Fontos törvénymódosítások...


2018. évi XCVIII. törvény az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról

A Kormány még október végén benyújtotta az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításának törvényjavaslatát, amit az Országgyűlés december 12-i ülésnapján fogadott el, majd 2018.12.15-én jelent meg a Magyar Közlönyben (200. szám). Erről adtunk hírt  JOGSZABÁLYFIGYELŐ rovatunkban is. 
A Törvényből most csak a képzés-vizsgáztatáshoz kapcsolódó változásokat gyűjtöttük össze. Az alábbi anyagban tehát minden bekezdésnél külön-külön elsőként a jelenlegi szabályozás olvasható. Ezekben dőlt betűvel emeltük ki azokat a részeket, amik az új törvényben változások lesznek, s rögtön ezt követően az új szabályozásban pedig vastagon szedve látható a módosulás. (Mintegy egymással párhuzamosan.) A legutolsó rész pedig a jelenlegi szabályozásban még nem található, az kiegészítésként került a törvénybe. Ez a vizsgaközpont kijelölt felügyeleti szervének hatósági ellenőrzését szabályozza. Az egyes egységek mindegyikéhez pedig a hatályba lépés ideje látható a szövegezés után.
Várjuk a Kormányrendeletet a törvény kibontásához.

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

Jelenlegi szabályozás:

18. § (1) *  A közúti járművezetők képzése állami alap-, és középfokú oktatási intézményekben, vagy - a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben - köztestületnél, vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik. A tanfolyami és a szaktanfolyami elméleti képzés és továbbképzés - a közlekedési hatóság engedélye alapján - zárt rendszerű elektronikus képzési (e-learning) formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett is végezhető. A járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzése és továbbképzése szakirányú műszaki felsőfokú oktatási intézményekben, vagy - a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben - köztestületnél történik.

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) …

A járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. végzi vagy – a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben – köztestületnél történik.”

Hatályba lépés: 2019.03.15.

Jelenlegi szabályozás:

18§ (8) *  A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató iskolavezetői és szakoktatói tevékenységét abban az esetben végezheti, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel, és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A járművezetők vizsgáztatását a Kormány által rendeletben kijelölt, ezen feladatok ellátására alapított, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi. A közúti közlekedési szakemberek vizsgáinak szervezésében a közlekedési hatóság által megbízott képző szerv közreműködhet. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, aki a tevékenység folytatására irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak bejelentette, büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) A Kkt. 18. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) …

A közúti járművezetők vizsgáztatását, utánképzését és képzésfelügyeletét, a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását és képzésfelügyeletét, valamint a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló vagy az általa alapított nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi.

A közúti közlekedési szakemberek vizsgáinak szervezésében a közlekedési hatóság vagy a vizsgaközpont által megbízott képző szerv közreműködhet. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, akinek tevékenységét a közlekedési hatóság engedélyezte, büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”

Hatályba lépés: 2019.01.01.

Jelenlegi szabályozás:

(11) *  Az iskolavezetői és a szakoktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, a vizsgabiztosi tevékenység folytatását megtiltja, és az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:

b) nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,

(3) A Kkt. 18. § (11) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az iskolavezetői és a szakoktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, a vizsgabiztosi tevékenység folytatását megtiltja, és az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:)

„b) az iskolavezető kivételével nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,”

Hatályba lépés: 2019.01.01
.

Jelenlegi szabályozás:

(13) *  A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek külön jogszabályban meghatározott képesítésmegszerzési kötelezettségéhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres teljesítéséről

a) a közúti járművezetők részére a vizsgaigazolást,

b) a közúti közlekedési szakemberek részére a képesítés megszerzését igazoló okmányt

a közlekedési hatóság adja ki.

(4) A Kkt. 18. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek külön jogszabályban meghatározott

képesítésmegszerzési kötelezettségéhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres teljesítéséről

a) a közúti járművezetők részére a vizsgaigazolást a vizsgaközpont,

b) a közúti közlekedési szakemberek részére a képesítés megszerzését igazoló okmányt a közlekedési hatóság adja ki.”

Hatályba lépés: 2019.01.01.

(5) A Kkt. 18. §-a a következő (15)–(17) bekezdéssel egészül ki:

„(15) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt felügyeleti szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a vizsgaközpont e törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységének jogszerűségét.

(16) A felügyeleti szerv az ellenőrzés során a vizsgaközpont e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeire vonatkozó adatbázisaiba betekinthet, az ott tárolt adatokról, listákról másolatot vagy feljegyzést készíthet. Az így tudomására jutott személyes adatokat a felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzési eljárás lezárását követő egy év elteltével törli.

(17) Ha a felügyeleti szerv a lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a vizsgaközpont nem a jogszabályoknak megfelelően végzi a tevékenységet, az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

a) a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja a vizsgaközpont figyelmét a kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés megszüntetésére, vagy

b) bírságot szab ki, amelynek mértéke 10 millió forintig terjedhet, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.”

Hatályba lépés: 2019.01.01.

 2018. december 20-án 

 


A megváltozott Közlekedési törvény kapcsán

kiadott új és módosított Kormányrendeletek


Az előző Közlekedési törvény módosításit tartalmazó anyagunkhoz kapcsolódva közöljük az új Kormányrendeleteket és hozzá a régebbi szabályozások módosítását is. Ezek a Kormányrendeletek 2018. December 21-én jelentek meg a Magyar Közlöny 209. számában. 
Először csak felsorolásként:

 

1. 284/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról 36305. old.

2. 285/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet A vizsgaközpont kijelölésével összefüggő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 36307. old.

3. 289/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet Közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 36368. old.

Helyenként a jogszabályi szöveget idézve adjuk meg az új szabályozást, máshol a régi és a friss anyagot párhuzamosan közöljük, kiemelve bennük az eredeti és a megváltozó vagy megváltozott részeket (dőlt és vastagon szedett betűvel).

 

A Kormány 284/2018. (XII. 21.) Korm. rendelete

a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról

 „1. § (1) A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (8) bekezdése szerinti vizsgaközponti feladatok ellátására 2019. január 1. napjától a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: vizsgaközpont) jelöli ki, amely országos működési területtel jár el.

(2) A vizsgaközpont főtevékenységként az alábbi közfeladatokat látja el:

a) végzi a közúti járművezetők vizsgáztatását, utánképzését és képzésfelügyeletét,

b) végzi a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását és képzésfelügyeletét,

c) végzi a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát,

d) részt vesz a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének engedélyeztetésével kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezésében,

e) részt vesz a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével, vizsgáztatásával, továbbá a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatával kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezésében,

f) feladatkörét érintően együttműködik hazai és határon túli civil szervezetekkel, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, illetve testületekkel.”

Ezen rendelet tartalmazza továbbá az átadás-átvétel szabályozását a jogok, kötelezettségek, feladatok terén, a dokumentumok és iratok körében, szól a dolgozók jogviszonyáról, továbbá a feladatellátáshoz szükséges, központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról, az informatikai rendszerekről, eszközökről és hálózatokról, mindemellett az irodai eszközökről, vizsgáztatás eszközeiről (tanpálya), az egyes ingatlanok és tárgyi eszközök használatáról is.

A Kormány 285/2018. (XII. 21.) Korm. rendelete

a vizsgaközpont kijelölésével összefüggő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

Az egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervek közé a közlekedéspszichológiai kérdések, vizsgálatok tekintetében a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság került, a PÁV határozat kiadásában járnak el.

Ebben megtalálható A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet módosítása is.

Régi szabályozás: 3. A képzés engedélyezése 3. §

(3a) A járművezetői vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzésére és továbbképzésére engedélyt szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény kaphat.

Új szabályozás: 3. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A járművezető vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzését és továbbképzését – a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján – a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság végzi a képzésre, továbbképzésre vonatkozó ügyviteli, dokumentálási, tantervi és vizsgakövetelmények, valamint egyéb szabályzatok alapján.”

Régi szabályozás: 6. Ellenőrzés, szakfelügyelet

6. § (1) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzése, továbbképzése és vizsgáztatása, továbbá az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység ellenőrzése,szakfelügyelete során a közlekedési hatóság ellenőrzi a tevékenység végzéséhez előírt feltételek megtartását.

Új szabályozás: 6. § (1) bekezdése helyébe

„(1) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzése, továbbképzése, utánképzése és vizsgáztatása, továbbá az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység ellenőrzése során a vizsgaközpont ellenőrzi a tevékenység végzéséhez meghatározott feltételek és előírások megtartását, amelyet az ellenőrzés alá vont szervezet, személy köteles tűrni, azt nem gátolhatja, nem akadályozhatja.

6.§-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A vizsgaközpont képzésfelügyeleti tevékenysége során készített jegyzőkönyvet, feljegyzést – amennyiben az hatósági eljárás lefolytatását teszi szükségessé – megküldi a hatósági eljárás lefolytatására illetékes közlekedési hatóság részére.”

Régi szabályozás:

(3) A vizsgáztatás rendszeresen és folyamatosan ellátandó ellenőrzéséhez és szakfelügyeletéhezszükséges, a vizsgáztatással kapcsolatos információkat - a szakmai irányító közlekedési hatóság által a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján meghatározottak szerint - a vizsgáztatást végző közlekedési hatóság az ellenőrzést és szakfelügyeletet végző hatóság rendelkezésére bocsátja.

Új szabályozás: 6. § (3) bekezdése helyébe

„(3) A vizsgáztatás rendszeresen és folyamatosan ellátandó ellenőrzéséhez szükséges, a vizsgáztatással kapcsolatos információkat – a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján meghatározottak szerint – a vizsgaközpont az ellenőrzésre jogosult hatóságrendelkezésére bocsátja.”

Emellett hatályát veszti:

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

3. szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény: olyan felsőoktatási intézmény, amelyben a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által akkreditált közlekedésmérnöki vagy járműmérnöki BSc alapszakokon a szakindítási engedély alapján képzés folyik, valamint az intézmény pedagógusképzést is folytat;

6. Ellenőrzés, szakfelügyelet

6. § (3a) A képzés ellenőrzésének és a vizsgáztatás módszertanának, az országosan egységes jogalkalmazás megteremtésének, az országos ellenőrzési terv végrehajtásának koordinációja érdekében a szakmai irányító közlekedési hatóság legalább negyedévente a vizsgáztatásra és a képzés ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóságok részvételével értekezletet tart.

Ebben a Kormányrendeletben egységesítik, harmonizálják a jogszabályokat a vizsgaigazolás kiadásának tekintetében:

179/2011. Korm. rendelet 5. § (5) bekezdésében az „aki a Kt. szerinti alapfokú iskolai végzettséget és az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítását tanúsító igazolást megszerezte” szövegrész helyébe az „aki a Kt. szerinti alapfokú iskolai végzett megszerezte” szöveg lép.

A régi szövegezés:

(5) A gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzésére irányuló, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti vizsgaigazolás annak adható ki, aki a Kt. szerinti alapfokú iskolai végzettséget és az elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítását tanúsító igazolást megszerezte. Az alapfokú iskolai végzettség meglétét a képzési rendeletben meghatározott módon kell igazolni.

Ez nem azt jelenti, hogy nem kell az alapfokú és közúti elsősegély vizsga a vezetői engedély megszerzéséhez; arra továbbra is szükség van. Csak azt jelenti, hogy az ügyfélnek nem kell (már 2018-ban sem kellett) a Közlekedési Hatóságnál bemutatnia a vizsgán megszerzett kártyát, hanem – egy utat megspórolva – a Közlekedési Igazgatási Hatóságnál kérelmezheti a vezetői engedélyét.

Erről hamis hírek jelentek meg Karácsony előtt, s az Innovációs és Technológiai Minisztérium ki is adott egy Közleményt még közvetlen az ünnep előtt, 2018.12.23-án, vasárnap.
   https://hvg.hu/cegauto/20181223_Felreertes_tortent_elsosegelyvizsga_nelkul_tovabbra_sem_adhato_ki_a_
jogositvany

Változott A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet is.

3. A közúti gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos ügyekben eljáró közlekedési hatóságok kijelölése

4. § (2)  Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a miniszter jár el:

10. a közúti járművezetők képzésének és utánképzésének engedélyezésével, a közúti közlekedési szakemberek képzésének és továbbképzésének engedélyezésével és vizsgáztatásával, a vizsgakötelezettség alóli mentesítésével, ezen engedélyek felfüggesztésével és visszavonásával, a szakoktatói és az iskolavezetői tevékenység engedélyezésével, az engedély felfüggesztésével és visszavonásával, a vizsgabiztosi tevékenységet végzők nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból törlésével, ezen tevékenységek szakfelügyeletével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, ideértve a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének, vizsgáztatásának, valamint a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői tevékenység szakfelügyeletét és a szakfelügyelethez kapcsolódó bírságolását; továbbá a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői névjegyzék vezetése, az engedélyezett képző szervek nyilvántartása; (során).

A Rendelet 4. § (2) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a miniszter jár el:)

„10. a közúti járművezetők képzésének és utánképzésének engedélyezésével, a közúti közlekedési szakemberek képzésének és továbbképzésének engedélyezésével, ezen engedélyek felfüggesztésével és visszavonásával, a szakoktatói, az iskolavezetői és a vizsgabiztosi tevékenység engedélyezésével, az engedély felfüggesztésével és visszavonásával kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, ideértve a képzési, továbbképzési, utánképzési, szakoktatói, vizsgabiztosi, iskolavezetői tevékenység ellenőrzéséhez és szakfelügyeletéhez kapcsolódó bírságolást; továbbá a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői névjegyzék vezetése, az engedélyezett képző szervek nyilvántartása;” (során).

A Rendelet 4. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatához kapcsolódó közlekedéspszichológiai igazságügyi szakértői vizsgálatokat a Kkt. 18. § (8) bekezdése alapján kijelölt szervezet végzi.” (KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: vizsgaközpont).

Régi szabályozás: 382/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 5. § c) pont cb) alpontja:

5. § A közlekedési hatóságok szakmai irányítása keretében a miniszter:

c) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére és vizsgáztatására vonatkozó jogszabályokban meghatározott képzési, továbbképzési, utánképzési, vizsgáztatási, képesítési követelményrendszer figyelembevételével meghatározza

cb) az elméleti és gyakorlati vizsgakövetelményeket, vizsgafeladatokat, vizsgahelyszíneket és vizsgaútvonalakat,

Új szabályozás:

(A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére és vizsgáztatására vonatkozó jogszabályokban meghatározott képzési, továbbképzési, utánképzési, vizsgáztatási, képesítési követelményrendszer figyelembevételével meghatározza:)

„cb) az elméleti és gyakorlati vizsgakövetelményeketaz alkalmazandó vizsgafeladatokat, a vizsgáztatásra alkalmas vizsgahelyszíneket és vizsgaútvonalakat,”

A Rendelet a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § A pályaalkalmassági vizsgálatok Kkt. 18. § (8) bekezdése szerinti vizsgaközpont által meghatározott módszertanát a miniszter hagyja jóvá.”

A létrehozott vizsgaközpont feladatai közé tartozik a PÁV vizsgálat is, így A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása is megtörtént.

A Rendelet 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A vizsgaközpont a pályaalkalmassági vizsgálatot a kérelem, illetve a megkeresés beérkezését követő naptól számított 60 napon belül folytatja le.”

A Rendelet 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki.

„(1a) Időszakos pályaalkalmassági vizsgálat szükséges a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére megállapított pályaalkalmassági minősítés érvényesítéséhez.”

Régi szabályozás:

3. § (2) Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges:

d) a gépjárművezető munkáltatójának kezdeményezésére,

 

Új szabályozás:

(Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges)

„d) a gépjárművezető munkáltatójának írásban indokolt kezdeményezésére, amennyiben a gépjármű tevékenysége közúti közlekedésbiztonsági szempontból arra alapos indokot szolgáltat,”

Régi szabályozás: 3. §

(5) A pályaalkalmassági minősítés - az 1. számú melléklet III. fejezetében foglaltpályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok alapján - 1-5 évig terjedő időtartamra korlátozható, a korlátozás hiányában az érvényesség - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - az alkalmatlanság jogerős megállapításáig áll fenn.

Új szabályozás:

„(5) A pályaalkalmassági minősítés – a 10/C. §-ban foglalt pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok alapján – 1–5 évig terjedő időtartamra korlátozható, a korlátozás hiányában az érvényesség – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – az alkalmatlanság megállapításáig áll fenn.”

A Rendelet 4. §-a a következő(1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Pályaalkalmassági vizsgálatra jelentkezni webes felületen, postai úton vagy a vizsgaközpont által meghatározott ügyfélfogadási időben, a vizsgaközpontnál személyesen lehet.

(1b) Előzetes és időszakos pályaalkalmassági vizsgálatra webes felületen történő jelentkezés, időpont foglalás abban az esetben érvényes, ha a jelentkezéstől számított harmadik munkanapon a díj átutalással befizetésre kerül a vizsgaközpont részére. Ennek elmaradása esetén a vizsgaközpont a foglalt időpontot törli, újabb időpont foglalása csak a díj megfizetését követően lehetséges.

(1c) Amennyiben a gépjárművezető jelentkezését postai úton küldi meg, a vizsgálat időpontjáról a vizsgaközpont legalább tizenöt nappal a vizsgálat időpontja előtt írásban értesíti. Személyesen jelentkezni ügyfélfogadási időben a vizsgaközpontnál lehet.

(1d) Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra a kezdeményező vagy a megkereső szerv írásbeli megkeresése alapján, továbbá a 3. § (2) bekezdés a) pontja esetén a vizsgaközpont által a gépjárművezető rendelkezésére bocsátott jelentkezési lappal lehet.”

Régi szabályozás:

6. § (2) Ha az (1) bekezdésében említett pályaalkalmassági vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy a gépjárművezető alacsonyabb alkalmassági kategóriában is alkalmatlan, a gépjárművezető rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatát kell elrendelni.

Új szabályozás:

„(2) Ha a pályaalkalmassági vizsgálat során a gépjárművezető egészségi alkalmatlanságának gyanúja merül fel, a vizsgaközpont a gépjárművezető soron kívüli orvosi vizsgálatát kezdeményezheti.”

Régi szabályozás:

7. § A közlekedési hatóság a pályaalkalmassági minősítést közli a gépjárművezetővel és azzal, aki a gépjárművezető pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezte.

Új szabályozás:

„7. § (1) A vizsgaközpont a pályaalkalmassági minősítésről kiállított – a (2) bekezdésben meghatározottak szerinti adattartalmú – pályaalkalmassági véleményt a vizsgálat lefolytatását követő 15 napon belül írásban közli a gépjárművezetővel és azzal, aki a gépjárművezető pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezte.

(2) A gépjárművezető a pályaalkalmassági vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a vizsgaközpontnál kezdeményezheti a pályaalkalmassági minősítés felülvéleményezését, amelyről a jelentkezőt a pályaalkalmassági véleményben tájékoztatni kell.

(3) A felülvizsgálati kérelmet a vizsgaközpontnál kell benyújtani, a vizsgaközpont által a gépjárművezető rendelkezésére bocsátott nyomtatványon, vagy egy kérelemben, mely tartalmazza a gépjárművezető nevét, születési dátumát, a sérelmezett pályaalkalmassági vélemény számát, továbbá a felülvizsgálat indokát, valamint azt, hogy a felülvizsgálatról szóló értesítést mely címre kéri.

(4) A felülvizsgálati kérelmet egy háromtagú bizottság (a továbbiakban: másodfokú bizottság) bírálja el, amelynek eljárására irányadóak az elsőfokú vizsgálatra vonatkozó szabályok. A pályaalkalmassági minősítés tekintetében a másodfokú véleményezésében nem vehet részt a pszichológus, aki a kérelmező pályaalkalmassági minősítését első fokon végezte vagy abban közreműködött.

(5) A felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban, a másodfokú bizottság a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, amennyiben újabb vizsgálat lefolytatása vált szükségessé, úgy a vizsgálat lefolytatását követő 15 napon belül állítja ki a pályaalkalmassági véleményt. A véleményt közölni kell a gépjárművezetővel, valamint azzal, aki az eljárást kezdeményezte.”

Régi szabályozás:

8. § A közlekedési hatóság - a 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapított alkalmas minősítést kivéve - a pályaalkalmassági vizsgálat során hozott végleges határozatáról a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontjában foglaltaknak megfelelően a közúti közlekedési nyilvántartó szervet elektronikus úton értesíti.

Új szabályozás:

„8. § A vizsgaközpont – a 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapított alkalmas minősítést kivéve – a pályaalkalmassági vizsgálat során hozott vizsgálati eredményéről a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontjában foglaltaknak megfelelően a közúti közlekedési nyilvántartó szervet elektronikus úton értesíti.”

Régi szabályozás:

10. § (1) A pályaalkalmassági minősítés az alábbi okmányokkal igazolható:

a) PÁV vagy a közlekedési hatóság határozata,

Új szabályozás:

„a) PÁV vagy a közlekedési hatóság határozata, vizsgaközpont pályaalkalmassági véleménye,”

A Rendelet a következő 10/A–10/C. §-sal egészül ki:

10/A. §

(1) A pályaalkalmassági minősítés során a vizsgaközpont a pályaalkalmassági vizsgálatot a jelentkezésnek megfelelő alkalmassági kategóriára meghatározott követelmények szerint végzi.

(2) A pályaalkalmasságot megállapító pszichológusnak az egyéni adottságok figyelembevételével, minden esetben egyedi elbírálás alapján kell véleményt alkotnia a vizsgált személy pályaalkalmasságáról és a pályaalkalmassági minősítés során általános szabályként a következőket kell figyelembe vennie.

(3) A pályaalkalmasság megítélésénél minden esetben mérlegelni kell, hogy a vizsgált személy – a nála esetleg észlelt kedvezőtlen egyéni jellemzők ellenére is – képes-e kellő biztonsággal és felelősséggel részt venni gépjárművezetőként a közúti közlekedésben.

(4) Az I., II. és III. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a gépjármű-vezetési tevékenység sajátos követelmények és feltételek között történik. Megkülönböztető jelzéseket használó, közúti közlekedési szolgáltatás keretében személy- és áruszállítást végző, nemzetközi közúti közlekedésben részt vevő, veszélyes árut szállító gépjármű vezetése. Olyan egyéni jellemző kombinációk esetében, amelyek a további kedvezőtlen változásra utalnak és így a jövőben a biztonságos közlekedést veszélyeztetik, alkalmatlanságot kell megállapítani. Figyelembe kell venni továbbá, hogy az ilyen gépjárművezetőnek az időjárástól, napszaktól, útviszonyoktól, közlekedési körülményektől függetlenül kell járművet vezetnie.

(5) A IV. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmassági megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a gépjárművezető nem az I–III. alkalmassági kategóriába tartozó, előzetes alkalmassági vizsgálati körbe sorolt, differenciált és fokozottabb pszichológiai követelményeket támasztó, gépjárművezetéssel kapcsolatos tevékenységeket végzi. Az alkalmasság megállapításához elégséges, ha a gépjárművezető az alapvető, a közlekedésben való biztonságos részvételhez szükséges, legfontosabb képességekkel, személyiségjegyekkel rendelkezik.

(6) Az I. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy feladata ellátásának velejárója a közlekedési szabályoktól eltérő vezetési mód megválasztásának lehetősége, és így részvétele a közúti közlekedésben a megszokottnál nagyobb objektív kockázattal jár.

(7) A II. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni a jelentkező speciális járulékos megterheléseket és a hibás gépjárművezetői magatartás következményeinek várható súlyosságát. Ennek keretében kiemelten vizsgálni kell, hogy

a) a szállított személyek számának változása (növekedése) miként hat a gépjárművezető pszichés igénybevételére, megterhelésére (különösen autóbusz, trolibusz esetében),

b) a gépjárművezető a biztonságos gépjárművezetés követelményeinek teljesítésén túlmenően képes-e az utasokkal megfelelően foglalkozni (különösen taxi, autóbusz, trolibusz esetében),

c) a gépjárművezető hogyan alkalmazkodik a megszokottól eltérő közlekedési feltételekhez (különösen hosszú utak, monotónia, telítődési hatások esetében).

(8) A vezetői engedéllyel már rendelkező gépjárművezető pályaalkalmasságának elbírálása során figyelembe kell venni a járművezetésben szerzett gyakorlatot, a közlekedési helyzetekhez, viszonyokhoz, a közlekedés egyéb résztvevőihez kialakult alkalmazkodást.

(9) Az időszakos minősítésre irányuló pályaalkalmassági vizsgálatnál a közlekedési előéletre vonatkozó objektív adatokat is figyelembe kell venni.

10/B. §

(1) A pályaalkalmasság elbírálása során a gépjárművezető minősítésekor a 10/C. § (1) bekezdés a)–e) és 10/C. § (1) bekezdés i)–j) pontjaiban meghatározott korlátozó vagy kizáró okok megállapítása esetén az e célra kifejlesztett műszerekkel megállapított pályaalkalmassági vizsgálati eredményeket kell figyelembe venni.

(2) A műszeres vizsgálati eredmények értékelésénél és értelmezésénél a vizsgálati eredmények eloszlása, a beválási adatokkal és a balesetezési gyakorisággal való kapcsolata alapján meghatározott veszélyeztetettségi szintek figyelembevételével kell eljárni, különösen a 10/C. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben.

(3) A 10/C. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vizsgálatára előzetes szűrőeljárást kell alkalmazni. A járművezetésre való alkalmasságot kizáró szint gyanúja esetén kiegészítő vizsgálatokat kell végezni.

(4) A 10/C. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vizsgálata két szakaszban történik:

a) előzetes szűrés,

b) részletes személyiségvizsgálat.

(5) A 10/C. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vonatkozásában a gépjárművezető műszeres és személyiségvizsgálati eredményeit együttesen kell figyelembe venni.

(6) A pályaalkalmassági vizsgálatoknak ki kell terjednie minden korlátozó vagy kizáró ok csoportra, kivéve, ha az alapképességek vizsgálata során egyértelműen azonosítható egy vagy több kizáró ok csoport.

(7) A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatok kiegészülnek a 10/C. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok feltárására irányuló részletes vizsgálattal.

(8) A 10/C. § (1) bekezdés g) és a 10/C. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró okra irányuló vizsgálatok eredményeit a pszichológus a közlekedési magatartásra gyakorolt befolyásuk jellege és mértéke alapján értelmezi.

(9) A pályaalkalmassági vizsgálatot végző pszichológus szélsőséges vagy ellentmondásos esetben az egyes részvizsgálatokat megismétli, illetőleg kiegészítő vizsgálatokat végez.

(10) A pályaalkalmassági vizsgálatoknál figyelembe kell venni a gépjárművezető közlekedési előéletét, amely a vizsgálati módszer együttes – esetenkénti – egyéni meghatározását teszi szükségessé.

(11) A pályaalkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie a gépjárművezető közlekedésbiztonság szempontjából releváns képességeinek, személyiségvonásainak és viselkedési beállítódásainak vizsgálatára. A közlekedéshez való alkalmazkodást befolyásoló személyiségjegyek feltárásához az e célra kifejlesztett közlekedés-specifikus kérdőíves és egyéb módszerek használhatók.

10/C. §

(1) A pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok a következők:

a) elégtelen észlelési teljesítmény,

b) a közlekedési helyzetek biztonságos megoldásához szükséges felismerési és döntési képesség hiánya vagy nem kielégítő szintje,

c) a jármű irányításához szükséges mozgási képességek hiánya vagy nem kielégítő szintje,

d) a figyelmi teljesítmény nem kielégítő szintje

e) az észlelési, a döntési és a mozgási tevékenység összerendezettségének hiánya,

f ) az értelmi működések nagymértékben csökkent szintje, ezen belül kiemelten ennek a gyakorlati gépjárművezetői tevékenységben való megnyilvánulása,

g) a közlekedési magatartást befolyásoló személyiségvonások, amelyek fokozott baleseti veszélyeztetettségre utalnak,

h) a gépjárművezetői teljesítmény szélsőséges ingadozása, terhelés, fáradtság vagy monotónia hatására,

i) a jármű vezetéséhez szükséges jártasságok és készségek elsajátítására való képtelenség,

j) a pszichés kifáradás,

k) foglalkozási (életkori) sajátosságokból eredő, kedvezőtlen személyiségkép.”

Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Rendelet 1. melléklete: A pályaalkalmassági minősítés szakmai szempontjai, eljárásai és az alkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok.

A Kormány 289/2018. (XII. 21.) Korm. rendelete

közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

Pár cím, amikről a módosítások szólnak. Ezek nem közvetlenül érintik a közúti járművezető, továbbá közúti közlekedési szakemberek képzését és vizsgáztatását.

1. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása

2. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet módosítása: itt csak szövegrész hatályon kívül helyezése történik.

3. A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

4. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

5. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet módosítása

6. A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

 (öszeállította: Pataki Melinda)