JOGSZABÁLYFIGYELŐ

(Szerkeszti: Pataki Melinda)

Rovatunk segít tájékozódni a szakmát közvetlenül érintő fontos jogszabályok változásairól, de törekszik felhívni a kapcsolódó szabályozási változásokra is a figyelmet, s nem utolsó sorban a lazán kötődő rendeleteket is igyekszik felsorolni. A PIROS: napi használatú, közvetlen, fontos jogszabály; FEKETE: kapcsolódó jogszabály; KÉK: lazán kötődő jogszabály. A szabályozás hierarchiája: 1. Alaptörvény/ Alkotmány 2. Törvények  3. Kormányrendeletek 4. Miniszteri rendeletek  5. Önkormányzati rendeletek.
Megjegyezzük, hogy a joganyagok nyomon követése a Magyar Közlöny alapján nagy figyelmet és jártasságot kíván. A könnyebb eligazodást segíti, ha a megváltozott jogszabályt megkeressük a jogtárban (net.jogtar.hu), ahol egységes szerkezetben, időkövetéssel meg lehet találni a teljes jogszabály szövegét. Itt az előre és visszafelé mutató jelek a régebbi vagy a még nem hatályos időállapotokat és változásokat is mutatják.


                  Éves áttekintés 2018  - JOGSZABÁYFIGYELŐ

Az utóbbi években rendszeresen előfordul, hogy év vége felé heves jogalkotási láz indul, s az új, valamint módosított szabályok a következő év elejétől kerülnek hatályba. Így volt ez már 2017., sőt aztán 2018. év végén is. 

2017. decemberben (MK. 207. szám 2017.12.11. H.) bekerült az 1988. évi I. törvénybe (a közúti közlekedésről), hogy „A közúti gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálata ügyében hozott elsőfokú döntés ellen fellebbezésnek van helye.”

Továbbá „(1) A jogszerű vizsgáztatás, vizsgálat és ellenőrzés, illetve a visszaélések kiszűrése és a megfelelő felelősségre vonás kezdeményezése érdekében a közlekedési hatóság jogosult

a) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatása,

b) a járművek műszaki vizsgálata,

c) az általa végzett hatósági ellenőrzés, valamint

d) a járművezető-képzés feltételeinek ellenőrzése során – adatrögzítés nélkül – elektronikus berendezéssel távoli kép- és hangmegfigyelést végezni.”

 „(1b) A közlekedési hatóság az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eseten kívül a helyszíni hatósági ellenőrzésről, ezen ellenőrzés alá vont személyről, a hatósági ellenőrzés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt készíthet. …”

Ezen túlmenően a Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 30. alpontja értelmében:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„30. az e törvény szerinti járművezetői vizsgabiztosi, műszaki vizsgabiztosi, iskolavezetői, szakoktatói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjét, az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”

(rendeletben állapítsa meg.)

Ezt követően jelent meg (MK 216. szám 2017.12.19. K.) az 1973/2017. (XII. 19.) Korm. határozat A fiatalok közúti járművezetői engedélyének megszerzéséhez nyújtott támogatásról. 2018. július 1. napjától, aki a 20. életévének betöltését megelőzően sikeres közlekedési alapismeretek vizsgát tesz, legfeljebb 25 000 Ft/fő értékhatárig támogatásban részesülhessen.

Egy törvény módosítása rögtön magával hozza a kapcsolódó Kormányrendeletek és Miniszteri rendeletek változtatásának szükségességét is.

Még 2017. decemberében járunk, amikor megjelent a 444/2017. (XII.27.) Korm. rendelet a PÁV-ról. (MK. 225. szám 2017.12.27. Sze.) Így két PÁV-rendeletünk van, az egyik ez a Kormányrendelet, a másik a Miniszteri (41/2004. (IV. 7.) GKM) rendelet.

Ugyanazon napon (MK. 225. szám 2017.12.27. Sze.) az 55/2017. (XII. 27.) NFM rendelet Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes közlekedési, fogyasztóvédelmi, állami vagyonpolitikai, postai és energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes miniszteri rendeletek technikai deregulációjáról is megjelent, ami 2018. január 1.-től lett hatályos.

2018. január elején (MK. 4. szám 2018.01.12. P.) az 1/2018. (I. 12.) EMMI rendelet A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendeletet módosította. Az eü. alkalmasság változott a keringési betegségeknél, illetve „Az elsőfokú orvosi megállapítás felülvéleményezését a vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül az első fokon eljárt szervnél lehet írásban kérni. Erről a kérelmezőt – a vélemény részeként – írásban tájékoztatni kell.”

A műszaki rendeletek többször is változtak az egész év folyamán: 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet és 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet. Volt, mikor tartalomban, s akadt, amikor jogharmonizáció következtében.

Márciusban megjelent az 55/2018. (III. 23.) Korm. rendelet A közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásról. (MK. 42. szám 2018.03.23. P.) Hatályba lépése: 2018. július 1.

Ügymenete:

1. „A támogatás megállapítására irányuló eljárás írásbeli kérelemre indul. A kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (a továbbiakban: NYUFIG) a „B” kategóriás vezetői engedély megszerzéséhez szükséges közlekedési alapismeretek vizsga sikeres letétele napjától számított egy éven belül elektronikus űrlapon vagy formanyomtatványon kell benyújtani.”

2. A MÁK a honlapján közzéteszi az elektronikus űrlapot és formanyomtatványt.

3. A kérelmező hitelt érdemlően igazolja a megfizetett díjakat.

4. „A közlekedési hatóság a NYUFIG megkeresésére a kérelmező vonatkozásában közli a „B” kategóriás vezetői engedély megszerzéséhez szükséges sikeres közlekedési alapismeretek vizsga letételének tényét és a vizsga napját.”

5. „A támogatást a NYUFIG a megállapító határozat kiadását követő 13 napon belül a kérelemben megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára utalással folyósítja.”

Az eljárás költségmentes, határideje 30 nap.

Május közepén (MK. 67. szám 2018.05.17. Cs.) került kiadásra a 2018. évi V. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról, ami másnap lépett hatályba, ahol tíz minisztériumot neveztek meg, köztük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot. A korábbi Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megszűnt.

A következő napon (MK 69. szám 2018.05.18. P.) jelent meg a köztársasági elnök 194/2018. (V. 18.) KE határozata a miniszterek kinevezéséről, itt dr. Palkovics Lászlót nevezték ki az innovációért és technológiáért felelős miniszternek.

A feladatok ellátásához szükséges az államtitkárok kinevezése is. (MK. 71. szám 2018.05.22. K.) A 201/2018. (V. 22.) KE határozat és a 224/2018. (V.22.) KE határozat alapján az államtitkárok kinevezése is megtörtént. A miniszterelnök javaslatára György Lászlót, dr. Mosóczi Lászlót, dr. Kaderják Pétert, Kara Ákost, Schanda Tamás Jánost, Weingartner Balázst, illetve Cseresnyés Pétert 2018. május 22-ei hatállyal az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárává kinevezték.

Az új adatvédelmi rendelet (GDPR) alkalmazása május 25.-től kötelező, mely a magánszemélyek személyes adatainak nagyobb fokú védelmét hivatott szolgálni, illetve EU-s egységes szabályozás megteremtését célozta meg.

Június közepén jelent meg a helyettes államtitkárok kinevezése. (MK. 88. szám 2018.06.18. H.) 70/2018. (VI. 18.) ME határozat szerint. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 220. § (2) bekezdésében foglalt jogkörben eljárva, az innovációért és technológiáért felelős miniszter javaslatára Tóth Pétert – 2018. június 4-ei hatállyal –, valamint dr. Botos Barbarát, Érsek Istvánt, dr. Halász Zsoltot és Vartus Gergelyt – 2018. június 8-ai hatállyal – az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkárává nevezte ki a miniszterelnök.

Még ugyanebben a hónapban megtörtént a Kormányhivatalok élére a kormánymegbízottak kinevezése is (MK. 92. szám 2018.06.22. P.) a 82/2018. (VI. 22.) ME határozatban.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 10.  § (2) bekezdésében foglalt jogkörben, a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára dr. Berkó Attilát a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalt, Demeter Ervint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt, dr. György Istvánt a Budapest Főváros Kormányhivatalát, Harangozó Bertalant a Vas Megyei Kormányhivatalt, dr. Horváth Kálmánt a Tolna Megyei Kormányhivatalt, dr. Horváth Zoltánt a Baranya Megyei Kormányhivatalt, dr. Juhász Tündét a Csongrád Megyei Kormányhivatalt, dr. Kancz Csabát a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt, Kovács Ernőt a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalt, dr. Neszményi Zsoltot a Somogy Megyei Kormányhivatalt, dr. Pajtók Gábort a Heves Megyei Kormányhivatalt, Rácz Róbertet a Hajdú-Bihar MegyeiKormányhivatalt, Román Istvánt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalt, dr. Sifter Rózsát a Zala Megyei Kormányhivatalt, dr. Simon Lászlót a Fejér MegyeiKormányhivatalt, dr. Szabó Sándort a Nógrád Megyei Kormányhivatalt, Széles Sándort a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt, dr. Takács Árpádot a Békés MegyeiKormányhivatalt, Takács Szabolcsot a Veszprém Megyei Kormányhivatalt, dr. Tarnai Richárdot a Pest Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottá – 2018. július 1-jei hatállyal – nevezte ki a miniszterelnök.

Júliusban hatályba lépett (2018.07.01.) az 55/2018. (III. 23.) Korm. rendelet A közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásról. (A Korm. rendelet március 23-án jelent meg.)

A hónap végén (MK. 117. szám 2018.07.25. Sze.) jelent meg a 2018. évi XXXVIII. törvény Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról.

Októberben (MK. 155. szám 2018.10.09. K.) jelent meg a 2018. évi LVI. törvény A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról, melyben részben módosítások történtek, részben kiegészült a szabályozás, pl. a szabad felhasználás esetének további pontosításával, az adatbázisok esetén is. Továbbá felhatalmazást kapott a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa a szerzői jogi szakértő testület szervezetének és működésének részletes szabályait. Ezen túlmenően az igazságügyért felelős miniszter és a kultúráért felelős miniszter is kapott jogkört bizonyos esetekre rendeletalkotásra.

Novemberben a veszélyes áruk tekintetében a Hivatalos Értesítőben (HE. 65. szám 2018.11.30. P.) jelent meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR), a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADN) módosulásáról.

Decemberben pedig (MK. 200. szám 2018.12.15. Szo.) a 2018. évi XCVIII. törvény keretében az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról kaphattunk hírt. Ennek tervezetét még október végén nyújtotta be a Kormány.

Ennek alapján a járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. végzi majd 2019. március 15.-étől.(Kkt. 18. § (1) bekezdésében lesz.)

Létrehozták a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (Vizsgaközpont; KAV), ami a közúti járművezetők vizsgáztatását, utánképzését és képzésfelügyeletét, a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását és képzésfelügyeletét, valamint a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát végzi 2019. január 1.-től. (Kkt. 18. § (8) bekezdés)

Változás, hogy a Kkt. 18. § (11) bekezdés b) pontja értelmében az iskolavezetői és a szakoktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, a vizsgabiztosi tevékenység folytatását megtiltja, és az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha az iskolavezető kivételével nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel.

A legutolsó rész pedig (Kkt. 18. § (15)-(17) bekezdések) a vizsgaközpont kijelölt felügyeleti szervének hatósági ellenőrzését szabályozza.

Ezt követték a kapcsolódó kormányrendeletek az új és módosított szabályozásokhoz még az ünnepek előtt.

284/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról (MK. 209. szám 2018.12.21. P.)

Ebben szabályozták a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felépítését, működését, feladatait, hatáskörét, stb. …

A vizsgaközpont országos működési területtel jár el.

(2) A vizsgaközpont főtevékenységként az alábbi közfeladatokat látja el:

a) végzi a közúti járművezetők vizsgáztatását, utánképzését és képzésfelügyeletét,

b) végzi a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását és képzésfelügyeletét,

c) végzi a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát,

d) részt vesz a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének engedélyeztetésével kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezésében,

e) részt vesz a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével, vizsgáztatásával, továbbá a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatával kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezésében,

f ) feladatkörét érintően együttműködik hazai és határon túli civil szervezetekkel, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, illetve testületekkel.”

Ezen rendelet tartalmazza továbbá az átadás-átvétel szabályozását a jogok, kötelezettségek, feladatok terén, a dokumentumok és iratok körében, szól a dolgozók jogviszonyáról, továbbá a feladatellátáshoz szükséges, központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról, az informatikai rendszerekről, eszközökről és hálózatokról, mindemellett az irodai eszközökről, vizsgáztatás eszközeiről (tanpálya), az egyes ingatlanok és tárgyi eszközök használatáról is.

A Kormány 285/2018. (XII. 21.) Korm. rendeleta vizsgaközpont kijelölésével összefüggő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról (MK. 209. szám 2018.12.21. P.) az alábbi kormányrendeletekben:

1. A szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása

Az egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervek közé a közlekedéspszichológiai kérdések, vizsgálatok tekintetében a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság került, a PÁV határozat kiadásában járnak el.

2. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet módosítása

3. § „(3a) A járművezető vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzését és továbbképzését – a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján – a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság végzi a képzésre, továbbképzésre vonatkozó ügyviteli, dokumentálási, tantervi és vizsgakövetelmények, valamint egyéb szabályzatok alapján.”

6. § „(1a) A vizsgaközpont képzésfelügyeleti tevékenysége során készített jegyzőkönyvet, feljegyzést – amennyiben az hatósági eljárás lefolytatását teszi szükségessé – megküldi a hatósági eljárás lefolytatására illetékes közlekedési hatóság részére.”

3. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

4. A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

4. § „(13) A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatához kapcsolódó közlekedéspszichológiai igazságügyi szakértői vizsgálatokat a Kkt. 18. § (8) bekezdése alapján kijelölt szervezet végzi.”

5. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

A vizsgálatot a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül lefolytatja a vizsgaközpont. (2. § (4) bekezdés)

Amennyiben a munkáltató kezdeményezi a vizsgálatot, ő ezt írásban köteles indokolni. (3. § (2) d) pont)

Pontosították a jelentkezés módozatait és menetét is: webes felület, postai út, vizsgaközpontnál személyesen. (4. § (1a)-(1d) bekezdések)

A PÁV véleményt a vizsgálat után 15 napon belül írásban kell közölni az érintettel, akinek szintén 15 nap áll rendelkezésére felülvéleményezés kérésére. (7. §)

A rendelet kiegészült a 10/A §-10/C §-okkal, amik az egyes vizsgálati kategóriákhoz tartozó követelményeket, az elbírálás szempontjait és a korlátozó, kizáró okokat tartalmazzák. Ezek régebben a kormányrendelet Mellékletét képezték.

Meg kell még említeni a Kormány 289/2018. (XII. 21.) Korm. rendeletét a közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról, amik nem közvetlenül érintik a közúti járművezető, továbbá közúti közlekedési szakemberek képzését és vizsgáztatását. (MK. 209. szám 2018.12.21. P.)

Az 1775/2018. (XII. 21.) Korm. határozatban a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközponttal kapcsolatos feladatokat határozták meg: létrehozás, működés, átszervezés, a kapcsolódó intézkedések, okiratok előkészítése, ingatlanok, tárgyi eszközök biztosítása, a Kormányhivatalok együttműködése az új rendszer felállásáig. (MK. 209. szám 2018.12.21. P.)

Végezetül át kell lépnünk már 2019.-re is, mert január elején jelent meg az innovációért és technológiáért felelős miniszter 1/2019. (I. 7.) ITM rendeleta járművezetők képzésével és vizsgáztatásával összefüggésben egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. (MK. 2. szám 2019.01.07. H.)

1. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályairól és díjairól szóló 8/2002. (I. 30.) KöViM rendelet módosítása

2. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet módosítása

3. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása

4. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet módosítása

5. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet módosítása

Hatályos 2019.01.07. H. 10.00 órától. A KTI-hez tartozó képzésekre vonatkozó szabályozás pedig 2019.03.15.-étől.

Ez utóbbiak részleteiről tájékozódni az „Együtt a közlekedési-szakmai jogszabály módosítások 2018. dec.- 2019. jan.” anyagban van mód, - tovább e Jogszabályfigyelő rovatban.


 Együtt a közlekedési-szakmai jogszabály módosítások 2018. dec.- 2019. jan.

 A Kormány még október végén benyújtotta az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításának törvényjavaslatát, amit az Országgyűlés december 12-i ülésnapján fogadott el, majd 2018.12.15-én jelent meg a Magyar Közlönyben (200. szám). Erről adtunk hírt JOGSZABÁLYFIGYELŐ rovatunkban is. Az itt olvasható anyagunk egyes részei a jogszabályok megjelenésének megfelelően eltérő időpontokban készültek, melyeket a különböző egységek elején feltüntettünk. Először a Közlekedési Törvény, aztán a kapcsolódó Kormányrendeletek, majd a Miniszteri rendeletek változtak.

Az újonnan létrehozott Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felépítését, működését, feladatait, hatáskörét, stb. ugyancsak szabályozták. Emellett a járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. végzi majd. Ez utóbbi 2019. március 15.-étől. Így több helyen – a szervezeti változások miatti – szövegrész-cserékre is szükség volt. Néhány helyen pontosabb lett a szabályozás, bizonyos részeket töröltek a régebbi joganyagból, de valamennyi új is került bele, kiegészült a jogszabály, korszerűsödött.

A Törvényből most csak a képzés-vizsgáztatáshoz kapcsolódó változásokat gyűjtöttük össze. Az alábbi anyagban tehát minden bekezdésnél külön-külön elsőként a jelenlegi szabályozás olvasható. Ezekben dőlt betűvel emeltük ki azokat a részeket, amik az új törvényben változások lesznek, ezt követően az új szabályozásban pedig vastagon szedve látható a módosulás. (Mintegy egymással párhuzamosan.) A legutolsó rész pedig a jelenlegi szabályozásban még nem található, az kiegészítésként került a törvénybe. 
Ez a vizsgaközpont kijelölt felügyeleti szervének hatósági ellenőrzését szabályozza. 
Az egyes egységek mindegyikéhez pedig a hatályba lépés ideje látható a szövegezés után. Kékkel szedve hozzáfűzések olvashatók. Áthúzással jelöltük a törölt szövegrészt. (Pl. Korm. rendeleteknél.)

 

2018. évi XCVIII. törvény az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról

Készült: 2018.dec.20.-án

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

Jelenlegi szabályozás:

18. § (1) *  A közúti járművezetők képzése állami alap-, és középfokú oktatási intézményekben, vagy - a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben - köztestületnél, vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik. A tanfolyami és a szaktanfolyami elméleti képzés és továbbképzés - a közlekedési hatóság engedélye alapján - zárt rendszerű elektronikus képzési (e-learning) formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett is végezhető. A járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzése és továbbképzése szakirányú műszaki felsőfokú oktatási intézményekben, vagy - a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben - köztestületnél történik.

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) …

A járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. végzi vagy – a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben – köztestületnél történik.”

Hatályba lépés: 2019.03.15.

Jelenlegi szabályozás:

18§ (8) *  A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató iskolavezetői és szakoktatói tevékenységét abban az esetben végezheti, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel, és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A járművezetők vizsgáztatását a Kormány által rendeletben kijelölt, ezen feladatok ellátására alapított, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi. A közúti közlekedési szakemberek vizsgáinak szervezésében a közlekedési hatóság által megbízott képző szerv közreműködhet. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, aki a tevékenység folytatására irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak bejelentette, büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) A Kkt. 18. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) …

A közúti járművezetők vizsgáztatását, utánképzését és képzésfelügyeletét, a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását és képzésfelügyeletét, valamint a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló vagy az általa alapított nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi.

A közúti közlekedési szakemberek vizsgáinak szervezésében a közlekedési hatóság vagy a vizsgaközpont által megbízott képző szerv közreműködhet. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, akinek tevékenységét a közlekedési hatóság engedélyezte, büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”

Hatályba lépés: 2019.01.01.

Jelenlegi szabályozás:

(11) *  Az iskolavezetői és a szakoktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, a vizsgabiztosi tevékenység folytatását megtiltja, és az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:

b) nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,

(3) A Kkt. 18. § (11) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az iskolavezetői és a szakoktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, a vizsgabiztosi tevékenység folytatását megtiltja, és az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:)

„b) az iskolavezető kivételével nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,”

Hatályba lépés: 2019.01.01.

Jelenlegi szabályozás:

(13) *  A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek külön jogszabályban meghatározott képesítésmegszerzési kötelezettségéhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres teljesítéséről

a) a közúti járművezetők részére a vizsgaigazolást,

b) a közúti közlekedési szakemberek részére a képesítés megszerzését igazoló okmányt

a közlekedési hatóság adja ki.

(4) A Kkt. 18. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek külön jogszabályban meghatározott

képesítésmegszerzési kötelezettségéhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres teljesítéséről

a) a közúti járművezetők részére a vizsgaigazolást a vizsgaközpont,

b) a közúti közlekedési szakemberek részére a képesítés megszerzését igazoló okmányt a közlekedési hatóságadja ki.”

Hatályba lépés: 2019.01.01.

(5) A Kkt. 18. §-a a következő (15)–(17) bekezdéssel egészül ki:

„(15) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt felügyeleti szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a vizsgaközpont e törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységének jogszerűségét.

(16) A felügyeleti szerv az ellenőrzés során a vizsgaközpont e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeire vonatkozó adatbázisaiba betekinthet, az ott tárolt adatokról, listákról másolatot vagy feljegyzést készíthet. Az így tudomására jutott személyes adatokat a felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzési eljárás lezárását követő egy év elteltével törli.

(17) Ha a felügyeleti szerv a lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a vizsgaközpont nem a jogszabályoknak megfelelően végzi a tevékenységet, az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

a) a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja a vizsgaközpont figyelmét a kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés megszüntetésére, vagy

b) bírságot szab ki, amelynek mértéke 10 millió forintig terjedhet, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.”

Hatályba lépés: 2019.01.01.

A megváltozott Közlekedési törvény kapcsán kiadott új és módosított Kormányrendeletek

Készült: 2018.dec.27.-én

A Tanulóvezető mostani, 4-5. számában a Hírek, képek rovatban jelent meg a Közlekedési törvény módosításához kapcsolódó anyag, melyben jeleztük, hogy várjuk a kapcsolódó új Kormányrendeleteket és a régebbi szabályozások módosítását.

December 21-ével meg is jelentek ezek a joganyagok a Magyar Közlöny 209. számában. Először felsorolásként:

1. 284/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról 36305. old.

2. 285/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet A vizsgaközpont kijelölésével összefüggő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 36307. old.

3. 289/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet Közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 36368. old.

Van, ahol a jogszabályi szöveget idézve adjuk meg az új szabályozást, s akad, ahol a régi és friss anyag párhuzamosan került bemutatásra, kiemelve bennük az eredeti és a megváltozó vagy megváltozott részeket (dőlt és vastagon szedett betűvel).

A Kormány 284/2018. (XII. 21.) Korm. rendelete

a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról

 

„1. § (1) A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (8) bekezdése szerinti vizsgaközponti feladatok ellátására 2019. január 1. napjától a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: vizsgaközpont) jelöli ki, amely országos működési területtel jár el.

(2) A vizsgaközpont főtevékenységként az alábbi közfeladatokat látja el:

a) végzi a közúti járművezetők vizsgáztatását, utánképzését és képzésfelügyeletét,

b) végzi a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását és képzésfelügyeletét,

c) végzi a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát,

d) részt vesz a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének engedélyeztetésével kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezésében,

e) részt vesz a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével, vizsgáztatásával, továbbá a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatával kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezésében,

f ) feladatkörét érintően együttműködik hazai és határon túli civil szervezetekkel, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, illetve testületekkel.”

Ezen rendelet tartalmazza továbbá az átadás-átvétel szabályozását a jogok, kötelezettségek, feladatok terén, a dokumentumok és iratok körében, szól a dolgozók jogviszonyáról, továbbá a feladatellátáshoz szükséges, központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról, az informatikai rendszerekről, eszközökről és hálózatokról, mindemellett az irodai eszközökről, vizsgáztatás eszközeiről (tanpálya), az egyes ingatlanok és tárgyi eszközök használatáról is.

 

A Kormány 285/2018. (XII. 21.) Korm. rendelete

a vizsgaközpont kijelölésével összefüggő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

Az egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervek közé a közlekedéspszichológiai kérdések, vizsgálatok tekintetében a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság került, a PÁV határozat kiadásában járnak el.

Ebben megtalálható A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet módosítása is.

Régi szabályozás: 3. A képzés engedélyezése 3. §

(3a)  A járművezetői vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzésére és továbbképzésére engedélyt szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény kaphat.

Új szabályozás: 3. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A járművezető vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzését és továbbképzését – a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján – a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság végzi a képzésre, továbbképzésre vonatkozó ügyviteli, dokumentálási, tantervi és vizsgakövetelmények, valamint egyéb szabályzatok alapján.”

Régi szabályozás: 6. Ellenőrzés, szakfelügyelet

6. § (1) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzése, továbbképzése és vizsgáztatása, továbbá az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység ellenőrzése, szakfelügyelete során a közlekedési hatóság ellenőrzi a tevékenység végzéséhez előírt feltételek megtartását.

Új szabályozás:  6. § (1) bekezdése helyébe

„(1) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzése, továbbképzése, utánképzése és vizsgáztatása, továbbá az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység ellenőrzése során avizsgaközpont ellenőrzi a tevékenység végzéséhez meghatározott feltételek és előírások megtartását, amelyet az ellenőrzés alá vont szervezet, személy köteles tűrni, azt nem gátolhatja, nem akadályozhatja.

6.§-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A vizsgaközpont képzésfelügyeleti tevékenysége során készített jegyzőkönyvet, feljegyzést – amennyiben az hatósági eljárás lefolytatását teszi szükségessé – megküldi a hatósági eljárás lefolytatására illetékes közlekedési hatóság részére.”

Régi szabályozás:

(3) A vizsgáztatás rendszeresen és folyamatosan ellátandó ellenőrzéséhez és szakfelügyeletéhez szükséges, a vizsgáztatással kapcsolatos információkat - a szakmai irányító közlekedési hatóság által a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján meghatározottak szerint - a vizsgáztatást végző közlekedési hatóság az ellenőrzést és szakfelügyeletet végző hatóság rendelkezésére bocsátja.

Új szabályozás: 6. § (3) bekezdése helyébe

„(3) A vizsgáztatás rendszeresen és folyamatosan ellátandó ellenőrzéséhez szükséges, a vizsgáztatással kapcsolatos információkat – a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján meghatározottak szerint – a vizsgaközpont az ellenőrzésre jogosult hatóság rendelkezésére bocsátja.”

Emellett hatályát veszti:

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

3. szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény: olyan felsőoktatási intézmény, amelyben a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által akkreditált közlekedésmérnöki vagy járműmérnöki BSc alapszakokon a szakindítási engedély alapján képzés folyik, valamint az intézmény pedagógusképzést is folytat;

6. Ellenőrzés, szakfelügyelet

6. § (3a) A képzés ellenőrzésének és a vizsgáztatás módszertanának, az országosan egységes jogalkalmazás megteremtésének, az országos ellenőrzési terv végrehajtásának koordinációja érdekében a szakmai irányító közlekedési hatóság legalább negyedévente a vizsgáztatásra és a képzés ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóságok részvételével értekezletet tart.

Ebben a Kormányrendeletben egységesítik, harmonizálják a jogszabályokat a vizsgaigazolás kiadásának tekintetében:

179/2011. Korm. rendelet 5. § (5) bekezdésében az „aki a Kt. szerinti alapfokú iskolai végzettséget és az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítását tanúsító igazolást megszerezte” szövegrész helyébe az „aki a Kt. szerinti alapfokú iskolai végzett megszerezte” szöveg lép.

A régi szövegezés:

(5) A gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzésére irányuló, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti vizsgaigazolás annak adható ki, aki a Kt. szerinti alapfokú iskolai végzettséget és az elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítását tanúsító igazolást megszerezte. Az alapfokú iskolai végzettség meglétét a képzési rendeletben meghatározott módon kell igazolni.

Ez nem azt jelenti, hogy nem kell az alapfokú és közúti elsősegély vizsga a vezetői engedély megszerzéséhez; arra továbbra is szükség van. Csak azt jelenti, hogy az ügyfélnek nem kell (már 2018-ban sem kellett) a Közlekedési Hatóságnál bemutatnia a vizsgán megszerzett kártyát, hanem – egy utat megspórolva – a Közlekedési Igazgatási Hatóságnál kérelmezheti a vezetői engedélyét.

Erről hamis hírek jelentek meg Karácsony előtt, s az Innovációs és Technológiai Minisztérium ki is adott egy Közleményt még közvetlen az ünnep előtt, 2018.12.23-án, vasárnap.

https://hvg.hu/cegauto/20181223_Felreertes_tortent_elsosegelyvizsga_nelkul_tovabbra_sem_adhato_ki_a_jogositvany

Változott A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet is.

3. A közúti gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos ügyekben eljáró közlekedési hatóságok kijelölése

4. § (2)  Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a miniszter jár el:

10. a közúti járművezetők képzésének és utánképzésének engedélyezésével, a közúti közlekedési szakemberek képzésének és továbbképzésének engedélyezésével és vizsgáztatásával, a vizsgakötelezettség alóli mentesítésével, ezen engedélyek felfüggesztésével és visszavonásával, a szakoktatói és az iskolavezetői tevékenység engedélyezésével, az engedély felfüggesztésével és visszavonásával, a vizsgabiztosi tevékenységet végzők nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból törlésével, ezen tevékenységek szakfelügyeletével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, ideértve a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének, vizsgáztatásának, valamint a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői tevékenység szakfelügyeletét és a szakfelügyelethez kapcsolódó bírságolását; továbbá a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői névjegyzék vezetése, az engedélyezett képző szervek nyilvántartása; (során).

 A Rendelet 4. § (2) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a miniszter jár el:)

„10. a közúti járművezetők képzésének és utánképzésének engedélyezésével, a közúti közlekedési szakemberek képzésének és továbbképzésének engedélyezésével, ezen engedélyek felfüggesztésével és visszavonásával, a szakoktatói, az iskolavezetői és a vizsgabiztosi tevékenység engedélyezésével, az engedély felfüggesztésével és visszavonásával kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, ideértve a képzési, továbbképzési, utánképzési, szakoktatói, vizsgabiztosi, iskolavezetői tevékenység ellenőrzéséhez és szakfelügyeletéhez kapcsolódó bírságolást; továbbá a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői névjegyzék vezetése, az engedélyezett képző szervek nyilvántartása;” (során).

A Rendelet 4. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatához kapcsolódó közlekedéspszichológiai igazságügyi szakértői vizsgálatokat a Kkt. 18. § (8) bekezdése alapján kijelölt szervezet végzi.” (KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: vizsgaközpont).

Régi szabályozás: 382/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 5. § c) pont cb) alpontja:

5. § A közlekedési hatóságok szakmai irányítása keretében a miniszter:

c) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére és vizsgáztatására vonatkozó jogszabályokban meghatározott képzési, továbbképzési, utánképzési, vizsgáztatási, képesítési követelményrendszer figyelembevételével meghatározza

cb) az elméleti és gyakorlati vizsgakövetelményeket, vizsgafeladatokat, vizsgahelyszíneket és vizsgaútvonalakat,

Új szabályozás:

(A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére és vizsgáztatására vonatkozó jogszabályokban meghatározott képzési, továbbképzési, utánképzési, vizsgáztatási, képesítési követelményrendszer figyelembevételével meghatározza:)

„cb) az elméleti és gyakorlati vizsgakövetelményeketaz alkalmazandó vizsgafeladatokat, a vizsgáztatásra alkalmas vizsgahelyszíneket és vizsgaútvonalakat,”

A Rendelet a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § A pályaalkalmassági vizsgálatok Kkt. 18. § (8) bekezdése szerinti vizsgaközpont által meghatározott módszertanát a miniszter hagyja jóvá.”

A létrehozott vizsgaközpont feladatai közé tartozik a PÁV vizsgálat is, így A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása is megtörtént.

A Rendelet 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A vizsgaközpont a pályaalkalmassági vizsgálatot a kérelem, illetve a megkeresés beérkezését követő naptól számított 60 napon belül folytatja le.”

A Rendelet 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki.

„(1a) Időszakos pályaalkalmassági vizsgálat szükséges a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére megállapított pályaalkalmassági minősítés érvényesítéséhez.”

Régi szabályozás:

3. § (2) Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges:

d) a gépjárművezető munkáltatójának kezdeményezésére,

 Új szabályozás:

(Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges)

„d) a gépjárművezető munkáltatójának írásban indokolt kezdeményezésére, amennyiben a gépjármű tevékenysége közúti közlekedésbiztonsági szempontból arra alapos indokot szolgáltat,”

Régi szabályozás: 3. §

(5) A pályaalkalmassági minősítés - az 1. számú melléklet III. fejezetében foglalt pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok alapján - 1-5 évig terjedő időtartamra korlátozható, a korlátozás hiányában az érvényesség - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - az alkalmatlanság jogerős megállapításáig áll fenn.

Új szabályozás:

„(5) A pályaalkalmassági minősítés – a 10/C. §-ban foglalt pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok alapján – 1–5 évig terjedő időtartamra korlátozható, a korlátozás hiányában az érvényesség – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – az alkalmatlanság megállapításáig áll fenn.”

A Rendelet 4. §-a a következő(1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Pályaalkalmassági vizsgálatra jelentkezni webes felületen, postai úton vagy a vizsgaközpont által meghatározott ügyfélfogadási időben, a vizsgaközpontnál személyesen lehet.

(1b) Előzetes és időszakos pályaalkalmassági vizsgálatra webes felületen történő jelentkezés, időpont foglalás abban az esetben érvényes, ha a jelentkezéstől számított harmadik munkanapon a díj átutalással befizetésre kerül a vizsgaközpont részére. Ennek elmaradása esetén a vizsgaközpont a foglalt időpontot törli, újabb időpont foglalása csak a díj megfizetését követően lehetséges.

(1c) Amennyiben a gépjárművezető jelentkezését postai úton küldi meg, a vizsgálat időpontjáról a vizsgaközpont legalább tizenöt nappal a vizsgálat időpontja előtt írásban értesíti. Személyesen jelentkezni ügyfélfogadási időben a vizsgaközpontnál lehet.

(1d) Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra a kezdeményező vagy a megkereső szerv írásbeli megkeresése alapján, továbbá a 3. § (2) bekezdés a) pontja esetén a vizsgaközpont által a gépjárművezető rendelkezésére bocsátott jelentkezési lappal lehet.”

Régi szabályozás:

6. § (2) Ha az (1) bekezdésében említett pályaalkalmassági vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy a gépjárművezető alacsonyabb alkalmassági kategóriában is alkalmatlan, a gépjárművezető rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatát kell elrendelni.

Új szabályozás:

„(2) Ha a pályaalkalmassági vizsgálat során a gépjárművezető egészségi alkalmatlanságának gyanúja merül fel, a vizsgaközpont a gépjárművezető soron kívüli orvosi vizsgálatát kezdeményezheti.”

Régi szabályozás:

7. § A közlekedési hatóság a pályaalkalmassági minősítést közli a gépjárművezetővel és azzal, aki a gépjárművezető pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezte.

Új szabályozás:

„7. § (1) A vizsgaközpont a pályaalkalmassági minősítésről kiállított – a (2) bekezdésben meghatározottak szerinti adattartalmú – pályaalkalmassági véleményt a vizsgálat lefolytatását követő 15 napon belül írásbanközli a gépjárművezetővel és azzal, aki a gépjárművezető pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezte.

(2) A gépjárművezető a pályaalkalmassági vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a vizsgaközpontnál kezdeményezheti a pályaalkalmassági minősítés felülvéleményezését, amelyről a jelentkezőt a pályaalkalmassági véleményben tájékoztatni kell.

(3) A felülvizsgálati kérelmet a vizsgaközpontnál kell benyújtani, a vizsgaközpont által a gépjárművezető rendelkezésére bocsátott nyomtatványon, vagy egy kérelemben, mely tartalmazza a gépjárművezető nevét, születési dátumát, a sérelmezett pályaalkalmassági vélemény számát, továbbá a felülvizsgálat indokát, valamint azt, hogy a felülvizsgálatról szóló értesítést mely címre kéri.

(4) A felülvizsgálati kérelmet egy háromtagú bizottság (a továbbiakban: másodfokú bizottság) bírálja el, amelynek eljárására irányadóak az elsőfokú vizsgálatra vonatkozó szabályok. A pályaalkalmassági minősítés tekintetében a másodfokú véleményezésében nem vehet részt a pszichológus, aki a kérelmező pályaalkalmassági minősítését első fokon végezte vagy abban közreműködött.

(5) A felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban, a másodfokú bizottság a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, amennyiben újabb vizsgálat lefolytatása vált szükségessé, úgy a vizsgálat lefolytatását követő 15 napon belül állítja ki a pályaalkalmassági véleményt. A véleményt közölni kell a gépjárművezetővel, valamint azzal, aki az eljárást kezdeményezte.”

Régi szabályozás:

8. § A közlekedési hatóság - a 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapított alkalmas minősítést kivéve - a pályaalkalmassági vizsgálat során hozott végleges határozatáról a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontjában foglaltaknak megfelelően a közúti közlekedési nyilvántartó szervet elektronikus úton értesíti.

Új szabályozás:

„8. § A vizsgaközpont – a 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapított alkalmas minősítést kivéve – a pályaalkalmassági vizsgálat során hozott vizsgálati eredményéről a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontjában foglaltaknak megfelelően a közúti közlekedési nyilvántartó szervet elektronikus úton értesíti.”

Régi szabályozás:

10. § (1) A pályaalkalmassági minősítés az alábbi okmányokkal igazolható:

a) PÁV vagy a közlekedési hatóság határozata,

Új szabályozás:

„a) PÁV vagy a közlekedési hatóság határozata, vizsgaközpont pályaalkalmassági véleménye,”

A Rendelet a következő 10/A–10/C. §-sal egészül ki:

10/A. §

(1) A pályaalkalmassági minősítés során a vizsgaközpont a pályaalkalmassági vizsgálatot a jelentkezésnek megfelelő alkalmassági kategóriára meghatározott követelmények szerint végzi.

(2) A pályaalkalmasságot megállapító pszichológusnak az egyéni adottságok figyelembevételével, minden esetben egyedi elbírálás alapján kell véleményt alkotnia a vizsgált személy pályaalkalmasságáról és a pályaalkalmassági minősítés során általános szabályként a következőket kell figyelembe vennie.

(3) A pályaalkalmasság megítélésénél minden esetben mérlegelni kell, hogy a vizsgált személy – a nála esetleg észlelt kedvezőtlen egyéni jellemzők ellenére is – képes-e kellő biztonsággal és felelősséggel részt venni gépjárművezetőként a közúti közlekedésben.

(4) Az I., II. és III. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a gépjármű-vezetési tevékenység sajátos követelmények és feltételek között történik. Megkülönböztető jelzéseket használó, közúti közlekedési szolgáltatás keretében személy- és áruszállítást végző, nemzetközi közúti közlekedésben részt vevő, veszélyes árut szállító gépjármű vezetése. Olyan egyéni jellemző kombinációk esetében, amelyek a további kedvezőtlen változásra utalnak és így a jövőben a biztonságos közlekedést veszélyeztetik, alkalmatlanságot kell megállapítani. Figyelembe kell venni továbbá, hogy az ilyen gépjárművezetőnek az időjárástól, napszaktól, útviszonyoktól, közlekedési körülményektől függetlenül kell járművet vezetnie.

(5) A IV. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmassági megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a gépjárművezető nem az I–III. alkalmassági kategóriába tartozó, előzetes alkalmassági vizsgálati körbe sorolt, differenciált és fokozottabb pszichológiai követelményeket támasztó, gépjárművezetéssel kapcsolatos tevékenységeket végzi. Az alkalmasság megállapításához elégséges, ha a gépjárművezető az alapvető, a közlekedésben való biztonságos részvételhez szükséges, legfontosabb képességekkel, személyiségjegyekkel rendelkezik.

(6) Az I. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy feladata ellátásának velejárója a közlekedési szabályoktól eltérő vezetési mód megválasztásának lehetősége, és így részvétele a közúti közlekedésben a megszokottnál nagyobb objektív kockázattal jár.

(7) A II. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni a jelentkező speciális járulékos megterheléseket és a hibás gépjárművezetői magatartás következményeinek várható súlyosságát. Ennek keretében kiemelten vizsgálni kell, hogy

a) a szállított személyek számának változása (növekedése) miként hat a gépjárművezető pszichés igénybevételére, megterhelésére (különösen autóbusz, trolibusz esetében),

b) a gépjárművezető a biztonságos gépjárművezetés követelményeinek teljesítésén túlmenően képes-e az utasokkal megfelelően foglalkozni (különösen taxi, autóbusz, trolibusz esetében),

c) a gépjárművezető hogyan alkalmazkodik a megszokottól eltérő közlekedési feltételekhez (különösen hosszú utak, monotónia, telítődési hatások esetében).

(8) A vezetői engedéllyel már rendelkező gépjárművezető pályaalkalmasságának elbírálása során figyelembe kell venni a járművezetésben szerzett gyakorlatot, a közlekedési helyzetekhez, viszonyokhoz, a közlekedés egyéb résztvevőihez kialakult alkalmazkodást.

(9) Az időszakos minősítésre irányuló pályaalkalmassági vizsgálatnál a közlekedési előéletre vonatkozó objektív adatokat is figyelembe kell venni.

10/B. §

(1) A pályaalkalmasság elbírálása során a gépjárművezető minősítésekor a 10/C. § (1) bekezdés a)–e) és 10/C. § (1) bekezdés i)–j) pontjaiban meghatározott korlátozó vagy kizáró okok megállapítása esetén az e célra kifejlesztett műszerekkel megállapított pályaalkalmassági vizsgálati eredményeket kell figyelembe venni.

(2) A műszeres vizsgálati eredmények értékelésénél és értelmezésénél a vizsgálati eredmények eloszlása, a beválási adatokkal és a balesetezési gyakorisággal való kapcsolata alapján meghatározott veszélyeztetettségi szintek figyelembevételével kell eljárni, különösen a 10/C. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben.

(3) A 10/C. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vizsgálatára előzetes szűrőeljárást kell alkalmazni. A járművezetésre való alkalmasságot kizáró szint gyanúja esetén kiegészítő vizsgálatokat kell végezni.

(4) A 10/C. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vizsgálata két szakaszban történik:

a) előzetes szűrés,

b) részletes személyiségvizsgálat.

(5) A 10/C. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vonatkozásában a gépjárművezető műszeres és személyiségvizsgálati eredményeit együttesen kell figyelembe venni.

(6) A pályaalkalmassági vizsgálatoknak ki kell terjednie minden korlátozó vagy kizáró ok csoportra, kivéve, ha az alapképességek vizsgálata során egyértelműen azonosítható egy vagy több kizáró ok csoport.

(7) A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatok kiegészülnek a 10/C. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok feltárására irányuló részletes vizsgálattal.

(8) A 10/C. § (1) bekezdés g) és a 10/C. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró okra irányuló vizsgálatok eredményeit a pszichológus a közlekedési magatartásra gyakorolt befolyásuk jellege és mértéke alapján értelmezi.

(9) A pályaalkalmassági vizsgálatot végző pszichológus szélsőséges vagy ellentmondásos esetben az egyes részvizsgálatokat megismétli, illetőleg kiegészítő vizsgálatokat végez.

(10) A pályaalkalmassági vizsgálatoknál figyelembe kell venni a gépjárművezető közlekedési előéletét, amely a vizsgálati módszer együttes – esetenkénti – egyéni meghatározását teszi szükségessé.

(11) A pályaalkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie a gépjárművezető közlekedésbiztonság szempontjából releváns képességeinek, személyiségvonásainak és viselkedési beállítódásainak vizsgálatára. A közlekedéshez való alkalmazkodást befolyásoló személyiségjegyek feltárásához az e célra kifejlesztett közlekedés-specifikus kérdőíves és egyéb módszerek használhatók.

10/C. §

(1) A pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok a következők:

a) elégtelen észlelési teljesítmény,

b) a közlekedési helyzetek biztonságos megoldásához szükséges felismerési és döntési képesség hiánya vagy nem kielégítő szintje,

c) a jármű irányításához szükséges mozgási képességek hiánya vagy nem kielégítő szintje,

d) a figyelmi teljesítmény nem kielégítő szintje

e) az észlelési, a döntési és a mozgási tevékenység összerendezettségének hiánya,

f ) az értelmi működések nagymértékben csökkent szintje, ezen belül kiemelten ennek a gyakorlati gépjárművezetői tevékenységben való megnyilvánulása,

g) a közlekedési magatartást befolyásoló személyiségvonások, amelyek fokozott baleseti veszélyeztetettségre utalnak,

h) a gépjárművezetői teljesítmény szélsőséges ingadozása, terhelés, fáradtság vagy monotónia hatására,

i) a jármű vezetéséhez szükséges jártasságok és készségek elsajátítására való képtelenség,

j) a pszichés kifáradás,

k) foglalkozási (életkori) sajátosságokból eredő, kedvezőtlen személyiségkép.”

 

Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Rendelet 1. melléklete: A pályaalkalmassági minősítés szakmai szempontjai, eljárásai és az alkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok.

 

A Kormány 289/2018. (XII. 21.) Korm. rendelete

közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

 

Pár cím, amikről a módosítások szólnak. Ezek nem közvetlenül érintik a közúti járművezető, továbbá közúti közlekedési szakemberek képzését és vizsgáztatását.

1. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása

2. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet módosítása: itt csak szövegrész hatályon kívül helyezése történik.

3. A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

4. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

5. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet módosítása

6. A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

 

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 1/2019. (I. 7.) ITM rendelete a járművezetők képzésével és vizsgáztatásával összefüggésben egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Készült: 2019.jan.10.-én

 

1. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályairól és díjairól szóló 8/2002. (I. 30.) KöViM rendelet módosítása

2. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet módosítása

2. §

(1) A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet (a továbbiakban: R2.) 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pályaalkalmassági vizsgálatért – a pályaalkalmassági vizsgálatot kezdeményezőnek – a 2. számú mellékletben meghatározott pályaalkalmassági vizsgálati eljárási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni. A díjat akérelem benyújtásával egyidejűleg a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (a továbbiakban: vizsgaközpont) OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 11711003-21463062 számú számlájára kell igazoltan befizetni.

(2) Az R2. a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. §

(1) A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) és c) pontja esetén a díjat a járművezető fizeti meg, a 3. § (3) bekezdés d) pontja esetén azt a kezdeményezőnek kell megfizetni.

(2) Ha a gépjárművezető a kért kategóriára vonatkozóan érvényes pályaalkalmassági minősítéssel rendelkezik, továbbá ha a gépjárművezető befizette a gépjárműhasználat díját, azonban a vizsgálat napján a vezetési próba elmarad, a vizsgaközpont a befizető által megadott bankszámlaszámra banki átutalással a befizetett összeget vagy címre, készpénzkifizetés kézbesítésével a postaköltséggel csökkentett összeget a tárgyhót követő hónap 30. napjáig visszatéríti.

(3) Túlfizetés esetén a vizsgaközpont a befizetett díjtöbbletet a tárgyhót követő hónap 30. napjáig visszatéríti, ha a befizetést igazoló iratok alapján megállapítható, hogy a befizető a 2. számú mellékletben meghatározott díjat meghaladó összeget fizetett.

(4) Ha a pályaalkalmassági vizsgálat lemondására a kitűzött időpont előtti 2. munkanapig sor kerül, a vizsgaközpont a kérelmező kérelmének megfelelően új időpontot ad vagy a befizetett díjat visszatéríti. A kitűzött vizsgálati időpont előtti 2. munkanapon belül történő lemondás esetén a vizsgaközpont visszatéríti a befizetett díjat.”

3. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása

6. §

(1) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. § (1) bekezdés 46. pontja helyébe a következő pont lép:

(A rendelet alkalmazásában:)

„46. Érvényes vezetői engedély, igazolvány: a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott végleges vezetői engedély, igazolvány, annak időbeli hatálya alatt.”

 

(2) Az R3. 2. § (1) bekezdése a következő 47. ponttal egészül ki:

(A rendelet alkalmazásában:)

„47. vizsgaközpont: a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont.”

7. §

Az R3. 4. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az iskolavezető feladata és felelőssége biztosítani, hogy:)

„c) a képző szerv a képzési tevékenységre előírt dokumentumokat a székhelyén 5 évig megőrizze, továbbá, hogy ezen dokumentumokat az erre irányuló, a 35. § (1) bekezdése szerinti, a közlekedési hatóság által lefolytatott ellenőrzés, illetve szakfelügyeleti intézkedés során a képző szerv székhelyén vagy előre bejelentett ellenőrzés, illetve szakfelügyeleti intézkedés esetén a képző szerv székhelyétől eltérő helyszínen lévő képviseletén a helyszínen, ügyfélfogadási idejében bemutassa.”

 8. §

Az R3. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közúti járművezetők vizsgáztatását a vizsgaközpont végzi. A vizsgát a vizsgaközpont szervezi. A vizsgára bejelentett tanuló (a továbbiakban: vizsgázó) vizsgáztatásában – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a közlekedési hatóság vizsgabiztosi névjegyzékében szereplő, a vizsgaközpont által szakmai szempontok figyelembevételével vezényelt vizsgabiztos működik közre.”

9. §

Az R3. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (2) bekezdés a) pontjában említett tolmács közreműködésével történő vizsgára a tolmácsot a vizsgaközpontaz Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Irodától biztosítja. Ha az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda a tolmácsolást nem tudja biztosítani, akkor annak ellátására a kiválasztott nyelvben jártas más alkalmas személyt kellbiztosítani. A tolmács közreműködésével történő elméleti vizsgaigényt a kért vizsgaidőpontot megelőzően legalább 15 nappal korábban kell benyújtani a vizsgaközponthoz. A tolmács díját a vizsgázó köteles viselni, és annak megfizetését a kért vizsgaidőpontot megelőzően legalább 5 nappal köteles igazolni.”

10. §

Az R3. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakoktatók továbbképzését a Kkt. 18. § (1) bekezdése alapján a KTI végzi.”

11. §

Az R3. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § A szakoktató járművezetést naponta legfeljebb 10 tanórában, két egymást követő naptári héten legfeljebb 96tanórában oktathat.”

12. §

Az R3. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az iskolavezetők továbbképzését a Kkt. 18. § (1) bekezdése alapján végzi.

13. §

(1) Az R3. 33. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépés a § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: (A (6a) szövegrész eredetileg a (6) bekezdésben szerepelt.)

(6) A vizsgát a vizsgaközpont által megbízott képző szerv szervezheti. A közúti közlekedési szakembereket

a szaktanfolyamot követő vizsgán a vizsgaközpont által kizárólag szakmai szempontok figyelembevételével

vezényelt – a vizsgajegyzőkönyvben megnevezett és a szaktanfolyami vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő – vizsgabiztosok vizsgáztatják. A szaktanfolyami vizsgabiztosnak – a vizsgabiztosi engedélye érvényben tartásához – évente a KTI által szervezett továbbképzésen kell részt vennie.

(6a) A szaktanfolyami vizsgabiztosi névjegyzékbe olyan személy vehető fel,

a) aki felsőfokú, szakirányú iskolai végzettséggel és az adott szakterületen legalább 2 év szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) aki a közlekedési hatóság által meghatározott szakmai képesítéssel, végzettséggel rendelkezik,

c) akinek a névjegyzékbe való felvétel előtti két éven belül a szakoktatói, a vizsgabiztosi, az iskolavezetői tevékenységi engedélyét a közlekedési hatóság elmarasztalása kapcsán nem vonták vissza.”

(2) Az R3. 33. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A rendelet előírásait, különösen 5. §-a, 8. § (1) és (3)–(5) bekezdése, 9. § (5), (7), (8)–(9) bekezdése, 12. §-a, 15. §-a, 27. § (2) bekezdése, 28. § (1) bekezdése, 34. § (1)–(2), (4)–(5) bekezdése, 35–37/A. §-a, 3. melléklet 3.2.2. és 3.2.3. pontja rendelkezéseit a szaktanfolyami képzésre és vizsgáztatásra is megfelelően alkalmazni kell.”

14. §

Az R3. 39. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 18. § (1) bekezdésében, a 21. § (2) bekezdésében, a 24. § (1) bekezdésében, a 27. § (4) bekezdésében,

a 30. §-ban, a 32. § (2) bekezdésében és a 33. § (6) bekezdésében részletezett képzés tekintetében a KTI ezen

tevékenységével kapcsolatos iskolavezetői feladatait és felelősségét a KTI ügyvezetője teljesíti, illetve viseli.”

Módosultak továbbá a képzési rendelet mellékletei is: a 3., 8., 12., 13. és 16. mellékletek.

3. melléklet: A közúti járművezetők képzésére vonatkozó részletes eljárási rend

8. melléklet: A közúti járművezetők vizsgáztatására vonatkozó részletes eljárási rend

12. melléklet: Az alapképesítés megszerzésére vonatkozó előírások

13. melléklet: A továbbképzési képesítés megszerzésére vonatkozó előírások

16. melléklet: Az e-learning rendszerű képzésekre vonatkozó követelmények

A Mellékletek változásairól ezen anyag lentebbi részeiben lehet tájékozódni.

 

4. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet módosítása

22. §

(1) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

(1) A közlekedési hatóságnak A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával, valamint a közúti járművezetők pályaalkalmasság vizsgálatával kapcsolatos, külön jogszabályokban meghatározott, kérelemre indult eljárásért és a vizsgáztatásért a Mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A Melléklet I., II., III. pont 16., 17., 18. pontjában és IV. pontjában meghatározott díjakat a kérelem benyújtásáig vagy a vizsgára való jelentkezésig a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (8) bekezdésében nevesített vizsgaközpont (a továbbiakban: vizsgaközpont) OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 11711003-21463062 számú számlájára történő átutalással kell megfizetni. A meghatározott díj átutaláson kívül készpénzben is megfizethető. A Melléklet III. pont 16., 17. és 18. pontja szerint beszedett díjakat a vizsgaközpont havi elszámolással, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig átutalja az ott meghatározott okmányt kiállító szerv részére.

(2a) A Melléklet III. pont 15. és 19. pontjaiban meghatározott eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00290713-38100004 számú számlájára kell befizetni, az eljárási díj az Innovációs és Technológiai Minisztérium bevétele.”

(2) Az R4. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Vizsgára jelentkezés esetében a vizsgadíj a képző szerv útján a vizsgára való jelentkezésig fizetendő meg. A közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatása esetén a vizsgaszervezésben közreműködő képző szerv a vizsga díjának 78%-ára, a vizsgáztatásért felelős vizsgaközpont a vizsga díjának 22%-ára jogosult. A Mellékletben meghatározott díj a vizsgaközpont (2) bekezdésben nevesített számlára történő átutaláson kívül készpénzben is megfizethető és a befizetett díj a vizsgaközpontot illeti. A vizsgaközpont számlájára befizetett díj 3%-ára az Innovációs és Technológiai Minisztérium jogosult, melynek továbbítását a vizsgaközpont a (2a) bekezdésben nevesített számlára történő átutalással teljesíti.”

23. §

Az R4. 2. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3b) Túlfizetés esetében az eljáró hatóság, illetve a vizsgaközpont a díjtöbbletet hivatalból vagy az ügyfél kérelmére az erről szóló döntés véglegessé válását követő tizenöt napon belül a kérelmező ügyfél részére, az általa írásban megjelölt számlaszámra vagy postai címre visszatéríti, ha a kérelem és vagy a befizetést igazoló iratok alapján megállapítható, hogy a kérelmező az e rendeletben meghatározott mértéket meghaladó összegű díjat fizetett.”

 24. §

Az R4. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § A szakoktatói, az utánképzési foglalkozásvezetői, az iskolavezetői és a vizsgabiztosi tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díja tartalmazza a névjegyzékbe való felvétel díját. A díjat a felvételt kérőnek a kérelem benyújtásakor kell az Innovációs és Technológiai Minisztérium részére az 1. § (2a)bekezdésében megjelölt előirányzat-felhasználási keretszámlájára befizetni.”

25. §

Az R4a következő 6. §-sal egészül ki:

„6. § A rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

 

5. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet módosítása

 

6. Záró rendelkezések

27. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – a kihirdetése napján 10 órakor lép hatályba.

(2) A 10. §, a 12. §, valamint a 15. § 12. és 14–16. pontja 2019. március 15-én lép hatályba.

 

Hatályos tehát 2019.01.07. H. 10.00 órától.

A KTI-hez tartozó képzésekre vonatkozó szabályozás pedig 2019.03.15.-étől.

 

24/2005. GKM képzési rendelet Mellékleteinek módosulásai 2019.01.07.-től

Készült:2019.jan.11.-én

 3. Melléklet

 

1. Az R3. 3. melléklet 3.2.1. pont 6) lábjegyzete helyébe a következő rendelkezés lép:

„6) amennyiben betöltötte 24. életévét, és nem rendelkezik sem „A1” kategóriás, sem „A2” kategóriás vezetői engedéllyel”

Ez a módosítás a korlátozás nélküli motorkerékpárok vezetéséhez az óraszám-táblázatban a megjegyzés, hogy milyen előfeltétellel rendelkező tanulónak kell az adott óraszámokat teljesíteni.

Ezt megelőzően a feltétel így szólt: „amennyiben betöltötte 24. életévét és nem rendelkezik legalább két éves A2 alkategóriás vezetői engedéllyel”.

 

2. Az R3. 3. melléklet 3.2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.2.2. Tanfolyam megkezdése tantermi elméleti-, valamint csoportos gyakorlati oktatás esetén

Az alapismeretek tantárgyainak összes kötelező (vagy annál több) óraszámán belül az egyes tantárgyak oktatására fordítandó órák számát a közlekedési hatóság által kiadott tanterv figyelembevételével az iskolavezető határozza meg. A tantárgyi tananyag témakörönkénti felosztása a szakoktató feladata. Az iskolavezető által elkészített tanrendet a tanfolyam kezdetét megelőző legalább 3 munkanappal korábban a vizsgaközpont részére meg kell küldeni. Tanrend változása esetén a Bizonylati album szerinti módosított tanrendet a változás előtt legalább 3 munkanappal korábban a vizsgaközpont részére elektronikus úton meg kell küldeni, illetve egy példányt a tanulmányi naplóhoz csatolni kell. A tanfolyam tantermi oktatásán minden alkalommal jelenléti ívet kell vezetni, melyet az oktatáson részt vevőkkel minden foglalkozáson alá kell íratni. A jelenléti ívet az összes résztvevő aláírása után le kell zárni úgy, hogy arra további aláírás ne kerülhessen, majd a tanulmányi naplóhoz kell csatolni. A továbbiakban, amennyiben nincs változás az egyes tanfolyamok tanrendjében, a tanrenden a foglalkozásokra vonatkozóan csak az oktatás időpontját és óraszámát kell feltüntetni, a tantárgyakat nem kötelező bejegyezni.

A tanfolyamon részt vevők névsorát a Bizonylati album szerinti nyomtatványon a tanfolyam első foglalkozását követő 1 munkanapon belül elektronikus úton meg kell küldeni a vizsgaközpont részére, illetve egy példányt a tanulmányi naplóhoz kell csatolni.

A képző szerv – a vállalkozási feltételeinek megfelelően – az előírtnál magasabb óraszámú tanfolyamokat is tarthat. A tanuló számára a képzési rész elvégzése akkor igazolható, ha az egyes tantárgyak tanteremben történő elméleti oktatására vonatkozó kötelező óraszám 10%-ánál kevesebbet hiányzott. Az óraszámok 10%-nál kevesebb hiányzást önálló felkészüléssel is lehet pótolni. Ettől magasabb óraszámú hiányzás esetén a tanuló számára – azon témakörökből, melyeken a tanuló nem vett részt – pótfoglalkozást kell tartani. A pótfoglalkozást a tanrendbe be kell illeszteni, és a tanrend módosítására vonatkozók szerint be kell jelenteni.”

3. Az R3. 3. melléklet 4.1.4.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4.1.4.3. A mentesítési kérelmek elbírálásakor a szakma megnevezését és a szakképesítés szakmai tartalmát kell meghatározónak tekinteni.”

A mostani szabályozásból kikerült: „Amennyiben a mentesítés érdekében az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzését tanúsító igazolás alátámasztására külföldön, illetve nem magyar nyelven kiállított iratot nyújtanak be, azt hiteles magyar fordítással és a Magyar Vöröskereszt által kiállított megfelelőségi nyilatkozattal is el kell látni.

8. Melléklet

1. Az R3. 8. melléklet 1.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.3. A vezetési karton

A képző szerv a bizonylati album szerinti – a tanuló és a gyakorlati képzést végző képző szerv adataival kitöltött – vezetési kartont leadja a vizsgaközpontnak. A vizsgaközpont rávezeti a vizsgázó iktatószámát és abban az esetben hitelesíti, ha a vizsgázó a gyakorlati oktatáson való részvétel előfeltételeinek eleget tett.

Elveszett vezetési karton helyett kiállított vezetési kartont a vizsgaközpont hitelesíti. A hitelesítéskor a hitelesítő rovatba a „Pótlás” szót kell bejegyezni. Az elvesztés tényét és körülményeit a vizsgaközpont jelzi a közlekedési hatóságnak.

2. Az R3. 8. melléklet 1.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.4. A vizsgajegyzőkönyv

vizsgaközpont a vizsgára jelentések, illetőleg jelentkezések alapján a bizonylati album szerinti vizsgajegyzőkönyvet állít össze. A vizsgajegyzőkönyv készítésekor észlelt hiányosság – jogszabály alapján vizsgára bocsátást kizáró ok – esetén az érintett vizsgázó a vizsgajegyzőkönyvre nem vehető fel.”

12. Melléklet

1. Az R3. 12. számú melléklet 11.1. pontja a következő i) ponttal egészül ki:

[Az alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzését a közlekedési hatóság írásbeli kérelemre hagyja jóvá (engedélyezi). A kérelemhez a képző szervnek (oktatási központnak) csatolnia kell az alábbi dokumentumokat:]

„i) járművezetési veszélyhelyzetek gyakorlására alkalmas tanpálya vagy az 5.3.2. pontban meghatározottaknak megfelelő szimulátor berendezés rendelkezésre állásának igazolása.”

13. Melléklet

1. Az R3. 13. számú melléklet 1.1 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.1 A szaktanfolyami kötelezettség teljesítése

Aki a szaktanfolyam megkezdésétől számított egy éven belül nem tesz minden tárgyból sikeres vizsgát, annak a szaktanfolyamot és minden vizsgát (a korábban teljesített vizsgát is) meg kell ismételnie.

A szaktanfolyami oktatás tantervét és a vizsga követelményeit a közlekedési hatóság határozza meg.

vizsgaközpont a járművezetőt kérelmére a szaktanfolyami képzés meghatározott része alól mentesítheti, ha a járművezető igazolja, hogy az 1.2 pontban meghatározott képzési kötelezettsége egy részét más EGT-tagállamban teljesítette.”

2. Az R3. 13. számú melléklet 7–8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnekés a melléklet a következő 8.1–9. ponttal egészül ki:

7. A továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatást végző képző szervre vonatkozó rendelkezések

7.1. A továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzését a közlekedési hatóság írásbeli kérelemre engedélyezi.

A kérelemhez a képző szervnek (oktatási központnak) csatolnia kell az alábbi dokumentumokat:

a) tantermi elméleti képzés esetén az elméleti tantárgyak oktatására alkalmas tanterem és a kapcsolódó szociális létesítmény meglétének igazolását,

b) írásbeli nyilatkozatot a közlekedési hatóság által meghatározott tanterv rendelkezésre állásáról,

c) e-learning rendszerű képzés esetében a minősített és tanúsított zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszert és tananyagot,

d) az oktatók képesítését és tevékenységi területeiket,

e) tájékoztatást az oktatási anyagokról, a gyakorlati foglalkozás eszközeiről és az oktatáshoz használt járműállományról,

f) a képzésben részt vevők számára készült írásos tájékoztatót a szaktanfolyamon történő részvétel körülményeiről,

g) a képző szervnek írásban nyilatkoznia kell, hogy a 6.5. pontnak megfelelően a képzésben közreműködő elméleti és gyakorlati szakoktatók alapos ismeretekkel rendelkeznek a legfrissebb szabályozásokról és képzési követelményekről,

h) megfelelő minősítési és képzési program, amely meghatározza az oktatott tantárgyakat és a javasolt végrehajtási tervet, valamint oktatási módszereket,

i) járművezetési veszélyhelyzetek gyakorlására alkalmas tanpálya, vagy az 5.3.2. pontban meghatározottaknak megfelelő szimulátor berendezés rendelkezésre állásának igazolása.

7.2. Az írásbeli kérelem alapján a továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzését a közlekedési hatóság jóváhagyás kiadásával akkor engedélyezi, ha a kérelemhez a 7.1. pontban meghatározott valamennyi dokumentumot – az 1–6. pontokban meghatározott feltételek teljesítést igazoló tartalommal – csatolták.

7.3. A továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzésére vonatkozó jóváhagyást az engedélyező hatóság visszavonhatja vagy felfüggesztheti, amennyiben a jóváhagyás kiadására vonatkozó feltételeknek a képző szerv nem tesz eleget.

7.4. A jóváhagyó hatóság jogosult felhatalmazással rendelkező személyeket küldeni, hogy a továbbképzési képesítési szaktanfolyami oktatás végzésére vonatkozó jóváhagyással rendelkező képző szervek tanfolyamain segédkezzenek, valamint jogosult e képző szervek ellenőrzésére a felhasznált anyagok és eszközök, továbbá a tanfolyamok megfelelő lebonyolítása tekintetében.

8. A vizsgák szervezésében közreműködő képző szervekre vonatkozó rendelkezések

8.1. A továbbképzési képesítés megszerzéséhez szükséges, a vizsgaközpont által szervezett elméleti vizsgára történő jelentkezésnek feltétele a megelőző szaktanfolyamon történő részvétel. A vizsgát a vizsgaközpont megbízása alapján az a képzési engedéllyel rendelkező képző szerv is szervezheti, amely rendelkezik a következő feltételekkel:

a) az elméleti vizsgák megtartására alkalmas vizsgaterem és a kapcsolódó szociális létesítmények,

b) a vizsgákhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok ellátására alkalmas személy,

c) a 12. számú melléklet 5.3. pontban meghatározott tanpálya vagy szimulátor berendezés.

8.2. A képző szerv írásbeli kérelem alapján az elméleti vizsgák lebonyolításában a képző szerv közreműködést a vizsgaközpont írásban jóváhagyás kiadásával engedélyezheti, ha a kérelemhez a 8.1. pontban meghatározott valamennyi dokumentumot csatolták.

8.3. Az elméleti vizsgák lebonyolításában a képző szerv közreműködését lehetővé tevő jóváhagyást a vizsgaközpont visszavonhatja vagy felfüggesztheti, amennyiben a jóváhagyás kiadására vonatkozó feltételeknek a képző szerv nem tesz eleget.

8.4. Az írásbeli vizsgán a közlekedési hatóság által kinevezett vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A közlekedési hatóság felügyeli a vizsgákat.

8.5. A vizsgaközpont jogosult felhatalmazással rendelkező személyeket küldeni, hogy az írásbeli vizsgán segédkezzenek, valamint jogosult a vizsgák ellenőrzésére ezek megfelelő lebonyolítása tekintetében.

9. A továbbképzési képesítési szaktanfolyami képzésen történt részvétel és a vizsga igazolása

A szaktanfolyami képzésen részt vett, és a szakmai vizsgabizottság előtt sikeres vizsgát tett gépkocsivezető részére a vizsgajegyzőkönyv alapján a közlekedési hatóság a 14. melléklet szerinti igazolványt ad ki.”

16. Melléklet

1. Az R3. 16. számú melléklet II. pont 1. pont f)–h) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható Rendszereknek akkreditációjára és üzemeltetésre vonatkozó követelmények, előírások:)

f) az e-learning képzésben részt vevő tanuló 3. számú melléklet 3.2.3. pontja szerinti adatait tartalmazó állományt (a továbbiakban: e-learning képzés kezdés bejelentés) a hozzáférés kiadását követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül el kell küldenie a közlekedési hatóság által meghatározott módon a vizsgaközpont részére,

g) a tanuló e-learning képzésének befejezésekor a Rendszernek – képzési igazolás kiállításával egyidejűleg – a tanuló adatait és képzésének leíró adatait az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott, a közlekedési hatóság által meghatározott szabványos XML formátumú és adattartalmú állományban (a továbbiakban: e-learning képzési statisztika) kell tárolnia; az e-learning képzési statisztikát a képző szervnek legalább 5 évig kell megőriznie, illetve a Rendszernek haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül el kell küldenie a közlekedési hatóság által meghatározott módon a vizsgaközpont részére,

h) tanuló e-learning képzésének befejezésekor a Rendszernek automatikusan ki kell állítania, és az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátnia a 7. § szerinti igazolást (a továbbiakban: e-learning képzési igazolás) a közlekedési hatóság által meghatározott adattartalommal; a kiállított e-learning képzési igazolást a Rendszernek a kiállítást követően haladéktalanul el kell küldenie és/vagy letölthetővé kell tennie az iskolavezetőnek és a tanulónak; az így előállított e-learning képzési igazolást a képző szervnek legalább 5 évig kell megőriznie, illetve a Rendszernek az e-learning képzési igazolás kiállítását követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül el kell küldenie a közlekedési hatóság által meghatározott módon a vizsgaközpont részére,”

Egybe szerkesztette: Pataki Melinda

Készült: 2019. jan. 12-én



Jogszabályfigyelő

2019. Január

MK. 2. szám 2019.01.07. H.

1/2019. (I. 7.) ITM rendelet A járművezetők képzésével és vizsgáztatásával összefüggésben egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 34. old.

1. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályairól és díjairól szóló 8/2002. (I. 30.) KöViM rendelet módosítása

2. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet módosítása

3. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása

4. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet módosítása

5. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet módosítása

MK. 1. szám 2019.01.02. Sze.

Magyarország Alaptörvénye  (egységes szerkezetben) 2. old.


2018. december

MK. 200. szám 2018.12.15. Szo.

31/2018. (XII. 15.) ITM rendelet A díjfizetés ellenében használható autópályákról, autóutakról és főutakról szóló 37/2007. (III. 26.) GKM rendelet, valamint az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet módosításáról 34900. old.

MK. 200. szám 2018.12.15. Szo.

2018. évi XCVIII. törvény Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról 34828. old.

MK. 199. szám 2018.12.13. Cs.

1677/2018. (XII. 13.) Korm. határozat A járműipari tesztpálya-projekt második szakaszának megvalósításához szükséges forrásbiztosításról 34824. old.

November

Hivatalos Értesítő (HE) 65. szám 2018.11.30. P.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) módosulásáról 5327. old.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) módosulásáról 5328. old.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADN) módosulásáról 5328. old.

 MK. 177. szám 2018.11.15. Cs.

28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet Az egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 33553. old.

1. A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása

2. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása

3. A közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló 77/2009. (XII. 15.) KHEM–IRM–KvVM együttes rendelet módosítása

MK. 170. szám 2018.11.08. Cs.

27/2018. (XI. 8.) ITM rendelet Az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.)
NFM rendelet módosításáról 31261. old.

MK. 170. szám 2018.11.08. Cs.

204/2018. (XI. 8.) Korm. rendelet Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet módosításáról 31257. old.

2018. Október

MK. 155. szám 2018.10.09. K.

2018. évi LVI. törvény A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról 30440. old.

2018. Augusztus

MK. 130. szám 2018.08.29. Sze.

11/2018. (VIII. 29.) ITM rendelet A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról 29373. old.

 MK. 128. szám 2018.08.21. K.

10/2018. (VIII. 21.) ITM rendelet Az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet módosításáról 29255. old.

2018. Július

MK. 117. szám 2018.07.25. Sze.

2018. évi XXXVIII. törvény Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról 27197. old.

MK. 103. szám 2018.07.02. H.

117/2018. (VII. 2.) Korm. rendelet Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet, valamint az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet módosításáról 8917. old.

2018. Június

MK. 100. szám 2018.06.29. P.

Magyarország Alaptörvénye 5106. old. (egységes szerkezetben)

MK. 99. szám 2018.06.29. P.

2/2018. (VI. 29.) ITM rendelet A menetíró készülékről szóló 75/2016. (XII. 29.) NFM rendelet módosításáról 5102. old.

MK. 99. szám 2018.06.29. P.

1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet A digitális archiválás szabályairól 5100. old.

MK. 97. szám 2018.06.28. Cs.

Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása (2018. június 28.) 4714. old.

MK. 93. szám 2018.06.25. H.

111/2018. (VI. 25.) Korm. rendelet Az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 4498. old.


1. A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
2. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása

MK. 92. szám 2018.06.22. P. 

 
82/2018. (VI. 22.) ME határozat Kormánymegbízottak kinevezéséről 4474. old. 

A miniszterelnök 82/2018. (VI. 22.) ME határozata kormánymegbízottak kinevezéséről

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a  fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a  területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 10.  § (2)  bekezdésében foglalt jogkörömben, a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára

dr. Berkó Attilát a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalt,
Demeter Ervint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt,
dr. György Istvánt a Budapest Főváros Kormányhivatalát,
Harangozó Bertalant a Vas Megyei Kormányhivatalt,
dr. Horváth Kálmánt a Tolna Megyei Kormányhivatalt,
dr. Horváth Zoltánt a Baranya Megyei Kormányhivatalt,
dr. Juhász Tündét a Csongrád Megyei Kormányhivatalt,
dr. Kancz Csabát a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt,
Kovács Ernőt a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalt,
dr. Neszményi Zsoltot a Somogy Megyei Kormányhivatalt,
dr. Pajtók Gábort a Heves Megyei Kormányhivatalt,
Rácz Róbertet a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalt,
Román Istvánt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalt,
dr. Sifter Rózsát a Zala Megyei Kormányhivatalt,
dr. Simon Lászlót a Fejér Megyei Kormányhivatalt,
dr. Szabó Sándort a Nógrád Megyei Kormányhivatalt,
Széles Sándort a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt,
dr. Takács Árpádot a Békés Megyei Kormányhivatalt,
Takács Szabolcsot a Veszprém Megyei Kormányhivatalt,
dr. Tarnai Richárdot a Pest Megyei Kormányhivatalt

vezető kormánymegbízottá – 2018. július 1-jei hatállyal – kinevezem.

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MK. 88. szám 2018.06.18. H.

70/2018. (VI. 18.) ME határozat Helyettes államtitkárok kinevezéséről 4352. old.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 220. § (2) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, az innovációért és technológiáért felelős miniszter javaslatára Tóth Pétert – 2018. június 4-ei hatállyal –, valamint dr. Botos Barbarát, Érsek Istvánt, dr. Halász Zsoltot és Vartus Gergelyt – 2018. június 8-ai hatállyal – az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkárává kinevezem.

 
Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MK. 88. szám 2018.06.18. H.

69/2018. (VI. 18.) ME határozat Helyettes államtitkár felmentéséről 4352. old.


A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 221. § (2) bekezdés c) pontja alapján – az innovációért és technológiáért felelős miniszter javaslatára – Tóth Andor Nándort az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkári tisztségéből – 2018. június 7-ei hatállyal – felmentem.
 
Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

2018. Május

MK. 76. szám 2018.05.31. Cs.

33/2018. (V. 31.) ME határozat A Belügyminisztérium Közbiztonsági Főigazgatóság főigazgatójának kinevezéséről 3959. old.

MK. 76. szám 2018.05.31. Cs.

32/2018. (V. 31.) ME határozat Az országos rendőrfőkapitány felmentéséről és kinevezéséről 3959. old.

MK. 71. szám 2018.05.22. K.

224/2018. (V. 22.) KE határozat Államtitkári kinevezésről 3664. old.

 MK. 71. szám 2018.05.22. K.

201/2018. (V. 22.) KE határozat Államtitkárok kinevezéséről 3652. old.

MK 69. szám 2018.05.18. P.

194/2018. (V. 18.) KE határozat Miniszterek kinevezéséről 3570. old.

Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszter,

dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter,
dr. Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter,
dr. Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere,
dr. Nagy Istvánt agrárminiszter,
dr. Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter,
dr. Pintér Sándor belügyminiszter,
Rogán Antal a miniszterelnök kabinetfőnöke,
dr. Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter,
Süli János tárca nélküli miniszter,
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter,
dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter,
Varga Mihály pénzügyminiszter.

MK. 67. szám 2018.05.17. Cs.

2018. évi V. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról 3522. old.



                     GDPR  - Megfelelés az új adatvédelmi rendeletnek 

(Határidő: 2018. május 25.)

Figyelem! Ez az írás csak figyelemfelhívó, kiindulási alapként szolgál, nem szakmai jellegű összefoglaló! 

Néhány szó az új rendeletről:

Mi a célja?
A magánszemélyek személyes adatainak erősebb védelme, és az Európai Unió minden tagországában azonos szabályozás megteremtése. Eddig ezzel a kérdéskörrel minden ország saját maga foglalkozott, tehát maga a jelenség nem új, az infó törvény eddig is létezett, és sokban hasonlít az új EU-s rendeletre.

Miben más akkor az új rendelet?
A szankció (kiszabható bírság) összege jelentősen nőtt, néhány fogalom, eljárás változott, több adminisztrációra, nyilvántartásra, tájékoztatásra és belső szabályzatra van szükség. De valamennyire nőnek az érintettek jogai is, sőt, az adatkezelőké is!

Kire vonatkozik egyáltalán?   
Minden egyéni vagy társas vállalkozóra (és egyéb jogi személyekre) aki bármilyen személyes adatot kezel. Akár magánszemély ügyfeléét, akár az alkalmazottjáét, akár egyéb érintett természetes személyét, stb.

Ki az érintett?
Az a személy, akire vonatkozik a személyes adat.

Mi az a személyes adat?
Bármilyen információ egy beazonosított vagy beazonosítható magánszemélyről. Például neve, címe, TAJ-száma, telefonszáma, e-mail címe, testsúlya, róla készült fénykép, hangfelvétel, stb. Magas kockázatú, érzékeny adatok közé tartoznak többek között: egészségügyi adatok, szociális adatok, vallási, ill. politikai nézettel kapcsolatos adatok, pénzügyi adatok, kiskorúak adatai, stb. Ezek kezelésére természetesen szigorúbb szabályozás vonatkozik.
Az a (többek között) vállalkozó, aki ilyen adatokat kezel, gyűjt, felhasznál, tárol, stb, adatkezelőnek, közös adatkezelőnek és/vagy adatfelhasználónak minősül. Ezekre a szerepkörre más szabályok vonatkoznak, így fontos annak helyes meghatározása, hogy az adatokkal foglalkozó éppen melyik kategóriába tartozik. Az egyik legfőbb kiindulópont, ami elhatárolja ezeket, az, hogy dönthet-e a kezelés módjáról, céljáról, eszközeiről, szabályairól (adatkezelő); vagy csak az adatkezelő érdekében és nevében rögzíti, felhasználja, tárolja stb. az adatokat? (adatfelhasználó).
A legszigorúbb szabályok az adatkezelőre vonatkoznak. Elsősorban neki kell az új rendeletnek való megfelelésről gondoskodni, az ő felelőssége a kezelt adatok védelme, stb. Az adatkezelő határozza meg az adatgyűjtés kezelésének, felhasználásának célját, jogalapját és a védelmének szabályozását.

Mi lehet az adatkezelés célja?
Itt nem csak a reklámcélú megkeresésekre kell gondolni. Cél lehet egy új munkavállaló felvétele is, amihez önéletrajz keretében a pályázóról sok személyes adatra tesz szert a munkáltató, így már a toborozáskor is adatkezelővé válik és meg kell felelnie az erre vonatkozó szabályoknak. Ugyanilyen gyakori eset, ha egy (leendő ügyfél) érdeklődő megadja személyes adatait (nevét, e-mail címét, telefonszámát), hogy a vállalkozó egy bizonyos termékről/szolgáltatásról árajánlatot küldjön neki. Ekkor az adatgyűjtés célja egy lehetséges értékesítés, üzletszerzés.

Mi az adatkezelés jogalapja, azaz mi „engedi” meg az adatkezelőnek az adatok kezelését?
Az új rendeletben a „leggyengébb” jogalap az érintett hozzájárulása. Ez leginkább akkor számít, ha a többi, „erősebb” jogalap nem áll fenn. 
A legerősebb jogalapok: közhatalmi jogosítvány gyakorlása (közérdek); vagy jogi kötelezettség teljesítése. Ez utóbbira példa a bérszámfejtés. A vállalkozó (adatkezelő) átadja a munkavállaló (érintett) személyes adatait (név, TAJ-szám, adóazonosító, munkabér, neme, stb.) a bérszámfejtőnek (adatfelhasználó), hogy ő a havi adó- és járulékbevallást be tudja küldeni a NAV felé, mely törvényileg kötelező feladat. Ebbe az érintettnek nincs beleszólása, nem az ő hozzájárulásától függ. 
A leggyakoribb jogalapok: az adatkezelő (vagy harmadik személy) jogos, illetve létfontosságú érdeke. Ilyen például a vagyonvédelmi célból kihelyezett megfigyelő kamera esete, mely nem a megfigyelt személy hozzájárulásától függ. Habár a megfigyelt érintettek (például a munkavállalók) tájékoztatása kötelező!   
A direkt marketing célú adatkezelés is ez a kategória, viszont itt már szerepet játszik az is, hogy az érintett hozzájárul-e, hogy az adatait ilyen célból használják? Ezeknél is gyakoribb eset, a szerződés teljesítése. Példa erre a fentebb említett ajánlatkérés esete, illetve a munkaviszonnyal összefüggő adatok kezelése is ide tartozhat (pl. bankszámlaszám, a munkabér elutalásához), hiszen a munkaviszony is egy munkaszerződésen alapul.

Mihez van joga az érintetteknek?
Röviden: átlátható tájékoztatáshoz, hozzáféréshez saját kezelt adataihoz, azok helyesbítéséhez, tiltakozáshoz, korlátozáshoz (bár e két utóbbihoz is csak akkor, ha az adatkezelő nem tud felmutatni „kényszerítő jellegű jogos okot” arra, hogy az adatokat továbbra is kezelje.)
Új jog: az adathordozhatósághoz való jog. Azaz az érintett kérheti, hogy egyik adatkezelő a másik adatkezelőnek átadja az adatait. Bár ennek vannak bizonyos feltételei.
Az eddiginél sokkal hangsúlyosabb feladat az adatkezelőnél: az adatvédelmi incidensek kezelése. Ha felmerül olyan körülmény, ami kockáztathatja néhány vagy több személyes adat védelmét, akkor az adatkezelő köteles megfelelően eljárni. A kockázatot mérlegelni, és ha szükséges, 72 órán belül bejelenteni a Hatóságnak (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) az incidenst. Illetve a körülményektől függően az érintetteket is tájékoztatni kell. Incidensnek minősül például egy hackertámadás, vagy ha ellopnak/elveszítenek egy céges laptopot, amin kezelt személyes adatokat tároltak. Az incidensekről is nyilvántartást kötelező vezetni.

Hogyan készüljön fel minderre egy vállalkozás?
Kinevezhet egy adatvédelmi tisztviselőt, aki szakértelmével segíti az adatkezelőt. Ez a kinevezés csak bizonyos esetekben kötelező: a kezelt adatok mennyiségének és minőségének függvénye. A kisebb vállalkozásokra nem jellemző ennek szükségessége, de nem kizárt és előfordulhat, hogy megéri. Az a vállalkozás, amelynek mérete, illetve pénzügyi korlátai okán önerőből igyekszik elsajátítani az új rendelet rá vonatkozó szabályait, annak segítségképpen itt van néhány ajánlott olvasmány, illetve weboldal: www. szabalyzat.com – ahol a kötelezően elkészítendő szabályzatminták megvásárolhatók, vagy ingyenesen fel lehet iratkozni egy „hírlevél” formátumú GDPR mini-tanfolyamra.
www.gdpr-okosan.com – ahol szintén megvásárolható nyomtatványok találhatóak, illetve tanácsadók is rendelkezésre állnak.
HVG könyvek – Adatvédelem a gyakorlatban című kiadványa: mely világos magyarázatokkal és gyakorlatias példákkal segíti az új szabályozás megértését. (Megfizethető áron!) És természetesen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság honlapja is látogatható. (
https://naih.hu/ )

Végül, megismétlem
Ez a cikk csak figyelemfelhívó, kiindulási alapként szolgál, nem szakmai jellegű összefoglaló!
Az e témáról szóló legrövidebb tájékoztató is több tíz oldalas! Ezért is soroltam fel a végén néhány ajánlott elérhetőséget, ahová érdemes fordulni bővebb információért. Mindehhez pedig gördülékeny felkészülést kívánunk!

 (Galbács Felícia)


 

TANULÓVEZETŐK TÁMOGATÁSA

  Hamarosan hatályba lép közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatás!

Az előző naptári évben (2017.12.19., K.; MK. 216. szám) megjelent az 1973/2017. (XII.19.) Korm. határozat A fiatalok közúti járművezetői engedélyének megszerzéséhez nyújtott támogatásról. Abban az emberi erőforrások minisztere és a nemzeti fejlesztési miniszter szerepeltek, mint a jogszabálytervezet előkészítéséért felelős személyek. E határozatában a Kormány „egyetért azzal, hogy a fiatalok „B” kategóriás közúti járművezetői engedélyének megszerzéséhez nyújtott támogatás adómentes bevételnek, valamint a támogatás nyújtására vonatkozó hatósági eljárás illetékmentesnek minősüljön."
 2018. március 23-án, pénteken a Magyar Közlöny 42. számában meg is jelent az 55/2018. (III.23.) Korm. rendelet a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásról.

Hatályba lépése: 2018. július 1.

Jogosultság: „A  támogatást az  a  magyar állampolgár vagy a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 39.  § (1)  bekezdés a) és c)–h)  pontjában meghatározott személy veheti igénybe, aki az  e  rendelet hatálybalépését követően letett sikeres közlekedési alapismeretek vizsga napján a 20. életévét még nem töltötte be.”

Összege: „A támogatás mértéke a közlekedési alapismeretek tanfolyam díjának és a sikeres közlekedési alapismeretek vizsga igazgatási szolgáltatási díjának ténylegesen megfizetett összege, de legfeljebb 25 000 forint.”

Ügymenete:

1. „A  támogatás megállapítására irányuló eljárás írásbeli kérelemre indul. A  kérelmet a  Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (a továbbiakban: NYUFIG) a  „B” kategóriás vezetői engedély megszerzéséhez szükséges közlekedési alapismeretek vizsga sikeres letétele napjától számított egy éven belül elektronikus űrlapon vagy formanyomtatványon kell benyújtani.”

2. A MÁK a honlapján közzéteszi az elektronikus űrlapot és formanyomtatványt.

3. A kérelmező hitelt érdemlően igazolja a megfizetett díjakat.

4. „A közlekedési hatóság a NYUFIG megkeresésére a kérelmező vonatkozásában közli a „B” kategóriás vezetői engedély megszerzéséhez szükséges sikeres közlekedési alapismeretek vizsga letételének tényét és a vizsga napját.”

5. „A  támogatást a  NYUFIG a  megállapító határozat kiadását követő 13 napon belül a  kérelemben megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára utalással folyósítja.”


Az eljárás költségmentes, határideje 30 nap.


2018. Jogszabályfigyelő

Március

MK. 42. szám 2018.03.23. P.

55/2018. (III. 23.) Korm. rendelet A közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásról 1904. old.

Február

MK. 15. szám 2018.02.08. Cs.

4/2018. (II. 8.) NFM rendelet A motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 17/2017. (V. 26.) NFM rendelet módosításáról 613. old.

MK. 14. szám 2018.02.06. K.

 

3/2018. (II. 6.) NFM rendelet A közlekedési és energetikai szervek honvédelmi feladatairól szóló 22/2014. (IV. 18.) NFM rendelet módosításáról 593. old.

MK. 13. szám 2018.02.05. H.

2/2018. (II. 5.) NFM rendelet Egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról 356. old.

1. A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása

2. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása

3. A közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló 77/2009. (XII. 15.) KHEM–IRM–KvVM együttes rendelet módosítása


2018. Január

MK. 6. szám 2018.01.18. Cs.

1/2018. (I. 18.) NFM rendelet Az egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 185. old.

1. A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása

2. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása

3. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet módosítása

4. A menetíró készülékről szóló 75/2016. (XII. 29.) NFM rendelet módosítása

MK. 4. szám 2018.01.12. P.

1/2018. (I. 12.) EMMI rendelet A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet módosításáról 130. old.

Az eü. alkalmasság változott a keringési betegségeknél, illetve „(1) Az elsőfokú orvosi megállapítás felülvéleményezését a vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül az első fokon eljárt szervnél lehet írásban kérni. Erről a kérelmezőt – a vélemény részeként – írásban tájékoztatni kell.” Erről szól ez a módosítás.


2017. december


MK. 233. szám 2017.12.29. P.

A nemzeti fejlesztési miniszter 58/2017. (XII. 29.) NFM rendelete az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet módosításáról 39981. old.

MK. 231. szám 2017.12.29. P.

516/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet Az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 38956. old.

3. A szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken véleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása 38957. old.

4. A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása 38957. old.

5. A nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása 38957. old.

6. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása 38958. old.

9. A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása 38959. old.

10. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása 38959. old.

11. Az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, az abban foglaltak alóli mentességekre, az autóbuszos személyszállítási szolgáltatási feltételekre, valamint a közúti személyszállítási üzletszabályzatra vonatkozó szabályokról szóló 213/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet módosítása 38959. old.

13. A személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet módosítása 38962. old.

15. A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása 38963. old.

MK. 231. szám 2017.12.29. P.

513/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet A közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről 38944. old.

MK. 231. szám 2017.12.29. P.

512/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet A kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos eljárás során alkalmazandó kiegészítő és eltérő közigazgatási hatósági eljárási szabályokról 38943. old.

 

MK. 231. szám 2017.12.29. P.

511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet A közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról 38939. old.

 

MK. 228. szám 2017.12.28. Cs.

461/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet A szabálysértési nyilvántartás kezelésével, valamint az abból történő adatigényléssel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó kiegészítő és eltérő szabályokról 38535. old.

 

MK. 226. szám 2017.12.27. Sze.

56/2017. (XII. 27.) NFM rendelet A meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 36/2017. (IX. 18.) NFM rendelet módosításáról 36210. old.

 

MK. 225. szám 2017.12.27. Sze.

2042/2017. (XII. 27.) Korm. határozat Az elektromobilitás hazai elterjesztésével kapcsolatos egyes állami feladatok megvalósításáról 36043. old

 

MK. 225. szám 2017.12.27. Sze.

55/2017. (XII. 27.) NFM rendelet Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes közlekedési, fogyasztóvédelmi, állami vagyonpolitikai, postai és energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes miniszteri rendeletek technikai deregulációjáról 36009. old.

 

 1. A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása (36012. old.)

5. A személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatások engedélyezése eljárásaihoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 9/2000. (X. 30.) KöViM rendelet módosítása (36014. old.)

16. A nemzetközi közúti áru- és személyszállítás végzésének egyes feltételeiről szóló 101/2003. (XII. 23.) GKM rendelet módosítása (36016. old.)

18. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet hatályon kívül helyezése (36017. old.)

19. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása (36017. old.)

24. A közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet módosítása (36018. old.)

26. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet módosítása (36018. old.)

27. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet módosítása (36019. old.)

31. Az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet módosítása (36019. old.)

33. A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, valamint a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló 77/2009. (XII. 15.) KHEM–IRM–KvVM együttes rendelet módosításáról szóló 62/2011. (XI. 29.) NFM rendelet hatályon kívül helyezése (36020. old.)

34. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló 63/2011. (XI. 29.) NFM rendelet hatályon kívül helyezése (36020. old.)

46. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet, valamint a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet módosításáról szóló 45/2013. (VIII. 7.) NFM rendelet hatályon kívül helyezése (36023. old.)

48. A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló 71/2013. (XII. 2.) NFM rendelet hatályon kívül helyezése (36024. old.)

49. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet módosítása (36024. old.)

57. A menetíró készülékről szóló 75/2016. (XII. 29.) NFM rendelet módosítása (36030. old.)

58. Egyes közlekedési és bányászati tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 12/2017. (IV. 24.) NFM rendelet hatályon kívül helyezése (36030. old.)

60. Záró rendelkezések (36030. old.)

113. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

MK. 225. szám 2017.12.27. Sze.

54/2017. (XII. 27.) NFM rendelet Egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról, valamint a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 56/1999. (XII. 28.) BM rendelet hatályon kívül helyezéséről 35994. old.

 

MK. 225. szám 2017.12.27. Sze.

444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról 35834. old.

A 41/2004. (IV.7.) GKM rendelet 2-9.§-ai és a 11.§-a, valamint az 1. melléklete alkotják a 44462017. (XII.27.) Korm. rendeletet.

Pár helyen szavak pontosításával, illetve néhol tartalmi elemek megváltoztatásával. Kivették a jogszabályból, hogy a trolibuszvezetők PÁV vizsgálatát a Budapesti Közlekedési Rt. által megbízott pszichológiai laboratórium végezheti; vagy a vizsgálati eredmény 15 napon belüli közlését is törölték. Alkalmatlan minősítés esetén a közlekedési hatóság a közúti közlekedési nyilvántartó szervet elektronikusan értesíti. Az 1. melléklet tartalmazza a szakmai szempontokat, az elbírálási eljárást és a korlátozó vagy kizáró okokat. Ezek a 41/2004-es GKM rendelet 1. mellékletét képezték.

 

 MK. 225. szám 2017.12.27. Sze.

443/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet Az elektromobilitás hazai elterjesztésével kapcsolatos egyes állami feladatokról 35833. old.

 


MK. 222. szám 2017.12.22. P.


53/2017. (XII. 22.) NFM rendelet A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, valamint a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról 35750. old.

 MK. 220. szám 2017.12.21. Cs.

50/2017. (XII. 21.) NFM rendelet A díjfizetés ellenében használható autópályákról, autóutakról és főutakról szóló 37/2007. (III. 26.) GKM rendelet, valamint az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet módosításáról 35289. old.

 

MK. 218. szám 2017.12.20. Sze.

48/2017. (XII. 20.) NFM rendelet A menetíró készülékről szóló 75/2016. (XII. 29.) NFM rendelet módosításáról 34630. old.

 MK. 218. szám 2017.12.20. Sze.

2017. évi CCIV. törvény A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény és a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLIV. törvény módosításáról 34523. old.

MK 216. szám 2017.12.19. K.

1973/2017. (XII. 19.) Korm. határozat A fiatalok közúti járművezetői engedélyének megszerzéséhez nyújtott támogatásról 34434. old.

 A Kormány 1973/2017. (XII. 19.) Korm. határozata a fiatalok közúti járművezetői engedélyének megszerzéséhez nyújtott támogatásról. A Kormány

1. egyetért azzal, hogy a  „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzésének támogatása érdekében
2018. július 1. napjától azon
a) magyar állampolgár, továbbá
b) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 39. § (1) bekezdésében meghatározott nem magyar állampolgár,
aki a 20. életévének betöltését megelőzően sikeres közlekedési alapismeretek vizsgát tesz, legfeljebb 25 000 Ft/fő értékhatárig támogatásban részesülhessen. A támogatás célja a közlekedési alapismeretek vizsga díjához, a hozzá kapcsolódó e-learning tanfolyam díjához vagy a tantermi tanfolyam díjához történő hozzájárulás;

2. felhívja az  emberi erőforrások miniszterét és a  nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az  1.  pont szerinti intézkedést megalapozó jogszabálytervezetet készítsék elő és azt terjesszék a Kormány elé;
Felelős: emberi erőforrások minisztere
nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2018. január 31.

3. egyetért azzal, hogy a fiatalok „B” kategóriás közúti járművezetői engedélyének megszerzéséhez nyújtott támogatás adómentes bevételnek, valamint a támogatás nyújtására vonatkozó hatósági eljárás illetékmentesnek minősüljön;

4. felhívja a  nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a  nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve vizsgálja meg és készítsen jelentést a  Kormány részére a „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez kapcsolódó tanfolyam vagy annak egyes szakaszai vonatkozásában az  árak megállapításáról szóló 1990.  évi LXXXVII.  törvény alkalmazhatóságának lehetőségeiről és várható hatásairól.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2018. január 31.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

MK. 207. szám 2017.12.11. H.

2017. évi CLXXXII. törvény A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról 33385. old.

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

 1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A közúti gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát a közlekedési hatóság végzi. A közúti gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálata ügyében hozott elsőfokú döntés ellen fellebbezésnek van helye.

6. § (1) A Kkt. 46/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jogszerű vizsgáztatás, vizsgálat és ellenőrzés, illetve a visszaélések kiszűrése és a megfelelő felelősségre vonás kezdeményezése érdekében a közlekedési hatóság jogosult

a) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatása,

b) a járművek műszaki vizsgálata,

c) az általa végzett hatósági ellenőrzés, valamint

d) a járművezető-képzés feltételeinek ellenőrzése

során – adatrögzítés nélkül – elektronikus berendezéssel távoli kép- és hangmegfigyelést végezni.”

(2) A Kkt. 46/D. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A  közlekedési hatóság az  (1)  bekezdés c)  pontjában meghatározott eseten kívül a  helyszíni hatósági ellenőrzésről, ezen ellenőrzés alá vont személyről, a  hatósági ellenőrzés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt készíthet. Ezen felvételen rögzített szereplő személyes adat a  hatósági ellenőrzés alapján indult hatósági eljárás során használható fel. Ha a  hatósági ellenőrzés alapján megjelölt eljárás lefolytatásához nincs szükség a  felvételre, illetve az  abban szereplő adatra, úgy a  felvételt a  rögzítést követő 30 nap elteltével törölni kell. A  közlekedési hatóság a  felvétel kezelése során köteles megtenni az  ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az  érintett személy személyes adatait megóvja.”

 8. § A Kkt. 47. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában:)

„8. közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtáblával és a „magánút” feliratot tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út, amely az  ingatlannyilvántartásban közforgalom elől elzárt magánútként van bejegyezve;”

9. § (5) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 30. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„30. az  e  törvény szerinti járművezetői vizsgabiztosi, műszaki vizsgabiztosi, iskolavezetői, szakoktatói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjét, az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a  nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”

(rendeletben állapítsa meg.)

5. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

11. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

15. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2015. évi LXXXIX. törvény módosítása

16. A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLIV. törvény módosítása

17. Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi LXIII. törvény módosítása


2017. november


MK. 193. szám 2017.11.23. Cs.

2017. évi CLIX. törvény Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról 31853. old.

MK. 179. szám 2017.11.08. Sze.

1786/2017. (XI. 8.) Korm. határozat A közlekedési infrastrukturális fejlesztésekért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól 29465. old.

MK. 178. szám 2017.11.07. K.

42/2017. (XI. 7.) NFM rendelet Az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet módosításáról 29391. old.

2017. október


MK. 172. szám 2017.10.26. Cs.

2017. évi CXXIX. törvény A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról 28508. old.

MK.168. szám 2017.10.17. K.

41/2017. (X. 17.) NFM rendelet Az útügyi hatósági eljárások díjairól szóló 26/1997. (XII. 12.)

KHVM rendelet módosításáról 28323. old.

MK. 162. szám 2017.10.05. Cs.

292/2017. (X. 5.) Korm. rendelet A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet, valamint a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer kialakításával és működtetésével, valamint a jogosulatlan úthasználat miatt kiszabott bírságokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 233/2017. (VIII. 14.) Korm. rendelet módosításáról 27976. old.

2017. szeptember


MK. 149. szám 2017.09.18. H.

36/2017. (IX. 18.) NFM rendelet A meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről 27446. old.

MK. 141. szám 2017.09.05. K.

255/2017. (IX. 5.) Korm. rendelet A HUNGARORING Sport Zártkörűen Működő Részvénytársaság Stratégiai Fejlesztési Programjának keretében megvalósuló beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 27083. old.

HÉ 43. szám 2017.09.05. K.

I. Utasítások: 34/2017. (IX. 5.) MvM utasítás a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 39/2016. (XII. 30.) MvM utasítás módosításáról 4252. old.

2017. augusztus


HÉ. 42. szám 2017.08.31. Cs. 

III. Személyügyi közlemények: A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium személyügyi hírei 4205. old.

Magyar Közlöny 2017.08.29. Kedd. 

A miniszterelnök 84/2017. (VIII. 29.) ME határozata helyettes államtitkár kinevezéséről, 19437 old. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 220. § (2) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, a nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára Tóth Andor Nándora Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárává – 2017. szeptember 1-jei hatállyal – kinevezem.
Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök.

Megjegyzés: A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hivatalos szervezeti ábrája szerint a Közlekedéspolitikáért felelős államtitkár (Homolya Róbert) munkáját ezentúl már három, a Közlekedésért felelős helyettes államtitkár (Mosóczi László),  a Közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár (Szalóki Flórián) és a Közlekedési Hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár (Tóth Andor Nándor) is segíti. 
A mi szakterületünk tehát a Tóth Andor Nándor által vezetett Hatósági ügyekért felelős Helyettes Államtitkári  titkársághoz tartozik, közvetlenül pedig a Benedek  Szabolcs által vezetett Képzési és Vizsgáztatási Hatósági Főosztályhoz.. 


 

MK. 137. szám 2017.08.29. K.

84/2017. (VIII. 29.) ME határozat Helyettes államtitkár kinevezéséről 19437. old.

MK. 136. szám 2017.08.28. H.
1594/2017. (VIII. 28.) Korm. határozat Az „M70 autóút Letenye–Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2×2 sávra történő bővítése” című projekt megvalósításához szükséges források biztosításáról 19394. old.

MK. 136. szám 2017.08.28. H.
1590/2017. (VIII. 28.) Korm. határozat Az IKOP-1.1.0-15-2016-00023 azonosító számú („Mogyoród és Fót megközelítését szolgáló új M3 autópálya csomópont valamint a csomópont és a 2101. j. út közötti szakasz megvalósítása” című) projekt támogatásának növeléséről, valamint az Integrált Közlekedésfejlesztési

Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1247/2016. (V. 18.) Korm. határozat módosításáról 19388. old.

MK. 136. szám 2017.08.28. H.

1575/2017. (VIII. 28.) Korm. határozat A HUNGARORING Sport Zártkörűen Működő Részvénytársaság Stratégiai Fejlesztési Programjának megvalósításához szükséges forrásjuttatásról 19370. old.

MK. 129. szám 2017.08.14. H.

1535/2017. (VIII. 14.) Korm. határozat Az „M15 autóút, M1 autópálya – Rajka országhatár közötti szakasz kapacitásbővítése” című projekt megvalósításához szükséges források biztosításáról 18346. old.

MK. 129. szám 2017.08.14. H.

30/2017. (VIII. 14.) NFM rendelet A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról 18311. old.

MK. 129. szám 2017.08.14. H.

233/2017. (VIII. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer kialakításával és működtetésével, valamint a jogosulatlan úthasználat miatt kiszabott bírságokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról 18298. old.

MK. 129. szám 2017.08.14. H.

230/2017. (VIII. 14.) Korm. rendelet A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet módosításáról 18289. old.

MK. 128. szám 2017.08.11. P.

1507/2017. (VIII. 11.) Korm. határozat A járműipari tesztpálya megvalósításához szükséges forrásbiztosításról 18278. old.

MK. 128. szám 2017.08.11. P.

226/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet Az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, az abban foglaltak alóli mentességekre, az autóbuszos személyszállítási szolgáltatási feltételekre, valamint a közúti személyszállítási üzletszabályzatra vonatkozó szabályokról szóló 213/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításáról 18255. old.

2017. július


MK. 121. szám 2017.07.26. Sze.

216/2017. (VII. 26.) Korm. rendelet A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról 18038. old.

HÉ. 35. szám 2017.07.24. H.
III. Személyügyi közlemények: A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium személyügyi hírei 3736. old.

MK. 111. szám 2017.07.07. P.

1446/2017. (VII. 7.) Korm. határozat A 2017-ben Budapesten és Balatonfüreden megrendezendő XVII. Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság járművei számára az autóbusz forgalmi sáv használatáról 17580. old.

MK. 110. szám 2017.07.06. Cs.

190/2017. (VII. 6.) Korm. rendelet A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet módosításáról 17560. old.

MK. 108. szám 2017.07.05. Sze. Mellékletei (1. melléklet: angol, 2. melléklet: magyar)

A VESZÉLYES ÁRUK NEMZETKÖZI KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI MEGÁLLAPODÁS (ADR) „A” ÉS „B” MELLÉKLETE 2017.

MK. 108. szám 2017.07.05. Sze.

27/2017. (VII. 5.) NFM rendelet A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet módosításáról 17495. old.

MK. 108. szám 2017.07.05. Sze.

178/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről 12454. old.

 2017. június


MK. 100. szám 2017.06.27. K.

2017. évi CIII. törvény A veszélyes áruk szállításával összefüggő egyes törvények módosításáról 10027. old.

MK. 100. szám 2017.06.27. K.

2017. évi CI. törvény Az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14-én kelt vámegyezmény módosításának kihirdetéséről 9997. old.

MK. 86. szám 2017.06.09. P.

136/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet Az M2 gyorsforgalmi út Budapest (M0 csomópont) és Vác dél 37+150 km szelvény közötti szakasza nyomvonalának kijelöléséről 8521. old.

MK. 85. szám 2017.06.08. Cs.
2017. évi LXIII. törvény Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról 8351. old.

MK. 100. szám 2017.06.27. K.
2017. évi CIII. törvény A veszélyes áruk szállításával összefüggő egyes törvények módosításáról 10027. old.

MK. 100. szám 2017.06.27. K.
2017. évi CI. törvény Az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14-én kelt vámegyezmény módosításának kihirdetéséről 9997. old.

 MK. 86. szám 2017.06.09. P.

136/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet Az M2 gyorsforgalmi út Budapest (M0 csomópont) és Vác dél 37+150 km szelvény közötti szakasza nyomvonalának kijelöléséről 8521. old.

 MK. 85. szám 2017.06.08. Cs.

2017. évi LXIII. törvény Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról 8351. old.

2017. május


MK. 75. szám 2017.05.26. P.

2017. évi LV. törvény A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosításáról 7744. old.

MK. 74. szám 2017.05.25. Cs.

16/2017. (V. 25.) NFM rendelet Az útügyi műszaki előírások kidolgozására, kiadására és közzétételére vonatkozó szabályokról 7636. old.

MK. 74. szám 2017.05.25. Cs.

2017. évi L. törvény Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról 7400. old.

2017. április


MK. 61. szám 2017.04.27. Cs.

2017. évi XXXIII. törvény Egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról 6840. old.

MK. 58. szám 2017.04.24. H.

A nemzeti fejlesztési miniszter 12/2017. (IV. 24.) NFM rendelete egyes közlekedési és bányászati tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról   6686 old.

1. A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása

2. Az útügyi hatósági eljárások díjairól szóló 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet módosítása

4. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályairól és díjairól szóló 8/2002. (I. 30.) KöViM rendelet módosítása

5. A nemzetközi közúti áru- és személyszállítási engedélyek és meghatározott okmányok kiadásának díjairól szóló 55/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosítása

6. A közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet módosítása

7. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása

10. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet módosítása

12/2017. (IV. 24.) NFM rendelet 

MK. 55. szám 2017.04.12. Sze.

11/2017. (IV. 12.) NFM rendelet A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet és a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet fejlesztési célú járművek tesztelésével összefüggő módosításáról 6567. old.

MK. 53. szám 2017.04.10. H.

92/2017. (IV. 10.) Korm. rendelet A zalaegerszegi járműipari tesztpálya megvalósításához kapcsolódó közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 4342. old.

1205/2017. (IV. 10.) Korm. határozat A zalaegerszegi járműipari tesztpálya megvalósításához kapcsolódó földrészletek beruházási célterületté nyilvánításáról 4389. old.

 2017. március


HÉ. 16. szám 2017.03.31. P.

III. Személyügyi közlemények: A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye elismerések adományozásáról 1464. old.

MK. 47. szám 2017.03.30. Cs.

9/2017. (III. 30.) NFM rendelet A közúti jelzőtáblák méreteiről és műszaki követelményeiről szóló 4/2001. (I. 31.) KöViM rendelet módosításáról 4193. old.

MK. 40. szám 2017.03.20. H.

60/2017. (III. 20.) Korm. rendelet A közigazgatási bürokráciacsökkentés folytatásával érintett egyes kormányrendeletek módosításáról 3917. old.

MK. 39. szám 2017.03.20. H.

52/2017. (III. 20.) Korm. rendelet A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról 3875. old.

MK. 38. szám 2017.03.17. P.

47/2017. (III. 17.) Korm. rendelet Az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, az abban foglaltak alóli mentességekre, az autóbuszos személyszállítási szolgáltatási feltételekre, valamint a közúti személyszállítási üzletszabályzatra vonatkozó szabályokról szóló 213/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításáról 1724. old.

MK. 37. szám 2017.03.16. Cs.

2017. évi XV. törvény A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról 1680. old.

MK. 31. szám 2017.03.02. Cs.

4/2017. (III. 2.) NFM rendelet A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, valamint a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról 738. old.

2017. február


 MK. 15. szám 2017.02.02. Cs.

21/2017. (II. 2.) Korm. rendelet A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi

C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet módosításáról 269. old.

 MK. 15. szám 2017.02.02. Cs.

20/2017. (II. 2.) Korm. rendelet A területi közigazgatás megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról 257. old.

 2017. január


 MK. 1. szám 2017.01.03. K.

1/2017. (I. 3.) NFM rendelet A központi hivatalokat és minisztériumi háttérintézményeket érintő szervezeti átalakításokkal összefüggésben egyes közlekedési és energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 3.old.

40. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet módosítása 17. old.

45. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása 19. old.

58. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet módosítása 22. old.

MK. 37. szám: 2017.03.16. Cs.

 Kiegészült az 1988. évi I. törvény (Kkt.):

2017. évi XV. törvény a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról*
1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) a 18/L. §-t követően a következő alcímmel egészül ki: „A menetrend szerinti helyi, valamint az  ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a  zavartalan közlekedést biztosító munkavállalók pihenőidejére vonatkozó rendelkezések.
3. § Ez a törvény 2018. január 1-jén lép hatályba.

MK. 31. szám 2017.03.02. Cs.

4/2017. (III. 2.) NFM rendelet A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, valamint a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról 738. old.

FIGYELEM !
A Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítő 9. számában megjelent 2017. február 14-én az 5/2017. (II. 14.) NFM utasítás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 33/2014. (X. 10.) NFM utasítás módosításáról. 
Hatályos 2017.02.15-től 
Az 1. melléklete tartalmazza, hogy a minisztériumban milyen helyettes államtitkárságok működnek. Itt került meghatározásra, hogy melyik államtitkár, illetve államtitkárság milyen feladatokat lát el. Megtudhatjuk tehát, hogy a jogutóddal megszüntetett NKH feladatkörei hogyan kerültek a minisztériumban kiosztásra. (Azaz a hatáskörök és illetékességek kijelölése történt meg.) Szervezeti felépítés szerint a többféle főosztály osztályokra van bontva. Erről ábrát is találunk az Értesítő 761. oldalán. Az egyes főosztályok ellátnak 1. funkcionális feladatokat; 2. koordinációs feladatokat; 3. egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatokat; 4. Európai uniós és nemzetközi feladatokat; 5. kodifikációs feladatokat; 6. egyéb feladatokat.
A közúti járművezető képzési szakterületen dolgozók számára a 16.§ a legfontosabb, ezen belül a 4.4.3.11. bekezdések, a Képzési és Vizsgáztatási Hatósági Főosztály feladatait meghatározó rész.

MK. 15. szám 2017.02.02. Cs.

21/2017. (II. 2.) Korm. rendelet A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet módosításáról 269. old.

MK. 15. szám 2017.02.02. Cs.

20/2017. (II. 2.) Korm. rendelet A területi közigazgatás megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról 257. old.

MK. 1. szám 2017.01.03. K.

1/2017. (I. 3.) NFM rendelet A központi hivatalokat és minisztériumi háttérintézményeket érintő szervezeti átalakításokkal összefüggésben egyes közlekedési és energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 3.old.

40. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet módosítása 17. old.

45. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása 19. old.

58. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet módosítása 22. old.


Módosult a képzési rendelet – hatályos 2017. január végétől

(Összeállította: Pataki Melinda)

A Magyar Közlöny 220. számában 2016. december 29.-én jelent meg a 74/2016. (XII. 29.) NFM rendelet az Egyes közúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról, melynek 2. pontja tartalmazza a „A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása” című részt.

A fogalom meghatározásba bekerült:

2. § „46. Érvényes vezetői engedély, igazolvány: a közlekedési hatóság által kiadott jogerős vezetői engedély, igazolvány, annak időbeli hatálya alatt.”

A vizsgáztatás általános előírásai részben a 9. § kiegészül:

„(10) A tanuló az alapfokú iskolai végzettségét legkésőbb az első vizsga napján a 10. § (4) bekezdésben meghatározottak szerint igazolja a közlekedési hatóság részére.

(11) Ha a tanuló alapfokú iskolai végzettségét a (10) bekezdésben meghatározott módon nem igazolta, annak teljesítéséig a következő vizsgára nem bocsátható, illetve részére vizsgaigazolás nem állítható ki.

Ezek alapján a tanuló az első vizsgája napján leteheti ugyan a vizsgát, de további vizsgá(ka)t nem tehet, illetve – amennyiben több vizsgára nem kötelezett – számára nem állíthat ki vizsgaigazolást a közlekedési hatóság.

Ezzel párhuzamosan „Az elméleti vizsgára bocsátás feltételei”, 10. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 9. § (10) bekezdésében meghatározott feltétel igazolható:

a) személyazonosító okmányokba Magyarországon bejegyzett, saját jogon szerzett doktori címmel,

b) az iskolai végzettség igazolására szóló okmány

ba) eredeti példányával,

bb) a közjegyző vagy a kiállító által hitelesített példányával,

bc) külföldi bizonyítvány és oklevél esetén az eredeti okmánnyal és annak hiteles fordításával, (a hiteles fordítás nem kötelező, ha az oklevél vagy bizonyítvány adott tartalmában és formájában szerepel a közlekedési hatóság által létrehozott „Bizonyítvány és oklevél mintatár”-ban), vagy

bd) külföldi bizonyítvány és oklevél esetén olyan – hatáskörrel rendelkező – magyar hatóság által hozott elismerő határozattal, honosítási záradékkal, hatósági bizonyítvánnyal, hatósági igazolással, tájékoztatással vagy három hónapnál nem régebbi Magyarországon felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony igazolással, amely kimondja, hogy az adott bizonyítvány vagy oklevél legalább alapfokú végzettséget igazol, vagy annak meglétét előfeltételezi.”

Formai szempontból széttagolták az okmánnyal való igazolást, szövegezése megmaradt.

Egységesedni látszik az életkorokhoz kapcsolódó vizsgázási lehetőség, miszerint a 11. § (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően „C” vagy „D” kategóriás rutinvizsgát, valamint biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsgát tehet az is, aki az előírt életkort még nem töltötte be, azonban forgalmi vizsgára „C” kategória esetén csak a 18. életév, „D” kategória esetén csak a 21. életév betöltése után bocsátható.”

A ’C’ és ’D’ kategóriás gyakorlati vizsgát nem lehetett tenni az életkor betöltése előtt. Most a forgalmi vizsgával kell megvárni az életkor betöltését, a rutin- valamint a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsgák letehetők lesznek korábban is.
(Ez valószínűleg a sofőrhiány enyhítését célzó szabályozás: minél hamarabb munkába állhassanak a frissen végzettek. Ezt megelőzően is, az életkor - belföldi fuvarozáshoz való - leszállításával volt ilyen szabályozásbeli módosítás.)

A vizsgaigazolás kiállításánál van némi változás, az elektronikus ügyintézés javára a 14. § (5) bekezdésének végén: „…A sikeres vizsgáról a közlekedési hatóság vizsgaigazolást állít ki, amelyet a sikeres vizsgát követő három munkanapon belül elektronikus úton továbbít az illetékes közlekedési igazgatási hatóság részére.

Ezáltal a sikeres vizsgát tett személy nem kap papír alapú vizsgaigazolást a kezébe, hanem a vezetői engedély kérelme idején az okmányiroda elektronikusan látja a közlekedési hatóságtól kapott vizsgaigazolást. Így az alapfokú- és közúti elsősegély vizsga igazolását várhatóan az okmányirodán kell majd bemutatni.

Szankcionálás: 16. § e) pontja a következő ed) alponttal egészül ki:

A rendelkezések súlyos megsértésének minősül különösen:

„ed) ha a kijelölt biztosító személy feladatainak ellátásán túlmenően a szakoktató a járművezetéssel járó gyakorlati oktatás és az azt követő vizsga során – ide nem értve az „AM”, az „A1”, az „A2”, az „A” és a „T” kategóriás gyakorlati oktatást és az azt követő vizsgát – nem tartózkodik a járműben,”

Ez a kiegészítés oktatás-módszertani szempontból nagyban hátráltathatja a tanuló önállósodását, a felelősség kialakulását.

A mellékletekben is vannak még néhol változások:

2. melléklet: A képző szerv tájékoztatási kötelezettsége a járművezető és a közlekedési szakember képzésben résztvevők számára:

9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A képző szerv a tanuló részére írásos tájékoztatót állít össze, amely minimálisan az alábbiakat tartalmazza:)

„9. a tanfolyamra történő felvétel és a vizsgára bocsátás feltételeit kategóriánként, az elsősegélynyújtási ismeretek megszerzésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá:

a) az alapfokú iskolai végzettség igazolásának módját,

b) azt, hogy a közlekedési hatóság a sikeres vizsgáról kiállított vizsgaigazolást, az illetékes közlekedési igazgatási hatóság részére küldi meg,

c) azt, hogy a tanuló a megszerezni kívánt képesítéshez szükséges egyéb igazolások (pl. elsősegélynyújtási ismeretek megszerzésének igazolása) birtokában kezdeményezheti az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnál a vezetői engedély kiállítását,”

A 3. melléklet 4.1.4.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentesítések)

„4.1.4.1. Az elsősegélynyújtási ismeretek megszerzését a Magyar Vöröskereszt által kiállított igazolással kell igazolni.

Ezek alapján megszűnik a vizsga alóli mentesség, illetve előfordulhat, hogy a Vöröskereszt vizsga nélkül ad ki igazolást azok részére, akik eddig felmentettek voltak (pl. orvosi diplomával, egyes szakápolók, ... részére).

A 7. mellékletben tartalmi változás nem történt.

A 12. melléklet (GKI) is tartalmazza, hogy „5.1. A közúti forgalomban történő járművezetés oktatása és az azt követő vizsga során a gyakorlati szakoktatónak a járműben kell tartózkodnia, kivéve, ha a kijelölt biztosító személy feladatát látja el. …”

Időpont változtatás történt a 27. § (7) bekezdésében a közúti járművezetői vizsgabiztosok kategóriabővítés utáni vizsgáztatásának tekintetében:

A 2005. július 1. napját Az 1995. július 1. napját megelőzően szerzett gyakorlati szakos vizsgabiztosi bizonyítvány vagy azzal egyenértékű képesítés - a jogszabályban meghatározott egyéb feltételek teljesítése esetén - újonnan megszerzett vezetői engedély kategória, kombinált kategória gyakorlati vizsgáztatására abban az esetben jogosít, amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott olyan óraszámok teljesítésre kerültek, amikor a vizsgabiztos az adott kategória, kombinált kategória tekintetében kizárólag megfigyelő vizsgabiztosként vett részt vizsgaeseményeken.”

Ezzel csökkent azon személyek száma, akik úgymond hospitálás útján bővített vizsgáztatást hajthatnak végre, s így nőtt a vizsgabiztosi tanfolyami kötelezettséggel rendelkezők száma, amennyiben bővítenék tevékenységüket. (Az 1995. július 1. és 2005. július 1. között végzettek körében.)

A 8. mellékletben a sikertelen vizsga esetén keletkező teendő változhat:

7.5.7.2. A szakoktató feladata, magatartása résznél: „Sikertelen vizsga esetén a gépkocsit visszavezeti, a vizsgabiztost visszaviszi a kiindulási helyre.”  Helyébe a „Sikertelen vizsga esetén a gépkocsit tovább vezetve, a vizsgabiztost elviszi a következő vizsga kiindulási helyére.” szövegrész lép.

7.5.7.3. A vizsgabiztos feladata:… „Sikertelen „T” kategóriás forgalmi vizsga esetén a vizsgabiztos visszavezeti a járművet a kiindulási helyre.” Helyébe a „Sikertelen „T” kategóriás forgalmi vizsga esetén a vizsgabiztos vezeti a járművet a következő vizsga kiindulási helyére.” szövegrész lép.

Egyes településeken bizonyos kategóriájú (pl. B és T), illetve fajtájú (pl. F és Bü) vizsgák helyszíne nem egyezik meg.

A záró rendelkezések szerint: Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. A kihirdetés pedig 2016.12.29, csütörtök volt. (A rendelet tehát hatályos 2017.01.29-től.)

 Egyéb részletek (pl. GKI-hoz kapcsolódó változások) már a 220-as számú Magyar Közlönyben találhatóak.

 


2016. december

MK. 220. szám 2016.12.29. Cs.

74/2016. (XII. 29.) NFM rendelet Egyes közúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

MK. 217. szám 2016.12.27. K.

476/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet A közúti árufuvarozással és személyszállítással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

MK. 216. szám 2016.12.23. P.

58/2016. (XII. 23.) NFM rendelet Egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

MK. 216. szám 2016.12.23. P.

 

468/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról

MK. 205. szám 2016.12.16. P.

447/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet és a kiemelt nemzeti emlékhely használatának rendjéről szóló 119/2014. (IV. 8.) Korm. rendelet módosításáról

MK. 205. szám 2016.12.16. P.

443/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet, valamint a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet módosításáról

MK. 205. szám 2016.12.16. P.

440/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet A közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes kormányrendeletek módosításáról

MK. 203. szám 2016.12.15. Cs.

2016. évi CLXI. törvény A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításáról

MK. 200. szám 2016.12.14. Sze.

2016. évi CL. törvény Az általános közigazgatási rendtartásról

MK. 199. szám 2016.12.14. Sze.

2016. évi CXLVI. törvény A szakképzési és felnőttképzési hatósági feladatok átadásával összefüggő egyes törvények módosításáról

MK. 199. szám 2016.12.14. Sze.

2016. évi CXLIV. törvény A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról

MK. 191. szám 2016.12.05. H.

398/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet A Nemzeti Akkreditáló Hatóságról és az akkreditálási eljárásról szóló 424/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

MK. 189. szám 2016.12.02. P.

2016. évi CXXVII. törvény A közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról

MK. 188. szám 2016.12.02. P.

387/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet A fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről

MK. 187. szám 2016.12.02. P.

382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

MK. 187. szám 2016.12.02. P.

379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

MK. 187. szám 2016.12.02. P.

378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet Egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről

MK. 186. szám 2016.12.01. Cs.

49/2016. (XII. 1.) NFM rendelet A díjfizetés ellenében használható autópályákról, autóutakról és főutakról szóló 37/2007. (III. 26.) GKM rendelet, valamint az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet módosításáról

2016. november

MK. 184. szám 2016.11.29. K.

372/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet A veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

MK. 184. szám 2016.11.29. K

363/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet Az úthasználati díjelszámolásról

2016. október

MK. 165. szám 2016.10.27. Cs.

323/2016. (X. 27.) Korm. rendelet A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet, a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet módosításáról

MK. 164. szám; 2016. 10.25. K

319/2016. (X. 25.) Korm. rendelet A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról

MK. 152. szám; 2016.10.06. Cs.

41/2016. (X. 6.) NFM rendelet Az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet módosításáról

2016. szeptember

MK. 142. szám; 2016.09.21. Sze.

1506/2016. (IX. 21.) Korm. határozat Az autóbusszal személyszállítási közszolgáltatásokat végző társaságok számára történő forrás biztosításáról

MK: 139. szám; 2016.09.16. P.

27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

2016. augusztus

MK. 130. szám; 2016.08.31. Sze.

35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet A nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

MK. 128. szám; 2016.08.30. K.

24/2016. (VIII. 30.) MvM rendelet Az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet módosításáról

MK. 120. szám; 22200016.08.19. P.

1451/2016. (VIII. 19.) Korm. határozat Az egyes jóváhagyásra kötelezett közúti járművekre vonatkozó piacfelügyeleti ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatok költségeinek finanszírozása érdekében szükséges intézkedésekről

MK. 119. szám; 2016.08.17. Sze.

246/2016. (VIII. 17.) Korm. rendelet Az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

2016. július

MK. 110. szám; 2016.07.22. P.

219/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet, valamint a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet módosításáról

MK. 110. szám; 2016.07.22. P.

 26/2016. (VII. 22.) NFM rendelet A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról

MK. 110. szám; 2016.07.22. P.

 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról

MK. 107. szám; 2016.07.20. Sze.

30/2016. (VII. 20.) BM rendelet A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet módosításáról

MK. 104. szám; 2016.07.13. Sze.

192/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet A közúti közlekedési hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról

MK. 96. szám; 2016.07.01. P.

Magyarország Alaptörvénye (egységes szerkezetben)2016. június

MK. 92. szám; 2016.06.27. H.

2016. évi XCIII. törvény A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről

MK. 90. szám; 2016.06.23. Cs.

2016. évi LXXV. törvény Az engedély nélkül, személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatáshoz kapcsolódó jogkövetkezményekről

MK. 90. szám; 2016.06.23. Cs.

2016. évi LXXVII. törvény A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról

MK. 90. szám; 2016.06.23. Cs.

164/2016. (VI. 23.) Korm. rendelet Az egyes kormányrendeleteknek az engedély nélkül, személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatással összefüggő módosításáról

MK. 84. szám; 2016.06.13. H.

136/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet A közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében adminisztratív kötelezettségek megszüntetése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról

MK. 84. szám; 2016.06.13. H.

1291/2016. (VI. 13.) Korm. határozat A közúti árufuvarozók és a személyszállítási tevékenységet végzők ellenőrzéséhez kapcsolódó intézkedésekről

MK. 79. szám; 2016.06.07. K.

120/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet A közúti árutovábbítási szerződésekről

2016. május

MK. 71. szám; 2016.05.20. P.

2016. évi XLVI. törvény A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosításáról

MK. 64. szám; 2016.05.05. Cs.

2016. évi XXXII. törvény A közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról

MK. 61. szám; 2016.05.02. H.

94/2016. (V. 2.) Korm. rendelet A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról

2016. április
nem volt szakmát érintő jogszabályváltozás

2016. március

MK. 44. szám; 2016.03.31. Cs.

66/2016. (III. 31.) Korm. rendelet A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet és a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosításáról

MK. 33. szám; 2016.03.09. Sze.

2016. évi I. törvény A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosításáról

2016. február

MK. 17. szám; 2016.02.11. Cs.

20/2016. (II. 11.) Korm. rendelet A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról

MK. 15. szám; 2016.02.09. K.

8/2016. (II. 9.) Korm. rendelet Az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

         263/2006. (XII:20.) Korm. r.

         326/2011. (XII.28.) Korm. r.

2016. január

MK. 5. szám; 2016.01.13. Sze.

2/2016. (I. 13.) BM rendelet A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet módosításáról



KORÁBBI RENDELETEK


KRESZ módosítások

Magyar Közlöny 2014. szeptember 4-én megjelent 121. számából


TANTERVI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
Az iskolavezetői alapképzési szaktanfolyamok számára


TANTERVI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A szakoktatói alapképzési és kiegészítő képzési szaktanfolyamok számára


24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól


A 45/2013.(VIII.7.) NFM rendelet és a 46/2013 (VIII.7.) NFM rendelet 


A Kormány 129/2013. (IV. 30.) Korm. rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet módosításáról (M A G YA R  K Ö Z L Ö N Y • 2013. évi 71. szám 50705)


 A Kormány 118/2013. (IV. 23.) Korm. rendelete a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006.

(XII. 20.) Korm. rendelet és a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének
és
vizsgáztatásának általános szabályairól szóló

179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet módosításáról 


TANTERVI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
Az „AM” kategóriás járművezető-képző tanfolyamok számára


TANTERVI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
Az „A2” kategóriás járművezető-képző tanfolyamok számára


Az autóbuszvezetői és a tehergépkocsi-vezetői alap- és továbbképzési képesítésre felké-szítő szaktanfolyamok számára


KRESZ módosítás 2012 


A 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 


Bizonylati album


 B kategóriával A1 kategória - NKH 2012-es tantervi és vizsgakövetelmények


Az új 2012-es B kategóriás tanterv és vizsgakövetelmények


Az új 2012-es B kategóriás forgalmi vizsga feladatai 


Az új 326/2011. (XII.28). Kormányrendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról


 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól 


  A Kormány 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelete a közúti járművezetők és közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól


2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, a civil szervezetek működéséről  (a 151-es számú Magyar Közlönyből)


 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról.


 2011. évi CLXVI. törvény Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról* 


 2011. évi XCII. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról.


KRESZ VÁLTOZÁSOK!




 

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2011. július 1. napján hatályba lépő rendelkezéseiről és az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosításokról 


A Kormány 280/2010. (XII. 15.) Korm. rendelete a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet, valamint a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet módosításáról


Mi az új a KRESZ-ben?

(Hatályos 2010. január 1-jétől)


2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről


 A Kormány 326/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításárólA Kormány 205/2010. (VI. 29.) Korm. Rendelete


263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról


A Kormány 205/2010. (VI. 29.) Korm. Rendelete
 


Alagútbiztonsági tájékoztató