Bortei-Doku Shaun előadó és a résztvevők
 |
 |
A közlekedésszakmai rendezvénysorozat 2. évadának utolsó előadása június elején került megrendezésre. Meghívott előadónak Bortei-Doku Shaun üzemeltetés-fenntartási mérnök látogatott el hozzánk a Magyar Közút Nonprofit Zrt. képviseletében. A közútkezelés színfalai mögött címmel mutatta be a cég munkáját, tevékenységeit, közte az ideiglenes forgalmi rendek témáját is. Lényeges, hogy oktatóként hogyan segítjük a közutasokat, miket tudnánk átadni a tanulóinknak a nagyobb biztonság elérésére. Hogyan épül fel egy terelés? Mit tehet a sofőr, hogy a közútkezelővel jobb partneri viszony alakulhasson ki? Mit lát a közlekedőkből a közútkezelő? Mit képtelenek észrevenni a sofőrök? Szerteágazó területeken kaptunk válaszokat a kérdéseinkre.
Pár tájékoztató adattal kezdődött a közútkezelés bemutatása. Magyarország teljes úthálózata mintegy 213.500 km hosszúságú. Ez összetevődik a következőkből: nagyjából 1.900 km gyorsforgalmi út, 7.073 km főút, 23.120 km mellékút, csaknem 178.000 km önkormányzati út és majdnem 3.500 km kerékpárút. Az úthálózat kialakításáért, kezeléséért, fejlesztéséért a különféle közútkezelők felelősek. Közútkezelőként az MKIF (Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő) Zrt., az AKA (Alföld Koncessziós Autópálya) Zrt., a Duna Autópálya Koncessziós Zrt., a Tolna Autópálya Koncessziós Zrt,, a Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt., a Magyar közút Zrt. és a települési önkormányzatok látják el ezeket a feladatokat. A Magyar Közút üzemeltetésében van 312 km gyorsforgalmi út, 7061 km főút, 22942 km mellékút és 1162 km kerékpárút. Összesen 31477 km úthálózat.
A Magyar Közút kezelésében lévő gyorsforgalmi utaknak csak kisebb szakaszai az M1, M51, M60 és 61-es utakból, valamint eleve rövidebb gyorsforgalmi utak: M0, M19, M2, M31, M43, M76, M80 és M9 tartoznak hozzájuk.
S hogyan is épül fel a cég műszaki vezetése? A 4. képen tudjuk megtekinteni.
A cég 80 Mérnökséggel rendelkezik, melyekből 70 nem gyorsforgalmi mérnökség, 3 gyorsforgalmi mérnökség és 7 kombinált mérnökség.
A következőkben a forgalmi rend jogszabályi háttere került bemutatásra.
A pirossal kiemelt szabályozásokról pár gondolat a jogszabályi hierarchia sorrendjében.
Továbbá a közútkezelő nyilván kell tartsa az utak műszaki adatait, a forgalmi adatokat, a baleseti adatokat és a forgalomtechnikai jelzéseket. [1988. évi I. tv. 34.§ (3)]
Vannak forgalomszámláló berendezések, amiknek az adatait szintén kezelni és feldolgozni kell. Még másik nyilvántartó rendszer a WebBal: a baleseti adatok nyilvántartására. A JTÁR pedig a Jelzőtábla Nyilvántartási Rendszer digitális adatbázisa, amely a jelzőtáblák pontos helyét és adatait tartalmazza. Az adatbázis dinamikusan változik újabb táblák kihelyezésekor vagy éppen leszerelésükkor. Ezen rendszerhez csak jogosultsággal rendelkező szakemberek férhetnek hozzá.
A gazdasági és közlekedési főügyeleti rendszer létrehozásáról, működéséről, valamint egyes bejelentési kötelezettségekről szóló 59/2005. (VII.18.) GKM rendelet 1.§ (4) bekezdése írja elő, hogy „a főügyeleti rendszer keretében a) a GKM Főügyelet feladatait, továbbá a Közlekedési Főügyelet feladatait az Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társaság (e célra kijelölt szervezeti egysége: ÚTINFORM) … látja el.”
Lássuk ezek után a forgalmi rendet a gyakorlatban! Egy példaként nézzük végig a táblák kihelyezésének folyamatát! Több okból kifolyólag is kialakulhat táblázási igény: miniszteri vagy hatósági előírásból fakadóan, vagy új tervezéshez köthetően, sőt az útszakasz felülvizsgálatához, audithoz kötődően is. Van, amikor egyedi tábla megrendelésére kell sort keríteni. Ennek során meghatározzák a létesítendő tábla méretét, anyagát (acéltábla, de vannak préselt fatáblák is), a rajta szereplő jelzésképet, sőt azt is, hogy milyen fóliatípus borítsa. A megfelelő láthatóság biztosítására fényvisszaverőeknek kell lenniük a kihelyezett jelzéseknek. Alapvetően három fényvisszavetési típusú fóliát alkalmaznak. Az úttest mellett a 2. típusút, az úttest felett pedig a még fényvisszavetőbb, 3. típusút. A járművek fényszórója a forgalmi sávok fölé kevésbé szór, így a kisebb fénymennyiséggel megvilágítva is jól észlelhetőnek, olvashatónak kell lennie a táblának. Azonban az úttest szélére helyezve a legerősebben fényvisszavető fóliával ellátott táblát, nagyon elvakítaná a vezetőket, veszélyt teremtve. Az időjárási, látási viszonyok is befolyásolják a táblák észlelhetőségét. Amikor páralecsapódás van, akkor csak foltokban veri vissza a fényt a tábla, amely ezáltal vagy nehezen olvashatóvá, vagy egyes esetekben teljesen olvashatatlanná válik.
A tábla kihelyezésének elrendelése lesz a következő lépés a folyamat során. Ebben a fázisban meghatározzák a tábla pontos pozícióját, rögzítésének módját és megtörténik a vezetői jóváhagyás. Most következik a gyakorlati munka: a tartó és a rögzítőelem(ek) beszerzése. Majd a valódi terepmunka: az alap létesítése, portál építése (amennyiben szükséges, pl. úttest fölötti táblák esetében). Végül a tábla kihelyezése történik meg.
Van, mikor egy kihelyezett táblát ideiglenesen érvényteleníteni kell, pl. korlátozás, terelés következtében. A legszakszerűbb módja ennek a lezsákolás, amikor fekete fóliával, zsákkal teljesen letakarják a táblát, elrejtve a jelzésképet. Ilyenkor nem fogja visszavetni a fényt, nem lesz zavaró hatású, nem ad téves jelzést. A mindennapokban pedig inkább a ragasztott piros szalag használatával érvénytelenítik a táblákat. Előfordul, hogy ideiglenes forgalmi rendet mutató táblával takarják le az eredeti közúti jelzést. A munkálatok befejeztével – amikor a szalagos táblákat ismét visszaállítanák az eredeti forgalmi rend jelzésére – több esetben szembesülünk azzal, hogy a nap ráégette az érvénytelenítő szalagot a táblára, mely ezáltal visszaszedi a tábla eredeti fóliáját is, nehezítve a tábla észlelését, értelmezését (lásd COVID idején az autópálya pihenők táblájára kirakott „NOT FOR TRANSIT” jelzések helyét.
A tábla kihelyezési folyamatban láttuk, hogy keletkezhet táblázási igény felülvizsgálatból fakadóan is. A forgalmi rend és a jelzések megfelelőségét az útellenőri szolgálat végzi. Az útellenőr tulajdonképpen az út gondnoka, aki hatósági személyként is eljár bizonyos esetekben. Meghatározott időintervallumonként beautózzák a kezelésük alatt álló útszakaszokat, így autóik magas futásteljesítményűek. Jogszabályi rendelkezésből fakadóan a gyorsforgalmi utakon szolgálatot teljesítő járműveik kék fényhíddal szereltek, de megkülönböztető jelzést csak akkor használhatnak, ha balesethez vonulnak, és dedikáltan csak gyorsforgalmi úton haladva.
Következő téma a terelések forgalomtechnikája volt. A közúton folyó munkálatok legfőbb csoportosítási szempontja, hogy a munkavégzés térben, időben változik-e. Az állandó/ fix munkaterület olyan, melynek minimum 1 munkanapig nem változik a közúton a helye az adott munkát előjelző- és jelzőtábláival, valamint az elkorlátozó elemeivel együtt. Ezzel szemben a mozgó munkahely esetén folyamatosan vagy szakaszosan többször is változik a helye egy munkanapon belül is.
„Gyorsforgalmi utakon és lakott területen kívüli emelt sebességű utak mozgó munkahelyein az elkorlátozás kezdetét (fedező) járműre szerelt, ütközési energiát elnyelő berendezéssel javasolt (illetve a Magyar Közútnál kötelező) biztosítani.” (ÚME: TMA= Truck Mounted Attenuator)
A tereléseknél a jövőben egyre több helyen alkalmazzák a mobil (autón elhelyezett) változtatható jelzésképű jelzőtáblákat (VJT) is.
Az útügyi műszaki előírás tételesen tartalmazza a különböző típusú utak tereléseinek részletes leírásait, pl. autópályákon, autóutakon, különszintű csomópontok térségében végzett munkáknál, emelt sebességű négysávos főutakon, a lakott területen kívüli kétsávos utakon és a lakott területen lévő utakon folyó munkáknál is. A különböző típusú tereléseket ábrák segítségével is bemutatják.
A terelések fokozott figyelmet igényelnek a járművezetőktől, hiszen az ideiglenes forgalmi rend eltérő a megszokottól. Mindig azok a legveszélyesebb pontjai egy korlátozásnak, ahol változtatnia kell a vezetőnek a haladási sebességén, pláne az irányán. Ennek megfelelően nagyon jól segíti a biztonságot a precíz előrejelzés, kitáblázás; a jó geometriájú sávelhúzás a terelésbe be- és kilépéskor. Van, amikor az autópályán az egyik pályatestről a másikra terelik át a forgalmat. Akkor, amikor az üzemi átjárón hajt át az autós az egyik haladási irány számára kialakított területről a másikra, az ún. áthúzási ponton a legveszélyesebb a sávelhúzás. A nem kellően csökkentett sebesség esetén az átvezetésnél megbillentheti, megdobhatja a járművet a burkolat, ami a jármű irányíthatóságát csökkentheti, vagy akár a jármű stabilitásvesztését is okozhatja, és ezáltal nagy sebességű frontális karambolhoz vezethet.
A közútkezelő is törekszik a humán erőforrás alkalmazásának csökkentésére a biztonság növelése érdekében. A terelések kikúpozását nem csak emberekkel lehet végezni, hanem már alkalmazzák a kúpozógépet, amivel egy ember (járművezető) több száz métert ki tud kúpozni.
A figyelmetlen sofőrök rengeteg anyagi kárt is okoznak a közúton. Hasznos, ötletes közutas találmány a rugós iránytábla, ami a talpba helyezve keljfeljancsi módjára rugósan lefekszik, majd eredeti függőleges pozíciójába visszaáll. Ezt a kúpozást kiépítő kollégák védelmében alkalmazzák: a kúpsort a TMA-s kocsi védelmében végzik, majd ki-kúpozás után áthajt felette az energiaelnyelővel szerelt tehergépkocsi, így a bójasor az autó mögé kerül.
Mit is tanítsunk akkor a járművezetőknek és jelölteknek? Vedd észre a közutast! Ezt nagyban segíti a narancssárga, környezettől kifejezetten elütő felszerelésük: járműveik, eszközeik, ruházatuk. Az autóik tetején találkozhatunk forgótükrös vagy éppen stroboszkópos villogójukkal.
S milyen helyzetekben végeznek ők munkát? Lehetnek útellenőrzésen, gondozhatják a növényzetet, mehetnek a kaszálógépeik, de ők végzik az aszfaltozási munkálatokat is, továbbá a síkosságmentesítést (hókotró, sószóró) is. A munkások rengeteg nehéz körülménynek vannak kitéve: időjárási viszonyok, korlátozott látási viszonyok, nem (jól) belátható útszakaszok, forgalmas csomópontok, a friss aszfalt 150 °C-os hőmérséklete, a váltakozó irányú forgalom – akár lámpás irányítással, akár jelzőőrrel –, és bizony a rengeteg sietős, türelmetlen, és néha fizikailag is tettleges járművezető.
Az ő munkájuk teszi lehetővé, vagy éppen élhetőbbé a közlekedésünket, haladásunkat, céljaink elérését. Segítik az életünket. Legyünk velük figyelmesek, türelmesek, tartsuk be a biztonságukért az oda előírt szabályokat! Őket is – mint mindenkit –, hazavárnak!
Ősszel folytatjuk a 3. évad előadásaival az egymás munkájába való bepillantást.
