A közúti jelzések hierarchiájából dióhéjban szó került a rendőri karjelzésekről, továbbá a fényjelző készülékekről részletesebben. Folytatva a sort a jelzőtáblák és az útburkolati jelek következnek. Most is a kategóriás oktatáshoz igazodva, továbbá gondolatébresztőnek szánva állítottam össze az itt kiemelt tartalmakat, példákat.
Mint ismert, a jelzőtábláink csoportosíthatók feladatuk, formájuk, színük alapján.

Az útvonaltípust jelző táblák közül az autópályához, autóúthoz kötődő sebességértékek jelentenek problémát a képzésben. Fontosnak vélem, hogy a gyorsforgalmi utakra való felhajtáshoz a kezdők is ismerjék a nagy járművek megengedett legnagyobb sebességét. Törekedjenek az ő tempójukra felgyorsítani. Sokszor látható az autópályán, hogy személygépkocsi a hozzá kapcsolt utánfutóval – hivatalosan könnyű pótkocsival – nagyon nem a járműszerelvényekre vonatkozó sebességgel halad. Ne feledjük, hogy a mozgási energia a sebesség négyzetével arányos! Az esetleges további szakszerűtlen rakodás miatt hátrafelé tolódik a súlypont, egyre instabilabbá változtatva a szerelvényt. Ezért könnyen kialakulhat az ostorozás, a vontatmány belengetése – pláne többszöri, túlzott kormányzásra –, és máris nagy a borulási hajlam, főleg magas súlypont esetén. Rengeteg apró, mégis fontos vezetéstechnikai hiba okoz számos balesetet.

 A „Főútvonal” jelzőtáblához kapcsolódóan annak az útkereszteződésben való kanyarodása és az irányjelző használata okoz problémát. Főleg a főútról letérés, illetve az alárendelt utakról a főútra történő ráhajtás során. Ezen túlmenően – kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában – a gyalogosokkal való kapcsolat, az ő elsőbbségük vagy annak hiánya jelent nehézséget. Már az elméleti képzés során is.

Az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák közül az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzéshez kötődően a megállás helye nem egyértelmű a tanulóknak. Elsődlegesen a felfestett burkolati jel előtt kell megállni. Annak hiányában az útkereszteződésbe behaladás előtt, a nem-zavarás határán, ahonnan a kereszteződés belátható. Vasúti átjárónál pedig a jelzőtábla vonalában.

 Az utasítást adó jelzőtáblákból a „Kötelező haladási irány” elhelyezése (hova vonatkozik a tábla), továbbá az irányjelzési kötelezettség megléte a kanyarodás során sokszor elrontott elméleti kérdés és gyakorlati feladat. Pontosabban: a jelzőtáblát az útkereszteződés előtt helyezik el, és a kereszteződés területén a nyíl/ nyilak által jelölt irányba vagy irányok valamelyikébe kell haladni. Amennyiben bekanyarodásra utasít a jelzőtábla, úgy irányjelzés használata kötelező.

Amikor az úttestet gyalog- és kerékpárút vagy csak kerékpárút keresztezi, akkor nagyon lényeges az autósnak tudnia pl. a bekanyarodása során – amikor 10-15 km/h-ra lassít le a beforduláshoz –, hogy az adott kerékpáros létesítményen mennyivel érkezik velünk párhuzamosan szemből vagy hátulról a biciklis: 20 vagy 30 km/h-val. Az ugyanilyen zónákban (gyalogos övezet, gyalogos és kerékpáros övezet) a közlekedési sebesség (10, ill. 20 km/h) lassabb.

A gyakorlati képzésnél a körforgalomba való becsatlakozás okoz nehézséget. Egyrészt a „beférünk” gondolkodásmóddal találkozunk sokszor. Többször probléma, hogy a tetőtartó oszlop (A-oszlop) takarásába kerül a bent haladó jármű, s ez fokozott veszélyt jelent; főleg, ha az egy kis felületű egy nyomon haladó jármű. Az emberek fejében jellemzően az a séma van, hogy a körforgalomban közlekedő AUTÓnak elsőbbsége van. Az agy ignorálja az autó méretéhez képest lényegesen kisebb, törékeny partnert, s máris elüti a körforgalomba behajtó autó a bent haladó kerékpárost, segédmotorost, esetleg motorost. Másrészt az egymás mellett megközelítőleg egyszerre érkezők közül a jobb oldalról becsatlakozót akarják figyelmen kívül hagyni a körforgalomba belépő tanulók.

 A tilalmi, illetve korlátozó jelzőtáblák hatályának (kire, meddig vonatkozik) ismerete alacsony szintű. A „Mozgó járművekre vonatkozó tilalmak vége” jelzőtábla mit is old fel? MEG/ SE/ LEG/ EL/ TE. Megfordulni tilos, Sebességkorlátozás, Legkisebb követési távolság (2db), Előzni tilos, Tehergépkocsival előzni tilos.

 A megállás, várakozás meghatározása, definíciója sem világos a tanulók számára.

A veszélyt jelző táblák elhelyezése, elhelyezkedése a veszélyes helytől szerintem eléggé fontos, hiszen az általuk meghatározott távolság és a megtételükhöz szükséges idő áll rendelkezésre a veszélyre felkészülésre, lassításra, szükség esetén megállásra. Ezeket a távolságokat a jogszabály egyértelműen meghatározza számunkra (50-100 m, 150-250 m, 250-500 m).

 A „Gyermekek” veszélyt jelző tábla alatt két nyíl szára között távolságot mutató kiegészítő táblát helyezhetnek el oktatási intézmények környékén, ahol legfeljebb 30 km/h sebességgel szabad közlekedni. A KRESZ előírja, hogy kifejezetten ügyelni kell – többek között – a gyermekekre. Sebességet csökkenteni azonban veszélyt jelző táblával jogilag nem lehetne, sebességkorlátozó jelzőtáblát kellene kihelyezni.

Másik ilyen anomália, hogy a veszélyt jelző táblák (pl. „Állatok”/ vadveszély) nem írnak elő – nem is írhatnak elő – kötelezően sebességcsökkentést. A józan eszű ember azonban csökkenti a tempóját és fokozott figyelemmel halad a kérdéses útszakaszon. Egy baleset bekövetkezésekor szükséges lehet a reakcióidő vizsgálata, illetve számítása. A reakcióidőt általában 0,7-1 másodpercnek határozzuk meg, amit rengeteg tényező növel. Általában 1 s-mal számolnak, de 2 s fölötti is lehet. S mit is kell tennie a vezetőnek ilyen rövid idő alatt? Észlelni a környezetet, a veszélyt; feldolgozni a beérkező információkat és válaszcselekvésről döntést hozni. Bizonyos esetekben, helyzetekben a szabályaink fokozott figyelmet írnak elő. Közvetetten ilyenek a veszélyek előjelzései is. Ezekben az esetekben a vezető nem hivatkozhat reakcióidő növekményre, hogy ő gondolkodott a helyzet megoldásán. Ilyenkor minimális idő alatt kell reagálni.

 A tájékoztatást adó jelzőtáblák közül a tömegközlekedési járművek „Megállóhely”-eit emelem ki, ahol az utasok fel- és leszállása történik. Más járművekkel a tábla előtt 15 méteren, utána 5 méteren belül tilos megállni, várakozni. A tanulók ezt szokták összekeverni az útkereszteződés széleinek metszéspontjától számított 5 m-en belüli megállási tilalommal a nagy járművek bekanyarodásának biztosításához.

 Az útburkolati jelekhez kapcsolódóan rögtön egy szokványos kérdéssel kezdjünk! A kategóriás képzés vizsgakérdései között is szerepel ez az egyszerűnek tűnő kérdés: Kell-e irányjelzést adni terelővonal átlépésekor? A teszten választható válaszlehetőségek: igen/ nem. Jellemzően mindenki rávágja, hogy igen. Azonban attól függ! Nagyobb útkereszteződésekben felfesthetnek a vonalvezetést (nyomvonal megválasztását) segítő burkolati jeleket. Ez esetben a terelővonal(ak) keresztezésekor (pl. párhuzamosan sávból sávba kanyarodás során) nem használunk irányjelzést.

Ez is rávilágít arra, hogy a gondolkodásunk irányított, s egy környezetbe olyan plusz információkat is beleképzelünk, amik nincsenek is benne.

Mindenkit – főleg közlekedési szakembereket – arra biztatok, hogy ürítsük ki a fejünket az „előítéletektől” és gondolkodjunk diverzen, merjünk intuitívek lenni! S láthatóvá fog válni, hogy egy témának rengetegféle megközelítése van, s bármelyik, akár mindegyik megfelelő (megoldás) lehet. Nem lesz önmagában egyik sem jó vagy rossz.

A pandémia óta egyre bővül az egyéni, s azon belül a környezetgazdaságos és egészséges közlekedési módok használata. A kerékpár és a sokféle mikromobilitási eszköz növekvő térhódítása szükségessé teszi ezen eszközök közlekedési területeinek és szabályainak meghatározását és létrehozását, valamint kibővítését, fejlesztését. Lakott területen (50 km/h-ig) még kevésbé megy a biztonság rovására, ha ezek a partnerek a forgalommal együtt közlekednek. Ezért számos helyen kerékpársávot, illetve nyitott kerékpársávot jelöltek ki, hoztak létre a bicikliseknek. A sárga burkolati jellel jelölt kerékpársávok határvonalait folytonos vonalakkal, ám a kereszteződéseknél szaggatott vonalakkal jelölik. Ezekre nem hajthatnak az egyéb járművek, keresztezni viszont szabad őket, ahol terelővonalként festették fel. A fehér burkolati jellel jelölt nyitott kerékpársávokra – hosszirányú haladás céljából – a bekanyarodásra felkészüléskor szabad, sőt kell ráhajtani, illetve szűk területen a szemből jövőktől tartandó biztonságos oldaltávolság kialakításához hajthatunk, hajtunk rájuk.

Lakott területen kívül pedig inkább kerékpárutak építésével törekednek elválasztani a védtelen partnereket a nagyobb hatóképességű járműforgalomtól. Ezek kihasználtsága valamelyest folyamatosan változik. Használati lehetőségük elfogadható kompromisszum lehetne a mikromobilitási eszközök számára.

Bár Nyugat-Európában több nagyvárosban a konfliktusok, balesetek létrejötte mutat negatív tapasztalatokat. (Lásd: A stresszmentes Mobilitási Hét - MAK konferencia: https://www.tanulovezeto.eu/node/1514)

A városi kerékpározáshoz számos helyen az úttesten burkolati jellel kijelölt kerékpáros nyom van felfestve, ami a számukra ajánlott útfelületet jelzi. A szabályozásban lehetővé tették, hogy a kerékpáros az egyirányú forgalmú úton szemben is közlekedhessen, erre utaló jelzés esetén. Ilyenkor az ellenirányban felfestett kerékpáros nyomot a balra kanyarodáshoz felkészüléskor, a besoroláskor szabadon kell hagyni.

 A KRESZ értelmében a burkolati jel akkor irányadó, ha látható. Az, hogy évekkel ezelőtt mi volt felfestve, azt egy először arra közlekedő idegen nem tudja. Ahhoz, hogy figyelembe tudjuk venni a horizontális rendszer jelzéseit, rendszeresen karban kell tartani, s újra kell festeni őket. A villamospályás úttesten való közlekedésnél útburkolati jelhez van kötve a ráhajtási tilalom/ lehetőség. (KRESZ 38. § (2), (6) Közlekedés villamospályával ellátott úttesten) Amennyiben a burkolati jel nem látható, a szabály nem tartható be. Valaki kopott burkolati jel miatt szabálytalanul hajt a villamosvágányokra, így esetleg akadályozza annak forgalmát. A rendőrhatóság ezért a közútkezelőt utasíthatja a jelek újrafestésére. S hány közútkezelő is van Magyarországon? Külön az autópályakezelő, a Magyar Közút: a lakott területen kívüli szakaszokért felelősen, továbbá minden egyes települési önkormányzat a lakott területen lévő útszakaszaihoz. Az ekkora sokféleség egységesítésére jó lenne egy felügyeletet gyakorló közös felettes szerv. Mert bizony az ország különböző pontjain nem mindenhol egységes, azonos a jelzések kihelyezése. Azonban a közúti jelzés figyelembe vétele a közlekedésben résztvevő minden partner számára kötelező, akkor is, ha nem szabályosan van kihelyezve. Az elhelyezési hibák korrigálásával is javítható lenne a betartási hajlandóság. Talán kevésbé bírálnák felül egyes sofőrök a kihelyezett jelzéseket. Hiszen azok értünk vannak! Hogy mindenki hazaérjen!

 Pataki Melinda oktatói tapasztalata, Dr. Major Róbert előadásai, valamint a 11/2001. (III. 13.) KöViM rendelet Az útburkolati jelek tervezési és létesítési előírásairól  alapján.  https://njt.hu/jogszabaly/2001-11-20-93

 (Folyt. köv.)