Az 1890. évi I. tv. előírásaiból
(Eredeti szöveg, eredeti helyesírással)
121. § Községek belterületén egyátalában, községeken kivül pedig jármüvek, illetőleg szabadon hajtott állatok közelében ostorral cserditeni, lőni vagy robbanó töltényeket eldurrantani tilos.
Az útárkokba állati hullákat vagy egyéb undort vagy ijedelmet okozó tárgyakat dobni nem szabad,
Hófuvás, hegyomlás és árviz alkalmával kötelesek azon községek lakosai, melyek határain valamely állami vagy törvényhatósági ut átvonul, továbbá a melyek az érintett utak közlekedésének biztositásánál közvetlenül érdekelve vannak, az útvonalon szükséges közlekedés biztositása érdekében az államutakra nézve a kereskedelemügyi minister, törvényhatósági utakra nézve az illető törvényhatóság által törvényszerüen megállapitott szabályrendelet szerint dijtalanul, minden betudás nélkül közremüködni.
148. § Az állami és törvényhatósági útmesterek (utbiztosok), valamint útkaparók[1] a következő esküt tartoznak letenni:
Én N. N. esküszöm a Mindenható Istenre, hogy a gondviselésem alá bizott útra és tartozékaira szorgalommal és feltétlen hűséggel felvigyázok, azokat bárminemü megrongálástól megvédendem, hogy azokat, kik az utat vagy annak tartozékait bármi módon kárositani megkisérlenék vagy tettleg megkárositanák, a törvény és szabályrendeletek ellen vétenének, késedelem nélkül feljelentem, ezen cselekményeket vagy mulasztásokat lehetőleg meggátolandom, - szolgálatomat hiven teljesitendem és előljáróim tudta és beleegyezése vagy mellőzhetlen szükség nélkül az utat el nem hagyandom, mindent, mi gondviselésemre bizatik, hiven megőrizendek, s arról minden időben számot adok. - Isten engem úgy segéljen.
a közutakon a közlekedés rendjének és a rend fenntartásának szabályozása tárgyában (KRESZ)
36.§ (2) bekezdés: A kerékpárőrző helyek őréül csak közrendészeti szempontból megbízható személyek alkalmazhatók. A rokkantakat[2] az őri állások betöltésénél elsőbbségben kell részesíteni.51. § (7) A vezető előzési szándékát az előtte haladók számára hangjelzéssel[3], a mögötte haladók számára pedig az irányváltoztatásnak megfelelő jelzéssel köteles jelezni.
51. § (9) Abban az esetben, ha a gépjárómű vezetője kürtjelzést - az érvényben lévő hangjelzés korlátozása miatt - nem adhat, az előzést fokozott figyelemmel kell végrehajtania. Szürkülettől napkeltéig a kürtjelzés helyett lefelé vetített reflektor fényjelzéssel[4] kell a vezetőnek előzési szándékát megfelelően jeleznie.
(10) Azok a gépjárómű-vezetők, akik olyan gépjáróművet vezetnek, amely a jelen rendeletben foglaltak szerint visszapillantó tükörrel van felszerelve, e tükör segítségével kötelesek időnként meggyőződni arról, hogy más járómű nem akarja-e őket megelőzni.
55. § (2) Sűrű ködben a közúti vasút[5] vágányán haladni nem szabad.
(3) A közúti vasút vágányára csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a távolodó vonat legalább 15, a közeledő vonat pedig legalább 50 m távolságra van.
56. § (5) Várakozni tilos: …
c) középületek, pályaudvarok, éttermek, szállodák, színházak kijáratánál;
58. § (2) Pótkocsit vontató gépjáróművet meredek lejtőn, illetőleg emelkedőn felügyelet nélkül hagyni nem szabad.
59. § (3)d) Kellően világított lakott területen csak a városi lámpát szabad használni.
e) Kellően nem világított lakott területen csak lefelé vetített vagy tompított fényszóróval szabad haladni.
f) Lakott területen a tompított fényű fényszórónak, nem lakott területen pedig a fényszórónak többszöri felvillantásával kell hangjelzés helyett vagy azzal egyidejűleg jelzést adni.
66. § (1) Kerékpárosok a közúti közlekedésre vonatkozó általános rendelkezéseken felül az alábbi rendelkezésekhez is alkalmazkodni kötelesek:
a) városnak az I. fokú rendőrhatóság részéről megállapított útvonalain 12. éven aluli gyermek nem kerékpározhat; forgalmas, lakott területen egyébként is csak az kerékpározhat, aki a kerékpár vezetéséhez szükséges testi és szellemi alkalmassággal rendelkezik;
b) a kerékpárosnak személyazonosságának igazolására alkalmas okmánnyal kell rendelkeznie (pl. félárujegy váltására jogosító vasúti igazolvány, villamosvasúti bérletjegy vagy igazolvány, munkakönyv stb.);
(2) Ha a rendőr a járóművek részére tilos jelzést ad, a kerékpáros kerékpárjáról leszállni és a szabad út jelzésének megadásáig kerékpárja mellett állni köteles.
(3) A járdán kerékpározni nem szabad. Ha a kocsiút kerékpár-közlekedésre alkalmatlan, a kerékpárt a járdán lehet tolni. Olyan községben, ahol gyalogjáró nincs kiépítve, a gyalogjárás céljára használt területen is szabad kerékpározni, ha a kocsiút kerékpár-közlekedésre alkalmatlan. Ilyen esetben a kerékpáros fokozott figyelmet köteles tanúsítani.
73. § (1) Kétkerekű teherkocsi elé legfeljebb két lovat vagy más vonóállatot, kétkerekű személykocsi elé legfeljebb két lovat, négykerekű teherkocsi elé legfeljebb nyolc lovat vagy hat ökröt, négykerekű személykocsi elé pedig hat lovat lehet befogni, úgy azonban, hogy egymás mellett legfeljebb három állat lehet.
(2) Ha a vonóállatok száma négynél több, akkor az állatokat legalább két személynek kell hajtania, illetőleg vezetnie.
(3) A vonóállatoknak az (1) bekezdésben megállapított száma nem vonatkozik az olyan útszakaszokra, amelyeken hosszú és meredek lejtők vannak, nagy havazás esetére, továbbá mezőgazdasági gépek vontatására.
(4) Rosszindulatú vagy rúgós lovat vagy egyéb állatot járóműbe fogni tilos. Rosszindulatú az az állat, amely a közelébe jutó személyek testi épségét állandóan veszélyezteti. Harapós lovat szájkosárral kell ellátni.
(5) A kocsi elé fogott, szabadon hajtott nyerges vagy málhás állatokat ütlegelni, bántalmazni vagy kínozni tilos. A kocsi terhelésénél az állatok erejére és az útviszonyokra mindenkor figyelemmel kell lenni.
[1]A XIX. század végén, de a XX. század elején is rendkívül ritka volt a burkolt út. Az utak jelentős része földút volt. Ahhoz, hogy ezek az utak járhatóak legyenek, az „útkaparók” folyamatos tevékenységre volt szükség (gondoskodtak az utakról a csapadékvíz elvezetéséről, a kerekek által kiárkolt nyomvályút feltöltötték földdel, jobb esetben kaviccsal, kőzúzalékkal).
[2]A rendelet elsősorban a II. világháborúban megsérülteket igyekezett ezáltal munkához juttatni. (Ebben az időben a trafikok jelentős százalékában is ők látták el az eladói feladatokat.
[3]Az előzési szándékot még az 1960-as évek közepén is hangjelzéssel, majd „hang, vagy fényjelzéssel” kellett jelezni a megelőzendő jármű vezetője számára.
[4]A tompított fényszóró felvillantásával.
5 Közúti vasút: villamos
Összeállította: Kopiás András
