KRESZ 21-23. §: Gyalogosok, zárt csoport, utasok
Elérkeztünk a KRESZ III. részének tárgyalásához, ami a gyalogosokra, és a járművek utasaira vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A biztonságos közlekedésre nevelésnek már a családban meg kell(ene) kezdődnie, majd intézményesítetten folytatódnia a köznevelési intézményekben is: óvoda, általános- és középiskola. Az egyes intézmények pedagógiai programja tartalmaz is ilyen elemeket, a tényleges megvalósításuk azonban olykor vitatható. A gyermek felnövekedése során változó minőségben vesz részt a forgalomban: gyalogosként, utasként, majd járművezetőként. A hatályos szabályozás szerint a gyalogosokat az állam nem vizsgáztatja le közlekedésből, a szabályok ismeretéből. Azaz a gyalogos elvileg minden közlekedési szabályismeret nélkül kimehet a forgalomba. Továbbá a kerékpáros, mint járművezető is vizsga nélkül vehet részt a közlekedésben.
Először meg kell határozni, hogy kit tekintünk gyalogosnak!
Gyalogos: aki gyalog megy az úton, talicskát tol, emberi erővel hajtott mozgáskorlátozott kerekes székkel közlekedik vagy olyan beépített erőforrás hajtja, amely 10 km/h-nál gyorsabb haladásra nem képes. Gyalogos a babakocsit/ gyermekkocsit toló személy, a kerékpárt vagy segédmotoros kerékpárt toló személy, továbbá a különböző sporteszközökkel haladók: emberi erővel (lábbal) hajtott rolleres, görkorcsolyás, gördeszkás, gyermekkerékpárral haladó, futóbiciklis, síléces, korcsolyás személy, valamint a kutyát pórázon sétáltató ember is. Ez utóbbi esetben a nagytestű kutya a határ; de lehet macska, vadászgörény, stb … is. Nem lehet viszont ló, birka, teve, nagymacska és egyebek. Ez utóbbiak már állatot hajtó személyek, azaz vezetőnek minősülnek.
A gyalogos az úton haladhat hosszirányban vagy keresztirányban.
A folyamatos haladás jellemzően hosszirányban történik. A KRESZ meghatározza azokat a közlekedési helyeket, területeket, ahol a gyalogos tartózkodhat. S megadja azok módját, azaz magatartási szabályokat is társít hozzájuk.
„21. § (1) A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie.”
Ez utóbbi kettő (útpadka, kerékpárút) közül választhat a most hatályos szabályozás értelmében. Az új KRESZ azonban egy szigorú sorrendiséget fog meghatározni. Amennyiben az eddigi létesítmények egyike sem áll rendelkezésre, akkor az úttesten közlekedhet. Ekkor az úttest szélén, egy sorban kell haladni. Annak érdekében, hogy a gyalogos és a járművezető lássák egymást, lakott területen lehetőleg, azon kívül pedig mindig a bal oldalon, a járműforgalommal szemben kell haladnia. Lakott területen azonban azért nem tehető kötelezővé, mert pl. esetleg csak a szomszédba megy 10 méterre a gyalogos. Ekkor ne keresztezze kétszer az úttestet.
Azok a gyalogosok, akik valamiféle kisebb járműre hasonlító eszközzel haladnak, illetve olyan járműveket (kerékpár, segédmotoros kerékpár) tolnak, a menetiránynak megfelelően a jobb oldalon haladhatnak. Őrajtuk van valamiféle fényvisszaverő eszköz, prizma. Azok a gyalogosok pedig, akik a gyalogosforgalmat zavaró nagyméretű tárgyat visznek, szintén a jobb oldalon haladhatnak, továbbá „éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az ilyen tárggyal közlekedő gyalogosnak a járművek vezetői által elölről és hátulról kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinnie”. [21.§(4)] Mivel kvázi járműtulajdonságokkal rendelkezik (nagy méret, úttesten mentirány szerinti haladás), így a kivilágítási szabályok érvényesek lesznek rá is.
A 21. § (5)-(8) bekezdései foglalkoznak a gyalogosnak az úttesten keresztirányban való áthaladásával. A gyalogos lehetőleg a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen menjen át. Ennek hiányában (ha a közelben nincs, akkor) lakott területen a főútvonalon az útkereszteződésben, a járda meghosszabbított vonalában vagy közösségi közlekedési jármű megállóhelyének járdaszigeténél a közelebb eső járda felé mehet át. Egyéb helyen (lakott területen, illetve lakott területen kívül egyaránt) bárhol átmehet. Mindig a legrövidebb szakaszon keresztezheti az úttestet. A gyalogos magatartására vonatkozóan következik ezekből egy tilalmi szabály is: tilos átmenni az úttesten máshol, ha a közelben van kijelölt gyalogos-átkelőhely. Itt a „közelben” kifejezés eltérő távolságokat jelent. Nagyobb távolságot jelöl egy sűrűbb forgalmú úttesten, mint például egy gyér forgalmú, keskeny falusi utcán. Ha eleve kettőnél több forgalmi sáv látható, a gyalogos már ne akarjon bárhol átmenni az úttesten.
Manapság nem releváns, hogy kijelölt gyalogos-átkelőhely hiányában a megállóhelynél lévő járdasziget teljes hosszában áthaladhat(na) a gyalogos, mert a megnövekedett forgalomsűrűség miatt a gyalogosátkelők kijelölése fokozta a biztonságot, s vele együtt gyalogos védőkorlátokat építettek a szigeteknek az úttest felőli szélére, amit pedig tilos átmászni.
A gyalogosnak is mindig kötelezettsége a veszélytelenségről való meggyőződés az úttestre lépést megelőzően, azaz nem kényszerítheti a járművezetőt vészfékezésre. Nem lehet körültekintés nélkül az úttestre lépni. Továbbá iparkodnia kell az áthaladással, s nem mozoghat megtévesztően sem.
Elsőbbség illeti az úttesten áthaladó gyalogost a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, továbbá annak hiányában az útkereszteződésnél áthaladáskor azon az úttesten, ahová a jármű a kanyarodás során megérkezik. Főútvonal esetén „a járda meghosszabbított vonalában” kifejezés pedig azért került bele a jogszabályi szövegbe, mert bekanyarodáskor a járművel elsőbbséget kell adni az egyenesen haladó közlekedési partner részére.
Nincs elsőbbsége a gyalogosnak a járdasziget és a közelebbi járda közötti úttesten való áthaladáskor, illetve egyéb helyen bárhol keresztezve az úttestet. A megkülönböztető jelzéseit használó járműveket pedig nekik is minden körülmények közt el kell engedniük; a gyalogosnak nincs velük szemben elsőbbsége. Ezekben az esetekben, szituációkban az úttestre lépés előtt a gyalogosnak szigorúbb kötelezettsége van: nem zavarhatja a járműforgalmat, azaz még enyhe fékezésre sem kényszerítheti a járműveket.
Számos tiltott tevékenység, magatartásforma van a gyalogosnak. [21.§(9)]
„(9) A gyalogosnak tilos
a) híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni;
b) olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (nagyobb álló jármű stb.) közelében az úttestre lépni;
c) lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetőleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.) lépni;
d) villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán – a kiépített átkelőhelyen kívül – áthaladni;
e) autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni;
f) autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkereszteződésen kívül áthaladni;
g) az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van.”
Ezek azt az alapelvet követik, hogy el kell választani a gyalogos- és a gépi forgalmat egymástól.
A gyalogos jobb láthatósága, észlelhetősége érdekében 2007. óta kötelező a fényvisszaverő mellény/ ruházat éjszaka és korlátozott látási viszonyok közt lakott területen kívül az úttesten, a leállósávon és az útpadkán közlekedő személynek.
Előfordul, hogy sok ember (10 fő vagy fölötte) együtt megy egyszerre valahonnan valahova, valamilyen alakzatban. Ezt nevezzük gyalogosok zárt csoportjának. [KRESZ 22.§] Ők zavarnák az egyéni gyalogosforgalmat, így az úttest szélén, a menetiránynak megfelelően közlekedhetnek. Azonban hídon ütemes lépésben nem haladhatnak. A méretük szerint ők is kvázi járműtulajdonságokkal rendelkeznek. Ezért sötétben kivilágítási kötelezettség vonatkozik rájuk. Amennyiben kísérőjármű közrefogja a csoportot, akkor elegendő az elöl-hátul haladó járműveket kivilágítani. Mindemellett – a járművezető mintájára – kell csoportvezető.
Gyermekekből álló zárt csoport a gyalogosközlekedési helyszíneket köteles igénybe venni, s legutolsó sorban közlekedhet az úttesten. A jogalkotó nem határozott meg életkort a 22.§(4) bekezdés alkalmazási kötelezettségéhez, rábízta azt a jogalkalmazóra. A gyermekkorúak (14 év) esetén mindenképpen szükséges ezen rendelkezés betartása, azonban javasolt még a középiskolások esetén is, a polgári jog szerinti 18 éves életkor betöltéséig.
A közlekedésben részt vehetünk gyalogosként, utasként vagy járművezetőként. Korábban már a 10. KRESZ foglalkozásban (4-5.§) volt szó a járművezetés személyi feltételeiről, most a gyalogosokról; s még hátra van az utasokhoz kapcsolódó szabályozás (23.§). Nézzük meg ezeket is!
A ki-beszállás vagy fel-leszállás csak álló járműre/ járműről történhet. Külön szakaszban (III. Fejezet A járművek terhelése; Személyszállítás 46.§) kerül szó az álló utasokról, és az ülőhelyeken való elhelyezkedésről, valamint annak módjáról. A biztonsági öv viselésének szabályait, feltételeit azonban már a IV. Fejezetben, az „Egyes járműfajták közlekedésére vonatkozó külön szabályok”-nál találjuk. A 48.§-ban adta meg a jogalkotó „A közlekedésben való részvétel külön feltételei” közt a biztonsági öv viseléséhez, továbbá a gyermekbiztonsági rendszerekhez kötődő szabályokat.
No, de térjünk vissza az utasokkal kapcsolatos magatartási szabályokhoz, tilalmakhoz, a 23.§-hoz!
Milyen tilalmak vonatkoznak az utas(ok)ra? Ezt a (2) bekezdésben találjuk.
„(2) Az utasnak tilos
a) a vezetőt a vezetésben zavarni; …”
Zavarás-e, ha az utas éjszaka beszél a járművezetőhöz, beszélget vele, szóval tartja, hogy ne aludjon el a monotónia okozta korai, gyors fáradás következtében?
Már jóval több, mint zavarás, ha nagyon gesztikulálva, kiabálva, üvöltözve, veszekedve beszél az utas a járművezetővel. A pszichés állapot megváltoztatásával, megváltozásával a sofőr nem teljesíti, nem tudja teljesíteni a járművezetés személyi feltételeit (koncentrálóképesség, kedélyállapot).
El tudjuk választani, hogy mi az, ami zavaró, illetve veszélyes? Például női sofőrnek a kedvese a hölgy haját piszkálja. Vagy éppen fordítva: a fiatalember arcát, combját, akár intimebb testrészeit cirógatja a leányzó. A figyelemelterelő hatása miatt baleseti kockázatot jelent az utas magatartása. Az utas bűncselekményt követ el!
„(2) Az utasnak tilos
b) állva utazni, kivéve autóbuszon, trolibuszon és villamoson; …”
Mi van az e-rollerek esetén? Láttunk már két személyt egymás mögött állva a rolleren? Hova ül? Veszélyes-e, és mennyire, ha a felnőtt a csecsemőt, kisgyereket babahordozóban a testére kötve viszi a rolleren? A jövő KRESZ jogszabályának ezekre a kérdésekre is választ kell adnia.
„(2) Az utasnak tilos
c) a jármű lépcsőjén, illetőleg külső részén utazni; …”
Emlékszünk a régi villamosokon a tujázásra? Felelős érte a járművezető? Minden megállónál hátraballag a vezető megnézni, hogy az ütközőre felmászott-e potyautas? Amíg a szerelvény elejéhez visszaér, addig nem kapaszkodik fel oda senki? Ha nincs tudomása a vezetőnek a jármű külső részén utazó személyről, akkor nem felelős, nem lehet felelős. Amikor a potyautas elöl ül a jármű külső részén, akkor viszont a felelősség a járművezetőé. Ne adj Isten, ha móresre akarja tanítani a sofőr a renitens személyt! Ez már a közúti veszélyeztetés, amikor a vezető tudja, hogy a másik ember veszélyben van. Ez bűncselekmény!
„(2) Az utasnak tilos
d) a jármű ablakán vagy ajtaján kihajolni.”
A járműből kihajolás rengeteg fizikai veszélyt, hirtelen egészségromlást, egészségkárosodást okozhat: szembe jutott idegen test, az ember testének fizikai kontaktusa különféle tereptárgyakkal. Ezek hatására horzsolások, zúzódások, törések, sőt halál is bekövetkezhet a sebességkülönbségből és az ütközésből fakadó erőhatás következtében.
A jármű ajtajának kinyitásával, kinyílásával kapcsolatban a korrekt szabályozás az lenne, ha legfeljebb zavarhatná a forgalmat, a közlekedés más résztvevőjét az utas, azaz csupán enyhe intenzitású fékezésre kényszeríthetné a partnereket. [23.§(3)]
A megállóhelyen kívüli utascsere a járművezetőn múlik. Ha megáll és ajtót nyit, lehetőséget ad az utasnak a fel- vagy leszállásra.
A járdaszigettel nem rendelkező megállóhelyeken, ahol az utascsere az úttestre, illetve úttestről történik, ott a közlekedés minden résztvevőjének van kötelezettsége. A közösségi közlekedés járművezetőjének az utasok védelme az ajtónyitás időzítésével. Az egyéb járművezetőknek megállási kötelezettsége van a tömegközlekedési jármű végénél, szabadon hagyva a járda és a sínen megálló villamos közötti úttestrészt. A gyalogosnak/ utasnak pedig a járdán megállási kötelezettsége, onnan lelépési tilalma van mindaddig, amíg a villamos a megállóhelyen meg nem állt. E hármas kötelezettség a nagy kockázat miatt a biztonságot hivatott szolgálni. Minden partnertől fokozott figyelem tanúsítása a követelmény.
A közlekedésben való biztonságos részvételhez bizony nagyon is szükségesek a legalább alapfokú közlekedési ismeretek, amiket a családban, majd az intézményesített nevelés, oktatás, képzés során kap meg az illető.
1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet, KRESZ: https://njt.hu/jogszabaly/1975-1-20-24
