A közlekedés elméleti és gyakorlati tanításával, az emberek szemléletének formálásával, a biztonságos közlekedésre neveléssel számos szakember foglalkozik. Nagyon felemelő élmény, amikor olyan közlekedési szakember előadását – vele szemléletmódját – hallgathatjuk, aki higgadt racionalitással oszt meg gondolatébresztő összefüggéseket.
Kaptam lehetőséget vendégként bejárni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre Major Róbert KRESZ és Vezetéstechnika 2. című tantárgyának óráira februártól a II. éves hallgatókhoz. A kurzust a rendészeti alapképzési szak közlekedésrendészeti rendőr szakirányán, valamint a rendészeti igazgatási szak közlekedésrendészeti szakirányán 4. félévben hirdetik meg. Előtanulmányi kötelezettség pedig az előtte lévő 3. félévben a KRESZ és Vezetéstechnika 1. tantárgy.
Oktatóként pedig folyamatosan tájékozódni kell, fejleszteni tudásunkat, hogy a legkorszerűbb ismereteket adhassuk át.
Az itt következő tartalmakon keresztül én is egyfajta látásmódot szeretnék közvetíteni az órákon elhangzott előadásokból. A KRESZ jogszabályt a hallgatók szakaszonként (§) tanulják, azonban előre- és visszautalások is előfordulnak a szabályozás mikéntjéből fakadóan.
Mi is tulajdonképpen a KRESZ? Elvárt magatartási szabályok gyűjteménye. Megadja, hogy milyen viselkedésmódokat vár tőlünk a közösség, mit és hogyan vagyunk kötelesek tenni a zökkenőmentes együttélés, a hatékony célba érés érdekében.
A jogszabályok felépítéséből, szerkezetéből és szerkesztéséből fakadóan egy-egy megadott, megfogalmazott norma egyszer van leírva, s később – más helyen – csak visszahivatkozás található. Ezen nehezen olvasható nyelvezet „hagyományát” töri meg a KRESZ, és eltérő helyeken megismétel szabályokat. Így könnyebben kezelhetővé válik, hiszen a mindennapi ember folytatólagosan olvas. Lássunk erre egy-két konkrét példát!

A járművek utasaira vonatkozó szabályok 23.§ (3) A jármű ajtaját az utas csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti;és Megállás 40. § (7) A jármű ajtaját a vezető csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti; továbbá a Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek 49. § (2)  A megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű vezetője — a rendőr és a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések jelzéseit kivéve — a közúti jelzéseket, továbbá a 24—43. §-okban foglalt rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.

Mindhárom jogszabályhelyen írt rendelkezés valójában felesleges, hiszen, A közlekedésben résztvevőkre vonatkozó általános rendelkezések 3. § (1) c) pontja általános érvénnyel, mindenkire és minden helyzetre vonatkozóan kimondja, hogy „Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.”

S foglalkozzunk is egy kicsit részletesebben a veszélyeztetés, akadályozás, zavarás fogalmaival!

Korábban a jogszabály mellé mintegy magyarázatként kiadták azok értelmezését, hogy mit is jelent, a jogalkotó hogyan gondolta. Itt találhattuk meg a fogalmak meghatározását is.
Veszélyeztetés: ha valaki a közlekedés más résztvevőjét kár, baleset bekövetkezésének, a személy- és vagyonbiztonság sérelmének a lehetőségébe sodorja.
Akadályozás: ha valaki a közlekedés más résztvevőjét annak szándéka szerinti menetében, mozgásában, továbbjutásában gátolja, hátráltatja, a célzottól eltérő közlekedési magatartásra (pl. fékezésre vagy irányváltoztatásra) kényszeríti.
Zavarás: olyan magatartás, amellyel valaki más közlekedését nehezíti, a közlekedés más résztvevőjét megijeszti, neki kényelmetlenséget vagy kellemetlenséget okoz, magatartásával a figyelmét elvonja vagy indokolatlanul leköti.

A közlekedésben résztvevőkre vonatkozó általános rendelkezések

3. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles

c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.

S a három közül melyik is a legerősebb tilalom? A zavarás, hiszen ez a legszélesebb körű: még a partner figyelmét sem vonhatjuk el!

Foglalkozzunk részletesebben a veszélyeztetéssel!

A szabályozásban a veszélyfogalom kettős értelmű.

1. Közvetlen veszély: ami a személy- és vagyonbiztonság sérelmének közeli lehetőségét takarja. A baleset csak a forgalomban résztvevő személy vagy a járműve maximumhoz közelítő teljesítményével kerülhető el. Ez beleilleszkedik a zavarás – akadályozás – elsőbbségsértés dinamikai láncolatba, ez a büntetőjogi közvetlen veszély.

2. Absztrakt/ távoli veszély: ezekben az esetekben veszélyeztetés tilalmát ír a jogszabály, ami zavarásmentességet, akadályozás-mentességet, elsőbbségsértés-mentesség biztosításának a kötelezettségét, azaz a veszélytelenség biztosítását jelenti, követeli. Ez egy baleset bekövetkezésének távolabbi térbeli és időbeli lehetőségét takarja.

Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy egy adott sebességgel haladó jármű elé való behaladással mikor milyen sérelmet okozunk, azaz, mikor beszélhetünk közvetlen-, illetve absztrakt veszélyről megadott fékezési intenzitás mellett: elháríthatatlan a baleset, veszélyeztetés, elsőbbségsértés vagy a zavartalan haladáshoz való jog megsértése történik, következik be.

Dr. Major Róbert, Dr Fülöp Ágnes: A KRESZ értelmezése a joggyakorlatban c. könyvből kiemelve

 Lássunk ízelítőnek a KRESZ-ből konkrét példákat is először a közvetlen veszély létrehozásának tilalmára!

Gyalogosok közlekedése 21. § (6): A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. (Elsőbbségi helyzetben.)

Találhatunk az absztrakt veszély létrehozásának tilalmára is példákat, amikor emelkedik a közlekedés kockázati szintje.

Gyalogosok közlekedése 21. § (8): A gyalogos olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, mielőtt az úttestre lép, köteles meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat nem zavarja. (Nem elsőbbségi helyzetben.)

Mivel a jogszabály a mindenkori közlekedésre a veszélyeztetés tilalmát írja elő, így bármilyen balesetveszélyes szabályszegést (akár közvetlen, akár absztrakt veszélyt jelent) büntetni kell, hogy az elkövetőket visszatartsuk a jogsértéstől. Nem csak abban az esetben kell tehát büntetni, ha valaki konkrét veszélyhelyzetet hoz létre.

Jellemzően a közvetlen veszély létrehozása, illetve azon helyzet megoldása vagy éppen balesetté fajulása – törvényszerű fizikai láncreakcióként – csupán egy hajszálon múlik. Amikor veszélyhelyzetből baleset jött létre, akkor gyakran a járművezető(k)nek észlelési vagy cselekvési késedelme mutatható ki az adott szituációban. A mindennapokban e késői észlelés vagy késői cselekvés kapcsán baleseti oknak a figyelmetlenséget határozzák meg: a vezető mással foglalkozik, mint amivel a közúton szükséges lenne, így valóban későn észlel, s elkésik a cselekvéssel, már nincs lehetőség elhárításra.

A BTK. (2012. évi C. törvény) XXII. Fejezete tárgyalja a közlekedési bűncselekményeket. Ezek az alábbiak:

A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény: 232. §

Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése: 233. §

Közúti veszélyeztetés: 234. §

Közúti baleset okozása: 235. §

Járművezetés ittas állapotban: 236. §

Járművezetés bódult állapotban: 237. §

Járművezetés tiltott átengedése: 238. §

Cserbenhagyás: 239. §

Jogellenesen átalakított személyszállítást végző jármű vezetése: 239/A. §

Járművezetés az eltiltás hatálya alatt. 239/B. §

Értelmező rendelkezések: 240. §

Közúti veszélyeztetés

234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 (2) A büntetés

 a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

 b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

 c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

 d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

Ezt nem könnyű bizonyítani, csak akkor, ha a résztvevők közt korábban volt konfliktus.

Ezek súlyos mondatok! A hétköznapi ember tudatában nincsenek benne ezek a tartalmak. Mindenki csak hitegeti magát, hogy vele nem történhet ilyesmi! Pedig bármelyikünkkel, bármikor bekövetkezhet. Tudatosan odafigyelve, szerteágazó ismeretrendszerrel, kellő előrelátással csökkenthető a negatív események bekövetkezési valószínűsége, de nem redukálható nullára.

Nem lehet kellően sokszor hangsúlyozni, hogy a közlekedés veszélyes üzem! A járműgyártók lépten-nyomon fejlesztik az egyre többet tudó biztonsági rendszereket, de továbbra is, és egyre inkább – a közlekedési rendszer hármasából – a vezető, a humán tényező a leggyengébb láncszem.  A biztonságos célba érés alapfeltétele az egymásra odafigyelés. Éljünk vele!

 Pataki Melinda

Dr. Major Róbert előadásai és a KRESZ értelmezése a joggyakorlatban c. könyv alapján

 (Folyt. köv.)