Nemrég, érdekes hír jelent meg a médiában: „Öt év alatt 23 alkalommal próbálta letenni a jogosítvány megszerzéséhez szükséges „KRESZ” - vizsgát az a magyar aspiráns, aki a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) adatai szerint ezzel a magyar negatív csúcstartó lett. A KAV adatai szerint a „B” kategóriában idén 415-en voltak akik 10-szer, 243-an 11-szer és 151-en 12 alkalommal futottak neki az elméleti vizsgának, mire sikerült átmenniük.” Blikk napilap Patakfalvi Dóra 2024 január.
Mielőtt arra gondolnánk, hogy az említett hölgyek és urak biztosan nem tartoznak az asztalfiók legélesebb kései közé, idézzük fel, hogyan jutnak el ezek a járművezető-jelöltek a tesztrendszerű elméleti vizsgára?
Fel kellett keresniük a háziorvosukat, hogy igazolást kérjenek az autóvezetéshez szükséges szellemi és fizikai alkalmasságukról. Kiválasztottak egy autósiskolát, ahol igazolták, hogy rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel és befizették a tan- és vizsgadíjat. Tanteremi vagy/és/ e-learning oktatási rendszer keretében elsajátították a közlekedési alapismeretek tananyagát, majd elmentek a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft. számítógépes vizsgatermébe az elektronikus formában történő megmérettetésre. Akinek a felkészülés elégtelensége, vagy bármilyen egyéb más ok miatt a vizsgája sikertelen lett az újra nekifuthat, mert korlátlan alkalommal lehet ezt megismételni.
Számos akadály miatt nem tudom megkérdezni ezektől a „bukottaktól”, hogy szerintük miért nem tudtak eleget tenni a vizsgakövetelményeknek. Így most csak a vizsga tesztkérdésbankot veszem górcső alá. Még 2014 augusztusában a Nemzeti Közlekedési Hatóság pályázatot hirdetett az 1988-ban összeállított vizsgakérdések lecserélésére. A tendert az E-Educatio Zrt. nyerte el, mellyel a KAV együttműködési szerződést kötött.2015. I. 12-én az új tesztfeladatsorral indultak az elméleti vizsgák. A hatóság a lecserélt tesztsorokkal azt kívánta elérni, hogy a járművezető-jelöltek a korábbiaknál felkészültebben kerüljenek ki a közúti forgalomba. A tananyag, a vizsga követelményrendszere, a számítógépes vizsgáztatási rendszer, a kérdések száma és pontozása, a válaszadásra adott idő a korábbiakhoz képest nem változott.
Az előzetes sajtótájékoztatás során azt is elmondták, hogy az új tesztkérdések elkészítésére nagy gyakorlattal rendelkező, jól felkészült szakembereket bíztak meg. Tehát a különböző feladatsorokat többen készítették el. A kérdésfelvetések stílusában felismerhető a sokféleség, az egymástól eltérő fogalmazás és gondolkodásmód. Nem akadt olyan szaklektor, aki egységes arculatot tudott/akart/ volna adni a sok száz vagy ezer tesztkérdésnek.
Idézzünk fel néhány egymáshoz nem illő kérdőmondatot:
- Mi a járművezető teendője, ha a jármű a vasúti átjáróban elakad?
- Mely esetben jogosult a járdán megállni járművével a mozgásában korlátozott személy az alábbiak közül, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg?
- Mekkora sebességgel szabad személygépkocsival a jelzőtáblát követő útszakaszon közlekednie?
- Melyik járműnek van elsőbbsége a menetirányt változtató villamos és az egyenesen haladó más jármű forgalmi viszonyában?
- Szabályos-e, ha a közterület-felügyelő a jármű megállítására vonatkozó jelzést ad a járművezető számára?
- Elhelyezhetők-e a közúti jelzőtáblák fényvisszaverő sárga háttéren?
- Hogyan ellenőrizzük a kormánymű működőképességét?
- Ha Ön az úttesten tolja kerékpárját, akkor lakott területen kívül... stb.
A tesztek készítői a kérdések számának előre bejelentett növelése érdekében ugyanarra a közúti jelzésre, illetve szabályra több variációt is készítettek:
Mit jelez ez a jelzőtábla?
Mi a jelentése ennek a jelzőtáblának?
Mi a jelzőtábla megnevezése?
Mi a jelzőtábla neve?
A vizsgakérdések tulajdonosai, illetve forgalmazói azt mondják, hogy a tesztek mindenben megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. Ez biztosan igaz, de mint alább láthatjuk probléma akkor is lehet. Nem feltétlenül jó, ha mindenáron ragaszkodik valaki a jogszabályt alkotó személy (kodifikátkor) szövegéhez. Nézzük a kérdést:
a) Azt, hogy ebből az irányból tilos behajtani az útszűkületbe.
b) Azt, hogy az útszűkületben elsőbbséget kell adni a szembejövő jármű részére.
d) Azt, hogy az útszűkületben elsőbbségünk van a szembejövő forgalommal szemben.
Nem mindig jó, ha a tesztkészítő gépiesen kimásolja a jogszabály betű szerinti szövegét. Ez esetben gondolnia kellett volna arra, hogy a közlekedés gyakorlatában nem az útszűkületben kell az elsőbbséget megadni, hanem az oda történő behajtás előtt.
a) Ha megállok az autóbusz mögött.
b) Ha az autóbusz kikerülése közben hangjelzést adok.
c) Ha az autóbusz kikerülése közben én is működtetem a járművem vészvillogóját.
d) Ha én is megállok a mellette lévő forgalmi sávon
A kérdés akkor jó, ha érthető! A vizsgázónak a feleletek közül azt kell megjelölnie, ami a tananyagban, illetve a jogszabályban van, amiről a tanfolyamon hallott, tanult.
A „vész” szóval a járművezető-jelöltek többsége – más kontextusban – persze már találkozott, de a közlekedési ismeretek elméleti vizsgáján számára így gondot okozhat. Gondolhat valamilyen nagy bajjal fenyegető veszélyre, mert sokan nem tudják, hogy vészjelzés észlelésekor milyen tevékenységet vár el tőle a vizsgáztató? Korábban tanult a mohácsi vészről, olvasta Zrínyi Miklós: „Szigeti veszedelem” című hőskölteményét és ismeri Nyírő József: Madéfalvi veszedelemről szóló könyvét. Az sem segít rajta, ha már látott a gödöllői HÉV-szerelvényen ilyen tájékoztatót:
A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendeletben az elméleti vizsga kapcsán a kérdésekről írnak. A magyar nyelv értelmező szótára szerint a „kérdés valakihez intézett, feleletet váró mondat”. Azonban a tesztbank készítői a kérdés szót tágabb értelemben használják:
A gépkocsi vezetője a jármű forgalmi okból történő megállásának ideje alatt...
A települési hulladék összegyűjtését végző jármű...
Ha elromlott a személygépkocsi irányjelző berendezése, akkor a jármű...
Aki a közúti közlekedésben részt vesz, ...
Ha a gyermekek által elfoglalt ülésen a gyermekbiztonsági rendszer használata nem kötelező, akkor...
Az alábbiak közül válassza ki az éjszaka fogalmát!
Ön lakott területen az ’A’ jelű járművet vezeti. Válassza ki a helyes állítást! stb.
Mint látjuk van néhány feleletkiegészítős feladat, melyeknél a megkezdett mondatok helyes befejezését kell megkeresni.
A szövegalkotók készítettek „igaz-hamis” típusú teszteket is, ezeknél három egyszerű állítás közül kell igaznak minősíteni egyet.
A változatosság gyönyörködtet, de talán nem kéne a vizsgázókban az egyébként is meglévő feszültséget azzal fokozni, hogy eltérő típusú tesztekkel tovább nehezítik a feladatsorok megoldását. Ha azt akarják, hogy a járművezető-jelöltek a valódi felkészültségüket, tudásukat mutassák és feleslegesen ne izguljanak, akkor maradni kéne az egyszerűbb feleletválasztásos tesztkérdéseknél. A szabályismeret elméleti vizsgának nem feladata a jelölt intelligenciájának vagy szövegértésének a mérése!
Szabad-e megfordulni a jelzőtáblát követő útkereszteződésben?
1. Igen.
2.Nem.
Reméljük, hogy amikor a tudást-mérő szakember a feladat indoklását megfogalmazta, akkor megvilágosodott és rájött arra, hogy nem egyértelmű a kérdése. Tűzoltásként készített hozzá egy indoklást és hozzátette: „egyéb jelzés hiányában.” A probléma a sorrendből adódik, hiszen rendes körülmények között a vizsgázónak nem a tesztkérdést, illetve a hozzá fűzött indoklást kellene ismernie, hanem a vonatkozó szabályt!
Helyezzük a „Megfordulni tilos” jelzőtáblát valós forgalmi helyzetbe egy fotó vagy rajz segítségével.
Természetesen a felelet ilyen esetben nem lehet „igen” vagy „nem”, mert ezt csak az a vizsgázó tudná eldönteni, aki felismeri, hogy hol készült a kép és ismeri a következő útkereszteződés forgalmi rendjét.
A helyes válasz ebben az esetben az lenne, hogy „majd eldöntöm, amikor látótávolságba kerül az útkereszteződés és felismerhetővé válik annak a forgalmi rendje.”
Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet 1. számú függelék III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak b) pontja ismerteti az elsőbbség fogalmát. A meghatározás utolsó mondatában olvashatjuk:
„Azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van az elsőbbségre kötelezett nem akadályozhatja és nem zavarhatja áthaladásában.”
Itt amint látjuk szó nincs arról, hogy fordított helyzetben hogyan kell a gyalogosnak eljárnia a járművekkel szemben! Tehát ahol a gyalogosnak a járművekkel szemben nincs elsőbbsége ott „mielőtt az úttestre lép, köteles meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat nem zavarja. Nem léphet az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud.” Lásd a KRESZ 21.§ (8) bekezdését.
Most akkor bajba kerülhet a járművezető jelölt, mert tudjuk, hogy a kérdések bizony sokszor tartalmaznak állításokat.
Nem folytatom tovább a tesztkérdések vizsgálatát, mert ennek alapján nem jöttem rá, hogy mi az oka a járművezetői elméleti vizsgák gyakori sikertelenségének.
