Budapesten,1925-ben már működött Csermely Károly Hölgy és Úrvezető Szakiskolája. A Dohány utcában a hölgy és úrvezetők elkülönített foglalkozásokra is járhattak, magánórákat is vehettek. Az autósiskola akkoriban fóruma, találkozóhelye volt az automobil iránt érdeklődő, jobb módú fővárosi polgároknak, de már a munkát kereső hivatásos sofőrök is jöttek ide.

Csermely Károly a század elején még őspilóta, később áttért a jövedelmezőbb sétakocsizásra. Nemcsak uri passziónak, hasznos eszköznek is vélte az automobilt, elkezdte oktatni a vezetését. Mutatta hol van a trepni (fellépő), elmagyarázta a hébli (váltókar) alapfogásait, a svimmelőt (úsztató) is megmutatta a motoron, áradozott a motoros kocsizás szépségeiről, - de már a veszélyekre is figyelmeztetett.