A Magyar Autóklub Stresszmentes Mobilitási Hét elnevezéssel szervezett egyhetes rendezvénysorozatot a Jövő Mobilitása Szövetség és az ORFK-OBB együttműködésével.
A rendezvény még az első iskolai héten zajlott: hétfő és csütörtök közt egy Roadshow keretében, ahol négy város (Zalaegerszeg, Székesfehérvár, Szeged, Debrecen) egy-egy középiskolájába vitték el a korosztályos közlekedésbiztonsági programot. A hét utolsó munkanapján egy konferencia zajlott, aminek témája a közlekedés okozta stressz és annak csökkentése volt. Szombaton pedig a MAK Központba szervezett Családi napon vehettek részt az érdeklődők. Az egész hét folyamán a fókuszban szerepeltek a különféle mikro- és elektromobilitási eszközök: rollerek, kerékpárok, robogók.

A konferenciára a közlekedés szerteágazó területeiről érkeztek a meghívott előadók, még online prezentációk is voltak, nemzetközi kitekintésként. Az esemény moderátora volt Karner Miklós az Autósélet főszerkesztője.
Ráhangolódásként Kárpáti András – a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke – felvezette, hogy manapság az emberek az életüket élmény alapján élik, a kellemes eseményeket elraktározzák.
Az előadások rövid, kivonatos ismertetése:

A megnyitó előadást dr. Hatala József, a MAK elnöke tartotta, melynek címe a Stresszmentes Mobilitást kapta.
A közlekedés hármas rendszere – ember, jármű, út – köré tudjuk (most is) csoportosítani a stresszforrásokat.

Változtatni, csökkenteni a közlekedésben kialakuló feszültségeket tudatformálással lehet: Tiszteljük a másikat! Legyünk szabálykövetők! Tekintsük valós társasjátéknak a közlekedést! A közlekedési kultúra fejlesztése neveléssel érhető el, aminek része a fiatalok oktatása, már óvodás kortól.
Feszültséget kelthet a vezetőben a nem megfelelő műszaki állapotú közlekedési eszköz használata is.
Az útpálya okozta stressz fakadhat abból, hogy adott nagyságúak a rendelkezésre álló útfelületek.
Ugyan a jogszabályok utókövetőek, az új technológiai újításokra kell reagálniuk, azonban gyorsabban kellene kezelni az ilyen helyzeteket.

Kitekintést kaphattunk a mikromobilitás Barcelonában való elterjedéséről Cristoph Vollath-tól, a RACC Mobility Club technikai vezetőjétől.A mikromobilitási eszközök evolúciója ma robbanásszerű. Náluk az e-rolleresekre összpontosítanak.

  Vollath: Barcelona

 Évente két felmérést végeznek, hogy hogyan tudnak biztonságos közeget nyújtani a kerékpárosoknak és rollereseknek a nagy forgalomsűrűség, kis utcák és kevés zöldterület közepette. Kikből származnak ezek a közlekedők? Nem mindig igaz, hogy mínusz egy autó – plusz egy e-roller. Az e-rolleresek 91%-a korábban más közlekedési módot használt.
A mikromobilitás nem megoldás minden problémára, de  a tömegközlekedésnek is egy visszajelzés, hogy egy adott szakaszon nem jó a szolgáltatás minősége, kényelmetlen a felhasználóknak. A problémák, nehézségek megoldására tehetünk lépéseket: jobb közlekedési oktatást, biztonságos parkolási lehetőségeket és megszakítás nélküli úthálózatot hozhatunk létre.

Teljesen más oldalról közelítette meg a témát Ádámné Dr. Juhász Anikó a Közlekedési stressz és a megküzdés című előadásával. „A modernizált ember sokszorosára növelte helyváltoztató képességét, ugyanakkor testi-lelki felépítésében a régi maradt.” A közlekedésben a balesetmentesség irányába a kiegyensúlyozottság, a nyugodt, higgadt, érzelmektől mentes lelkiállapot visz. A vezetőnek mindig fel kell mérnie aktuális fizikai és érzelmi állapotát, hogy vezetésre képes-e. A stressz káros, ha túlzott mértékű és/ vagy időtartamú. A közlekedés stresszorai eltérő váratlan vagy ártalmas ingerek, melyek tudatosulva félelemérzést váltanak ki.

 Közlekedési stresszor 

 A közlekedési társasjátékban kiemelkedő jelentőségű a másik figyelembe vétele. S hogyan csökkentsük a közlekedési stresszt? „Körültekintően, óvatosan vezessünk!”

Egy másik online előadást hallgathattunk meg a Nemzetközi Közlekedési Fórum (ITF: International Transport Forum) közgazdászától, Philippe Crist-től. Feladataik közé tartozik a nemzetközi közlekedés összefogása. Segítenek a tagállamoknak felvenni a versenyt a fejlődéssel. A nagyvárosok közlekedési struktúrájának átalakítása jelentős kihívás. A változásokban az automatizálás, hálózatok használata és a mesterséges intelligencia segíthet a szerteágazó feladatok optimalizálásában. Az elmúlt száz évben nagyon megváltozott, hogy hogyan használjuk a városainkat. No és a jövő? Egy időben kell alkalmazkodni a sokféle eszközhasználathoz, teret adni a könnyű használati módoknak. A torlódások csökkentésével egészségesebb élettereket is tudunk biztosítani. Az emberek jelentős része rövid távolságokon közlekedik a lakóhelyén és környékén. Így globálisan hangsúlyosabb a gyalogos- és tömegközlekedés, a mikromobilitással kombinálva.

 Mikromobilitási eszközök

 Az aktív közlekedési módok esetén az egyén önmaga energiáját használja fel, s testmozgással segíti saját egészségét is. Ezzel szemben a passzív közlekedési módoknál külső energiaforrást használnak.

Összegezte a mikromobilitáshoz kapcsolódó teendőket: tervezzük a sokféleséget, fókuszáljunk a felhasználható helyekre, felmérésekkel ellenőrizzük a korábbi időszakokat és eredményeiket, alakítsunk ki biztonságos közlekedési felületeket, oktassunk, neveljünk a használatukra és szabályozzunk, ahol szükséges.

 Még délelőtti előadóként hallgattuk meg Kofrán Gergelyt, a BKK Megosztott Mobilitás és Ágazati Stratégiák osztályvezetőjét, aki a fővárosi megosztott mobilitás integrációjáról beszélt.

 Megosztott mobilitás BKK célok

 Közlekedésünk során nem csak a biztonság kérdése kerül elő, hanem fontos az időbeli tervezhetőség is. A mikromobilitási eszközök az 5 km alatti rövid utaknál hivatottak kiváltani az egyéni gépjárműhasználatot. Az 1-1,5 km-es távoknál a 10-15 perc séta helyett 3-4 perces kerékpározás, rollerezés növeli az időhatékonyságot.
A BKK törekszik egy kombinált budapesti mobilitási szolgáltatási csomag kialakítására, ahol az eljutási idő, az elérhetőség, a megbízhatóság, a hozzáférhetőség és a megfizethetőség versenyképes az egyéni gépjárművel szemben.

A délutáni előadásokat Bói Lóránd, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. Szerteágazóan mutatta be a közlekedés okozta stresszfaktorokat és a kiküszöbölésük módozatait a várostervezéstől kezdődően, az egyéni stresszkezelésen át, az oktatáson-nevelésen keresztül, a szabályozások változtatásai révén, továbbá a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramig bezárólag.

 Milyen forrásai vannak a közlekedési stressznek?
A többi közlekedővel való kapcsolat, a rengeteg jelzés, a nehezen értelmezhető közlekedési helyzetek, a különleges időjárási, továbbá környezeti tényezők (zaj, hőség, esőzés, köd, havazás, csúszós úttest), a nagy forgalom és a torlódások, valamint a kontrol-vesztés érzése egy adott szituációban. Egy kérdőíves felmérésben a hazai autósok választ adtak saját stresszkezelési módszereikről is: 43%-ban az eltávolodást, távolságtartást adták meg a szabálytalankodó, agresszív közlekedők hatásának mérséklésére. Emellett 41%-ban jelölték meg a fokozottabb figyelem kialakítását. Szerepelt még az út megtervezése és a zene/ rádió/ podcast hallgatás is. A stressz csökkentésére szükség van társadalmi intézkedésekkel és egyéni szinten egyaránt. Betekintettünk egy kicsit a város- és mobilitástervezési folyamatba. Hogyan lehet egy nagyváros közlekedését és infrastruktúráját a leghatékonyabb működésűre tervezni? A feladat összetett, és ciklikusságot mutat, bizonyos állomások mentén szakaszolható a folyamat. Akkor lehet sikeres egy városfejlesztés és közlekedéstervezés, ha először többféle alternatív megoldást kínál az embereknek, s utána hozzák meg a korlátozó intézkedéseket, amikor már nagyobb a modalitás. Például szerteágazóan használják a mikromobilitási eszközöket, s azt követően tiltják ki a gépjárműveket egy adott útszakaszról. A közlekedésbiztonsági helyzet is ciklikusságot mutat. Egy romló időszak szükségszerűen magával hoz egy szabályozási beavatkozást, aminek eredményeképpen javuló tendencia jön létre. Az idő múlásával ez a hatás csökken, s újabb romló időszak következik, ami újabb beavatkozást generál, és így tovább. Ösztönözni kell a szabálykövetési hajlandóságot. Ezt hivatott szolgálni a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram is. Ezt a programot a „Vision Zero” alapelvére építették. Az Akcióprogram 2023-2025 közti időszakra kiadott prioritásai és stratégiai céljai: drasztikusan csökkenteni a halálos és súlyos sérüléses balesetek számát, a nagy társadalmi és nemzetgazdasági károkat okozó veszteségeket redukálni, a biztonságtudatosságot növelni oktatás, képzések és kampányok révén. A szervezett képzéseket nagy tudású, hiteles szakemberek képesek magas színvonalon biztosítani. Minden korosztályra – életkori jellemzők figyelembe vételével – kidolgozhatók, illetve kidolgozottak programok. A „Született Közlekedők program” a 0-3 éveseknél a gyermekbiztonsági rendszer használatának ösztönzését célozza. A „Biztonságos Óvoda Program” 4-6 éveseknek szól, szakmailag segítik ezen intézmények közlekedésre nevelési tevékenységét. Működik a KEVE program (Közlekedjünk Együtt, Vigyázzunk Egymásra!) 7-14 évesek számára. A kutatás+fejlesztés tevékenységben a meghatározott indikátorokkal mérni, elemezni, értékelni lehet a közlekedésbiztonsági helyzet alakulását, majd további módszertani alapokat kidolgozni a további fejlesztésre.

 Kárpáti András, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke előadásának címe kellően figyelemfelkeltő volt: „Az üveghegyen innen, a céges autón túl”. Vélhetően a hatékonyabb és környezetkímélőbb közlekedés kulcsa a sokféle mód kombinálhatósága. A szemléletváltáshoz szükséges, hogy a mikromobilitási eszközök használata legyen cool, trendi.

S hogyan kapcsolódik, kötődik ide a vállalati mobilitás? A fenntartható növekedésen keresztül. A vállalatok könnyebben nyitnak az újításokra. A vállalati szegmens felelőssége és útmutatása határozza meg a változások irányát és gyorsaságát. A kínai gyártók térhódításával az akkumulátor árak csökkenésével egyre elérhetőbbek a modellek. Az üzemanyag és üzemeltetési költség területén a publikus töltés megdrágult ugyan az energiaválság hatására, de otthoni töltéssel 70%-os megtakarítás érhető el, ami napelemmel tovább növelhető. Előnyös az ingyenes parkolás és az alacsonyabb szervizköltség. Ezáltal a vállalati támogatás az ott dolgozó egyén környezettudatos kultúrájává válik, amit tovább ad a szociális, társadalmi kapcsolatai révén.

A „Miért szükséges minden közlekedőnek ismerni és betartani a KRESZ szabályait?” című előadást
Óberling József r.ezredestől, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetőjétől hallgathattuk meg.

A címbeli kérdésre a válasz felettébb prózai: mert meghalunk a közúton. A sok éve ugyanúgy meglévő baleseti okok a sebesség nem megfelelő megválasztása, az elsőbbségi jog megsértése, valamint a szabálytalan irányváltoztatás. Az elsőbbségi helyzetet részben explicit szabályok adják meg, részben a nem egyértelmű forgalmi helyzetekben a társas együttélés szabályai, s a kölcsönös udvariasság határozzák meg. Ha van, illetve lesz – pl. a mikromobilitási eszközökhöz kötődő – szabályozás, akkor ehhez nagyfokú edukáció szükséges. Csak a szerteágazó ismeretekkel, tudással rendelkező egyén képes a környezethez alkalmazkodó, a helyzetre adekvát reakció, és válasz adására. Akkor lehetünk képesek közösen a balesetek számát csökkenteni, ha a közlekedésben résztvevő egyének a saját mozgásukkal foglalkoznak – a fizikai törvények ismeretében –, s nem a másikkal törődnek.
A szemléletváltozás alapja, hogy én mit tudok tenni, mit tehetek eredményesen a pozitív irányú változások érdekében.

 Harmat Eszter, a LeasePlan Hungária Zrt. kereskedelmi igazgatója egy másik nézőpontból világította meg a témát a „Hogyan támogatja a flottakezelő a stresszmentes autózást?” című előadásával. Cége Magyarországon 33 ezer gépjárművet kezel, aminek 50%-a Budapesten fut. A céges autók 75-80%-a munkagépjármű, a kisebb hányad az ún. juttatás-autó. Egy flottakezelőnek abban van jelentős szerepe, hogy segíti a céget és a munkavállalót is tanácsadással, és a szabályzatnak (Car Policy) a vállalatra szabásával, „egyéniesítésével”. Lássuk először az autóflottát kialakító cég stresszhelyzeteit! Pénzügyi, működési és biztonsági kockázatok is vannak. A munkavállalót is éri stressz a céges autó kapcsán. A flottakezelő a járművezetők felé is segítséget nyújt a napi rutin során, a váratlan szituációkban, sőt még a vészhelyzetekben is. A flottakezelőnek cégre szabható folyamatterve van, hogyan tud egy vállalat lépésenként elektromos flottára váltani. Tanácsaikkal szívesen segítenek.

Az előadások közül utolsóként a konferenciának helyet adó Westend épületkomplexumot képviselő Deák Dénes mobilitási és parkoló üzletág-igazgatót hallgattuk meg „Mikromobilitás a város közepén” című prezentációjával. A hagyományos hajtású járművek részaránya fokozatosa csökkent 2018-2022 közt, s az alternatív hajtás nagyobb arányban nyert teret. Ehhez szolgáltatásban is alkalmazkodni kell. Jelenleg 2400 darab parkolóhely áll rendelkezésre, az elektromos töltési lehetőségeket bővítették. A mikromobililtási eszközök használati aránya is jelentősen nőtt, s terjed a megosztott eszközök használata is. Így a Westend többféle megállási, parkolási pontot, területet biztosít a kombinált használathoz. A szolgáltató cégek nyitottak a változásokra, kreatívak az új igények kielégítésére.

 A konferencia összegzése egy kerekasztal beszélgetéssel zárult.
A képen a résztvevők balról jobbra: Hényel Ágoston – Hellovelo; Hutiray Borbála – GREENGO; Pukler Gábor – Jövő Mobilitása Szövetség; Gyulainé Dr. Tóth Zsuzsanna - MAK

 A fenntartható és stresszmentes mobilitás megteremtéséhez kulturális változásra van szükség. A kizárólagos közlekedési formák tolódjanak el intermodálissá. Ehhez jogbiztonság és kiszámíthatóság szükséges. A módváltáshoz kell az infrastruktúra is, pl. P+R parkolók, mikromobilitási pontok. A szakértő partnerek gyakorlatát közvetíteni kell a jogalkotók és az új felhasználók felé. A beszélgetőtársak közös gondolata és egyetértése mutatkozott meg abban is, hogy a rollerre, sőt inkább a személyhez kötődően legyen felelősségbiztosítás. Mindenki kiemelte, hogy az oktatás elsődleges fontosságú, amihez érthető, megtanítható és megtanulható szabályrendszerre van szükség. Végül is minden közlekedési helyzetre van megoldás és szolgáltatás.

  Pataki Melinda

 Felhasznált anyag: saját jegyzet, fotóanyag, internet böngésző: Vision Zero, Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram, KEVE Program, ESG stratégia – fenntartható közlekedés, BKK – Budapesti Mobilitási Terv, Car Policy