Annak is már ötven éve, hogy 1974-ben a legszebb korszakát élte, kiteljesedett Magyarországon az Autóközlekedési Tanintézet oktatási tevékenysége. Moharos Kálmán igazgató az ATUKI egykori főmérnöke ekkorra már végig vitte az 1969-es oktatási reform bátor elképzeléseit, kezdtek beérni ennek gyümölcsei. A közlekedésbiztonsági szempontból fontos T reformnak segített az akkor a „gazdasági mechanizmusnak” nevezett politikai hátszél is, a KPM Dob utcai, páternoszteres  székházban most hozzáértő, intelligens vezetők voltak, mint Dr. Csanádi György közlekedési miniszter és Dr. Tőzsér István főosztályvezető.

Moharos Kálmán az ATI igazgatója minden tanfolyamtípusban új, emelt óraszámú tantervet adott ki. Fokozatosan tértek át a legkorszerűbb programozott, audiovizuális (hangszalag + diaképek) elméleti képzésre. A lassú és szubjektív szóbeli kérdezés helyett bevezették a feleletválasztós tesztlapos vizsgákat, ezzel is a tárgyilagosságra törekedve. A járművezető-képzés középpontjába a gyakorlati oktatást állították, mindezt korszerű vezetéstechnikai, közlekedéstaktikai ismeretekkel, a kockázatcsökkentő defenzív vezetés ajánlásaival. Fontos lépés volt a tanpályás képzés bevezetése is, a jármű feletti uralom szintjének mérése, a forgalomba való beilleszkedés képessége.
A korábbi elméleti és gyakorlati óraszámokat jelentősen megemelték, erre az oktatókat folyamatosan képezték, elkészítették a fokozatosság elvén alapuló ABC tematikát.

Vadonatúj tanulókocsikat szereztek be, dupla pedálokkal szerelték fel őket, saját műhelyben végezték a javítást és karbantartást. A Moharos Kálmán vezette ATI-központban, az egykori MATEOSZ székházban, a Baross utca 76-ban tudományos igényű, színvonalas oktatás-módszertani és vizsgafejlesztési tevékenység folyt. Szakmai gurukkal és fiatal, tehetséges, diplomás szakemberekkel, akiknek kötelező elméleti, gyakorlati órákat is kellett teljesíteni. Az egész tanintézeti tevékenységet az ATI jól felszerelt dokumentációs könyvtára, színvonalas ATI Tájékoztató szaklap és a legkiválóbb oktatókból verbuvált Kísérleti és Módszertani gyakorló iskola segítette.
Az Autóközlekedési Tanintézet T-reformjának kísérleteken alapuló gyakorlatait átvette a többi képzőszerv is. Az MHSZ és az Autóklub iskolái, a Volán vállalatok oktatási központjai, továbbá az ATI szárnyai alatt megszületett Gépjárművezető-képző Munkaközösségek iskolái. Kezdetben a saját kocsival dolgozó Munkaközösségek  kváltották a nagypolitika nemtetszését, de mégis sikerült, éppen a nagy sorbaállások megszüntetése érdekében.

Ebben a korszakban, a demográfiai mutatók kedvező alakulása, a motorizáció felfutása idején, soha nem tapasztalt gyorsasággal fejlődött ki a fővárosi és megyei autósiskolák hálózata. Sorra épültek az új, korszerű tanpályák, a legjellemzőbb B kategóriás képzésben már  150 ezer körül volt az évi vizsgázók száma, miközben folyamatosan korszerűsödött a magyar járművezető-képzés, vizsgáztatás rendszere. Az eredmények már a nemzetközi elismerést is kiváltották. Egymást érték hazánkban a kelet és nyugat-európai szakmai küldöttségek, hogy közelről is tanulmányozhassák az ATI, a járművezető-képzés magyar gyakorlatát.

Az ATI-iskolák és a Vizsgabizottságok testületileg ugyan elkülönültek egymástól, de Moharos Kálmán igazgató mindvégig megtartotta VIB elnöki szerepét. Mégis, az oktatás színvonalának fejlesztését tartotta a legfontosabbnak. Úgy vélte, hogy a képzés és a vizsgáztatás történetileg is összetartozó pedagógiai folyamat, nincs alá és fölé rendeltségi viszony, folyamatos kölcsönhatásban vannak egymással. Vallotta, hogy a magyarországi közlekedésbiztonság alakulásában a járművezetők képzésében és továbbképzésében az állami segítség meghatározó, a közlekedésre nevelésben a jól képzett szakoktatók a kulcsemberek, hosszú távon csak így lehetséges a közúti balesetek számának csökkentése. A vizsgáztatás értékelő, ellenőrző folyamat, ami az állandó szakfelügyelet mellett, jó esetben visszaigazolja az oktatás hatékonyságát.
Mindezt közben már az élet is igazolta, hiszen az Oktatási T-Reform évtizedekre meghatározta a magyar, de még az európai járművezető-képzés szakmai irányultságát is. 
Moharos Kálmán gépészmérnök 1967-től 1980-ig volt az országos hatáskörű ATI igazgatója és a VIB elnöke, már az életében páratlan elismerés, szakmai tekintély övezte munkáját, a magyar járművezető-képzés és vizsgáztatás legnagyobb egyéniségei közé tartozott.  

(Folyt. köv.)