Cikksorozatunk 1. részében általános rendelkezésekről esett szó: veszélyeztetés, akadályozás, zavarás témákban. Most is még lesznek a bevezető rendelkezésekhez kapcsolódó gondolatok, s mellette már a közúti jelzések is szóba kerülnek. A tartalmakat egyrészt a B kategóriás gyakorlati képzésben tanulók nehézségei, másrészt szakmai érdekességek alapján válogattam össze Major Róbert előadásai alapján.

 Tudjuk, hogy szabályaink – bármilyen téren – a hétköznapi helyzetekre vonatkoznak. Természetesen szükséges a rendkívüli esetekre, eseményekre is felkészülni és azok megoldására is iránymutatást adni. A különleges szituációkban érvénybe lépnek még magasabb rendű, emberi, erkölcsi értékeket, a nagyobb közösség érdekeit szem előtt tartó normák. 
 A járművezetés személyi feltételeinél az utóbbi években módosult a KRESZ 4. § (1) a) pontja, hogy járművet az vezethet, aki a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes vezetői engedéllyel vagy az engedély-nyilvántartásba bejegyzett érvényes vezetési jogosultsággal rendelkezik. Ez már 2021. február 1-től hatályos. 
 S nem kötelező már magunknál tartani a jogosítványt és a forgalmi engedélyt sem vezetés közben 2023. január 1-től, ha a járművezető az engedély-nyilvántartásba bejegyzett érvényes vezetési jogosultsággal rendelkezik. 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet 3. § (3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról. 
 A B kategóriával történő vezethetőség is módosult még a 265/2020. (VI.11.) Korm. rendelet szerint. Ezt pedig a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletet módosította, pontosabban egészítette ki. Annak a 2. mellékletében a „B” kategória meghatározásától eltérően, belföldön a 3500 kg-ot meghaladó, de 4250 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű, pótkocsi nélküli olyan jármű is vezethető, amely az Országos Mentőszolgálat sürgősségi betegellátást végző mentőjárműve. A változás 2020. június 11-én lépett életbe. 
 Az alternatív hajtóanyagokkal közlekedő járművek fokozatosan egyre bővülő térnyerése; és a szerkezetükből, felépítésükből való járműváltozások, főképp tömegnövekedésük szükségessé tette a B kategória további kiterjesztését. A legalább két éve érvényes „B” kategóriájú vezetői engedéllyel – amely nem kezdő vezetői engedély – belföldön a 3500 kg-ot meghaladó, de 4250 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű, pótkocsi nélküli, alternatív üzemanyaggal működő jármű is vezethető, feltéve, hogy a 3500 kg feletti tömeg a  meghajtó rendszernek az  ugyanolyan méretű, külső gyújtású vagy kompressziós gyújtású hagyományos belső égésű motorral ellátott jármű meghajtórendszeréhez viszonyított többlettömegének eredménye, valamint a teherbíró kapacitás ugyanezen nem alternatív üzemanyagú járműhöz viszonyítva nem nagyobb. Ezen szabályozás pedig 2021. május 23-án lépett életbe. A módosítást kihirdető hivatkozott jogszabály a Magyar Közlöny 2020.06.11-én megjelent 139. számának 3520. oldalán található. 
 E személygépkocsikra is a KRESZ 26. § Sebesség szabályainál meghatározott értékek az irányadók. Azok a járművek, amik ennél nagyobb megengedett legnagyobb össztömeggel rendelkeznek, már nem vezethetők B kategóriával. Azonban addig, ameddig a műszaki rendeletek alapján személygépkocsinak minősülnek, addig a KRESZ 26. § (1) a) pontja vonatkozik rájuk. (Sebesség személygépkocsival.) 
 A közúti közlekedésben a járművezetők a biztonságos célba éréshez szükséges döntéseiket elsődlegesen látvány alapján hozzák meg, amikben különféle műszerek is segítik őket. A többi közlekedési ágazatban – vasúti, légi, vízi közlekedés – a vezetők az esetek többségében az eszközök műszerei alapján bírálják el a szituációkat és döntenek a járművük mozgásához szükséges cselekvéseikről, beavatkozásaikról, módosításukról. 
 Álljon itt pár gondolat a közúti jelzések logikai értéksorrendjével, hierarchiájával kapcsolatban! Nagyon sarkalatos kérdés az útkereszteződésben a rendőri karos forgalomirányítás. Elvétve fordul elő, hiszen akkor találkozhatunk vele, ha különleges helyzet alakul ki, nem megszokott a csomópontban a közlekedés rendje, pl. baleset miatt. Ritkasága következtében a kategóriás képzésben résztvevő nem biztos, hogy találkozik vele. Az oktatók – amennyiben a helyzet adja – próbálják biztosítani a gyakorlati megtapasztalást. Később, önálló úrvezetőként is – pláne, ha keveset autózik valaki – esetleg akár csak 2-5-10 év múltán találkozik ilyen szituációval, amikor a teljesen megfakult, elméletben tanult emlékképeket kellene leporolni. Itt figyelem felhívásként a rendőr függőlegesen feltartott karjára térek ki. A KRESZ alapján (6.§ (1) b) pont) a forgalom irányának megváltozását jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet, az úttesten levő gyalogos pedig köteles az áthaladást mielőbb befejezni; a járművel a szabályozásban korábban meghatározott (6. § (1) a) pontban említett) helyen meg kell állni, ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni. További utasításig, a rendőr pozíciójának, jelzésének változásáig állni kell, mindenkinek. A rendőr a helyszínen, az adott időpontban az aktuális forgalomsűrűség és több egyéb szempont alapján dönti el, hogy következőként – kiegészítő karjelzéssel – az egyik irányból balra kanyarodókat engedi el, önállóan (egyéb járműforgalom-mentesen). Ugyan a többi irányból áll a járműforgalom, de a gyalogosok áthaladhatnak azon az úttesten, ahová a beforduló jármű megérkezik! Így ez a kiegészítő rendőri karjelzés nem feleltethető meg a háromlencsés fényjelző készülék irányított (nyilas) zöld jelzésének!

Lássunk a forgalomirányító fényjelző készülékekhez kapcsolódóan pár gondolatot!

Jelzőlámpákkal olyan szintbeli útkereszteződésekben találkozhatunk, ahol a forgalom nagysága vagy a forgalombiztonság megköveteli, illetve a járművek csomóponton való átbocsátásának hatékonyságát szükséges növelni. Ezzel effektív szétválaszthatók időben a forgalmi áramlatok. A forgalomirányító jelzőlámpák követelményeiről, tervezési, telepítési és üzemeltetési előírásairól szól a 41/2003. (VI. 20.) GKM rendelet, ami különböző típusú, feladatú jelzőberendezéseket határoz meg, definiál. (1. számú függelék A Jelzőlámpás Forgalomirányítás Szabályzatához: Fogalommeghatározások) Egyes berendezéseket viszont csak a KRESZ-ben találunk meg.

Általános járműjelző: a valamennyi járműre vonatkozó három fényjelzős – kör- vagy nyíl alakú jelzéseket mutató – fényjelző készülék. (41/2003. GKM. r.)

Gyalogosjelző: fényjelző készülék a gyalogos forgalom irányításának kizárólagos céljára a jelzőlámpával szabályozott helyeken. (41/2003. GKM. r.)

Kerékpáros jelző KRESZ A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek 9. § (1) b) a kerékpárút vagy kerékpársáv forgalmának irányítására szolgáló fényjelző készülék: három (felül kör alakú vagy kerékpárt mutató piros-, középen kör alakú vagy kerékpárt mutató sárga-, alul kör alakú vagy kerékpárt mutató zöldfényű) lámpából áll, és sorrendben zöld, sárga, piros, majd együtt piros és sárga fényjelzést ad; (1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet)

Gyalogos- és kerékpáros jelző KRESZ (indirekt meghatározás) 8. § (3)  Ha az (1) bekezdésben említett fényjelző készülék lámpái az álló vagy a haladó gyalogos mellett kerékpárt is mutatnak, a (2) bekezdés rendelkezései – értelemszerűen – az úttestet keresztező kerékpárúton haladó kerékpárosra is vonatkoznak.

Fedező-jelző: az utat (vagy egyes forgalmi sávokat) keresztező villamos, illetőleg a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek áthaladásának biztosítására szolgáló fényjelző készülék. (41/2003. GKM. r.)

KRESZ A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek 9. § (1) c) az utat (vagy egyes forgalmi sávokat) keresztező villamos, illetőleg a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek áthaladásának biztosítására szolgáló fényjelző készülék: két (felül kör alakú piros, alul kör alakú sárga fényű) lámpából áll és sorrendben villogó sárga, folyamatos sárga, majd piros fényjelzést ad. (1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet)

Tömegközlekedési jelző: fényjelző készülék a tömegközlekedési járművek irányításának kizárólagos céljára a jelzőlámpával szabályozott helyeken. (41/2003. GKM. r.)

KRESZ Villamosok, trolibuszok és közhasználatú autóbuszok

53. § (2)  A forgalomirányító fényjelző készülék jelzése a villamosra is irányadó, kivéve, ha a villamosforgalom irányítására külön – fehér fénypontokat mutató – fényjelző készülék működik.

53. § (5)  A villamospótló autóbusz a villamospályán is haladhat. Ebben az esetben a villamos megállóhelyénél levő járdasziget bal oldalán haladhat és megállhat, továbbá a villamosforgalom irányítására szolgáló külön fényjelző készülék jelzését kell figyelembe vennie. (1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet)

Kiegészítő jelző: a fényjelző készülék mellett (annak meghatározott oldalán) elhelyezett fényjelző, amellyel bizonyos forgalmi irány(ok) számára a fényjelző készülék szabad jelzésétől eltérő időpontban és időtartamig lehet szabad jelzést adni. (41/2003. GKM. r.)

Irányváltó fényjelző készülék: az útszűkület forgalmának kivételével a forgalmi sáv használatát (a sáv foglaltságát vagy forgalmának irányát) szabályozó fényjelző készülék. (41/2003. GKM. r.)

KRESZ A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek 9. § (1) e) a forgalmi sáv foglaltságát jelző vagy a váltakozó irányú forgalmat szabályozó fényjelző készülék: három egymás mellett elhelyezett (balról piros X alakot mutató, középen villogó sárga ferdén lefelé nyilat mutató, jobbról zöld lefelé nyilat mutató) lámpából áll, és sorrendben zöld, villogó sárga, majd piros fényjelzést ad. (1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet)

A kereszteződésen az azonos időben való áthaladás szempontjából megkülönböztetünk védett járműmozgást és részlegesen védett járműmozgást.

Védett járműmozgás: az olyan járműmozgás, amelynél a járművek a szabad jelzés megjelenése után úgy haladhatnak át a csomóponton, hogy sem más járművel, sem gyalogossal nem kerülhetnek konfliktusba. (41/2003. GKM. r.)

Részlegesen védett járműmozgás: az olyan járműmozgás, amelynél a szabad jelzésen áthaladó járművek a KRESZ általános előírásai szerint elsőbbséget kötelesek adni jobbra bekanyarodásnál a velük párhuzamosan haladó gyalogosok, a jobb oldali kerékpársávon vagy kerékpárúton haladó járművek és az oldalfekvésű villamospályán közlekedő villamosok, valamint balra bekanyarodásnál a velük párhuzamosan haladó gyalogosok, a szemből érkező és egyenesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó járművek, a bal oldali kerékpárúton érkező járművek és az oldalfekvésű villamospályán közlekedő villamosok részére. (41/2003. GKM. r.)

Az előbbit az irányított (nyilas) zöld jelzéssel jelzik, az utóbbi a telezöldes lámpa.

A lámpás forgalomirányítás gyakorlati tanításánál módszertani szempontból mindig kérem a csomópont elemzését, amihez minden esetben a következő kérdéseket kell megválaszolni, amikor közelítünk a lámpához, illetve a tilos jelzésnél várakozunk a továbbhaladásra.

1. Milyen formájú lesz a zöld jelzés? (Kör vagy nyíl.) Mindennek vannak előnyei és hátrányai is.

2. Kerülünk-e; és ha igen, akkor kivel/ kikkel kerülünk kapcsolatba a zöld jelzésnél? Az irányított zöldnél (védett járműmozgásnál) nincs általános elsőbbségadási kötelezettségünk. (A különleges helyzetek mások: megkülönböztető jelzésűekkel való találkozáskor.) Cserébe azonban rövidebb ideig zöld a lámpa, hogy a többi forgalmi irányból érkezőknek se kelljen méltánytalanul sokáig várakozniuk.

A telezöldes fényjelzőnél (részlegesen védett járműmozgás esetén) velünk azonos időben zöld a szemből érkezőknek. A kereszteződésen való áthaladáskor a KRESZ szabályait kell betartani: 28.§ Elsőbbség az útkereszteződésben; 29. § (1) Irányváltoztatás, irányjelzés; 31. § Bekanyarodás. Ugyan hosszabb ideig zöld a lámpa, de elsőbbségadási kötelezettség terhelhet bennünket a továbbhaladási irányunk szerint. A párhuzamosan haladó gyalogosnak is zöld van! A zöldfázis végét jelzi a villogó gyalogos-zöld. Figyeljünk: ha „öreg” zöld, folyamatos sárga fog következni!

3. Hova érkezünk a kereszteződésen áthaladás után, annak elhagyásával? Az úttest menetirány szerinti jobb oldalára: a jobb járdaszegély mellé vagy éppen a középvonal mellé. Várható ott közlekedési partner? A nyíl alakú pirosnál kisegítő információként használhatjuk a megérkezési hely úttestjének gyalogoslámpáját. Ha az villog és pirosra vált, akkor megnő(tt) az esélyünk az indulásra. Azonban a jelzőrendszer korábban elengedheti még a keresztforgalmat, ekkor ezt a keresztforgalmi gyalogoslámpa villogást figyelhetjük másodlagos információként. S mennyi idő múlva vált a lámpa a keresztező forgalomhoz képest? Ezt az ún. közbenső idő határozza meg. A 41/2003. (VI.20.) GKM r. szerint közbenső idő: biztonsági szempontból az egyidejűleg tiltott szabad jelzések között biztosítandó legrövidebb idő. Ez egy, a kereszteződés geometriájától (méret, kiürülési időtartam) függően eltelt idő.

A lámpaváltás előre jelzését, annak észlelését segítő jelzés lehet, ha visszaszámlálást végző kiegészítő lámpa mutatja a hátralévő másodperceket. Pár nagyvárosunkban láthatunk is ilyet. Ausztriában például a zöld fényjelzés idejének végén villog a zöld fény, jelezve a közelgő sárga jelzést. Nálunk, Magyarországon nincs efféle információ. A folyamatos sárga jelzés időtartama így hosszabb, mint Ausztriában, mert nálunk ez az ún. dilemmaszakasz, dilemmaidő. Ekkor kell döntést hozni, hogy biztonságosan meg tudjuk-e állítani a járművet az előírt megállás helye előtt, avagy féktávolságon belül kaptuk a jelzést és iparkodni kell áthaladni a csomóponton.

A féktávolság első szakasza a reakcióút, a második része a fékút. 1 másodperc reakcióidővel számolva 50 km/h-s tempónál majdnem 14 m-t halad a járművünk a veszély észlelését követően anélkül, hogy lassulna.  Vészfékezetten, 7,5 m/s²-es lassulással – tartalékokat is számítva – újabb 14 métert teszünk meg. Az együtt már majdnem 30 méter. A villanyoszlopok 30 m-re vannak egymástól, azaz egy oszlopköznyi távolságon csak vészfékezéssel állítható meg a jármű. Nem vészfékezetten, nem hirtelen fékezve, de a kényelmes, normál üzemszerű fékezés és az intenzív fékhasználat közötti lassulással biztonságosan csak ennél hosszabb távon állítható meg a jármű. A féktávolság határán mindig ellenőrizzük vissza a lámpa jelzését! Különösen ügyeljünk nagyméretű jármű követése esetén, hiszen az ilyen jármű takarhatja a jelzőlámpát. A tükrök – még egyenes szakaszon haladáskori – rendszeres használatával pedig pontosan tudható, hogy mekkora követési távolságot használ mögöttünk a másik. A fékezésünk intenzitását praktikus ehhez is igazítani. De ha meg kell állni – vészhelyzetben –, akkor meg kell állni! Elsődlegesen a hátulról érkező a felelős a követési távolság megválasztásáért. Előfordul, hogy kiegészítő zöld jelzés egyenes továbbhaladást engedélyez, azonban balra fordulást nem. Ezt akkor alkalmazzák, amikor egyrészt a nagy forgalmú, szemből egyenesen haladóknak kell elsőbbséget adni, továbbá a velünk azonos irányból közlekedő villamosnak azon a területen, ahova fordulva kereszteznénk az útját. 

A háromlencsés fényjelző villogó sárga jelzést is adhat, ami veszélyes helyre hívja fel a figyelmet, ez fokozott óvatosságot követel minden partnertől, még a védett úton haladótól is! A kijelölt gyalogos-átkelőhelyen átmehet a gyalogos, aki részére elsőbbséget kell adni: még a védett úton egyenesen továbbhaladó járművel is! 
 Egy szó, mint száz: kell a figyelem a közlekedésben a biztonságos megérkezéshez! Legközelebb a jelzőtáblákkal, útburkolati jelekkel; és a gyalogosok közlekedésével folytatjuk.

 Pataki Melinda oktatói tapasztalata, Dr. Major Róbert előadásai és a KRESZ értelmezése a joggyakorlatban c. könyv alapján, továbbá 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet A közúti közlekedés szabályairól https://njt.hu/jogszabaly/1975-1-20-24
41/2003. (VI. 20.) GKM rendelet A forgalomirányító jelzőlámpák követelményeiről, tervezési, telepítési és üzemeltetési előírásairól
https://njt.hu/jogszabaly/2003-41-20-0L felhasználásával.