KRESZ 26. § Sebesség
Az élet univerzális. Induljunk ki a klasszikus fizikából! A sebesség egy test egy adott ponthoz viszonyított mozgásának jellemzésére szolgáló fizikai vektormennyiség. Van nagysága és iránya. Klasszikusan az út és a megtételéhez szükséges idő hányadosa, aránya. Tekinthetjük viszonyszámnak (is). Arányokat határoz meg. A két mennyiség közt (út és idő) harmóniának kell lenni ahhoz, hogy az embernek kezelhető legyen.
Egy kényes egyensúlyt kell kialakítanunk a közlekedési sebességek meghatározása során. A serpenyő egyik oldalán a gyorsaság és hatékonyság szerepelnek, míg a másik oldalon a balanszot az ezzel járó kockázat jelenti, hogy az ne emelkedjen egy társadalmilag már nem tolerálható szint fölé. Azaz meg kell találnunk egy optimális arányt a közlekedésbiztonság és a helyváltoztatás igénye között. Látható tehát, hogy a sebesség a közlekedés biztonsága szempontjából kulcskérdés. Az egész világ a sebességszabályozással, a sebességhatárok meghatározásával küzd. Kialakítása egyes esetekben politikai-, és/vagy személyes tapasztalaton alapuló érzelmi döntés. Előfordul, hogy egy negatív eseményt egy jogalkotási folyamat követ.
Akkor mennyivel is menjünk, hogy az ne legyen túl veszélyes? Nagyon nehéz kérdés! A sebességszabályozás egyrészt a közlekedés feladatának teljesítésére szolgáló leghatékonyabb eszköz, másrészt viszont a közlekedéssel járó kockázat legmeghatározóbb veszélyforrása. Ha nincs helyváltoztatás, 0 km/h-t alkalmazunk, akkor nincs baleset. Pl. a Covid járvány ideje alatt számottevően korlátozott volt a közlekedés, helyváltoztatás, minek eredményeképpen drasztikusan csökkentek a balesetek. Ha növeljük a tempót, akkor az eljutási idő javul. Azonban növekednek a kapcsolatok, konfliktusok, így növekszik a balesetek esélye és száma. Ezáltal romlik az eljutási idő.
A balesetek kb. egyharmadát a sebesség nem megfelelő megválasztása okozza. Ennek egy része az abszolút gyorshajtás, más része pedig a körülményekhez nem igazodó relatív gyorshajtás. Egy balesetnél ott, ahol nem a sebesség az elsődleges ok (pl. gyalogos elütés a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen: elsőbbség meg nem adása), ott is gyakran a sebesség nem megfelelő, hiszen nem tudott megállni a vezető az elsőbbséggel rendelkező közlekedési partnernek.
Áttételesen nem megfelelő a sebesség akkor sem, amikor a vezető elalszik a volánnál. (Neki 0 km/h kellene legyen a tempója.) Hiszen úgy kell közlekedni, hogy soha ne veszélyeztessünk [KRESZ 3.§ (1) c)], azaz nyitott szemmel kell vezetni. Ha a sofőrt a főnöke kizsigereli (pl. 3 tachográf kártyával folyamatosan úton van), a baleseti ok a pihenés hiánya. Nincs járművezetésre képes állapotban.
A lakott területen belüli környezetben, ahol az autós emberekkel találkozik, évek óta 30 km/h-ra akarják csökkenteni a haladási sebességet. Ugyanis a gyalogos elütéses baleseteknél a gyalogos halálának a valószínűsége a 30 km/h-s sebességnél kezd meredeken nőni, 50 km/h-nál pedig már majdnem biztosan halálos esemény következik be. A forgalomszervezés különböző eszközeivel és forgalomtechnikai létesítményekkel elősegíthető, hogy a gyalogossal való találkozás valószínűségét csökkentsék: járdák, gyalogutak, zónák kialakításával, továbbá alul- vagy felüljárók létesítésével.
Egyre sűrűbben alkalmazzák, hogy a különböző településrészeket egymással főutak kötik össze, a városrészben azonban „Korlátozott sebességű övezet”-et (30-as zóna) alakítanak ki. Ezen sebesség kikényszerítését mérnöki megoldással érik el: sebességcsökkentő küszöb, borda segítségével. Az útkereszteződést úgy alakítják ki, hogy annak területe kiemelt; pl. Rákosszentmihályon. Ezekben az övezetekben gyakorlatilag nincs gyalogos elütéses baleset.
Vannak olyan övezetek is, ahol az emberek az utcán „élnek”. Lehet, hogy még járda sincsen. A gyerek az utcán játszik. Ezek a „Lakó-pihenő övezet”-ek, ahol legfeljebb 20 km/h a haladási tempó, s eleve tilos az átmenő forgalom, nem közlekedhet benne bárki.
Ha azonban minden lakott területen lévő úton az ilyen 20-30 km/h-ra csökkentett sebességhatárt vezetnénk be, már túl sokat áldoznánk az eljutás rovására.
Lakott területen kívül kevesebb a védtelen partner, a sebességet ezért emelik a hatékonyság javítására. Azonban tagolják a sebességet, ahogy homogenizálódnak a környezet és a közlekedők jellemzői. Még a gyorsforgalmi utaknál is alakítanak ki sebességhatár-különbséget, hiszen az autóút műszakilag gyengébb jellemzőket mutat az autópályától. Nem feltétlenül van leállósáv, szintbeli útkereszteződés kiépíthető, nem mindig alkalmas párhuzamos közlekedésre, továbbá helyenként a fizikai elválasztás hiányzik a mentirányok között.
Meg is érkeztünk a másik fő abszolút sebességmeghatározási szemponthoz, a jármű és vele együtt a vezető jellemzőihez. A „Ki/ Mi közlekedik?” kérdéshez. Szükséges, hogy a jármű és vezetője gyorsan tudjon alkalmazkodni a változó körülményekhez.
A jármű alkalmazkodóképessége annak technikai adottságitól függ. Itt a sebességváltoztatási képesség a döntő, amit az össztömeg, a fékrendszer működési módja (hidraulikus- vagy lég- vagy kombinált fék; dob vagy (hűtött) tárcsafék; … egyéb jellemzők), valamint a gumiabroncsok határoznak meg. A gumik megfelelő tapadása biztosítja a felhalmozott mozgási energia sikeres felemésztését. (Persze, külső tényezőként ott van az útburkolat minősége, állapota is, mint közlekedésbiztonsági tényező.)
A vezető tekintetében lényegesek mind az általános képességek, mind a sofőr aktuális, pillanatnyi állapota. Ezekről korábban a járművezetés személyi feltételeinél már volt szó. De gondolhatunk most még a nagyobb sebességnél beszűkülő látótérre, a csőlátás kialakulására is. Ekkor (már) lényeges információk maradnak figyelmen kívül. A csökkent információfelvétel, a negatív irányba tolódó csatornakapacitás máris korlátozott döntési képességet hoz létre.
A megengedett sebesség tulajdonképpen kétféle módon értelmezhető. Egyrészt a pályára engedélyezett maximális sebességként. Ez összhangban van, illetve tükröződik az utak építéséhez kötődő szabályozásokban, műszaki előírásokban. Másrészt a járműre engedélyezett maximális sebességként. A jármű és vezetője egy egységként vesz részt a forgalomban, azonban mégis el kell különíteni a sebességek meghatározásánál, megadásánál a jármű műszaki adottságait és a járművezető személyi adottságait.
A pálya, a jármű és a vezető sebességi korlátai eltérőek lehetnek. Közülük mindig a legkisebb értékű az irányadó, mert ez adja a biztonságot. A nagyobb értékek a tartalékot adják. S mint tudjuk, általában a közlekedésben a leggyengébb láncszem az ember, az ő észlelési és cselekvési korlátaival.
A KRESZ-ben általánosságban a sebességek járművekre vannak megadva.
Az első járműcsoportba [26. § (1) a) pont] a személygépkocsi és a vele azonos jellemű, tulajdonságú, paraméterű járművek tartoznak: személygépkocsi, motorkerékpár, legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű kistehergépkocsi. A hatályos szabályozásban megadott járművek köre többször módosult, a járműkategóriák is változtak. Pl. 2,5 tonnáról 3,5 t-ra emelték a kistehergépkocsiknál a súlyhatárt a tempó tekintetében, hiszen a mai technológiai fejlettség, a gyorsulási képesség, továbbá a korábbiaknál hatékonyabb fékrendszerek a személygépkocsikhoz hasonló jelleművé alakítják ezen áruszállító járműveket. Az egyes útvonaltípusok esetén alkalmazandó sebességek felsorolásából (50, 90. 110, 130 km/h) hiányzik a 70 km/h. Keskenyebb lakott területen kívüli szakaszokon, ahol nincs útburkolati jellel elválasztva a menetirány két oldala, ott indokolt lenne ez a köztes tempó.
A B kategóriával az általános vezethetőség 3,5 t. Vannak viszont jóval nagyobb tömegű személygépkocsik is, pl. páncélozott Hummer, ami ugyan nem vezethető B kategóriás vezetői engedéllyel, de 130 km/h-val közlekedhet az autópályán.
A második járműcsoportba [26. § (1) a/1 pont] az autóbuszokat tette a jogalkotó. Már 2002. január 01-től hatályos, hogy a külön műszaki feltételeket [6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről] teljesítő autóbusz az autópályán legfeljebb 100 km/h-val haladhat. Az ilyen autóbusz hátulján matricával fel kell tüntetni az engedélyezett sebességet. Az új KRESZ-ben várható, hogy az ilyen „tempo 100-as” buszok majd az autóúton is alkalmazhatják a megnövelt sebességet.
A harmadik járműcsoportba tartoznak az egyéb gépjárművek és járműszerelvények [26. § (1) b) pont]. Egyrészt a különnemű utakon az egyes járműcsoportoknak eltérő a haladási sebessége, másrészt az azonos úttípusokon is eltérnek a sebességeik. Mindig a közlekedés biztonsága a legfőbb szempont. Lakott területen kívül, míg az egyik csoport tagjai 90 km/h-val, a másiké 70 km/h-val haladhatnak, akarva-akaratlanul a lassabban haladó feltartja a gyorsabbat. Ez előzési kényszert generál. Ha homogének a sebességek azonos útszakaszokon, az csökkenti az előzések szükségességét. Az új KRESZ tervezete szerint a(z) [(1) b) alá tartozó] nagyjárművek maximális sebességét fel kívánják emelni 90 km/h-ra. A sebességemelés veszélyes irány, a sebességgel 4. hatványon emelkedik a baleseti kockázat. Azonban drasztikusan csökkenthető az előzés, mint legveszélyesebb forgalmi művelet.
1. (1) d) „Kötelező legkisebb sebesség” (24. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton legalább a táblán megjelölt sebességgel kell haladni – kivéve, ha ez a sebesség az út-, a forgalmi, az időjárási vagy a látási viszonyok miatt a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné; a jelzőtábla hatályát csak a „Kötelező legkisebb sebesség vége” tábla (25. ábra) oldja fel;
2. (1) g/1. ,,Gyalogos övezet (zóna)'' (26/h. ábra); a jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok közlekedésére szolgálnak; jármű közlekedése a gyalogos övezetben tilos. Ha a tábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla van – a jelzett időszakon kívül – az ott lakók járművei, illetőleg az út kezelője által kiadott engedéllyel rendelkezők járművei, valamint a kerékpárosok – a gyalogosok veszélyeztetése nélkül – legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítő táblán jelzett időszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű – amennyiben ennek feltételei adottak – az övezetben közlekedhet és várakozhat.
3. (1) i/1. ,,Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna)'' (26/j. ábra); a jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére szolgálnak, egyéb jármű közlekedése az övezetben tilos. Kerékpárosoknak, az út számukra burkolati jellel elválasztott vagy eltérő színű burkolattal megjelölt részén kell közlekedni, legfeljebb 20 km/óra sebességgel. Az út egyéb részein a kerékpárosok – a gyalogosok veszélyeztetése nélkül – legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kerékpárosok számára kijelölt útfelületen a gyalogosok nem közlekedhetnek. Ha a jelzőtábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla van – a jelzett időszakon kívül – az ott lakók járművei és a közútkezelő engedélyével rendelkezők járművei az övezetben legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítő táblán jelzett időszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű – amennyiben ennek feltételei adottak – az övezetben közlekedhet és várakozhat.
4. (2) Ha az (1) bekezdés g) [Gyalogút] vagy i) [Gyalog- és kerékpárút] pontjában említett jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla időszakot jelöl meg, ezen az időszakon kívül – legfeljebb 20 km/óra sebességgel, a gyalogosok, illetőleg a gyalogosok és a kerékpárosok veszélyeztetése nélkül – célforgalomban járművek (más járművek) is közlekedhetnek a gyalogúton, illetőleg a gyalog- és kerékpárúton. Ha a gyalog- és kerékpárúton a gyalogosok forgalma a kerékpárosok továbbhaladását akadályozná, a kerékpárosok az úttesten is közlekedhetnek.
1. (1) d) „Sebességkorlátozás” (30. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos. A tábla alatt elhelyezett hóesésre (97/a. ábra) vagy esőzésre (97/b. ábra) utaló kiegészítő jelzőtábla azt jelzi, hogy a sebességkorlátozás csak a megjelölt időjárási körülmények vagy nedves útburkolat esetében érvényes. Kiegészítő tábla jelezheti, hogy a sebességkorlátozás meghatározott időszakra vagy bizonyos járműkategóriákra vonatkozik;
2. (1) z/1 ,,Korlátozott sebességű övezet'' (53/a. ábra) jelzőtábla azt jelzi, hogy a ,,Korlátozott sebességű övezet vége'' (53/b. ábra) jelzőtábláig az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos.
3. (8) Ha a „Sebességkorlátozás” jelzőtáblát a „Lakott terület kezdete” jelzőtáblával együtt helyezték el, a sebességkorlátozás hatálya a teljes lakott területre kiterjed.
4. (13) Az (1) bekezdés n)–p), t) és u) pontjában említett jelzőtáblánál mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője), a betegszállító gépjármű a tilalom ellenére behajthat, ha úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton van vagy csak ezen az úton közelíthető meg. A járművel ilyen esetben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
(1) h) „Kapaszkodósáv” (118. ábra); a tábla emelkedő úton a lassabban haladó járművek közlekedésére szolgáló kiegészítő sáv (kapaszkodósáv) kezdetét jelzi. A tábla jelezheti azt a sebességértéket is, amelynél kisebb sebességgel haladó jármű a kapaszkodósávot köteles igénybe venni (119. ábra);
(5) Négyszögletű fekete alapon fehér számértéket feltüntető jelzés azt a sebességet (km/órában) jelzi, amellyel forgalomirányító fényjelző készülékek előtt az egyenletes haladás érdekében közlekedni célszerű (160. ábra).
(2) A vasúti átjárón csak folyamatosan – megállás nélkül – legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni.
(2) A lakó-pihenő övezetben járművel legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
(10) Olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a műszaki megvizsgálás során az általánosnál alacsonyabban állapították meg [26. § (3) bek.], abban az esetben szabad közlekedni, ha a jármű hátsó oldalán a megengedett legnagyobb sebesség számértékét – kör alakú, 15 cm átmérőjű, 2 cm széles piros szegélyű, fehér alapon 6 cm magas fekete számjegyekkel – feltüntették.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző jármű vezetője, ha ez a munka végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza,
c) legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is közlekedhet;
[a) ha a jármű aa) az út vagy közmű építését, tisztítását, fenntartását (javítását), ab) a települési (kommunális) hulladék, ide értve a szelektíven gyűjtött hulladék összegyűjtését végzi, ac) állati eredetű melléktermék kritikus szervezet általi összegyűjtését és szállítását]
(2) Ha az útvonalengedély más sebességet nem határoz meg, túlsúlyos, illetőleg túlméretes járművel legfeljebb 30 km/óra, lánctalpas járművel legfeljebb 15 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
(2) Lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpár közlekedésre alkalmatlan, továbbá ahol a (7) bekezdés a) pontja szerint tilos, kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni.
Az új KRESZ tervezete szerint majd autópályán is alkalmazhatja a közútkezelő az eredetileg engedélyezett sebesség további emelését „Sebességkorlátozás” jelzőtáblával, megfelelő műszaki feltételeknek eleget tevő útszakaszokon. Ez akár 140-150 km/h-s haladást is lehetővé tenne majd. A számottevő sebességkülönbség az úrvezetők és a hivatásosok között nemhogy stagnálni fog vagy csökkenne, de akár még emelkedhet is. Az autópályán abból a kicsi kétdimenziós képből (külső visszapillantó tükörből) – pláne szűk látótérrel, csőlátással – kellene megsaccolni a hátulról érkező jármű sebességét. Erre az emberi agy nem képes megfelelő biztonsággal. Közlekedésbiztonsági szempontból tehát nem támogatjuk a további tempóemelést.
„(3) Olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a műszaki megvizsgálás során az (1) bekezdésben foglaltaknál alacsonyabban állapították meg és ezt a jármű forgalmi engedélyébe (igazolólapjába) bejegyezték, legfeljebb a megállapított sebességgel szabad közlekedni.”
Ebben az esetben a hatóság által beírt érték lehet a jármű maximális sebessége, amit matricaként kötelező feltüntetni a jármű hátulján. [48. § (10): lásd ezen írásban korábban]
Itt jegyzem meg, hogy amennyiben a vezető adottságai miatt szükséges sebességkorlátozás – egy adott értéknél nem hajthat gyorsabban –, azt a vezetői engedélybe jegyzik be európai uniós kóddal. A „64. Legfeljebb ... km/h sebességű vezetésre korlátozott” és a „67. Autópályán a vezetés nem engedélyezett” kódok vonatkoznak ide.
„(5) Nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza.”
Ez az indokolatlan lassú haladás. Más néven törekedni kell felvenni a forgalom ritmusát a megengedett értékeken belül. Ha külső körülmények nem kényszerítenek, akkor az útra engedélyezet sebességtől 10%-nál jobban lefelé ne térjünk el. Amennyiben a vezető ezt nem képes teljesíteni, feltartja a forgalmat, előzési kényszert hoz létre. Alkalmas ő a járművezetésre, ha veszélyhelyzeteket teremt rendszeresen? A járművezető-képzésben az oktató felelőssége megtanítani, majd megkövetelni, hogy a vezető figyeljen a partnereire, megközelítőleg azonos sebességgel mozogjon a többiekhez viszonyítva, törekedjen a jelölt hamar eljutni az úti céljához. A forgalom indokolatlan feltartása balesetveszélyes!
„(6) Ha a 16. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott jelzőtábla (84. ábra) alatt a 97. ábra szerinti kiegészítő jelzőtábla alkalmazásával távolságot jelöltek meg, akkor az így megjelölt útszakaszon – ha a közúti jelzésekből más nem következik – legfeljebb 30 km/óra sebességgel szabad közlekedni. A kiegészítő jelzőtábla jelezheti, hogy a sebességkorlátozás csak meghatározott időszakra érvényes.”
Ezt a bekezdést is akár oda tehettem volna a jelzőtáblákkal kapcsolatos felsorolásba.
Megjegyzendő azonban, hogy a korábban már hivatkozott bécsi jelzési egyezmény értelmében sebességkorlátozást sebességkorlátozó jelzőtáblával kell elrendelni, azaz veszélyt jelző táblának nem lehet sebességkorlátozó hatása. Az új KRESZ így valószínűleg ezt a rendelkezést mellőzni fogja.
1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet, KRESZ: https://njt.hu/jogszabaly/1975-1-20-24
