulóvezetők oktatója maradt, és most már örökre. Kollégái nagyra tartották, tisztelték, szerették, fiatalon ment el a szakmából. 


   

+ George Hensel (1924-2012). Szülei után oszrák-magyar gyökereire volt büszke, amerikai katonaként bejárta Európát a második világháborúban. Los Angelesbe tért haza, pár év múlva 1953-ban megalapította California Driving School vállalkozását, ami a hetvenes nyolcvanas években már a világ legnagyobb autósiskolájának számított. Ötszáz járműből álló tanulókocsi flottája, ezek különleges felszereltsége (Dual Controll - dupla kormány, dupla pedálok stb), formaruhás, folyamatosan képzett és jól fizetett szakoktatói páratlan szakmai, üzleti sikert hoztak neki Kaliforniában. A jövedelmező „autósiskola-biznisz” világhírű szaktekintélye nagyra tartotta Moharos Kálmánt az ATI és a VIB egykori vezetőjét, az 1969-es magyar oktatási reform gyakorlatát, jó kapcsolatot ápolt a magyarországi szakemberekkel is.

 


+ Szász Balázs (1932 - 2012). Régi ATI-s, már a hetvenes évek elején szimuátoros oktató volt a Dankó utcában. Évtizedekig kiváló tanár, szakfelügyelő a Baross utcában, szaktanfolyami vizsgabiztos, a legjobb szakemberek közül való. 2000 körül már nyugdíjas, csendben ment el közülünk.Béke poraira!



 Halottaink 2011-ben


Horváth János (1957 - 2011). Eredeti szakmája villanyszerelő, az oktatást 1986-ban kezdte a Győr-Moson-Sopron megyei MHSZ Gépjárművezető-képző iskolájában. Felkészült, jó nevű szakoktató, folyamatosan képzi magát, 1992-ben vizsgabiztosi képesítést szerez, másodállású vizsgabiztosként is korrekt szakmai munkát végez Győr-Moson-Sopron és Vas megyében. A kapuvári Horváth Tanoda kiváló szakembere korán elment, tiszteletre méltó életútja feledhetetlen emlékünk.  


+ Ulicza József (1926-2011). Az ötvenes évek elején végezte el az MHS hivatásos gépkocsivezetői tanfolyamát, ahol azonnal KRESZ oktatásra kérték fel, hogy tanítsa tovább a sorköteles jelölteket. 1961-től a KPM ATI gyakorlati oktatója Budapesten a Dankó utcai tangarázsban, az országban neki volt először vadonatúj oktatójárműve, Moszkvics 407-es. Az ATI iskolák átszervezése után a 80-as évek végén magániskolákhoz szegődött, tanítványai pedig változatlanul imádták a lestrapált nyugati autóval dolgozó öreg oktatót, aki óriási tapasztalatát, végtelen türelmét adta ehhez a munkához. Az ATI háromszoros kiváló dolgozója, 2009-ben Moharos Díjat kapott. Ötvennégy évet dolgozott a szakmában.


+ Göndöcs János (1929-2011). Autószerelőként kezdte, majd gépjármű technikusi képesítést szerzett, hivatásos járművezető, művezető az AKÖV-nél és a Balaton Volánnál, amikor még a volános egyenruha is tartást adott a szakmának. Gyakorlati oktatói bizonyítványát 1965-ben szerezte, oktatótisztként és garázsmesterként dolgozott, 1966-tól hetvenedik éve betöltéséig folyamatosan tevékenykedett vizsgabiztosként. Nyugdíjas éveiben is rendszeresen tartotta a kapcsolatot vizsgabiztos kollégáival. Veszprémben elment „Jani papa” a társaságot kedvelő, mindig vidám természetű, kiváló szakember.


 

+ Brezina Zoltán (1946-2011). Autóközlekedési technikumot végzett, 1967-től 1982-ig oktatótiszt a BKV-nál, majd gyakorlati és elméleti oktató a 21-es, később a 27-es Gépjárművezető-képző Munkaközösségben. 1986-ban taxizik, egy év múlva újra visszatér az oktatásba, szeretett szakmájába, 1987-től a FŐATI Bécsi úti korszerű oktatóbázisán tanít. 1991-ben a Hidegkúti Autósiskola oktatója, 2001-től vállalkozó lesz, Brezina magán autósiskolát alapít. Több mint négy évtizedes szolgálat a közlekedésre nevelésben, az utolsó leheletéig dolgozott.


 

+ Óber József (1958-2011). Autószerelőként kezdte, majd gépjármű technikusi képesítést szerzett, évekig volt hivatásos járművezető, kamion járműszerelvényt vezetett. Óriási tapasztalatát és rutinját a gyakorlati oktatásban kamatoztatta. 2003-tól a Mobilitás - Dinamika Kft. főállású szakoktatója Székesfehérváron. Segítőkészsége példás volt, kollégái is szerették. A kétgyermekes családapa minden előzmény nélkül, váratlanul összeesett, szív elégtelenségben, 56 évesen halt meg. 


   

+ Bokor József (1955-2011). Tizenhat éven át volt a Budai Ring Magán Autós - Motoros Iskola szakoktatója. Sziporkázó KRESZ órákat tartott, csodálatos humorral tanított, de sohasem felszínesen. Visszatérő tanulói - akiket mindig csak „báránykáimnak” nevezett, - ma is sokszor emlegetik. A szakmáját szerető, nagy hivatástudattal rendelkező szakember szerelme volt a motor, a rajongást, a szakértelmet sikerült átültetnie tanítványaiba is. Nehéz elhinni, hogy az 56 éves, fiatalos, életerős embert, - aki csendben, két évig küzdött a halálos kórral - végül is legyőzte a halál. 


  

+ Kapiás Pál (1963-2011). A budapesti gépésztechnikus már tapasztalt, rutinos járművezetőként jött a szakmába, hiszen előtte évekig volt BKV buszsofőr. 1988-ban, az MHSZ fővárosi Vanília utcai kirendeltségén kezdte a gyakorlati oktatást, majd amikor önállósodni lehetett, attól kezdve hat budapesti autósiskolánál kereste boldogulását. Sorban: a Formula-, a Hera-, a Blandina-, a Non-Stop-, a Dekmár-, legutóbb a Csigavér autósiskolákhoz szerződött. Összesen 23 évig volt szakoktató, eközben egészségi állapota folyamatosan romlott, egészen fiatalon, 48 évesen vesztette életét. 


   

 + Miltner Ferenc (1947-2011). Szakmai pályafutását Győrben a Magyar Autóklubnál kezdte még a hetvenes években. A nyolcvanas évek elejétől a jó hírű Győr-Sopron megyei ATI elméleti és gyakorlati szakoktatója. Innen vezetett útja az 1995-ben létrehozott ATI Kft. Autósiskolához, amit társával alapított és aminek később tulajdonos iskolavezetője. Jelentős érdekképviseleti munkát végzett, évekig volt a Magyar Autósiskolák Szövetségének megyei vezetője, szenvedélyes jobbítani akarását csak súlyos betegsége, halála tudta megtörni.


  

+ Némethi Albert (1941-2011). A püspökladányi gépjármű-technikus az MHSZ Hajdú-Bihar megyei autósiskolájában kezdte az oktatást még a hetvenes évek elején. A rendszerváltást követően 1990-től a debreceni központú Hajdú Kft. szakoktatója, Püspökladányban kirendeltség-vezető, a sorköteles tanulóvezetők képzésében vállalt nagy feladatokat. Hivatását szerető, munkájában mindig alapos, többszörösen is kiváló dolgozó, a Hajdú-Bihar megyei oktatók vizsgaeredményességében is a legjobbak között volt.

  

 + Gémes István (1945-2011). Szakoktatói bizonyítványát 1974-ben szerezte, 1976-ban a Bács-Kiskun megyei ATI Kiskunfélegyházi kirendeltségének gyakorlati oktatója lesz, 1978-ban már kirendeltség-vezető. A rendszerváltás idején, 1989-ben a megyei ATI megbízott igazgatója Kecskeméten, nagy szakértelemmel, példásan vezeti az autósiskolát, ahonnan a 90-es évek közepén ment nyugdíjba. Ez után sem hagyta abba, évekig oktatott magániskolánál, fuvarozó cégnél kamatoztatta óriási rutinját. Elment közülünk a társaságot kedvelő, mindig vidám természetű, kiváló szakember.


  

+ Tóth Lajos (1957-2011). Szakmai pályafutása Budapesten autószerelőként kezdődött 1976-ban, majd Gödöllőn a Volánnál, később az Autójavító Kisvállalatnál munkafelvevő, csoportvezető. 1984-ben diplomát szerez a győri Műszaki Főiskolán, Gödöllőn az autósiskolában műszaki oktató, a Közlekedési Felügyelet műszaki vizsgabiztosa. 1992-ben a Pest megyei Közlekedési Felügyelet gödöllői kirendeltség-vezetője, kiemelkedő szerepet vállal az új, korszerű vizsgabázis létrehozásában, sokat tesz a város közlekedésbiztonságának javításában. Szakmai fejlődése érdekében újra Budapestet választja, 2007-től a Nemzeti Közlekedési Hatóság központjában módszertani referens, műszaki vizsgabiztosokat oktat. Munkáját a szakmai elhivatottság, a következetesség és a segítőkészség jellemzi. Döbbenetes, hogy a súlyos betegség majd halál milyen gyorsan és fiatalon ragadta el családjától, munkatársaitól.


   

+ Hiki János (1927- 2011). Tősgyökeres régi ATI-s volt, már az ötvenes évek elejétől oktatott a Bp. Zách utcai Gépkocsizó Tisztképző iskolában, 1957-től a KPM Autóközlekedési Tanintézet műszaki tanára. Társszerzőként tankönyvíró, nevéhez fűződik egy olyan műszaki falitábla-sorozat elkészítése, ami évtizedekig szolgálta a hazai járművezető-képzést. Az 1969-es oktatási reform kreatív, lelkes támogatója, 1972-től az ATI Baross utcai Kísérleti és Módszertani, majd a Bécsi úti iskola országos hírű műszaki oktatója, írásvetítőre készített műszaki-vezetéstechnikai tananyagával utánozhatatlan volt. Moharos díjat kapott 2009-ben. 
 


 

+ Csúri József Sándor (1953- 2011). Szegeden a Csongrád megyei ATI-nál kezdett oktatni már a nyolcvanas évek elején. Nagy tapasztalatot szerzett, rátermett, gyakorlati és elméleti szakember hírében állt. 2007-től az NKH Csongrád megyei szervezetének szerződéses vizsgabiztosa. A régiós időszakban dél-magyarország több nagyvárosában vizsgáztatott, mindig, mindenhol szimpatikus, közvetlen, udvarias, korrekt szakembernek tartották. Bármilyen problémával lehetett hozzá fordulni, segítőkész munkatárs volt. Kollégái nagy sajnálattal és döbbenten vették tudomásul a hirtelen halálát.

  


 
+ Vajda Miklós (1950-2011). Szakmai pályafutása 1978-ban a Hajdu-Bihar megyei Autóközlekedési Tanintézetnél kezdődött, itt szerezte meg szakoktatói képesítését. Először gyakorlati oktatóként dolgozott, majd két év múlva sikeres elméleti előadóként is bemutatkozott.Tehetségét, nagy tapasztalatát 1988-tól a megyei Közlekedési Felügyelet főfoglalkozású vizsgabiztosaként kamatoztatta, egészen haláláig. Elment közülünk a kiváló szakember, a mindig oldott hangulatot teremteni képes, jó kedélyű vizsgabiztos.


  

+ Arany Tóth Endre (1940-2011). Szegeden szerzett gépésztechnikusi oklevelet, majd a kalocsai AKÖV-nél helyezkedett el. 1970-től a KPM ATI bajai vizsgabiztosa, 1976-ban a Gépjárművezetői Vizsgabizottság vezetője. 1980-ban szervezte meg a VIB kalocsai kirendeltségét, 1983-tól a Bács-Kiskun Megyei Közlekedési Felügyelet nagytekintélyű, elismert szakembere. Színvonalas vezetői tevékenysége mellett kiváló vizsgabiztos, tízezernél is több jelöltet vizsgáztatott. A szigorúság, a következetesség és korrektség volt jellemző munkájára, döntéseit mindig a közlekedésbiztonsági szempontok határozták meg. Színvonalas szakmai munkájáért számtalan rangos kitüntetésben részesült. 2004-ben, 64 évesen ment nyugdíjba, súlyos betegségéből felépült, még gyakorlati vizsgáztatást is vállalt. Munkatársai ma is tanítómesterüknek tekintik.


  
 + Ernst István (1937-2011). Szakmai pályafutását Várpalotán kezdte 1968-ban oktatóként, itt alapított gépjárművezető-képzéssel foglalkozó Technikai Clubot. 1970-től már MHSZ városi titkár, 1972-től az MHSZ Veszprém Megyei Gépjárműiskola iskolavezetője, majd 1989-től a TURBÓ Gépjárművezető-képző Kft. ügyvezető igazgatója egészen 1999-ig, nyugdíjba vonulásáig. Munkásságának 31 éve alatt Veszprém megyében több mint 80 ezer ember végzett a járművezetői tanfolyamokon és tett sikeres vizsgát. Nagyszerűen irányított, kiváló szervezőkészséggel, emberséges vezetői magatartással rendelkezett. Munkáját számtalan megyei és országos kitüntetéssel ismerték el.


  
+ Kiszli János (1927-2011). A Paksi születésű, hajós családból jött fiatalember 1961-ben kezdte a motorosok gyakorlati oktatásával. 1963-tól a Bajai ATI oktatója, majd a  Kalocsai kirendeltség vezetője. Nem mindennapi szervezőkészségének óriási szerepe volt abban, hogy a hetvenes évek elejére Baján épült meg Európa legkorszerűbb tanpályája, majd Kiskunhalason és Kalocsán is az elsők között építettek hasonló tanpályákat. Oktatói, közlekedésre nevelési tevékenysége, derűs egyénisége példa értékű volt, kollégái elismerték, tanítványai ma is emlékeznek rá. Szakértelmét nemcsak Bács-kiskun megyében, Budapesten, az egész országban ismerték. Az ATI 1969-es oktatási reformjának kiváló szakembere, 1987-ben ment nyugdíjba, 2002-ig vizsgabiztos, de a közlekedésre nevelési munkát soha nem hagyta abba. Kiváló munkájáért számtalan kitűntetést kapott, legutóbb 2009-ben a Moharos Díjat, 2011. februárjában hagyott itt bennünket. Nyugodjék békében.



 
  Halottaink 2010-ben

 
  
+ Papp Lajos (1955-2010). Eredeti szakmája szerint autószerelő, 1986-ban kezdte a gyakorlati oktatást az MHSZ Gödöllői kirendeltségén másodállásban. Később Budapesten az MHSZ Szekszárdi úti kirendeltségén tanította a sorköteles fiatalokat, majd visszatért Gödöllőre. Megalakulásának pillanatától, 1998-tól a Homoki és Társa Járművezető-képző Kft. elméleti és gyakorlati szakoktatója, mindig tökéletes alapossággal végezte munkáját. Tanítványai nagyon szerették, értékelték igyekezetét. Csak a szíve, az nem bírta ennek a küzdelmes foglalkozásnak a mindennapjait. Két nappal a születésnapja előtt, fiatalon, 55 éves korában ment el. In memoriam Lajoska! Nem felejtünk!

 

+ Kapitány László (1944-2010). Pályafutása a KPM Autófelügyeletnél kezdődött, ahol 1974-ben már közúti ellenőri munkát végzett. A közlekedés 1983-as átszervezése után a Fővárosi Közlekedési Felügyelet személyzeti főelőadója, majd személyzeti vezetője. A Személyügyi és Oktatási Csoport osztályvezetője 2004-től 2006-ig, nyugdíjba vonulásáig. Több mint három évtizeden át szolgálta a magyar közlekedés ügyét, kiemelkedő, lelkiismeretes munkájáért többször is részesült munkahelyi elismerésben, 2003-ban Miniszteri Dicsérő Oklevél kitüntetést kapott.

 


  

+ Kolozsvári András (1951-2010) szakoktató. Eredeti szakmája szerint géplakatos, az 1990-es évek elején másodállásban kezdte a gyakorlati oktatást. Budapesten a Bécsi úti ATI-nál, a Hidegkúti, a Sipi, a Rutin, legutóbb a Pálosi és Társa Autósiskolának dolgozott. Elsősorban az elméleti oktatásban jeleskedett, tökéletes alapossággal készült minden foglalkozásra. Tanítványai nagyon szerették, értékelték igyekezetét. Csak a szíve, az nem bírta ennek a küzdelmes foglalkozásnak a mindennapjait. Még a hatvanadik évét sem élhette meg.

 


   

 + Oláh Mihály (1942 - 2010). A régi nagyok, a legkiválóbbak közé tartozott. Pályafutása a hatvanas évek elején indult, a traktorosok képzésével kezdte, már 1966-ban az MHS, 1967-től az MHSZ Bács-Kiskun megyei járművezető-képző iskolájában oktatta a sorköteles ifjakat. Foglalkozását hivatásnak tekintve, technikusi végzettsége mellé gépészmérnöki majd a mérnöktanári képesítést szerzett, 1990-től a Kecskeméti Kiskun Autósiskola jó nevű műszaki oktatója. Azok közül való, aki még tanította a hatvanas években pöfögő őstraktorok szerkezetét, tudása azonban soha nem rekedt meg. Folyamatosan képezte magát, egész életében naprakész volt a legkorszerűbb műszaki ismeretekben. Hatvannyolc éves korában, halála előtt két héttel is ott volt a Bü-teremben, oktatta az ABS blokkolásgátló és a digitális tachográf működését.


 

+ Nedolász Gyula (1955- 2010) műszaki tanár. A Győr - Moson - Sopron Megyei MHSZ gyakorlati szakoktatójaként kezdett 1980-ban, 1984-től az ATI elméleti előadója. Győrszemerén Nívó magániskolát alapított 1990-ben, beruházott, fejlesztette, korszerűsítette. A nagyszerűen felkészült iskolavezető, a vizsgabiztos, az utánképzési foglakozás-vezető főként a szaktanfolyamok szervezésében volt sikeres, még nyelvtanfolyamokat is indított. Megállíthatatlan, súlyos betegsége fiatalon érte el, korán hagyott itt bennünket.


 

 + Martonyi János (1928-2010). Szakmai pályafutása a 60-as évek elején az ATUKI, majd a KÖTUKI, a Közlekedéstudományi Intézet elődszervezeteinél kezdődött. Már itt magas szintű műszaki tudományos tevékenységet végzett, a közúti járművek típusvizsgálatával foglalkozó osztályt vezette egészen 1982-ig. Az 1983-ban létrejött Közlekedési Főfelügyelet Járműműszaki Főosztályának vezetőjévé nevezték ki. Irányítása alatt születtek olyan, a közlekedés biztonságát meghatározó szakmai anyagok, mint a Járművizsgálatok Kézikönyvének kötetei, kialakultak a környezetvédelmi felülvizsgálatok alapjai, ezekben az években vált jelentőssé a közlekedés-hatósági tevékenység. Nyugdíjasként, 1988-tól is tovább dolgozott. Kiváló szakértő, nagyszerű tanár volt a veszélyes áruk közúti szállításában (ADR), ami  ebben a témakörben új, biztonságosabb közúti kultúrát alapozott meg. Nemzetközileg is elismert szaktekintély, munkatársaival közvetlen baráti kapcsolatot ápolt, szerénységével, segítőkészségével követendő példát állított az utódoknak.


 

 + Babos Ferenc (1940-2010). A Körmendről jött fiatal mérnök már az 1960-as évek közepén műszaki ismereteket oktatott a KPM ATI Baross utcai tanfolyamain. Szakmai pályafutása a gépjárművek műszaki vizsgáztatásának kialakításában, országos egységesítésében teljesedett ki. Ott volt a hősi kezdeteknél: 1967-től a Közlekedéstudományi Kutató Intézetben (KÖTUKI) induló jármű-vizsgáztatásoknál, 1973-tól a KPM Autófelügyelet Mozaik utcai vizsgálóállomásának vezetője, majd az 1983-ban megalakult Közlekedési Főfelügyelet Jármű-műszaki igazgatója. Súlyos betegség, szívműtét kényszerítette nyugdíjba 2000-ben. Halálával nem csak a kiváló vezetőt, hanem a nagy formátumú műszaki szakembert is elvesztettük.


 

+ Cserháti István (1944 - 2010) vizsgabiztos. A Fáy András szakközépiskola oktatójaként kezdte 1973-ban. Az 1980-as évektől mellékállásban vállalt gyakorlati oktatást az ATI-nál és az MHSZ-nél is. A Pest megyei Közlekedési Felügyelet főállású vizsgabiztosa 1998-tól, majd nyugdíjazása után, 2004-től a Nemzeti Közlekedési Hatóság behívott vizsgabiztosaként dolgozott. A társaságban mindig jó hangulatot teremtő, zenét kedvelő, a szakmához értő kiváló kolléga volt. Hirtelen jött betegsége gyorsan levette a lábáról.


 

 + Sidó Béla (1923-2010) alezredes, aki már a hatvanas évek elejétől dolgozott a Magyar Honvédelmi Sportszövetség (MHS) illetve 1967-től az MHSZ Szolnok megyei iskolájának vezetőjeként. Különösen sokat tett az 1969-es oktatási reform végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésében. Szaktekintély volt, irányításával kiváló iskolavezetők és oktatók generációja nevelkedett.


 

+ Jankó Mihály (1937-2010). A Közlekedési Főfelügyelet kiváló szakembere, vizsgabiztosa, a vasúti közlekedés nagy szakértője volt. A vasúthoz családi ágon is kötődött, mozdonyvezetőként kezdte pályafutását és ez a szakmai irányultsága végig kísérte életét. Először a MÁV Vezérigazgatóságán fő mozdonyirányító, majd 1984-ben, több évtizedes gyakorlati tapasztalata alapján a mozdonyvezetők képzésének és vizsgáztatásának országos szintű szervezőjévé és irányítójává vált. Húsz évig volt a Közlekedési Főfelügyelet megbecsült köztisztviselője, 2004-ben nyugdíjazták. Munkatársaival közvetlen baráti kapcsolatot ápolt, makulátlan szaktudása most már legenda, szerénységével, segítőkészségével követendő példát állított az utódoknak.


 

+ Thernesz Tiborné (1929-2010). Pályafutása 1961-ben, Baján a KPM Autóközlekedési Tanintézetnél kezdődött, 25 évig volt az iskola igazgatója. Az Oktatási reform időszakában nevéhez fűződik a bajai iroda oktatási központtá fejlesztése, majd 1973-ban, Közép-Európában a legkorszerűbb autós tanpálya megépítése, ami a tenni akarás nagyszerű példája volt, és egy csapásra új lendületet adott a magyar járművezető-képzés további fejlődésének. Hálás volt a sorsnak és a vele együtt dolgozó kollektívának is, akik segítették és mindig mellette álltak. Munkáját számtalan elismerésben részesítették, többször volt a közlekedés kiváló dolgozója, 1980-ban a Közbiztonsági Érem arany fokozatát, 1984-ben az OKBT Dísz Plakettjét és a Munka Érdemrend Ezüst fokozatát kapta. Nyugdíjba vonulása után sem hagyta abba, a kilencvenes évek végéig jelentős közlekedésre nevelési munkát végzett, vizsgabiztosi, szakfelügyelői feladatot vállalt.


 

 + Giczi László (1951-2010) szakoktató, iskolavezető. Budapesten a Magyar Autóklubnál kezdte pályafutását 1979-ben. Két kollégájával 1991-ben alapította a Pedálpraxis autósiskolát, majd 1995-ben elindította saját Zebra Autósiskoláját, ahol általa vált felnőtt közlekedővé a jogosítványt szerzett sok ezer tanulóvezető. Szerették jó humoráért, kedvességéért, laza stílusáért. Az utóbbi nehéz időkben is nagyon bizakodó, optimista volt, de ez sajnos kevésnek bizonyult a nehézségekkel szemben. Május   25-én hajnalban tragikus hirtelenséggel ment el, mindenki megdöbbenésére.


 

 + Csaba Gyula (1925-2010) nyugállományú honvéd ezredes. Hivatásos katonaként elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar járművezető-képzés fejlesztésében. A Magyar Honvédelmi Szövetség Országos Központjának általa irányított osztálya, alkotó részese volt a magyarországi járművezető-képzés és vizsgáztatás 1969-es nagy reformjának. Jórészt neki köszönhető, hogy a hetvenes években az MHSZ autósiskolái elsőként rendszeresítették és vezették be az új követelményeknek megfelelő technikát és a legkorszerűbb oktatási eljárásokat.

 
  
 
+ Varga Imre (1960-2010). Szakoktatóként kezdte pályafutását 1987-ben a debreceni Autóklubnál, majd a 90-es évek elején már autósiskolát alapított barátaival. Folyamatosan képezte magát, megszerezte az iskolavezetői és a vizsgabiztosi képesítést is. Megvásárolta a Rutin autósiskolát, jó érzékkel, szakértelemmel bővítette a képzőszerv tevékenységi körét a legkülönbözőbb szaktanfolyamok (belföldi és nemzetközi árufuvarozói és autóbusz vezetői) megszervezésével. Néhány éve alapította a Centrum Rutin Kft autósiskolát. Mérhetetlen elszántsággal dolgozott élete utolsó napjáig, tragikus hirtelenséggel hunyt el.

 

+ Tóth Gábor (1947-2010). Több mint harmincöt évet dolgozott a szakmában. Vácott kezdett gyakorlati szakoktatóként 1973-ban, majd - nem feladva az oktatói munkát - az Autópest Kft. váci kirendeltség-vezetői, iskolavezetői feladatait látta el, egészen 2008-as nyugdíjaztatásáig. A közlekedésre nevelésben példás, kiemelkedő munkásságát 2004-ben a Kulturált Közlekedésért Alapítvány Ezüst Emlékéremmel ismerte el.


 

 + Kristóf István (1945 - 2010). Hajdú-Bihar megyei, régi ATI-s oktatási szakember. Az utóbbi években hatósági vizsgabiztos, 39 évet töltött el a járművezető-képzésben és vizsgáztatásban. Oktatóként kezdte1971-ben a kiváló Zsírossy Árpád ATI igazgató mellett, majd évtizedekig volt oktatásvezető. A rendszerváltás után a debreceni Automobil Járművezető-képző Munkaközösség vezetője, és ettől kezdve folyamatosan részt vett az érdekképviseleti munkában is. Az 1990-ben megalakult Magyar Autósiskolák Szövetségében, majd 1995-től a Járművezető-szakoktatók és Képzőszervek Országos Egyesületében, ahol alelnöki tisztséget töltött be.



Halottaink 2009-ben


+ Bartek Sándor (50) régi MHSZ-es, a Kiskun-Next Kft. kiskunhalasi gyakorlati szakoktatója.


 
+ Berta József (65) a fővárosban a Majsai Autósiskola szakoktatója.


+ Bíró István (70) a fővárosi ATI Oktató Kft szakoktatója.


+ Cs. Molnár László (1949-2009). Behívott oktatóként kezdte1978-ban, 1980-tól már főállásban dolgozik, 1982-1986 között az ATI jászberényi kirendeltségének a vezetője. Rövid kitérő Jászapáton a Munkaközösségbe, majd újra az ATI. Egyéni vállalkozó lesz, majd Kft-ben, családi vállalkozásban dolgozik feleségével. Kipróbálta minden járműkategória oktatását, vizsgáztatását, a szakoktatók képzését és továbbképzését, mindben minőségi munkát végzett. Elnöke a 2007-ben alapított Autósiskolák Szakmai Érdekegyeztető Fórumának (SZÉF), 2009-ben a Moharos Társaság alelnöke. Félre kell tenni az önös érdekeket, csak a szakma összefogása húzhat ki bennünket a gödörből. Mindig bölcsen fogalmazott, okosakat mondott, sajnos hamar itt hagyott bennünket.

 
+ Dimulász Rula (54) fővárosi Rácz Autósiskola szakoktatója.


 
+ Dr. Binder Károly (1937 - 2009).  Az Egri Tanárképző Főiskolán végzett matematika-fizika szakos tanár. Az Autóközlekedési Tanintézet oktatási reformja idején 1969-ben elméleti és gyakorlati szakoktató, 1973-tól az Országos Szakmai Vizsgabizottság tagja. A gyakorlatot is közelről ismerő, kiváló elméleti szakember, végtelenül nyugodt, intelligens, példaadó vizsgabiztos. A Közlekedési Minisztériumban, majd az ATI igazgatóság és a Közlekedési Főfelügyelet Baross utcai módszertani műhelyében végezte tananyag-fejlesztési munkáját, egészen 1995-ig, nyugdíjaztatásáig.  Az iskolai közlekedésre nevelési koncepció kialakításában elévülhetetlen érdemei vannak.
  

+ Fábián Péterné (70) régi ATI-s, Baross utcai osztályvezető.


+ Gacsal Antal (82) régi MHSZ-es, Pest megyei szakoktató.


 
+ Jánosi István (1927-2009). Műszaki tanár, tangarázs vezető, az ATI Kísérleti és Módszertani Iskolájának vezetője, az Országos Vizsgabizottság elnöke, a Közlekedési Főfelügyelet főosztályvezetője. Budapesten, még a  Zách utcai  honvéd Gépkocsizó Tiszti Iskolában kezdett tanítani 1950-ben, majd 1956-tól az ATI Baross utcai tanári csoportjának vezetője, az 1969-es oktatási reform végrehajtásában sokat vállaló szakember, Moharos Kálmán igazgató közvetlen munkatársa. A KPM 1983-as átszervezése után az új Közlekedési Főfelügyeleten viszi tovább az "ATI szellemet" először az Oktatási, a Vizsgafelügyeleti Osztály, majd a Képzés és Vizsgafelügyeleti Főosztály vezetője. Mindig ott volt, ahol tehetett valamit a jobbítás érdekében, mindenki elismerte becsületes hozzáállását, szakmai hitelességét. Nyugdíjasként is dolgozott,  folyamatosan vizsgákat vállalt, élete végéig követte a szakma eseményeit. Moharos Díjat kapott 2009-ben. Jánosi István: közel hatvan éves, példaadó szakmai életút.
 

+ Martinecz György (72) korábban az MMSZ vezetője, a motoros-képzés kiváló szakértője.


+ Németh József (48) a Technika Kft zalaegerszegi kirendeltségének szakoktatója.


+ Papp László ( ) a fővárosban a Körút Kft. Autósiskola szakoktatója.


+ Putnoki László (53) a Fővárosi, majd a Pest megyei Közlekedési Felügyelet, 2006-tól az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának műszaki vizsgabiztosa.


 
+ Radnai Béla (1933 - 2009). Már 1972-ben a Baranya megyei ATI oktatója, 1976-tól a Gépjárművezetői VIB vezetőjeként tevékenykedett egészen 1992-ig. Példamutató tevékenységét, munkatársai, tágabb szakmai környetete is sokra tartotta. Nyugdíjazása után is szenvedélyesen dolgozott, baleset-megelőzési munkát vállalt, vizsgáztatott, óriási tapasztalatával és szakértelmével az utánképzést a szakoktató-képzést is segítette. Harmincöt éven át szolgálta a közlekedésre nevelés ügyét.

+ Radó János (61) régi ATI-s műszaki, a Közlekedési Felügyelet számítógépes szakembere.


 
+ Sipos József (1941- 2009). A legkiválóbbak közül való. 1970-től az ATI Dankó utcai tangarázsában kezdte, 1972-től a Kísérleti és Módszertani Iskola oktatója, a nyolcvanas évektől a Közlekedési Főfelügyelet szakfelügyelője, az Országos Szakmai Vizsgabizottság tagja. A rendszerváltás után 1993-ban alapította a „Sipi” Autós-Motoros Iskolát, családi vállalkozását, a főváros egyik legjobb hírű, színvonalas képzőszervét. A Magyar Autósiskolák Szövetségének alelnöke lesz 1995-től. A nemzetközi kapcsolatokat is fontosnak tartó, a türelmes, szakmai bölcsességet előtérbe helyező érdekképviseleti munkája pótolhatatlan, szakmai humora feledhetetlen. Súlyos betegsége korán legyűrte őt. Halála előtt másfél hónappal vette át a szakma legrangosabb kitüntetését a Moharos Díjat. Sipi elment, de nem élt hiába.

+ Zsírossy Árpád (1935 - 2009). Gyakorlati oktatóként kezdett 1958-ban, 1964-ben már a Hajdú-Bihar megyei Autóközlekedési Tanintézet Igazgatójának nevezték ki. Nagy tekintélyű, országosan elismert szakember, részt vett az 1969-es oktatási reform végrehajtásában, Moharos Kálmán igazgató egyik legkiválóbb munkatársa. Nagyszerű vizsgabiztos, kiváló iskolavezető, irigyelt kapcsolatteremtő készséggel, páratlan szakmai intelligenciával rendelkezett. A 90-es évekig őrizte Debrecenben az ATI oktatási szellemet, majd 2000-től magán autósiskolát alapított. Moharos Díjat kapott 2009-ben, amit még tudomásul vett, de személyesen már nem tudott átvenni. Zsírossy Árpád: több mint négy évtizedig tartó, sikeres szakmai életút.



 
Halottaink 2008-ban
 

 
+ Almássy Tibor (79) régi ATI-s oktató, szakíró, lapszerkesztő.
 

 
+ Bíró István (69) a fővárosi ATI Kft vállalkozó szakoktatója.

 
+ Fábián Péter (67) régi ATI-s, fővárosi szakoktató, vizsgabiztos.

 
+ Fenk János (76) zalaegerszegi szakoktató, vizsgabiztos.

 
+ Hangai József (79) a szegedi MHSZ majd a Victória Kft. Autósiskola elméleti előadója.

 
 
+ Ifj. Kovács Gyula (39) a szegedi Kovács és Fia Bt Autósiskola szakoktatója.

 
+ Jaczkó Andor (76) régi ATI-s, a Gizella utcai, Csepeli, Bécsi úti iskola oktatásvezetője.

 
+ Kajos Gábor (31) győri szakoktató a Qualitate Autósiskolából.

 
+ Kárpáti József (54) a fővárosi 18-as Munkaközösség vállalkozó szakoktatója.

 
+ Kormos György János (71) a fővárosi Mozaik utcai vizsgabázis munkatársa.

 
+ Kormos György Jánosné – Erzsike (67) fővárosi Petzvál utcai vizsgarendező.

+ Kővári Sándor (71) karcagi szakoktató.

+ Mauczka István (52) a soproni MHSZ majd a Bilux Kft. szakoktatója, vizsgabiztos.

+ Németh Zoltán (64) egykori ATI-s, az esztergomi Turbo Autósiskola szakoktatója.

+ Orosz Ottó (57) a győri Axen Kft szakoktatója.

+ Piller Rudolf (71) a fővárosban a volt 7-es Munkaközösség szakoktatója.

+ Polgár József (63) régi ATI-s, csepeli szakoktató.

 + Schajermann Ervin (68) a győri ATI majd a Bilux Kft. szakoktatója, vizsgabiztos.


+ Szántó Gyula (56) a pápai Munkaközösség szakoktatója.


+ Remzső Béla (58) régi ATI-s szakoktató Szolnokon, utóbb az Index Kft vállalkozó oktatója.


+ Spolár József (74) a Technika Kft nagykanizsai kirendeltségének gyakorlati szakoktatója.


+ Tomusz Ignác (49) Érden, a Bilig Autósiskola szakoktatója.

 



Halottaink 2007-ben


 
+ Lukács Attila (70) az ATI kísérleti iskolájának oktatója és a hajdan volt 35-ös GMK vezetője.


+ Szabó István (57) régi csepeli ATI-s oktató, utánképzéssel is foglalkozó szakember.


+ Kelemen József (62) a Somogy Megyei Autóközlekedési Tanintézet volt igazgatója.


+ Lakos Imre (63) a Csongrád megyei Turbó Autósiskola szakoktatója.


+ Lóki László (74) a Baranya megyei ATI régi szakoktatója.


+ Németh István Zsolt (49) a Bilux Kft. soproni kirendeltségének szakoktatója.


+ Szakál Károly (52) a Vas megyei Ritmó Kft. Celdömölki Kirendeltségének vezetője.


+ Szabó József (56) a Fejér megyei Rutin 98 Kft. szakoktatója.


+ Péter Gyula (59) Fejér megyei magánoktató.

 



Halottaink 2006-ban

 (Autóvezető c. szaklapból)


+ Fancsali Béla (73) régi ATI-s szakoktató.



+ Ladik László (
49) ATI-s szakoktató.



+ Molnár Tamás
(74) a 24-s Munkaközösség szakoktatója.



+ Lázin Miklós
(62) a Fővárosi Közlekedési Felügyelet vizsgarendezője.



+ Szekeres Miklós
(76) régi ATI-s szakoktató.



+ Klein Imre
(73) régi ATI-s szakoktató.



+ Hirschler Róbert (68) a Közlekedési Főfelügyelet
műszaki ellenőre.



+ Dr. Erdei Józsefné
a Központi Közlekedési Felügyelet (PÁV) pszichológusa.



+ Kocsis Ferencné
(55) a Közlekedési Főfelügyelet ügyintézője.



+ Viszlai Istvánné
(87) a régi Autófelügyelet személyzeti vezetője.



+ Polák Tibor
(45) a Közlekedési Főfelügyelet belső ellenőre.



+ Keller István
(55) a Közlekedési Főfelügyelet vezető főtanácsosa.



+ Szendrődi József
(71) régi ATI-s szakoktató.



+ Horváth László
(67) a Közlekedési Főfelügyelet közúti ellenőre.



+ Kiss Lajos
(56) a Gyulai 1. sz. Munkaközösség szakoktatója.



+ Szabó Gyula Attila
(35) a Békéscsabai Defenzív Kft. szakoktatója.



+ Halász Ivánné
(61) a Kék Fény Autósiskola iskolavezető szakoktatója.



+ Tucsa Attila Sándor
(47) a Tucsa Autósiskola iskolavezető szakoktatója.



+ Drotár Ferenc
(55) az ATI Kft. szakoktatója.



+ Kázmér Gerzson
(72) az ATI Kft. szakoktatója.



+ Nagy Balyi Imre
(63) az ATI Kft. szakoktatója.



+ Orosz József
(54) az Abaúj Autósiskola szakoktatója.



+ Román János
(51) a Tokaj Mg. Szakközépiskola szakoktatója.



+ Bálint András
(65) a Viktória Kft. ügyvezető Igazgatója.



+ Józsa János
(66) a Viktória Kft. szakoktatója.



+ Rigó Zoltán
(62) a Közlekedési Főfelügyelet vizsgabiztosa.



+ Farkas Pál
(73) a Székesfehérvári Sfinx Autósiskola szakoktatója.



+ Lévai Árpád
(54) a Közlekedési Felügyelet vizsgabiztosa.



+ Soós László
(66) a Bilux Kft. elméleti szakoktatója.



+ Sas Béla
(63) régi MHSZ-s szakoktató.



+ Tóth Ferenc
(35) a Szolnoki ATI Kft. szakoktatója.



+ Kovács István
(61) a Közlekedési Felügyelet vizsgabiztosa.



+ Kovács Géza
(60) a Közlekedési Felügyelet vizsgabiztosa.



+ Molnár Lajos
(35) a Drive Technik Kft. pótfék-pedálos technikusa.



+ Szabó László Pál
(56) a Csizmadia Autósiskola szakoktatója.



+ Farkas Sándorné
(62) a Közlekedési Felügyelet vizsgáztatási ügyintézője.



+ Demeter Ferenc
(77) a Közlekedési Felügyelet vizsgabiztosa.



+ Grósz János
(60) a Turbó Kft. szakoktatója.



+ Szijártó Lajos
(36) a Közlekedési Felügyelet vizsgabiztosa.



+ Molnár Károly
(60) a pápai ATI-s szakoktató.



+ Kindlné Tálas Mária
( 54) a Közlekedési Felügyelet vizsgáztatási ügyintézője.
 



Halottaink 2005-ben


+ Babocsai Gáborné (63) a PÁV pszichológusa.


+ Bölcsföldi József (60) iskolavezető.


+ Csikász Csaba (44) iskolavezető-szakoktató.


+ Drien Judit (Mednyánszky Rudolfné) (65) a Közlekedési Főfelügyelet ügyintézője.


+ Gerencsér Csaba (62) szakoktató.


+ Hidasi Ferencné Irénke (56) régi ATI-s, a Közlekedési Felügyelet ügyintézője.


+ Jakus László (51) iskolavezető.


+ Karda István (75) régi ATI-s műszaki tanár.


+ Kiss István (78) járműműszaki ügyintéző.


+ Medgyesi Antal régi ATI-s szakoktató.


+ Natratics Jenő (37) szakoktató.


+ Párd István (73) hajózási ügyintéző.


+ Pesti István (57) a Fővárosi Közlekedési Felügyelet képzésfelügyelője.


+ Szabó Gyula (55) szakoktató.


+ Szekeres Mihály (87) régi ATI-s műszaki vezető.


+ Széll Mátyás (65) főállású vizsgabiztos.


+ Tóth Tiborné (75) régi VIB-es ügyintéző.


+ Vajtai István (82) régi Autófelügyeletes, műszaki ellenőr.


+ Czett Béla (63) régi MHSZ-es, műszaki oktató.


+ Gill Tibor (73) régi MHSZ-es iskolavezető.


+ Kozma Béla (65) régi ATI-s szakoktató.


+ Topperczel Pálné (46) a Közlekedési Felügyelet ügykezelője.


+ Balogh Béla (40) volt ATI-s szakoktató.


+ Csebné Ungvári Mária (42) a Kiskun Kft. szakoktatója.


+ Czifra József (73) régi MHSZ-es szakoktató.


+ Dömötör Ambrus (67) régi ATI-s, VIB vezető.



+ Kis Ernőné
(50) régi MHSZ-es, Közlekedési Felügyelet ügyintézője.


+ László József (55) régi ATI-s iskolavezető.


+ Nagy István (66) régi ATI-s szakoktató.


+ Solymosi István (53) régi ATI-s szakoktató.


+ Polyák Sándor (54) a Közlekedési Felügyelet megbízásos vizsgabiztosa.


+ Varga Sándor (48) Közlekedési Felügyelet Képzésfelügyeleti Osztályának vezetője.



+ Pap Szilveszter Zoltán
(25) Thermál Autósiskola szakoktatója.


+ Mibók Tibor (37) a Rutin Kft. miskolci iskolavezetője.


+ Beleznay György (56) a Rutin Kft. ózdi szakoktatója.


+ Kapás István (56) régi ATI-s, a Turbo 2001 autósiskola szakoktatója.


+ Nagypál Imre (54) a Közlekedési Felügyelet igazgatója.


+ Gyöngyi Sándor (73) régi MHSZ-es iskolavezető.


+ Szilárdi László (60) tanár, műszaki szakoktató.



+ Varju István
(57) régi ATI-s, MHSZ-es szakoktató.



+ Hering Sándor István
(58) gyakorlati szakoktató.



+ Fábián Péterné
(53) Közlekedési Felügyelet ügykezelője.



+ Vancsók Tibor
(57) vizsgabiztos.



+ Holczer Péter
(57) iskolavezető, vizsgabiztos.



+ Keresztény János
(56) vizsgabiztos, iskolavezető.



+ Sólyom Tibor
(69) régi MHSZ-s mester szakoktató.



+ Babicz Pál
(56) a Partner szakoktatója.



+ Csapó Imre
(62) régi ATI-s szakoktató.



+ Róka Károly
(47) tiszavasvári szakoktató.



+ Váraczki Csaba
(34)a Partner autósiskola szakoktatója.



+ Tárnok Géza
(78) régi MHSZ-s iskolavezető.-



+ Batu Mihály
(72) a Közlekedési Felügyelet vizsgabiztosa.



+ Kis József
(65) a Turbo Kft. ajkai szakoktatója.



+ Lukács János
(52) a Turbo Kft. várpalotai szakoktatója.



+ Hajdú Zoltán
(62) zalaegerszegi szakközépiskola műszaki tanár.