A magyarországi gépjárművezető-képzés rendeleti

szabályozásának jelenlegi helyzete lesújtó!

A hazai gépjárművezető-képzés rendeleti szabályozása három lépcsős: törvényi, kormányrendeleti és miniszteri szintű. Ez az, ami biztosítaná a megfelelő, egyértelmű, világos jogi környezetet. Ez az, ami hiányos, ellentmondásos, az immár 16 éves miniszteri rendelet bonyolult és feleslegesen túlzott szabályozás. Ebből következően a képzést művelő oktatási intézmények és szakemberek – sajnos - nem is mindig szakmai szempontok szerint döntenek!

A 25 éve, 1995-ben megalakult Járművezető-szakoktatók és Képzőszervek Országos Egyesülete (JASzKOE) idén, 2020-ban módosította alapszabályát. Az Egyesületnek tizenöt Megyében és Budapesten 29 tagja van, akik valamennyien tagdíjat fizetnek.

A megválasztott Országos Elnökség:

Bartos József - Bácska Autósiskola Kft – Bácsalmás,

Horváth-Szaradics Erzsébet - Horváth Tanoda Kft - Kapuvár, Sopron, Győr,

Liebl Béla - Rutin Kft – Esztergom,

Makk Gyula - Vértes Kft – Csókakő,

Rábl János - Bp. 27-es sz. Gépjárművezető-képző Kft -  Budapest,

Németh György - Verda Autósiskola Kft – Szentendre.

Az Egyesület Felügyelő Bizottsága:

Juhász László - Start Autósiskola Kft – Monor,

Molnár Gábor - ev. Autósiskola – Esztergom,

Szűcs Lajosné Marika - ABC Autósiskola BT. – Érd.

Az Egyesület székhelye: 2013. Pomáz Móricz Zsigmond u. 8. G,

Szervezeti, irodai tevékenysége: Szentendre Vasúti Villasor 5.

E-mail címe változatlan: info@jaszkoe.hu

A megújult érdekképviselet tisztségviselői az alábbi Tájékoztatót juttatták el a TANULÓVEZETŐ szaklap szerkesztőségébe

 A GÉPJÁRMŰVEZETŐ-KÉPZÉS JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETE

A Közúti Közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rögzíti a Gépjárművezető-képzést, törvényi szabályozás! Nemzetközi és Nemzeti vezetői engedély megszerzését biztosítja. Nemzetközi egyezményeken keresztül is. Elvárható lenne, hogy ennek tudatában megfelelő tisztelettel beszéljünk róla. Minden szabályozásnak vannak vitatható elemei.

1. Meghatározza és engedélyhez köti a tanfolyami képzést végző vállalkozások személyi és tárgyi feltételrendszerét. A „közlekedési hatóság” (KTI... - állami nonprofit vállalat) feladataként biztosítja a képzésfelügyeletet és a szakfelügyeletet!?

2. Állami feladatként rögzíti a „közlekedési hatóság” (KAV?) elméleti és gyakorlati vizsgáztatásának kötelezettségét.

3. Szabályozza a kategóriás képzésben dolgozó szakemberek („okleveles” szakoktatók és iskolavezetők) „képzését és továbbképzését”-  időszakosan! Ennek a szabályozásnak a jelenlegi helyzete, már közel 11 éve ugyancsak lesújtó!

4. A vezetői engedély megszerzésének egyik feltétele jelentkezéskor az orvosi alkalmassági vélemény. A másik feltétele a gyakorlati oktatás végén a sikertelen, öt gyakorlati vizsgát követő hatósági Pályaalkalmassági vizsgálat. Vajon ezeket a feltételeket minek minősíti a Felnőttképzési törvény? Kompetencia fejlesztésének?

5. A közúti közlekedésről szóló törvényben rögzített járműkategóriás képzés nem azonos a Felnőttképzési törvényben rögzített szakképzéssel vagy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzésekkel, a nyelvi képzéssel stb.

6. Abban az esetben, ha az autósiskola a Felnőttképzési törvényben rögzített képzési formák engedélyével is rendelkezik, akkor ezek tekintetében, a bejelentkezési kötelezettség fontos és megalapozott! De csak ezek tekintetében!

7. „B” kategóriás elméleti képzés esetében közel 3-4 éve van állami támogatás. Ez a képzés döntően távoktatási formában 94-96%-ban elméleti szakoktató nélkül, csupán egy képzési engedélyt érint!

8. A gépjárművezető-képzés kötelező minimális óraszámainak, az elméleti és gyakorlati képzés szakmai súlyának társadalmi jelentőségét, a képzési engedély alapján foglalkoztatott szakoktatók nevelő, példamutató szerepét, a Közúti Közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény világosan rögzíti a 17. §-ban. Idézet: Tv. "17. § A közlekedés biztonságának fokozása, a közlekedési kultúra növelése, a közlekedési szabályok és a helyes közlekedési magatartásformák megismertetése érdekében rendszeressé kell tenni az erre irányuló nevelést, oktatást, felvilágosító- és nevelőmunkát.”

9. A sok kérdés között további fontos, megválaszolatlan kérdés. A képzési engedélyt kiadó, az 1988. évi I törvényt alkalmazó minisztérium vagy közlekedési hatóság miért nem tájékoztatta az engedélyeseket a Felnőttképzési törvény magasabb szintű szerepéről, ha van ilyen?

Végül: Az érdekképviseleti tevékenységet a jelenlegi környezetben nem lehet mérni! Ebben a Tájékoztatóban a felsorolt pontok nagyon fontos vállalkozási, szakmai, személyi és foglalkoztatási problémaköröket takarnak!

Németh György elnök