Gyakorlati oktatás Módszertan - TOTÓ - Javítókulcs

  

1) A fokozatosság elve alapján a kanyarodásokat milyen sorrendben célszerű tanítani?

1 Ívmeneti haladás, befordulások, megfordulások.

2 Ívmeneti haladás, megfordulások, befordulások.

x Befordulások, ívmeneti haladás, megfordulások.

 Helyes az 1-es válasz.

A tanítás során figyelembe kell venni számos didaktikai alapelvet, melyek közül egyik jelentős a fokozatosság elve. Az új ismereteket megfelelő adagokban, ütemezetten kell tanítani. Alkalmazkodni kell a tanulók fejlettségéhez és mellette figyelembe kell venni a tananyagrészek egymásra épülését, belső logikáját is. A könnyebb, majd a nehezebb, összetettebb részek tanítása biztosítja a tanulóknál a megfelelő megértést. Az ívmeneti haladás kevesebb elemből tevődik össze, kisebb kormányszöggel hajtható végre. A befordulásoknál a kivitelezési folyamat több elemből áll, átfogásos kormányzásra is szükség van. A megfordulásoknál pedig a komplexebb körültekintés, a tekintet irányának dinamikus változtatása jelent magasabb tudásszintet. Az Y-fordulás például fejlett szem-kéz koordináció függetlenítést is kíván.

 2) Milyen sorrendben csökkenthető, illetve szüntethető meg a pedálok használatánál az szakoktatói beavatkozás a fejlődés alapján?

1 Kuplung, gáz, fék.

2 Fék, gáz, kuplung.

x Kuplung, fék, gáz.

 Helyes az x válasz.

A pedálok használatánál is a fokozatosság elvét figyelembe véve csökkentjük az oktatói pedálhasználatot. A jármű lassú mozgatását a mechanikus váltós járműveknél a tengelykapcsoló pedállal tudjuk létrehozni. Amikor megtanultuk a kis tempóval való haladást (általános kuplunghasználat) – nem csak a finommenetet, hanem a 30-50 km/h-s közlekedést is –, akkor gyakorlunk lakott területen kívül: tanuljuk a nagyobb sebességű iránytartást, bekanyarodáshoz visszalassítást. Ekkor kell megmutatni a nagyobb mozgási energia felemésztését határozottabb fékerővel. Később, az időzítés (mit mikor tegyünk) tanulásánál (sebesség és távolságbecslés – elsőbbségi viszony létrejötte vagy hiánya) vagy estleges veszélyhelyzet kialakulása során mutatjuk meg a nagyon intenzív gyorsítást. Teljesen nem választhatók el egymástól a pedálhasználat megszüntetése, hiszen lakott területen kívülre érkezve dinamikus gyorsulással kell törekedni az utazósebesség minél hamarabbi megközelítésére, elérésére.

 3) Melyik pedagógiai törvényre illik a meghatározás? A teljes személyiség fejlődésénél egy terület elmaradott volta gátolja a másik terület fejlődését; illetve fordítva: magasabb fejlettségi szintű terület maga után húzza a másikat.

1 Totalitás törvénye.

2 Egymásra épülés törvénye.

x Koegzisztencia törvénye.

 Helyes a 2-es válasz.

Az egymásra épülés pedagógiai törvénye azt mondja, hogy a tanítási-tanulási folyamat, továbbá a tananyag felépítése egy szigorúan átgondolt, logikus és hierarchikus láncolatot alkosson. Ez biztosítja, hogy a tanuló az új ismereteket és készségeket mindig a már meglévő, stabil előzetes tudására támaszkodva tudja elsajátítani.

A totalitás törvénye azt mondja, hogy a tanítási folyamatban résztvevő egyik személy (tanár, oktató) teljes személyisége hat a tanuló teljes személyiségére. Ez fordítva is igaz, hiszen a tanuló teljes személyisége is hat a tanár/ oktató teljes személyiségére. Kölcsönösen hatnak egymásra.

A koegzisztencia törvénye az együtt létezést takarja: a tanuló személyisége egy adott időpontban eltérő fejlettségi, illetve érettségi szinteken áll a készségek, a gondolkodási, továbbá az érzelmi területein. Együtt léteznek magasan fejlett és éretlenebb működési módjai a tanulónak. Nem azonos ütemben fejlődnek az egyes képességek, pl. mozgás összerendezettség, logikai gondolkodás és érzelemszabályozás. Ezt aszinkron fejlődésnek is nevezik.

 4) Milyen előnyökkel járhat a „testre szabott” módszer?

1 Könnyen alkalmazható, kevesebb a pedagógiai ráfordítás.

2 Motiváló hatású, költséghatékony.

x Magas óraszámot indukál, magas a pedagógiai hozzáadott érték.

 Helyes a 2-es válasz.

A „testre szabott” módszer az adott személyre alakított tanulás. Motivál, elősegíti a tanuló hatékony részvételét a tanulási folyamatban. A legjobb fejlődést adja, maximális hatékonyságú. Ekkor a legmagasabb a pedagógiai hozzáadott érték. Költséghatékony is egyben, mert csökkenti az óraszámot. Az oktató megbeszéli a folyamattervet a tanulóval. Az oktató irányítja a tanulási folyamatot, meghatározza, hogy honnan hová, milyen ütemben jut el a tanuló. Ehhez felosztja a tananyagot. Könnyűnek feltüntetve a feladatokat lehet motiválni a tanulót. Mindig csak egy kicsit kérünk nehezebbet, apránként változtatva a paramétereken. Ekkor kell erőt kifejteni, küzdeni, de lesz sikerélmény is. Segítő kérdésekkel gondolkodásra sarkalljuk a tanulót. Ha nem tudja megoldani, akkor meg kell magyarázni, meg kell mutatni, mit kell változtatni a sikerhez.

 5) Melyik az a típusú értékelés, amelyiknél a cél a helyzetfelmérés, az előzetes tudás meghatározása?

1 Diagnosztikus.

2 Formatív.

x Szummatív.

 Helyes az 1-es válasz.

A diagnosztikus értékelést a tanulás kezdetén használjuk helyzetfelmérésre, előzetes tudás meghatározására. Ennek tükrében tudunk tanítási módszert választani a hatékonyság javítására. Lényegében diagnosztizáljuk a kiinduló állapotot, amire tudunk építkezni a tanítás során.

A formatív értékelést tanulás közben alkalmazzuk: segíti a tanuló és a tanító munkáját is. Információt ad az oktatónak és a tanulónak egyaránt a résztudásról és az eredményességről egyaránt. A folyamatosan adott visszajelzés motiváló hatású, főleg, ha teljesen személyre szabott.

A szummatív értékelés pedig egy lezáró, minősítő értékelés, amit a tanulás végén alkalmazunk. Célja egy globális kép meghatározása a megszerzett tudásról. A forgalmi vizsga egy olyan külső értékelés, amit egy független (külső) személy, a vizsgabiztos hajt végre; és a teljesítményt standardhez (Tantervi és vizsgakövetelmény) viszonyítja, azaz ún. kritériumorientált értékelés. Kimeneti szabályozású. Önállóan tanulhatja-e tovább a vizsgázó a közlekedés helyzeteit.

 6) Milyen sorrendben célszerű alkalmazni a körülmények nehezítését a vizsgára készüléskor?

1 Megfigyelő tanuló, önálló útvonalterv, próbavizsga.

2 Próbavizsga, önálló útvonalterv, megfigyelő tanuló.

x Önálló útvonalterv, megfigyelő tanuló, próbavizsga.

 Helyes az 1-es válasz.

A vezetési, továbbá önállóvá válási körülmények nehezítését a fokozatosság elve alapján célszerű, illetve szakszerű változtatni. A tanuló egy idő után megszokja az oktató-tanuló páros kapcsolatot a gyakorlati képzés során. Egy vizsgabiztos, mint harmadik személy egyértelműen zavaró tényezőként fog megjelenni. Meg kell szokni a hátsó ülésen helyet foglaló személyt, amit kezdhetünk egy megfigyelő tanuló beültetésével. Ilyenkor a tanuló igyekszik megmutatni az aktuális tudását, bizonyítani akar. Ez stresszel, frusztrációval jár, s ilyenkor általában könnyebben és többet hibázunk. Később önálló – rövid – útvonaltervet kérve felméri a tanuló a súlyát, hogy hamarosan oktatói segítség nélkül fog részt venni a forgalomban, s neki kell érkezési célt meghatároznia. Növeli a felelősséget az oktató. A próbavizsga pedig az éles forgalmi vizsga szimulálása egy szakemberrel a hátunk mögött, aki értékes, releváns visszacsatolást ad a tanulónak.

 7) Mit fejlesztek, amikor pl. lakott területen kívül a szembe jövő nagyjárműtől nagyobb oldaltávolság tartását és gázelvételt kérek?

1 Időzítést.

2 Analizálást.

x Térlátást, térérzékelést.

 Helyes az x válasz.

A járművünk geometriai méreteihez hozzá kell szokni. Ezt a térlátást és térérzékelést segítő feladatokkal tudjuk megtenni: mi mihez képest hol helyezkedik el. Hol van az autó bal-jobb oldala? Hol van az eleje-hátulja? Tereptárgyakhoz viszonyítottan. Megállással és kiszállással ellenőrizhetjük kezdetben: összepárosítjuk, hogy az autóból mit látunk és mi a külső valóság. Mind a jobbra húzódással, mind az enyhe sebességcsökkentéssel a biztonságot növeljük.

Időzítést fejlesztünk pl. lakott területen a megállóból induló autóbusz segítésekor: jelez az irányjelzővel; hátsó ajtó becsukódik-e; emelkedő kezdete előtt kezdjük nyomni a gázt a fordulatszám és sebesség megtartásához.

Analizálást akkor végzünk, amikor egy közlekedési helyzetet (forgalmi szituáció) alkotórészeire bontunk, feltárjuk az összefüggéseket benne, hogy előkészítsük a döntésünket pl. az elsőbbségadás tekintetében.

 8) Melyik foglalkozású személyek tanulják meg könnyebben a tolatást és a tükörhasználatot?

1 Fodrászok, táncosok.

2 Autószerelők, lakatosok.

x Üvegesek, ablakgyártók.

 Helyes az 1-es válasz.

A tolatás és a tükörhasználat azoknak a személyeknek könnyebb, akik egyrészt a munkájuk során sokat használnak valamiféle tükröt: ilyenek a fodrászok. Könnyebben meg tudják fordítani, illetve értelmezni a tükörben látott kétdimenziós képet. Nagyobb a begyakorlottságuk a tanulás megkezdése előtt a tükör 2D-s képének térbeli összeépítésében. A tolatást a jobb térlátással rendelkezők tudják könnyebben elsajátítani. Azoknál a személyeknél fejlettebb ez, akik jobban tudják uralni a testüket: több keresztmozgást végeznek, a jobb és bal oldalra megközelítőleg egyformán képesek mozgásformákat kivitelezni, szimmetrikusan. Ilyenek a táncosok.

 9) Milyen előnye lehet egy tanulónak a gyakorlati képzésben, ha jó tantermi oktatáson vett részt?

1 Az oktató előreutalt a gyakorlatra, mutatott a közlekedési gondolkodásából, hozzáállásából.

2 Rövidebb idő alatt, hatékonyabban, gyakorlat-orientáltan kapta a tananyagot.

x Nem lesz könnyebb számára a gyakorlati képzés.

 Helyes az 1-es válasz.

A jó tantermi képzés során az oktató hozhatott példát a közvetlen környezetből egy-egy forgalmi helyzet megbeszéléshez. Az oktató a személyiségével, tanítási stílusával példát mutatott a közlekedéshez való hozzáállásából, megmutatott a gondolkodásából: hogyan kell eljutni egy kérdésre adandó válaszig. Az oktató fel tudja hívni a tanuló figyelmét, hogy a családi autózás során figyelje meg a sofőr tevékenységét, ezzel segítve a majdani gyakorlás megkezdését. Adhat történeteket az oktató a saját gyakorlati oktatásából is az egyes elméleti témákhoz kötődően: elméleti tananyag és az élet kapcsolatának elve.

 10) Mit fejlesztek, amikor a párhuzamos parkolóhelyről elinduláskor a tükörben figyeltetem a mögöttes forgalmat?

1 Az analizálást.

2 A szemmozgást.

x Az időzítést.

 Helyes az x válasz.

A tükör figyelésével a becsatlakozási időpillanat meghatározását kívánjuk megkeresni, azaz az időzítést (mikor tegyünk-ne tegyünk valamit) fejlesztjük.

Az analizálásra az összetett folyamatok elemzése során van szükségünk.

A szemmozgást dinamikus szituációban lehet fejleszteni, pl. a környezet pásztázása gyalogos-átkelőhelynél, vagy a tekintet végigfuttatása a befutandó pályán, útszakaszon.

 10+1) Mit jelent az élethosszig tartó tanulás?

1 Rendszeresen szervezett képzésekre való beiratkozást és azok elvégzését.

2 A szervezett képzéseken túlmenően a mindennapi tapasztalatok gyűjtése és életünkbe való beépítése.

x Kompetenciák fejlesztése.

 Helyes a 2-es válasz.

Az élethosszig tartó tanulás angolszász területről ered: Life Long Learning (LLL), melynek jelentése, hogy az teljes életünk során gyűjtjük az új elméleti ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat, amiket beépítünk a további életünkbe, működéseinkbe.

 Pataki Melinda