E-learning alkalmazása a KRESZ-oktatásban

(Szakdolgozat részlet)


Bevezetés

Az e-learning képzési formával olyan lehetőség nyílik meg a tanulók számára, amely lehetővé teszi, hogy interneten keresztül, online azok is elvégezhessék a KRESZ-tanfolyamot, akiknek nincs lehetőségük tantermi képzésen részt venni. Úgy gondolom, hogy nekünk, a gépjárművezetést oktatóknak pedig el kell fogadnunk az új technika nyújtotta lehetőségeket. Szakoktatóként az én felelősségem is, hogy a tanulók igényeihez alkalmazkodva lehetőséget biztosítsak számukra a megfelelő tudás megszerzéséhez, segítséget nyújtsak tantermi és e-learning képzésben.

A tantermi képzés hagyományos képzési forma, míg az e-learning képzés még ma is sokak számára ismeretlen, ezért érezem szükségesnek vizsgálni. Kutatásom során oktatási tapasztalataim mellett felhasználtam a továbbképzések és szakmai beszélgetések során szerzett ismereteimet, valamint pedagógiai és pszichológiai tanulmányaimat, amelyeket a Gábor Dénes Főiskolán a szakirányom szerinti gazdasági tantárgyak mellett folytattam.

Konfucius szerint „Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem” [1]. Az e-learning képzésben a tanulónak folyamatosan feladatokat kell végeznie, interaktivitásra van késztetve, amely által könnyebben feldolgozza, megérti a tananyagot.

Makó Ferenc szerint az emberek többsége vizuális (a fogalmak és a tárgyak képi megjelenítése megkönnyíti a tanulást), fontos számukra a szemléltetés. Az ábrákkal, képekkel, mozgóképekkel bemutatás segítséget nyújt a tanulóknak [2].

Az e-learning lényegében információs és kommunikációs technikával (IKT) támogatott képzési forma, amelyben időtől, helytől független, jól megszervezett a tanítási-tanulási folyamat. Olyan oktatási típus, ahol a tartalomközvetítő szerepet nem közvetlenül tölti be a tanár, az ismeretszerzés számítógép útján, digitális tananyagok segítségével történik [3].

Az oktatási technikák közül az e-learning alkalmazza többek között a szemléltetést, az aktivizálást/interaktivitást, az önellenőrzést és az ellenőrzést. A szemléltetés (például képek, kisfilmek) után, az önellenőrzés és az ellenőrzés során a tanulók képet kapnak arról, hogy mennyire sikerült elsajátítaniuk a kapott tudást [4]. Az aktivizálás irányító tevékenység, amely a tanulót cselekvésre készteti. Amennyiben a tanuló pozitív visszacsatolást kap az elért teljesítményéről és eredményéről, az további információszerzésre motiválja.

Az e-learning megjelenése újabb lépcsőfokot jelentett a gépjárművezető-képzésben. 2012 óta az elméleti tanfolyamot az E-Educatio https://edukresz.hu/ oldalán keresztül teljes egészében online formában is elvégezheti a tanuló. Így nem kell a tantermi előadásokra bejárnia, otthonról vagy akár utazás közben is tanulhat. Az időbeosztást maga döntheti el, munka, illetve tanulás mellett is könnyen elvégezhető a tanfolyam. A tanuló saját tempójában, képességi szintjének megfelelően sajátíthatja el a tananyagot „virtuális magántanár” segítségével, aki folyamatos visszajelzést ad neki. 2017-ben már több mint 110 000 fő tanulta online a KRESZ-t [5].

Az online KRESZ-tanfolyam oktatóanyagának fejlesztése során fontos szempont volt a „tanulóbarát” kialakítás. Például minden lényeges információt kiemel, valamint rávezeti a felhasználót a helyes gondolatmenet kialakítására. A tanulás folyamatos interaktivitást kíván, különböző ikonokra kattintva kap feladatokat a tanuló, amelyek által információkhoz jut. Ezt egyrészről felfedezéses tanulásnak nevezzük, amikor is a tanuló felfedezi az interaktív tartalmakat.

A kutatási célok

Célom az volt, hogy megvizsgáljam az e-learning képzés megjelenését a KRESZ-oktatásban, összehasonlítsam a hagyományos jelenléten alapuló tanfolyamokkal. Képet akartam alkotni arról, hogy jelenleg mi az oktatók véleménye a digitális képzésről, illetve hogy a tanulók milyen okok miatt választják egyik vagy másik képzési típust. Vizsgasikeresség szempontjából eredményesebb oktatási módszernek találják-e az e-learning képzést, mint a tantermit a tanulók, illetve az oktatók.

A megfogalmazott hipotézisek

Szakmai tapasztalataim alapján, amit az e-learning és a kontaktképzés területein szereztem, az alábbi hipotéziseket állítottam fel:

1. A vizsgák eredményességét nem kizárólag a képzési forma befolyásolja, hanem egyedi jellemzők függvénye is.

2. A Z generáció (1995-2009 között születettek) körében népszerűbb az e-learning képzés.

3. Az alacsonyabb iskolai végzettségű tanulóknál előnyösebb a tantermi képzés.

4. A szakoktatók a tantermi oktatást részesítik előnyben az e-learning képzéssel szemben.

A kérdőíves felmérés

„A kérdőíves vizsgálat a leggyakrabban használt primer kutatási, információszerzési technika, alkalmas leíró, magyarázó és felderítő célokra. Előnye hogy viszonylag könnyen kivitelezhető, többnyire nem terheli a megkérdezetteket, megfelelően szerkesztett és kitöltött kérdőívek releváns információkat szolgáltathatnak a kutató számára. Bizonyos kutatási témák esetén gyakran az egyetlen alkalmazható lehetőség. Hátránya a kutató és a megkérdezett szubjektivitása, esetenként az őszinteség hiánya.” – foglalja össze Boncz Imre [6, p. 32].

A kérdőívek elkészítése előtt tájékozódtam a tanulói célcsoportról az autósiskolákban, megérdeklődtem, hogy kik állnak jelenleg képzés választása előtt.

Három kérdőívet készítettem, egyet az oktatóknak, valamint egyet-egyet a tanulók képzés előtti és utáni véleményének felmérésére. A tanulói és oktatói kérdőívben is rákérdeztem a háttérváltozókra (életkor, iskolai végzettség, nem stb.). Vizsgáltam többek között, hogy milyen jellemzőkkel bíró tanulóknál melyik típusú képzés jár nagyobb vizsgaeredményességgel; mennyi a tanulással töltött idő a képzési formák szerint; van-e kapcsolat a lakóhely és a választott oktatási forma között. Az oktatóknál meg szerettem volna tudni például, hogy milyenek a tapasztalataik a képzésekkel, illetve milyen hiányosságokat éreznek a képzésekben, milyen javaslataik vannak a továbbiakra nézve.

Először a képzés előtti és utáni tanulói kérdéssorok vázlatát készítettem el. Ezt követően került sor a kérdések számának eldöntésére, sorrendjük meghatározására. Majd elkészítettem az oktatóknak szánt kérdőívemet is.

Bevezető szöveg került a kérdőívek elejére, amelyben tájékoztattam a kitöltőket arról, hogy mit vizsgál a kérdőív, milyen céllal készült, körülbelül mennyi ideig fog tartani a kitöltése. Ezek után a kérdőívkészítés fő szabálya szerint a bemelegítő kérdések következtek, és csak ezután tértem át közvetlenül a témához kapcsolódóakra.

A kérdések lehetnek nyíltak, illetve zártak. A nyílt kérdéseknél a megkérdezett leírhatja saját nézőpontját, míg a zártnál az alanyt döntési helyzetbe hozza a kérdező és kvantitatívak, jól mérhetők és összehasonlíthatók lesznek az eredmények. Mindhárom kérdőívben lehetőséget biztosítottam a kitöltőknek saját véleményük leírására is, viszont a kérdések többségénél a zárt formát alkalmaztam.

Ahhoz, hogy megfelelő mérési eredményt kapjak, szükséges volt megvizsgálni a bemenetelkor, vagyis a képzés elkezdésekor néhány fontos tényezőt. Ezután szükséges volt vizsgálatot végeznem a kimenetelkor is, vagyis a tanfolyam elvégzése után, az első vizsgaesemények megszületésekor, hogy össze tudjam hasonlítani a képzés előtti és utáni tanulói tapasztalatokat. A bemeneti kérdőívben kért ötjegyű kóddal tudtam összekötni a kimeneti kérdőívvel válaszadókat.

A kutatás 2019 első negyedévében zajlott le, a tesztek kitöltése három megyében folyt, segítséget kérve az autósiskoláktól, hogy minél nagyobb mintaelemszám álljon rendelkezésre. A statisztikai adatokat Excel program segítségével dolgoztam fel.

Összesen 157 bemeneti tanulói kérdőív érkezett, ebből 90 (56,7%) válaszadó volt nő és 67 (43,3%) férfi (lásd 1. ábra).



1. ábra: A tanulói bemeneti kérdőívet kitöltők száma nem és életkor szerint

A kimeneti tanulói kérdőívekkel az elemzésem egyik célja az volt, hogy felmérjem a már vizsgázott tanulók véleményét a választott képzési formáról. Továbbá képet szerettem volna kapni arról, hogy milyen arányban voltak a vizsgák sikeresek. Kérdőívemmel kutattam, hogy milyen eszközt használtak jellemzően a tanfolyam során. Felmértem, hogy a tanulók szerint milyen előnyei, illetve hátrányai vannak egyik-másik képzési formának. Most 124 válasz érkezett be.

Az oktatói kérdőívekkel vizsgálatom célja az volt, hogy megtudjam a véleményüket az e-learning képzési formáról. Milyen előnyeit, hátrányait látják az egyik és a másik képzésnek. Mik a tapasztalataik, javaslataik. Melyik képzésnél tartják sikeresebbnek a vizsgázókat. 136 értékelhető kitöltött kérdőív érkezett.

Következtetések

A beérkezett tanulói kérdőívek elemzése során a nemek korcsoportonkénti eloszlásának, a tanulók életkorának, a képzés formájának vizsgálatával beigazolódtak a szakirodalomban írtak és saját felvetésem is, miszerint a fiatalabb korosztályból érkeznek legtöbben KRESZ-oktatásra. A 17-25 év közötti korosztályból 44 nő, és 33 férfi jelentkezett képzésre. Ebben a korosztályban volt a legnépszerűbb képzési forma az e-learning, a 77 válaszadóból 41 fő választotta az online képzést. Megállapítottam továbbá, hogy ebben a korosztályban a nőknél népszerűbb a tantermi képzés (25 fő), a férfiaknál pedig az e-learning oktatás (23 fő).

A kérdésre adott válaszok igazolják azt a felvetést, miszerint a kor előre haladtával csökken a gépjáművezetői oktatásra jelentkezők száma, valamint megállapítást nyert, hogy a 46 év felettiek a hagyományos képzési formát választották inkább. Ez összefüggésbe hozható azzal a kutatásomban született eredménnyel, miszerint a KRESZ-oktatásra többségben jelentkezők átlagéletkora 21 év.

Megnéztem, hogy van-e összefüggés a lakóhely és a képzési forma választása között nemek szerint. Megállapítottam, hogy a lakóhely és a képzési forma között nincs szoros összefüggés. Közel annyian jelentkeztek községből, mint városból a két képzési formára. A községben élő nők közül 17 választotta az e-learninget és 15 a tantermi képzést. A férfiak közül 13 az e-learninget és 13 a tantermi képzést választott. Szembeötlő különbség csak a városban élő e-learning képzésen résztvevő nőknél mutatkozott, ugyanis a 44 főből 27 fő választotta ezt a képzési formát.

A vizsgálat során megnéztem, hogy iskolai végzettség szerint van-e különbség a nők és a férfiak képzésválasztása között. A 8 osztályt végzett nők többsége (8 fő) az e-learning képzést választotta, kisebb részük a tantermit (6 fő). A férfiak esetében többen jelentkeztek tantermi képzésre (8 fő) és kevesebben e-learningre (6 fő).

Megállapítottam továbbá, hogy inkább azok jelentkeztek online tanfolyamra, akik minimum középiskolai végzettséggel rendelkeznek, vagy tanulmányaikat most folytatják. Itt 20 nő az online képzést, 17 nő pedig hagyományos oktatási formát választotta. A férfiak képzésválasztásánál preferáltabb volt a hagyományos képzés, 36 fő tanult így, míg az e-learningen 31 fő.

Megkérdeztem az oktatókat is, tapasztalataik alapján kiknek ajánlják inkább az e-learning képzést. Az oktatók a közép (65,1%) vagy felsőfokú végzettséggel (87,3%) rendelkező tanulóknak javasolják nagyobbrészt.

Összegezve kutatási eredményeimet ezen a téren arra a következtetésre jutottam, hogy a városban élők körében, főképp a fiatalabb, magasabb iskolai végzettségű diákok esetében a legmagasabb az e-learning képzést választók száma.

Megvizsgálva, hogy a tanulók milyen okok miatt választottak képzési formát kiderült, hogy az e-learningesek többsége nem tudott volna részt venni tantermi oktatáson (lásd 2. ábra).

2. ábra: A tanulók e-learning képzés választásának indoklása

Voltak olyan tanulók, akik szívesebben tanulnak otthon egyedül, viszont ha segítségre volt szükségük, személyesen tartották a kapcsolatot az oktatóval (lásd 3. ábra).


3. ábra: Az online tanulói segítségkérés eloszlása

Otthoni tanulás közben nehézséget okozott a tanulóknak, ha nem kaptak rögtön választ a kérdéseikre. A hagyományos képzést választók szükségesnek tartják az oktató jelenlétét, szeretik, ha elmagyarázzák nekik az anyagot és kérdéseket tehetnek fel. Mindkét képzési formánál nagyban segítették a felkészülést a mozgóképes, szituációs feladatok (lásd 7. ábra).

Lényegesnek tartottam megnézni, hogy jellemzően és összesen mennyi időt töltöttek tanulással a diákok, hogy elvégezzék a KRESZ-tanfolyamot. Összességében megállapítottam, hogy napi 1-2 óra gyakorlással, 28-35 óra alatt elvégezték a tanfolyamot (lásd 4. ábra).


4. ábra: A tanulással töltött idő gyakoriságának eloszlása
(piros a tantermi, zöld az e-learning képzésen résztvevők)

Mindkét képzési formánál megegyeztek a tanulói vélemények, miszerint elegendő tananyag állt rendelkezésükre a felkészüléshez. Megkönnyítette a tanulást az informatikai eszközök alkalmazása – az e-learningesek túlnyomó részt laptopot használtak.

Fontos volt még megvizsgálni a vizsga sikerességét mindkét képzési formánál, valamint a tanulói elégedettséget is. Elsőre sikeres KRESZ-vizsgát a tanulók 72,2%-a e-learningen, 60,8%-a tantermi képzés elvégzése után tett (lásd 5. ábra), ami ilyen kis minta esetében is hasonlóságot mutat a szakirodalomban olvashatókkal.

5. ábra:: A tantermi és az e-learning KRESZ-vizsgák sikerességének eloszlása

A tanfolyami forma választását tekintve a tanulók 62,7%-a nagyon elégedett és 27,1%-a elégedett volt, vagyis a számukra megfelelőt választották.
A tanulói és az oktatói vélemények is több ponton megegyeznek az e-learning képzéssel kapcsolatban. Például az oktatók is nagy arányban írták le azt a problémát a nyílt végű kérdésben, miszerint az e-learning képzésen résztvevők kevésbé értenek meg bizonyos közlekedési szabályokat. Emiatt a gyakorlati oktatásra hiányosságokkal érkeznek (lásd 6. ábra).

6. ábra: Az e-learninges KRESZ-tanfolyam megítélése a gyakorlati oktatáson

A válaszadó szakoktatók többsége sokéves tapasztalattal és magas iskolai végzettséggel rendelkezett, ezért úgy gondolom, reális képet kaptam a feltett kérdéseimre.

Saját tapasztalataim alapján a szabályok könnyebb megértése érdekében az e-learning tananyagban több olyan kisfilmre lenne szükség, amely narrációval elmagyarázza, illetve bemutatja a különböző közlekedési helyzeteket, mint például a helyes és biztonságos sávváltást, a telezöldes útkereszteződést, illetve a gyakorlatban is fellelt hiányosság, hogy a tanulók nem tudják a helyes áthaladási sorrendet nem működő fényjelző készülék esetén. Mivel a megkérdezett tanulók nagyon hasznosnak találták a szituációs feladatokat (lásd 7. ábra), az interaktív tartalom folyamatosan lekötötte figyelmüket (lásd 8. ábra), érdemes lenne ezt a területet tovább fejleszteni.

7. ábra: Mozgóképes szituációs feladatok hasznossága a tananyagban a tanulók szerint

8. ábra: Az interaktív tananyag mint figyelemfelkeltő eszköz az e-learning képzésen a tanulók szerint

Az oktatóknál a nyíltvégű kérdésre adott válaszaikban az e-learning előnyei mellett hátrányként jelenik meg, hogy az online tanulás nem támogatja a valódi tudást, csak a sikeres KRESZ-vizsga letételét, illetve tesztet megoldani tanít, nem valós helyzetre alapoz. A vélemények tükrében megoldás lehet, ha a szituációs feladatokban például egy szín többször váltakozik, elkerülve ezzel, hogy a kép alapján a tanuló máris tudja a helyes választ.

Szinkron virtuális tanterembe becsatlakozási lehetőség is segítené áthidalni azt a problémát, hogy a témakörök jobban elsajátíthatók oktatói magyarázattal. Mivel az e-learning képzést választó tanulók többsége nem tud részt venni tantermi oktatáson (lásd 2. ábra), segítség lehetne számukra, ha meghatározott időpontokban be tudnának csatlakozni csoportos konzultációra, ahol könnyen választ kaphatnának kérdéseikre.

Kutatásom során bizonyítást nyert, hogy a tantermi képzést nem válthatja fel teljes egészében az e-learning, csak új lehetőséget biztosít a KRESZ-tanfolyam elvégzéséhez. Ez alátámasztást nyert azzal, hogy az e-learning képzésre a tanulók 51%-a, míg tantermi képzésre 49%-uk jelentkezett, vagyis közel azonos arányban választották a képzési formákat.

A multimédia használata elősegíti a tanulást, hiszen a tanulók a hagyományos képzés esetén is nagy számban használják az IKT eszközöket, ezért az oktatóknak használni kell a modern technikákat, interaktív multimédiás tananyagokat, alkalmazkodva a tanulói igényekhez. A mobilinternet elterjedése óta ma már senki nincs elszigetelve, ezért ha a tanuló nyitott az információszerzésre, nincs akadálya, hogy online tananyagot használjon, bármelyik képzési formát is választja.

Javaslatok további kutatásokra

Kutatásom során a szakirodalomban fellelt és saját tapasztalataim alapján következtetéseket vontam le és javaslatokat tettem. Mivel rövid volt az idő ahhoz, hogy nagyobb számú mérést végezzek, illetve a lehetőségeim is korlátozottak voltak, az eredményeim nem reprezentatívak, viszont segítséget adott ahhoz, hogy a szakirodalomban is fellelt adatokkal összevetve hasonlóságokat mutassak ki.

Célszerű lenne évente teljes körű felmérést végezni a KRESZ-tanfolyamot végzők és oktatóik körében, nem csak a tanulói elégedettség felmérésével, hanem az oktatói tapasztalatokat is megnézve, mivel ez egy folyamatosan fejlődő szakterület.

Továbbá a gépjárművezető-képzésnek vannak olyan területei, például a forgalmi vizsga kapcsolata az elméleti képzéssel, amelyeket szintén érdemes vizsgálni. Úgy gondolom, hogy a forgalmi vizsga után reális képet kapnánk arról, hogy a tanfolyamon szerzett tudást a tanuló milyen könnyen tudta áthelyezni a gyakorlatba, így jobban láthatnánk a különbséget a tantermi és az e-leraninges KRESZ-tanfolyam között.

A téma feltárása engem arra ösztönöz, hogy folytassam kutatómunkámat, hiszen a megszerzett ismereteket azonnal hasznosíthatom oktatómunkám során. Várom a kutatásba szívesen bekapcsolódó, érdeklődő kollégák megkereséseit is.

Vargáné Dudás Piroska 


 Irodalomjegyzék

1. Citatum: Konfucius idézet, https://www.citatum.hu/idezet/11764, látogatva: 2019.01.02.

2. Makó Ferenc: 1.3. Az önálló tanulás személyes feltételrendszere, in szerk. Makó Ferenc: Tanulásmódszertan, Óbudai Egyetem, 2015, https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-0002_tanulasmodszertan/tananyag/JEGYZET-07-1.3._Az_onallo_tanulas_szemel.scorml, látogatva: 2019.02.28.

3. Forgó Sándor: Az újmédia és az elektronikus tanulás, in Új Pedagógiai Szemle 59:(8-9) pp. 91-96, 2009, https://forgos.uni-eszterhazy.hu/wp-content/uploads/2013/02/upsz_200908_forgo.pdf, látogatva: 2019.03.03.

4.  szerk. Báthory Zoltán, Falus Iván: Pedagógiai lexikon III., Budapest, Keraban Kiadó, 1997, ISBN 963-814-644-3.

5. Eduline: Online KRESZ-tanfolyamok: meglepő eredmények, HVG kiadó Zrt., 2017.11.10. https://eduline.hu/felnottkepzes/online_KRESZ_tanfolym_HQZEJC, látogatva: 2019.02.20.

6. szerk. Boncz Imre: Kutatásmódszertani alapismeretek, Pécs, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, 2015, p. 283, https://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%21Palyazati/sport/Kutatasmodszertan_e.pdf, látogatva: 2018.11.10.