szakmai előadás

 A 2025. január végén tartott eseménnyel folytattuk a közlekedésszakmai rendezvénysorozatunkat, ismét Tatán. Ősz óta kialakult egy pár fős társaság, akik minden meghirdetett programon ott vannak, s mellette – a téma függvényében – más, valamint új Kollégák, sőt érdeklődő úrvezetők vesznek részt az előadásokon.

Ennek az alkalomnak a rendőri karos forgalomirányítás volt a témája. Előadónak Dr. Mészáros Gábor r.alezredes érkezett, aki a terület kiváló, első szakembere. Több mint két évtizede oktatja a rendőr hallgatókat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen többek közt a forgalomirányításra. Nem csak elméleti szakember, hanem a gyakorlati képzés felelőse is. Ő tanítja és gyakoroltatja valós forgalomban és kemény körülmények között a leendő rendőrtiszteket.

Részben a KRESZ és vezetéstechnika tantárgy keretein belül kerül sor az elméleti alapok lefektetésére a 2. tanév első félévében, majd folytatódik a karos forgalomirányítás elsajátítása a 6. félévben a Forgalomszervezés és irányítás tantárgy keretein belül, gyakorlattal is.

Mészáros Gábor egyetemi óráján is részt vettem ősszel, amiről részletes írás jelent meg a Tanulóvezető portálon. (A közlekedési szabályainkról és tanításukról KRESZ 6.§ Rendőri forgalomirányítás – 11: https://tanulovezeto.eu/node/1558)

A Tatán tartott rendezvényen a jelzések elméleti, KRESZ szerinti jelentésén túl inkább a mindennapi gyakorlatra került a hangsúly, főleg a kategóriás képzés szemszögéből. A tanulók, de még a mindennapi vezetők sem találkoznak mostanság napi szinten a rendőri forgalomirányítással.

 A közlekedés biztonságát törekednek korszerű forgalomszabályozási eszközökkel elérni, fenntartani. Időnként, helyenként (bizonyos esetekben) nem elegendő ez a megszokott eszköztár. Ilyenkor különleges intézkedésekkel a forgalomirányítás veszi át a szerepet, ami célirányos és intenzív rendőri beavatkozás. A rendőr, mint nagyon plasztikus személy átveszi a rugalmatlanabb, általában programozott rendszerek szerepét, ami kiemelkedő hatékonyságú egy rendellenes helyzetben.

A forgalom normál menetében különböző zavarok keletkezhetnek amiatt, hogy számottevően nagyobb forgalom jelenik meg egy csomópontban vagy útszakaszon annak kapacitásánál. Vannak előre látható kapacitásváltozásbeli problémák. Például rendezvényre/ rendezvényről haladó tömeg, idénymunkások közlekedése ünnepek táján. Ezeken túl általában átmenetileg csökkenhet egy adott közlekedési terület kapacitása, pl. útszűkület karbantartáskor, ami szintén előre tervezhető változás. De vannak váratlan változások, átmeneti kapacitáscsökkenés, mondjuk éppen egy baleset következtében, hiszen ez utóbbi esetben az érintett járművek elfoglalnak valamennyi helyet az eredetileg rendelkezésre állóból.

 A fővárosban azért nagyjából napi szinten van rendőri forgalomirányítás, továbbá találkozhatunk vele még főleg a megyeszékhelyeken a jelentősebb csomópontokban a közlekedésrendészeti szakmai verseny előtti gyakorlás alkalmával.

A rendőri jelzésekkel – és minden közúti jelzéssel – szemben támasztott általános követelmény, hogy egyértelmű, jól értelmezhető legyen. A rendőri karjelzéseket 1975-ben – a máig hatályos KRESZ-ben – meghatározták, elfogadták, 1976. január 1-től alkalmazzák, s a mai napig nem módosították.

Az információ – itt rendőri jelzés – átadásához szükség van a klasszikus kommunikációs folyamat elemeire: adó, csatorna, vevő egységekre. Az adó maga a rendőr, akár kereszteződésben, akár azon kívül. A jelzéseket szakszerűen kell mutatni, a kezdő és a végállapotok rögzítettek, a koreográfia lehet eltérő. Ez biztosítja a megfelelő kódolást: mit akar közvetíteni az irányító személy. Ha ez nem kielégítő, torzul, elvész az információ. A csatornát a megfelelő láthatóság, észlelhetőség, takarásmentesség biztosítja. A vevő maga az aktuális járművezető és/ vagy a csomópontban haladó gyalogos – hiszen őrá is vonatkoznak a rendőri jelzések –, aki dekódolja, értelmezi a látott, hallott (pl. síp) jelzést. Arra reagál, alkalmazkodik, teljesíti a vele szembe támasztott követelményt, előírást. A dekódolás, értelmezés félrecsúszhat rossz kódolás miatt, a csatorna hibája (takarás) miatt, vagy éppen a vevő ismeretbeli hiányosságai miatt: nem tudja, mit jelent a jelzés, mi a teendő.

A biztonság megköveteli, hogy a jelzéseket adó irányító személyek azonos módon tanulják, majd alkalmazzák a karjelzéseket. A jogszabály nem csupán a rendőrt nevezi meg, mint a forgalmat irányító személyt. Jogosult a katonai forgalomszabályozó, a katasztrófavédelmi hatóság közúti ellenőre, a vám- és pénzügyőr, a tűzoltó, a közlekedési hatóság közúti ellenőre, a közterület-felügyelő, a jelzőőr és a polgárőr is e feladatok ellátására, a jogszabályban meghatározott módokon és esetekben. Őket ki oktatja?

 A közlekedő személynek a rendőr vállsíkját kell figyelnie, a KRESZ ehhez köti a megállási kötelezettséget vagy a haladási lehetőséget. A gyakorlatban alkalmazzák a forgalomirányító botot, és síppal is adnak figyelmeztető, megállító jelzést. Ezekről van szó a KRESZ-ben?

 Szintén az élet, a gyakorlat adja meg a választ a nagyobb forgalmú csomópontokban történő forgalomirányítás támpontjaira. Előfordul, hogy egy hatalmas, sűrű forgalmú kereszteződésben csupán egy rendőr van irányítani, ahol eleve irányonként két vagy akár több sáv is lehet – főleg balra – kanyarodó. Ilyen például az Örs vezér tere. Ilyenkor az egy irányító személy időben külön engedi az egyes forgalmi irányokat. Ez az ún. szeparálás. Kettős forgalomirányítás alkalmazandó pl. a Blaha Lujza téren, vagy az Astoriánál. Kettejük közül az egyik fölérendeltje a másiknak. Ahhoz, hogy így összhangban tudjanak dolgozni, mindig szemből állnak egymással, hiszen látniuk kell egymást is. Lényeges továbbá, hogy jól ismerjék az adott csomópont forgalmi viszonyait, dinamikáját és lámpaváltását, s lehetőleg annak megfelelően, a szerint irányítsanak. S miért? Mert az ott rendszeresen közlekedők jól ismerik a lámpaváltást, s az alapján akarnak (megszokásból) haladni. Sokkal gördülékenyebben, kevesebb konfliktussal, figyelmetlenséggel, s nagyobb biztonsággal, elégedettséggel ér mindenki célba. Eleve a megszokottól eltérő helyzetekben nagyobb figyelmi szintet kell(ene) tanúsítania minden közlekedési résztvevőnek, csak sajnos nem ez tapasztalható a különleges forgalmi helyzetekben.

Időnként nézzünk meg egy-egy videót e témában, hogy „váratlan” helyzetben rögtön reagálni tudjunk! Most is érvényes, hogy a begyakorlottság magabiztossá tesz.

 Pataki Melinda

 Dr. Mészáros Gábor előadása alapján

1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet A közúti közlekedés szabályairól: https://njt.hu/jogszabaly/1975-1-20-24.36#SZ4

 Forgalomszervezés és –irányítás: szerkesztette: Major Róbert:

chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/12819/510_Forgalomszervezes_es_iranyitas_web.pdf;jsessionid=021EC82F72CDBF720114C06C7B7A5610?sequence=1