A 2025-26-os tanévben folytatjuk a közlekedésszakmai rendezvénysorozatunkat Komárom-Esztergom vármegyében. A 2. évad első előadója dr. Herpy Miklós közlekedési ügyvéd volt. Ő a negatív közlekedési eseményekhez kapcsolódó jogi eljárásrendet mutatta be tematikusan. Mi történik baleset után?
dr. Herpy Miklós;
Hallgatóság
Egy közlekedési baleset súlyossága határozza meg, hogy szabálysértést követett-e el az okozó, a vezető; avagy bűncselekményt. Szabálysértésnek minősül, ha nincs sérült, vagy csupán enyhe, 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett a részes fél. A 8 napon túl gyógyuló esetek a súlyos sérülés kategóriájába tartoznak, ekkor büntetőeljárást folytatnak le.
A szabálysértés a Szabálysértési törvény (2012. évi II. tv.) által meghatározott olyan tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan.
Általánosságban egy szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények a különféle büntetések (szabálysértési elzárás, pénzbírság, közérdekű munka), továbbá a többféle intézkedés (járművezetéstől eltiltás, elkobzás, kitiltás és figyelmeztetés). A közlekedési ügyekben jellemzően a pénzbírságot és/ vagy a járművezetéstől eltiltást alkalmazzák. Szabálysértés esetén kiszabható helyszíni bírság, vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat (feljelentés) alapján szabálysértési bírság.
„A szabálysértési eljárás feljelentés, vagy a szabálysértési hatóság vagy a bíróság hivatali hatáskörében szerzett tudomása, a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy általi észlelelés, illetve a közlekedési baleset helyszínén folytatott szemle alapján indul meg.” [Szabs.tv. 78.§(1)]
Az eljárást a Rendőrség, mint szabálysértési hatóság köteles lefolytatni. Az ügyben illetékes az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság (pl, rendőrség), illetve jogorvoslat elbírálására a helyi járásbíróság.
A szabálysértési eljárásban a résztvevő személyek az eljárás alá vont személy(ek), továbbá képviselője/ képviselőjük, valamint a sértett(ek) és képviselője/ képviselőjük. Az eljárás folyamán mindenkit megillet az ártatlanság vélélme, amíg a szabálysértési felelősségét jogerős határozat meg nem állapította. A felelősség bizonyítása a hatóságot terheli.
A szabálysértési hatóság meghallgatás nélküli eljárást folytathat le – egyéb feltételek mellett –, ha a tényállás tisztázott. Az ügy érdemében a hatóság határozatot, a bíróság végzést hoz, melyet közöl az érintettekkel. A rendőrségi szabálysértési eljárást az eseménytől számított nagyjából 4-6 hónap alatt fejezik be, ha tárgyalást kér az eljárás alá vont, akkor a bírósági eljárás kb 8-12 hónap alatt fejeződik be a balesettől számítva.
Ha a rendőrség meghallgatás nélkül hoz döntést, akkor az elmarasztalt érintett benyújthat meghallgatási kérelmet. Ennek 8 nap a határideje. A meghallgatást követően új határozatot ad ki a szabálysértési hatóság. Ilyenkor kifogás emelésére szintén 8 nap áll rendelkezésre, és kérhető bírósági tárgyalás. A jogorvoslat lehetősége mindig bele van írva a határozatba, kitől, mi kérhető, milyen határidőn belül és hova kell benyújtani.
Jellemző büntetések baleset okozása esetén a 60-80 Ft pénzbírság, és a hatóság elrendeli a járművezetéstől való eltiltást 4-6 hónapra. Meghallgatást követően sokszor visszacsökkentik 1 hónapra az eltiltás mértékét.
A KRESZ előírja, hogy ha közlekedési baleset esetén valaki megsérült, vagy elhunyt, úgy a rendőrhatóság értesítése kötelező. [1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 58.§ (2)] Az általános segélyhívó számon tett bejelentéskor a diszpécser küldi a helyszínre a megfelelő mentőegységeket. A mentőket, a baleseti helyszínelőt, a tűzoltókat, és egyéb mentésben dolgozó szerveket (pl. veszélyes árut szállító járműhöz). A segítségnyújtási kötelezettség mindenkit terhel – akár egy ott tartózkodó járókelőt is; a segítségnyújtás elmulasztása alapesetben 2 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
A sérült(ek) kórházba szállításakor a közlekedésrendészet előzetes véleményt kér a sérülés súlyossága kapcsán: 8 napon belül vagy azon túl gyógyuló-e.
Ki fogja az eljárást lefolytatni? Szabálysértés esetén a helyszín szerinti helyi rendőrhatóság jár el, bűnügy esetén a helyi közlekedésrendészet végzi a nyomozást – előfordul, hogy másik kapitányságra átszignálják az ügyet.
A baleset során keletkezett nyomok megőrzéséről lehetőségekhez képest gondoskodni kell. A segítségnyújtást követően, a helyszínelés megkezdéséig a saját fotók készítése sarkalatos. Az eljárás során jobb bizonyítékok – mint vizuális anyag –, a szóbeli elmondáshoz képest. Keressünk tanú(ka)t, kérjük el az adatai(ka)t, elérhetősége(ke)t: név, telefonszám, esetleg (munkahelyi) cím. A részes felek mindig töltsék ki az európai baleseti bejelentőt (kék-sárga nyomtatvány).
A helyszín fotózásakor a képekkel/ képeken rögzítsük a részes jármű(vek) és esetleg személyek helyét, helyzetét, a rongálódásokat, a környezetet (jelzőtáblákat, útburkolati jeleket), rendszámo(ka)t.
Egy baleset súlyosságát jelentősen meghatározza egy jármű tömege, illetve a sebessége, hiszen a felhalmozott mozgási energiát emésztik fel a találkozó rendszerek ütközéskor. Mindig pontosan tudjuk-e, hogy mekkora sebességgel közlekedünk? Az kell(ene) legyen a normális, hogy betartjuk a sebességhatárokat. Néha bármelyikünk figyelmetlenül valamelyest túllépi a sebességet (akár abszolút, akár relatív gyorshajtást követve el), de nagyságrendileg a megengedett tempóval kell(ene) közlekednünk.
Súlyos személyi sérüléssel (pl csonttörés) járó közúti baleset esetén a helyszíni szemlét követően a közlekedésrendészeti osztályon elrendelik a nyomozást, ami minimum 6 hónap, de évekig is eltarthat. A nyomozási taktikát a balesetvizsgáló szabadon dönti el. Jellemzően a feltételezett gyanúsítottat hallgatják meg utoljára az eljárási folyamatban. Ha a nyomozás során kiderül, hogy a sértettnek maradandó sérülése van, akkor a gyanúsítottat visszahívják az eljárásba és a gyanúsítását módosítják, jogosítványát elveszik. Ilyenkor jellemzően 1-1,5 oldalas vallomást vesznek fel.
Vádemeléskor az ügyész elkészíti a keresetlevelet, ami további 2-4 hónap. A helyi járásbíróság jellemzően 6 hó-1 év közötti időintervallum alatt fejezi be az ügyet. Ha a bíróság tárgyalás nélkül büntetővégzéssel kezdi az eljárását, ebben az esetben is van mód tárgyalás tartását kérni 8 napon belül. Egy bűnügy jogi lefolyása legkedvezőbb esetben is minimum 1 év.
Amennyiben baleset elszenvedői vagyunk, sértettként többféle jog megillet. Kikérhetők az eljárás iratai, amiket iratmásolatként kötelező kiadni. Szakszerű segítséggel (ügyvéd) különféle jogcímeken kártérítést, sérelemdíjat, stb. … kaphatunk. Ha rokonunk halálozott el, arra is sérelemdíj jár a rokonoknak.
Súlyos baleset esetén a büntetőeljárásoknál is bevezették az Unióban a közvetítői eljárást, mint alternatív lezárását a bűnügynek. Ezen eljárás célja, hogy a sértett irányába a bocsánatkérést és jóvátételt segítő megállapodás jöjjön létre, valamint az okozó jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. E lehetőség – más feltételek fennállásával együtt – kérés alapján és az ügyész engedélyével jöhet létre. Ekkor a sértettnek előnye van belőle, mert hamarabb lezárul a bűnügy, s még extrapénzhez is juthat. A biztosító által fizetett kártérítésen és sérelemdíjon felül pl. gyalogosgázolásnál 300 ezer Ft – 1 millió forint közötti összeg közvetítői eljárásban.
Az egyes szabálysértéseket a Szabálysértési törvény (2012. évi II. tv.) az alábbiak szerint csoportosítja: (nem teljes felsorolás – szerk.)
I. Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések:
Engedély nélküli vezetés [176. §], és annak átengedése is ide tartozik.
„176. § (1) Aki vasúti járművet, légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetve a közúti forgalomban gépi meghajtású járművet úgy vezet, hogy annak vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, szabálysértést követ el.
(2) Aki vasúti jármű, légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, úszó munkagép, illetve a közúti forgalomban gépi meghajtású jármű vezetését olyan személy részére átengedi, aki annak vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, szabálysértést követ el.”
Ittas vezetés [217. §] – ha nem bűncselekmény (A sofőr szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál kisebb érték van, amikor tetten érik.)
Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése [218. §]
A közúti közlekedés rendjének megzavarása [219. §]
Érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés [221. §]
Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése [222. §]
Megkülönböztető jelzést adó készülékkel kapcsolatos szabálysértés [223. §]
III. Közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések:
Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése [224. §]
Közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése [225. §]
I. Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények:
Segítségnyújtás elmulasztása [166. §]
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [232. §]
Közúti veszélyeztetés [234. §]
Közúti baleset okozása [235. §]
Járművezetés ittas állapotban [236. §]
Járművezetés bódult állapotban [237. §]
Járművezetés tiltott átengedése [238. §]
Cserbenhagyás [239. §]
Járművezetés az eltiltás hatálya alatt [239/B. §]
Az Értelmező rendelkezések kiterjesztik a BTK hatályát, illetve maghatározzák az ittasság mértékét. [240. §]
„240. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált.
(3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.”
A büntető eljárásban az ügyész kiemelten kezeli, hogy milyen az okozó előélete. Enyhébb elbírálás alá esnek a kötöttpályás vezetők, a távolsági buszvezetők és a vonatvezetők. Nem „kivételezettek” a taxisok, a motorosokhoz előítéletesen szoktak állni. A jelenlegi joggyakorlat szerint pedig jellemzően a megkülönböztető jelzésű járművet vezetők a hibásak egy baleset létrejöttéért.
Miért vehetik el a jogosítványt?
A járművezetéstől eltiltás szabályait egyrészt a Szabálysértési törvény 16-17. §-ában, a szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések között találjuk meg.
„16. § (1) Az eljárás alá vont személy eltiltható, illetve az e törvényben meghatározott esetben az eljárás alá vont személyt el kell tiltani a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el.
(1a) Közveszély színhelyén, a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel
a) az úton való haladásra,
b) az előzésre és kikerülésre, valamint
c) a lezárt útszakaszra történő behajtásra
vonatkozó szabályok megszegésével elkövetett szabálysértés miatt járművezetéstől eltiltást alkalmazni kell.
(2) A vezetői engedély visszaadása külön jogszabályban meghatározott feltétel teljesítésétől tehető függővé.
(3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott járműkategóriára, illetve járműfajtára is vonatkozhat.
(4) A járművezetéstől eltiltás – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év.”
„55. § (1) A járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki
a) az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy
b) bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.
(2) A járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el.
…
3) A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama tíz év.
…
A közúti veszélyeztetés, az ittas vezetés, ha a baleset maradandó fogyatékosságot vagy halált okozott esetekben a vezetői engedélyt az intézkedő rendőr elveszi, elveteti a helyszínen. Amennyiben pedig határozatot küld a hatóság a jogosítvány leadási kötelezettségről, akkor a lakóhely szerinti okmányirodában kell leadni az engedélyt 3 napon belül.
Jellemző esetek: Nagyon magas az ittas vezetéshez kapcsolódó ügyek száma. A kanyarodás szabályainak megsértése is jelentős: tipikus baleseti szituáció, amikor balra kanyarodáskor valaki előzi a kocsisort. Az elsőbbségi jog megsértése kereszteződésen való áthaladáskor is kifejezett baleseti veszélyforrás, sokszor megtévesztően nagy sebességgel érkező jármű esetén. A kijelölt gyalogos átkelőhelyen – főleg párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten – rendszeres a gyalogosgázolás. Találkozhatunk a közúti veszélyeztetéssel is: büntető fékezés, vagy a kormány rárántása a másik közlekedőpartnerre mind ebbe a tényállásba tartoznak. Ez utóbbiak bizonyítása nehéz feladat. A kamerafelvételek (pl. térfigyelők) segítenek ebben.
A felelősségre vonás során szét kell választani a polgárjogi, kártérítési felelősséget a büntetőjogi felelősségtől. Eddig ez utóbbiról esett szó. A kártérítést a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás terhére a biztosító fizeti. Azonban a biztosítót nem köti a szabálysértési határozat. Az okozótól visszakérheti a kifizetett kártérítést, p. ittas vezetés vagy a segítségnyújtás elmulasztása esetén 5 millió forint értékig, az engedély nélküli vezetésnél pedig 1,5 millió Ft összeghatárig. Amennyiben ilyen események részeseivé váltunk, sokat segít a szakszerű védekezés, illetve sértettként az ügy gördülékeny megoldásában egy szakember.
E téma előadásának meghallgatásával is szerteágazóbbak lettek az ismereteink, mélyült a tudásunk, komplexebben látjuk a közlekedés rendszerét.
Az előadás üzenete célba ért. Köszönjük dr. Herpy Miklósnak a jó hangulatú, tartalmas programot!
