Ősszel már harmadik alkalommal rendezték meg a TECHTOGETHER+ járműipari rendezvényt a zsámbéki Vezetéstechnikai Központban. Az esemény keretében szakmai konferencia, kiállítás, valamint mérnökhallgatói verseny is zajlott. A találkozót az autopro.hu és a MAGE (Magyar Gépjárműipari Egyesület) szervezte.

A „Hatékonyság: a fejlődés és fenntarthatóság záloga” című konferencia három téma köré csoportosult:

1. az automatizáció és a mesterséges intelligencia összefüggésben a termeléshatékonysággal,

2. a digitalizációs kihívások, átalakulás és

3. a fenntarthatóság: ESG – a fenntartható vállalatirányítás keretrendszere.

A járműiparban is létfontosságú a komplex szemlélet, az innovatív gondolkodás, a jövőbe mutató trendek kidolgozása. Az előadók a járműipart meghatározó szereplők: a Nemzetgazdasági Minisztérium Iparügyekért felelős helyettes államtitkára, továbbá a nagyvállalatok vezetői voltak. Az automatizálás és az AI területéről: SMC Hungary Kft., Universal Robots, Beckhoff Automation Kft. és Trenkwalder Recruitment Kft. A digitalizációban prezentálók: Kontron Hungary Kft és fiREG.hu Kft. A fenntarthatóság témáját pedig a Siemens Zrt., a Ganzair Kompresszortechnika Kft. és a CATL cégek tárták a hallgatóság elé. Számos kérdésre ráirányították a jelenlévők figyelmét, különböző nézőpontokból megközelítve a járműipar nehézségeit, és azok lehetséges megoldási módjait. Például: Hogyan növelhető egy vállalat termelési hatékonysága automatizációval és a mesterséges intelligencia kínálta megoldásokkal? Vagy: Hogyan tarthatók meg a munkavállalók növekvő bérek és stagnáló megrendelés mellett? Milyenek a legújabb digitalizációs megoldások? Hogyan tud egy vállalat fenntarthatóan működni a növekvő politikai és társadalmi elvárások közepette?

A megnyitójában Kilián Csaba, a MAGE Ügyvezető Főtitkára a konferencia témáinak összetettségére hívta fel a figyelmet. A Nemzetgazdasági Minisztériumból államtitkári megnyitó előadást tartott Dr. Nagy Ádám, aki a gazdaságfejlesztési irányokról és iparstratégiáról szólt. Segíti az ipart a benne zajló kedvező folyamatok felkarolása. A politikusok az elektromobilitásra akarják felfűzni a folyamatokat. Ezzel egyidejűleg viszont zajlik az egyéb hajtásláncok fejlesztése is a kibocsátások csökkentésére. Fontos, hogy egyúttal versenyképesek maradjanak a cégek ezen transzformáció során. Kínában egyre növekszik az elektromos autó eladások száma, ott biztosítják, hogy eljusson a lakossághoz. Ezzel ellentétben, Európában túl drága. 2023. vége óta megtört az eladások növekvő trendje, s Franciaország és Németország jelentősen visszavette elektromos autó gyártó tevékenységét is.

 EV eladások trendje

A kínai autómárkák egyre nagyobb részesedéssel bírnak az EV piacon. Segíti mindezt az a tény is, hogy pl. 50 akkumulátorgyártási végrehajtási rendelet van az Uniós szabályozásban. Az elektromobilitás terjedését segíti, vagy épp ellenkezőleg, gátolja az infrastruktúra (pl. töltők) kiépítettsége, hiszen adott hatótáv teljesíthető ezen járművekkel. A céges vásárlást ösztönözni állami támogatással lehet. A klímasemlegességi cél eléréséhez zöld átállásra van szükség. Ennek stratégiája egy cselekvési tervben nyilvánul meg. Szükség van a töltő-infrastruktúra fejlesztésére: 2027-ig 50 km-enként legalább 4 db, 150-300 kW teljesítményű töltőkkel. Az üzemanyagtöltő állomások 80%-án biztosítani kell gyorstöltőt. A villamosenergia-hálózat gyors fejlesztéséhez egyszerűsíteni kell az engedélyezési eljárásokat. Előírás lesz a használt akkumulátorok kötelező újrafeldolgozása. Nálunk ezek a helyszínek még hiányoznak. A technológia már létezik, ami során az akku egyes alkotóelemei külön visszabonthatók különböző kezelési utakon. A járműipar átalakulásával új ágazatok születnek. Ehhez különböző programokkal támogatják a hazai járműipar fejlődését: GINOP Plusz, DIMOP Plusz, vagy a közvetlen brüsszeli forrású Digitális Európa Program (DEP).

A következő prezentációt Halmos Gábor, az SMC Hungary Kft. ügyvezető igazgatója tartotta. Az automatizáció történetét mutatta be, az elmúlt 30 év fejlődését tárta elénk. A sűrített levegőt korlátlan mennyiségűnek tekintették, de olajozásával hatalmas környezeti terhelést jelentett. A gazdaságos üzemeltetés felé az alacsony energiafelhasználással járó PLC vezérlés lép. Terjednek a BUS-rendszerek, majd a rádiós/wireless rendszerek. A további optimalizálást (pl. méretezés) a szoftverekkel támogatott tervezés (CAN) segíti. Ez felváltja a papír alapú tervezést. A fejlődés iránya mindvégig az energiahatékonyság fokozására és a környezetterhelés csökkentésére irányult, s folytatódik napjainkban is.

A harmadik előadó Enyedi Márta – az Universal Robots képviseletében – új automatizálási lehetőségeket mutatott be az együttműködő robotok világából. A 2005-ben alakult cég három év elteltével dobta piacra az első kollaboratív (együttműködő) robotot. Itt ember és robot együtt dolgozik, pl. intralogisztikai feladatok ellátásában. Robotjaik 60%-a az autóipari szegmensben található, pl. Stellantis, Ford Motor Co., Toyota Motor. Klasszikus alkalmazásuk a gyártósorokon van. A robotizáció terjedésének hátráltatója – a nagy beszerzési költség és a hosszú beruházási idő – már a múlté. A termelési folyamatba a robotok behelyezésével az embert csupán a monoton, repetatív folyamatokból veszik ki, a humán tudás „használata” továbbra is a munkafolyamat fontos eleme, része. A 10-20%-nyi külföldi munkavállaló operátort helyettesíthetnék a cobot-ok (kollaboratív, együttműködő robotok). Jó szolgálatot tennének minőségvizsgálatnál vagy palettázásnál.

Az újabb előadás „A jövő mozgásvezérlési technológiája” címet kapta, amely az ún. XPlanar lebegő szállítórendszert, illetve a vele foglalkozó céget mutatta be. Ardai Szabolcs, a Beckhoff Automation Kft. műszaki támogató mérnöke számokban ismertette az 1980-ban Németországban alapított, családi tulajdonú cég főbb jellemzőit. Világszerte 5500 munkatárssal, köztük 2000 mérnökkel dolgoznak, 40 leányvállalattal a különböző földrészeken. Az XPlanar érintésmentes szállítórendszer fixen rögzített alkotóelemei a „csempék”. Felettük lebegnek – mágneses tér létrehozása révén az elmozduló szállítóegységek, szállítóelemek, amiket „mover”-eknek neveznek. Ezek 2 m/s maximális sebességgel képesek mozogni. Egy-egy ilyen mover teherbírása 4,5 kg, méretük 113x113 mm-től 235x235 mm-ig terjed.

 XPlanar

 Működéséhez egy ipari PC, mint hardver, továbbá egy speciális program, mint szoftver szükséges. A gyógyszer- és élelmiszeriparban is jól használható az anyagok „tiszta” szállítására. Moduláris bővítés révén további rendszerek csatlakoztathatók össze, így nem csupán lineáris szállításra, de elágazóra is használható, pl. a termelésben keletkező selejt leválogatására, vagy emberi beavatkozást igénylő termékek elkülönített helyre történő eljuttatására. 

Az első szekció ötödik, és egyben utolsó előadását Nógrádi Józseftől, a Trenkwalder Recruitment Kft. kereskedelmi és marketing igazgatójától hallhattuk. A „Hogyan alakítja át az AI a munkaerőpiacot?” című prezentáció tartalma is határozottan lekötötte a hallgatóság figyelmét. Előadónk több területre is betekintést adott, ahol a mesterséges intelligencia és a robotizáció robbanásszerű terjedése tapasztalható már jelenleg is, s még inkább várható a későbbiekben. Magyarország komoly kihívások előtt áll a digitalizáció és a technológia használatának területén, viszont bíztató, hogy van stratégia. Első témaként az agráripari működésről volt szó. „Mi változott 10 év alatt? A szüret sem a régi.” A Villányi borvidéken önvezető robotkombájnok futkosnak szüret idején. Egy hektár terület leszüretelése napszámosokkal 140 munkaórát igényel, szemben a robotkombájnok 4 óra/ ha teljesítményével, aminek bérleti díja 150 ezer forint. A napszámos bér kétszeresére nőtt, a munka hatékonysága viszont rosszabb. A szakértelemmel rendelkező képzett munkaerő havi bére 6-700 ezer forint. Fokozatosan eltűnik a szaktudás, kiváltja a gépesítés, ami már most 80%-os, így a költségeket is a harmadára faragják. A munkavállaló magasabb bért kér a tudásáért, munkájáért, így munkaerőhiány is fellép. Az üres álláshelyeket robotok töltik be. Másik terület a közlekedés: az önvezető járművek. Amerikában, Phoenix-ben az önvezető taxiknál 11,2 millió megtett kilométer alatt három, nem súlyos baleset történt: 85%-kal biztonságosabban futnak, mint az ember által vezetett járművek. Kínában önvezető buszok is szállítják az utasokat. Európa útjairól pedig 250 ezer kamionvezető hiányzik. Amerikában az áruszállítás a Kelet-Nyugati partok közt 40 óra alatt teljesíthető, az önvezető kamionok megállás nélkül, 0-24 órában mennek.
A robotizáció és a robotok térhódítása szükséges, elengedhetetlen. Az ipari robotvariációk tárháza már most végtelen, a háztartási robotokból is már 27 féle volt megtekinthető a 2024-es kiállításon. A Mercedes, a Tesla, a MIO, a BMW teszteli ezeket. Az ember helyettesítésére szánt humanoid robotoknál szempont a cégeknél, hogy 4-5 év alatt megtérüljenek (pl. ügyfélszolgálat).
A Xiaomi a telefongyártói tapasztalatát a kínai autógyártásban is felhasználja. A 91%-ban robotizált autógyárában 700 robot dolgozik, ebből 380 a karosszériaüzemben. Speciális présöntő blokkok alkalmazásával 72 alkatrész egybeöntése történik meg, amely által 840 kötési pontot nem kell hegeszteni. A minőségellenőrzést a MI végzi, ami 100%-ban automatizált. Ezzel az extrém magas fokú automatizációval és robotizációval 76 másodpercenként legördül egy autó a gyártósorról, s mindösszesen 20 alkalmazott van csak a teljes gyárban.
Mint látható, a jövő már itt van a jelenben! No de mi lesz velünk ezután? A futurofóbia igenis foglakoztatja az ember gondolatát. A munka strukturális világa dinamikusan átalakul. A létünk kulcsa a 15-65 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta nem csak szinten tartása, de emelése is. Az egyre újabbfajta feladatok ellátására szükségesek a frissen kiképzett szakemberek. Az oktatásnak, képzésnek élen kellene járni az új munkaerőpiaci igények kielégítésére. Azonban számottevő lemaradásban van, így munkaerőhiány lép fel. Erre a világjelenségre a válasz a mesterséges intelligencia és a robotizáció. A fejlett gazdaságokban 2024-ben 480 millió munkavállaló volt jelen. Előrejelzések szerint 2030-ra 85 millió munkavállaló fog hiányozni onnan. Magyarországon 2024-ben 4,8 millió a munkavállalók száma, 2030-ra pedig a magyar gazdaságból 300 ezer munkavállalót hiányolunk majd a prognózis szerint. Ahol a legnagyobb a hiány, ott jelenik meg az AI. Számos állás gyökeresen megváltozik, illetve valószínűleg eltűnik. Ilyenek a raktáros, adatrögzítő, gyári munkás, szabadföldi munkás, pénztáros, sofőr, szövegíró, műfordító, könyvtáros, bérszámfejtő, szoftverfejlesztő, marketinges, értékesítő, ügyfélszolgálatos. Magyarországon mintegy egymillió munkahelyet érinthet a technológiai átállás. A robbanásszerű ipari forradalom a szemünk előtt zajlik. A 6G fejlesztésében Ázsia élen jár, a 10 GB/s-ról 1TB/s-ra nő az adatátviteli sebesség. A mesterséges intelligenciára fejlesztik. Ez nagyban elősegíti a nagysebességű, hálózatba kötött közlekedés további terjedését és az Ipar 5.0 előretörését. Az új igények következtében fokozódik a strukturális munkanélküliség, ami legfőképpen a 25-54 éves korosztályt érinti. A gazdaság megtartásához és fejlesztéséhez számolnunk kell az öregedő társadalom okozta negatív hatásokkal is. Egyre kevesebben lépnek be, és egyre többen lépnek ki a munkaerőpiacról. A lakosság körében a mortalitás növekszik, egyre kevesebben leszünk, s ráadásul a meglévő fiatalok merőben máshogy viszonyulnak a munkahelyekhez is. Ezen hatások ellensúlyozására a folyamatos tanulás adhat némi enyhítést. Azonban jelenleg a legnagyobb probléma az alapképzésben van.

 Trenkwalder

A 2022-es népszámlálási adatokban megtalálhatjuk vármegyei bontásban a legfeljebb általános iskolai végzettségűek %-os arányát a 20-24 éves korosztályban. A legkisebb érték Győr-Moson-Sopron vármegyében 11,5%, ahol a magasabb végzettségűek aránya nagyobb. Azonban a legnagyobb arányban (30,1%) Nógrád vármegyében élnek a csak általános iskolai végzettségű emberek. Országosan az utóbbi években növekedett a legfeljebb általános iskolai végzettségűek száma, valamelyest csökkent az érettségit nem adó szakképzettségűek aránya, az érettségizettek részaránya megközelítőleg stagnál, és valamennyit emelkedett a felsőfokú végzettséget szerzők száma. Az EU-ban 3,5 millió betöltetlen álláshely van, Magyarországon majdnem 79 ezer (78.937). A megállíthatatlan fejlődés és fejlesztések következtében jön a technológiai munkanélküliség, hazánkban is. A válasz ezekre a folyamatokra: az emberek átképzése. A megoldás a felnőttképzés és a digitális képzés erőltetése. A szakképzés 4-5 év lemaradásban van az iparhoz képest. Szükséges az AI képzés általánossá tétele, a drón és VR képzés erősítése, virtuális fejlesztők képzése, a mechatronikai képzés technikusi és mérnöki szinten, továbbá a villamosmérnök és az alternatív hajtási technikusok képzése. A robotokkal nem vehetjük fel a versenyt, azonban kreatívnak kell lennünk, hogy az irányítás a mi kezünkben maradjon, ne csússzon ki onnan. Előtérbe kerülnek majd az emberekkel való kapcsolatok, pl. a szociális munkák.

Az első szekcióban elhangzott öt előadást egy kerekasztal beszélgetés zárta „Új piaci és technológiai kihívások előtt az autóipar” címmel. A beszélgetőpartnerek a vezető járműipari vállalatokat képviselték: Jaguar Land Rover Hungary Kft., Audi Hungaria Zrt., Continental Veszprém, Denso Gyártó Magyarország Kft., SEMCORP Hungary Kft.

 1. kerekasztal

Az autóipar helyzete nem könnyű: COVID, félvezetők hiánya, orosz-ukrán háború, az energiaárak drasztikus emelkedése, valamint az ügyféligények változása hatnak rá. Emellett problémát okoz, hogy Kínában rövidebb a fejlesztési ciklus (36/30/24 hónap), ezzel ellentétben Európában 70 hónap. A versenyképesség egyre kritikusabb, megtartásához a kulcs az új technológiák kutatása, fejlesztése, alkalmazása. A Kínával szemben alkalmazott védővámok 3-5 évet adnak, de a felzárkózást 2030-ra meg kell tenni. Azonban az európai autóipari túlszabályozások jelentősen hátráltatják a versenyképesség fenntartását, javítását. Ázsia ugyan kényszerből ugrott bele az elektromos technológiába, de mindent egy lapra feltéve elkötelezetten halad annak mentén. A 2035-re előírt CO₂ emisszió csökkentésére alternatív megoldásokat is keresnek az európai gyártók, a különféle hajtásláncok további fejlesztésével. S nem tudni még, hogy az energiatárolás módjára milyen technológiai megoldás lesz a leghatékonyabb: L-ion, hidrogén? A kínai elektromos jármű dömpinggel azért is nehéz megbirkózni, mert az elektromotorral gyártott autó egyszerűbb felépítésű, kisebb a komplexitása, így gyorsabb előállítani. Európának a mesterséges intelligencia segítségével egyszerűsíteni, optimalizálni kell a gyártási folyamatokat a versenyképesség visszanyerésére, megtartására, erősítésére. A beszélgetés minden résztvevőjének egybehangzó véleménye az volt, hogy az európai autóipar jövője kihívásokkal teli, sikere a technológiai átállás gyorsaságán és az oktatás hatékonyságán múlik.

A második előadás- és kerekasztal blokkban a digitalizációs kihívásokról és megoldásokról volt szó. Nyírő Ferenc, a Kontron Hungary Kft. ipari digitalizációs üzletág vezetője komplex szemlélettel tárta elénk a magyar ipar útkeresését. Beszélt a globális erőviszonyokról, pl. Kína kiszorítja hazájában a külföldi gyártókat; s hogy Európa „motorja”, Németország ipara akadozik, így a magyar is. Nyugat-Európa megpróbálja Kelet-Európába áthelyezni a gyártást. A nagy gyártók folyamatos költségcsökkentésen dolgoznak. Ki kell találni, hogy merre kell menni: racionalizálni kell a termelést, digitalizálni minél több folyamatot, amik költségcsökkenést eredményeznek, továbbá intenzív képzést kell biztosítani a munkavállalóknak. Aktívan kell cselekedni, mert ha csak sodródunk az árral, akkor csak vesztesek lehetünk. S egy teljesen ide illő Henry Ford idézettel zárta előadását: „Akár hiszed, hogy képes vagy rá, akár nem, igazad lesz!”

A következő előadás címe „Digitális megoldások a tűzvédelemben”, előadója Fekete Attila, a fiREG.hu Kft. stratégiai igazgatója volt. A tűzvédelmi előírások betartása kötelező a vállalatok számára. Az ide tartozó szakfeladatokon túl sokat kell a dokumentációval is foglalkozni. A fiREG.hu cég papírmentessé tette a tűzvédelmi karbantartói és üzemeltetői feladatokat, miáltal átláthatóbb, hatékonyabb és környezetbarátabbá váltak a folyamatok.

 fiREG

Létrehoztak egy iparági sztenderdet. Számtalan autóipari cég is használja a felhő alapú rendszert: elektronikusan vezetik az üzemeltetési naplót; s számuk exponenciálisan növekszik. Pár éve tette lehetővé a jogi szabályozás a digitális adatrögzítést a tűzvédelem területén, s a hatóság is elfogadja az elektronikus dokumentációt. Az auditorok ellenőrzéskor kapnak hozzáférést a felhő alapúan tárolt vállalati dokumentációhoz. A hagyományos papír alapú dokumentációknál számos problémát tártak fel: a tűzvédelmi munkatársnak nincs ideje követni a jogszabályi változásokat, különböző iratformátumok nehezítik az összehasonlítást és összehasonlíthatóságot, több telephely esetén is lehet alaki eltérés a dokumentumok közt, nem jól visszakereshető, elmaradnak kötelező ellenőrzések, ami fokozza tűzveszély kockázatát, s mellette büntetés is járhat, nagyobb személyzeti létszám szükséges az üzemeltetéshez. Ezzel szemben a digitális naplózást biztosító program leköveti a jogszabályváltozásokat, tehermentesíti a vállalatoknál dolgozó tűzvédelmi kollégákat, s nagyobb figyelem jut a karbantartásokra, javul a tűzbiztonság, valamint az auditor is hatékonyabban tudja áttekinteni a dokumentációt.
Ezt a blokkot a „Smart Factory” című kerekasztal beszélgetés zárta.

 2. kerekasztal

Ebből kiderült, hogy a digitalizációs fejlesztések nem öncélúak, mert hatékonyabb működést, munkaidő spórolást eredményeznek. A digitalizációval egy vállalat egy-egy munkavállalójának szélesebb területen kell átlátnia a folyamatokat, a munkájához kötődő több szakterülettel kell foglalkoznia és kapcsolatot tartani a cégen belül a kollégákkal. Egy vállalat akkor tud nagyobb működési hatékonyságot elérni, ha szánnak időt, energiát a képzésekre, törekednek együttműködni egyetemekkel, és segítik a duális képzést, mert jelenleg a közoktatás nem biztosítja azt a tudásmennyiséget és –minőséget, valamint működési sebességet, amire az iparnak szüksége van. Ösztönözni kell a munkavállalók továbbképzését kötelező szakmai- és választott tanfolyamokkal. A siker kulcsa most is a nyitottság a gyors technológiai váltásokra.

A konferencia harmadik blokkja a „Korunk egyik meghatározó üzleti szempontja: fenntarthatóság, ESG kihívások a gyártásban, üzemeltetésben” címet kapta. Mindannyiunk közös ügye a környezeti, a társadalmi és az irányítási folyamatok komplex kezelése, miáltal a fenntarthatóság felé mozdulnak a cégek, vállalatok. Ezek a kritériumok magukba foglalják a környezetvédelmi gyakorlatokat, a társadalmi felelősségvállalást és a vállalatirányítási szempontokat is.

E témában először a Siemens Zrt. képviseletében Simon András ipari energiahatékonysági és fenntarthatósági szakértő, valamint Pálla Csaba Digital Industries divízió autóipari értékesítési vezető prezentációját hallgattuk meg, akik cégük szerteágazó tevékenységét tárták elénk. Energiahatékonysági megoldásokat mutattak be az autóipar számára. S hol, miben segítik a járműipart? Siemens szoftverrel tervezett autókkal közlekedünk, Siemens automatizálással működő gyárakban építik őket, és Siemens okoshálózat (smart grid) által töltjük az elektromos töltőknél őket. A fenntarthatóság egyfajta energiamenedzsmentet is jelent, az optimális működés kialakítását. Fenntartható jövőt fenntartható termékekkel, fenntartható gyártási folyamatban előállítva, fenntartható ellátással tudunk biztosítani.

 Siemens

Ezekben megoldandó feladatok a dekarbonizáció és energiahatékonyság kialakítása, ami a megújuló energiaforrások egyre szélesebb körben való felhasználását és az anyagok természetes körforgásának figyelembe vételét jelenti. Hosszú távon a cél az emberi társadalomnak és környezetének a természettel való harmónia kialakítása, fenntartása. Ehhez szükséges az új gyártási folyamatok precíz megtervezése, optimalizálása: anyag- és energiamegtakarítás, a termelés karbonlábnyomának csökkentése, pl. kisebb robotok használatával. Az egyre változatosabb és növekvő számú termék előállítása csak rugalmas gyártással oldható meg. Szimulációs tervezéssel, virtuális tesztfázisok alkalmazásával anyag- és energia spórolható meg: könnyebb súlyú, de minőségi, tartós termékek kialakításával. Lokális energiaszigetek létrehozásával, a megújuló energiaforrások helybeli használatával a legjobban lehet alkalmazkodni az aktuális helyi szükségletekhez. Pl. amikor egy épületben sokan vannak, nagy annak az energiaigénye, akkor az okoshálózat lekapcsolja az autótöltőket. Az ipari termelésben dolgozó ember munkaállomásainak ergonomikusabbá tételével csökkenthetők a munkahelyi kockázatok, balesetek, amik kiesést eredményeznek. Az energiahatékonyság növelhető úgy is, hogy egy adott berendezés működéséről történő adatgyűjtés után elemzésre kerülnek az adatok, azonosítják a felesleges működéseket, megváltoztatják a rendszer programozását. Mindezekhez holisztikus szemlélet szükséges, átlátni a teljes termelési folyamatot a tervezéstől a kivitelezésen át az ellátásig. A Siemens segíti az autóipari vállalatokat pl. hajtások, mérőeszközök, automatizálási alkatrészek széles választékával.

A következő előadást Nemes Péter tartotta, aki a Ganzair Kompresszortechnikai Kft. mérnökség vezetője. Témája a „Zöldhidrogén szerepe a lokális energiarendszerekben” volt. A tiszta hidrogén az energiarendszerekben szerepet játszhat nyersanyagként, üzemanyagként, energiahordozóként, vagy éppen energiatárolóként is. A fosszilis energiával működő erőműveket oda építették az országba, ahol nyersanyag van. Ezek folyamatosan, ún. zsinórüzemben működnek, a lokális ellátást segítik. A szél és a Nap időszakos, nem egyenletes ellátást biztosítanak, szabályozás szükséges az egyenletes energiaellátáshoz, az igények szerinti kielégítéshez. Elektrokémiai átalakítók révén az energiatárolókban, akkumulátorokban raktározható az energia, ami főleg a napi-heti ingadozás megoldására alkalmas. A hidrogén azonban tud évszakos megoldást is biztosítani: kis tömeggel, hatalmas energiát tud tárolni, így fűtőanyagként is használható.

 Ganzair Zöldhidrogén

Tárolása acéltartályban vagy karbonszálas tartályban történik. Felhasználható járművek hajtóanyagaként: üzemanyagcellás, vagy belső égésű motorban elégetve (nyerges, targonca, személygépkocsi), illetve áramfejlesztőknél. A kiskunhalasi cég számos projektben partner: a Bükkábrányi energiaparknál, önkormányzatnál lokálisan hulladékszállító járművek üzemeltetésénél, városi közösségi közlekedésnél (troli, busz), sportcsarnokok fűtésénél, vagy éppen a Szegedi Tudományegyetemmel e-fuel (e-üzemanyag) előállítási kísérleteknél.

Az előadási blokk utolsó témája az „Akkumulátorgyártás és fenntarthatóság” címet kapta. Előadója Juhos Lóránt, (CATL: Contemporary Amperex Technology Hungary Kft.) kormányzati kapcsolatok szakértő volt, aki megemlítette az ENSZ 17 globális fenntarthatósági célkitűzését is. Beszélt arról, hogy a vállalat a klímastratégiai gondolkodást szem előtt tartja, s a cégvezetés tervezi a fenntarthatósági stratégiai célokat. Kutatás-fejlesztéssel húszezer fő foglalkozik. Az akkukból a lítiumot, a kobaltot és a nikkelt 99%-os újrahasznosítási aránnyal dolgozzák fel. Fejlődési irányként preferált, hogy az üzemanyagtöltő állomásokon az elektromos járművek akkuját olyan rövid idő alatt tudják cserélni, mint a fosszilis üzemanyagok töltését elvégezni. Így az e-autó tulajdonosa csak bérlője lenne az akkunak, ami jelentősen csökkentené az autók árát.
A konferencia záró eseménye egy Fenntarthatósági kerekasztal beszélgetés volt.

  3. kerekasztal

A résztvevői a járműipar, az ipari digitalizáció, a banki szektor és a fenntarthatósági szakértői területről sokszempontúan szóltak a témához. A hatályba lépett ESG törvény egy szemléletmód váltást kényszerít ki a vállalatokból. A felsővezetésnek fontos szerepe van a fenntarthatósági célok meghatározásában, s egy cég minden működési területe érintett. Szükséges a dolgozók szemléletformálása és az edukáció. A banki szektor pl. támogatja, ha egy cég több hitelt vesz fel azért, hogy jobb energiaosztályba sorolású ingatlanja legyen. A vállalatoknak megoldandó feladataik vannak, amiknél szempont az is, hogy a legkisebb plusz terheléssel járjon a benne dolgozóknak.

A tartalmas előadások és kerekasztal beszélgetések után állófogadáson és vezetéstechnikai tréningen vehettünk részt és töltődhettünk fel. A konferenciával párhuzamosan a létesítmény Show Room-jában betekintést nyerhettünk a pneuTECH szakmai találkozóval egybekötött mérnökhallgatói versenybe. Ez egy hazánk legjobb egyetemi járműépítő csapatai közötti megmérettetés. Láthattunk elektromos és hagyományos hajtású versenyautókat, amikkel rangos nemzetközi versenyeken vesznek részt.

 Épített autó

Képviseltették magukat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem Műszaki Kara, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Neumann János Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Széchenyi István Egyetem. A győztes pedig az Electric Racing Miskolc csapata lett.

 Mérnökhallgatói verseny, győztes csapat

A résztvevő 200 feletti hallgató 34%-a mérnökinformatikus, mechatronikai mérnök, villamosmérnök, 32%-a járműmérnök és 29%-a gépészmérnök. A rendezvényen széleskörű kitekintést nyerhettünk a hazai autóipar jelenére és izgalmas, kihívásokkal teli jövőjére. Az esemény szélesítette látókörünket és mellette remek kikapcsolódási lehetőséget biztosított.

 Pataki Melinda

 Saját jegyzetek alapján, kiadott szervezői sajtóanyagok és előadói ppt-k felhasználásával