közlekedésszakmai előadás
 |
 |
Bevezetésként kezdtük a szabályozás elején. Hol hatályos a KRESZ? Magyarország közútjain és közforgalom elől el nem zárt magánútjain. A bevásárlóközpontok parkolói saját használatú utak, melyek megnyitottak a közforgalom számára, ezáltal ekvivalensek a közúttal. Az 1988. évi I. törvény szerint, ha ránézésre meg van nyitva a magánterület, ott a KRESZ hatályos, így ezáltal rendőri intézkedés is történhet, illetve szükség esetén történik. A közforgalom elől elzárt magánutakon (pl. magánparkoló) is a KRESZ szabályai alapján történhet felelősségre vonás, de csak akkor, ha legalább súlyos személyi sérülés következik be. Ez esetben ugyanis a BTK kiterjeszti a KRESZ hatályát, így a közlekedés szabályai is érvénybe lépnek ott.
Mint tudjuk, – definíció szerint – „az út a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút)”.
Egyrészt nem minden olyan terület, ahol tudunk közlekedni, abból a célból került kialakításra, pl. egy díszburkolatú főtér. Másrészt a szabályok szerint kell közlekedni. Egy közforgalom elől elzárt magánterületen a tulajdonos meghatározhatja ezeket a szabályokat, megadhat a közterületen alkalmazandó szabályoktól eltérőeket is. Lehet ilyen egy repülőtér vagy éppen egy céges telephely, belső udvar.
A védtelen közlekedési partnerek közül a gyalogosok a leginkább heterogén összetételű csoport. Általában az úttest mellett járdát, gyalogutat vagy egyéb közlekedésre szolgáló területet alakítanak ki számukra. Lehet azonban például egy szűk utcás, csendes kertvárosi részen, hogy a porták előtt nincs elegendő hely járda létesítésére, így kísérleti jelleggel kialakíthatnak gyalogossávot az úttest szélén, ami kb. egy méter széles és jellemzően embert ábrázoló piktogramot festenek fel rá. Ez a közúti jelzés (útburkolati jel) felülírja a szabályokat, így a gyalogosok használhatják.
A közúti járművek elhelyezése (megállás, várakozás) csak külön feltételek megtartása esetén lehetséges a járdán. Azonban különféle műtárgyak, hidak környékén szilárd burkolatot alkalmazhatnak, ami gátolja a növényzet elburjánzását, térhódítását. Az ilyen, látszólag járdának tűnő terület azonban nem az, itt a járművek várakozás céljából történő elhelyezése nem tilos.
A „Korlátozott forgalmú övezet”-ekben a forgalomcsillapításra egyre inkább alkalmazzák, hogy az útkereszteződés területén kiemelt átvezetett járda van. Az ilyen sebességcsökkentő küszöböket a mérnököknek úgy kell(ene) megtervezni útügyi előírások szerint, hogy azzal a sebességgel át tudjon rajta hajtani az autós, ami az adott területen lévő felső sebességhatár. Nálunk a gyakorlatban sok helyen előfordul, hogy csak a maximális sebesség felével, harmadával, vagy csak lépésben vehetők ezek az akadályok.
A közlekedésben résztvevőkre vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmazza a KRESZ 3. §-a. Soha ne veszélyeztess! Indokolatlanul ne akadályozz és/ vagy ne zavarj! Van egy mindenki számára kötelező általános balesetlehárítási kötelezettség. Például, ha egy jármű (tanulóautó) lefullad egy útkereszteződésben, a többi közlekedési partnernek mindent meg kell tennie egy baleset megelőzése, illetve elhárítása érdekében. Jogilag ez által akár a védett úton haladó másik sofőr válhat felelőssé a baleset létrejöttéért, ha nekimegy az alárendelt útról behaladó, s a kereszteződésben álló járműnek.
Hasonlóan, amikor előre nem látható, hogy forgalmi torlódás fog létrejönni, s valaki a zöld jelzés alatt behalad egy nagy kereszteződésbe, de nem tudja aztán elhagyni. A meginduló keresztforgalom nem kezdheti meg ilyenkor az oda történő behaladást. Ha ilyenkor valaki elindul, hangjelzést ad – nemtetszését kifejezve –, bizony ő a szabályszegő.
Minden életterünknek vannak szabályai, szabályozói. Azonban képtelenség az elméletileg lehetséges összes esetet szabályokba önteni. Így előfordulhat, hogy egy helyzetre nincs konkrét szabályozásunk. Ekkor az ún. jogelvekből indulunk ki. Minden körülmények közt a biztonságosabb megoldást kell választani az adott helyzetben. Konkrét példaként: nem mindenhol van „Kijelölt gyalogos-átkelőhely” tábla, akár lámpás irányításnál sem. Ha a vezető nem tudja eldönteni, hogy elhaladhat-e, akkor nem hajthat tovább, hiszen a nagyobb biztonságot nyújtó értelmezés szerint kell eljárnia, így meg kell állni, s elengedni a gyalogost.
Látható tehát, hogy a közlekedési szabályrendszer átfogó felülvizsgálata indokolt. Hiányos a magánutak forgalomszervezése, továbbá a számtalan helyi önkormányzat, mint közútkezelő egységes szemléletének kialakítása is javítaná a közlekedés biztonságát, egységességet teremtene.
Szó került még a különleges, névvel ellátott forgalmi sávokról is. A leállósáv nem csak autópályán található, hanem akár lakott területen is. Itt kerékpáros haladási hely is lehet. Az új KRESZ tervezete szerint a fogalom megszűnne, helyette az autópályán műszaki sáv, lakott területen szilárd burkolatú széles útpadka, vagy parkolósáv lenne.
Az autópályára a forgalomba becsatlakozást a gyorsítósávon keresztül tudjuk megtenni, annak végénél be kell kapcsolódni a külső forgalmi sáv áramlatába. A leállósávon továbbhaladni tilos. Vannak olyan esetek, amikor a gyorsítósávon hátulról gyorsabb, nagyobb teljesítményű jármű érkezik. Neki türelemmel ki kell várnia, míg az előtte haladó jármű besorol a külső sávra, mert a gyorsítósávot olyan sorrendben szabad elhagyni, amilyenben behaladtunk rá. (Visszautalok a jogelvekre.) Sűrű forgalom esetén a külső sávon haladók, ha enyhe gázelvételre kényszerülnek, az nem szabályszegő magatartás a becsatlakozótól. Az új KRESZ tervezetben is határozottan kihangsúlyozott cipzár-elv sokkal partneribbé, így folyamatosabbá teszi a haladást, biztonságosabbá a célba érést.
Beszéltünk a kerékpársáv és a nyitott kerékpársáv különbségéről is.
Sarkalatos téma ezeken túl, a forgalmi sávok használata másik útra történő kanyarodás esetén, különösen amikor egysávos úttestről párhuzamos közlekedésre alkalmas úttestre kanyarodunk. Alapvetően a menetirány szerinti jobb oldalra kell megérkezni. Jobbra kis ívben, menjünk a külső sávra, onnan sávváltással haladjunk át beljebbi forgalmi sáv(ok)ba. Balra nagy ívben fordulunk, elvileg bármelyik forgalmi sávra érkezhetünk a menetirány jobb oldalán, azonban elsőbbségadási kötelezettségünk van a szemből jobbra kanyarodó számára. Praktikusan, ha a balra kanyarodó a belső sávba érkezik, akkor a szemből jobbra kanyarodó fizikailag elfér, nincs konfliktus, így akár egyszerre is végrehajthatják a forgalmi műveleteket. Személygépkocsival praktikus a balra kanyarodáskor a belső (hozzánk legközelebb lévő) sávba érkezni; kifejezetten előnyös ez, ha újra balra kell kanyarodni egy következő kereszteződésnél. Azonban, ha nincs szemből jobbra kis íven forduló partner, érkezhetünk a kétsávos úttest külső sávjába is, rögtön teljesítve a jobbra tartási kötelezettséget, megspórolva egy sávváltást. Pláne, ha a következő közeli kereszteződésnél azonnal jobbra kell továbbkanyarodnunk. Nagykategóriás járművel, szerelvénnyel törekedjünk rögtön a külső sávra megérkezni.
A fogalommeghatározások közt előkerült az e-roller is. Az új KRESZ tervezet foglalkozik a definiálásával és a rá vonatkozó szabályok kialakításával. Ez alapján kis és nagyteljesítményű elektromos rollereket fognak elkülöníteni. E két kategória meghatározásánál szerepet játszik ezen eszközök teljesítménye, maximális sebessége és tömege. A kis teljesítményűeknek alapvetően a kerékpáros szabályok szerint, a nagy teljesítményűeknek pedig a segédmotoros kerékpáros szabályok szerint kell majd közlekedniük, néhány speciális szabály megtartásával. Itt megjegyzendő, hogy nem csak ezen eszközök közlekedési szabályait kell(ene) meghatározni, hanem minden mikromobilitási eszközét is.
Az elsőbbség továbbhaladási jog. Más-más megszorítások vonatkoznak az elsőbbségadásra kötelezett jármű-jármű, illetve jármű-gyalogos kapcsolatában. A gyalogost zavarni sem szabad az áthaladásában ott, ahol elsőbbsége van. A zavarás fogalmát a régi Útmutató definiálta.
Itt szeretnék kitérni az előzésre, mint a legveszélyesebb forgalmi műveletre, kapcsolódva a zavaráshoz. A KRESZ 34. § (1) bekezdése határozza meg azokat a feltételeket, amelyek betartásával szabad előzni.
„34. § (1) Előzni abban az esetben szabad, ha
a) az előzés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy – figyelemmel az előzni kívánó és a megelőzendő jármű sebessége közötti különbségre – az előzés a szembejövő forgalmat nem zavarja;
b) az előzni kívánó jármű előzését más jármű nem kezdte meg;
c) az előzni kívánó jármű előtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik jármű előzési szándékot nem jelzett;
d) az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani;
e) a vezető az előzés befejezése után a járművel a megelőzött jármű elé, annak zavarása nélkül vissza tud térni.”
Kiemelem most az a) és e) pontokat, melyek arról szólnak, hogy a szembejövőnek és a megelőzöttnek is zavartalan haladáshoz van joga, ami tulajdonképpen egy minősített elsőbbség. Zavarás már egy gázelvételre kényszerítés is, pl. egy 10%-os lassulás kikényszerítése. Szabálysértést követ el az az előző járművezető, aki gázelvételre kényszeríti a művelettel érintett partnereket.
A közlekedési társasjátékban akkor lesz mindenki nyertes, ha Partnerként tekintünk egymásra, s a szabályozás pedig biztosítja, hogy a jogok és kötelezettségek egyensúlyban legyenek. Ez a szakmai beszélgetés, rendezvény is jó hangulatban telt, s nyitottak maradtunk a folytatásra.
Dr. Major Róbert előadása alapján
