Innováció

 

  a B kategóriás képzésben

 (Javaslom a „B” kategóriás szimulátoros oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosítását állami finanszírozással, kezdetekben célszerű lenne megyénként egy oktatási központot létrehozni...)

Egy évtizedes gépjárművezető-oktatói pályafutásom alatt jelentősen megváltozott a magyarországi képzés rendszere. A „B” kategóriás szimulátoros oktatás bevezetése és  elterjesztése Magyarországon, bármilyen irányból is induljon az igény, megkívánja, hogy minél többen ismerjék azt meg, reálisabb képet kapjanak erről az új képzési formáról. Véleményem szerint a gyakorlati képzésben a szimulátoros oktatás gazdasági és társadalmi szempontból is nagy áttörést jelentene. Ezzel a képzési formával olyan lehetőség nyílna meg a tanulóknak, amely teljesen ellenőrzött körülmények közé tenné számukra a  vezetés magas szintű elsajátítását.
Néhány elképzelés
a tanulók érdekében végzett faladatokról, alkalmazott módszerekről

Az általam meghatározott legfontosabb célkitűzések:

C1: A „B” kategóriás szimulátoros oktatás bevezetésének vizsgálata, hogy a potenciális alkalmazók szempontjából egyfajta relatív előnyt jelent-e a hagyományos oktatási formával szemben.

C2: A szimulátoros oktatás hatékonyságának, előnyeinek és hátrányainak vizsgálata, pozitív hatása a gépjárművezető jelöltre.

C3: A „B” kategóriás szimulátoros oktatásnak vizsgálata és az oktatáshoz szükséges óraszám meghatározása.

C4: A szimulátoros oktatáson gyakorolható veszélyhelyzetek fontosságának vizsgálata, szükségességének elemzése a megfelelő technika biztosítása mellett.

C5: A „B” kategóriás szimulátoros oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek lehetőségeinek vizsgálata.

Magam a célok elérése érdekében az alábbi előkészületi módszereket alkalmaztam:

-       Felkutattam a témával kapcsolatos jogszabályokat, törvényeket és a fellelhető szakirodalmat.

-       A témához kapcsolódó dokumentumokat és kutatásokat tanulmányoztam.

-       Felmérést végeztem kérdőív formájában a szimulátoros oktatáson részt vevő tanulókkal. Megkérdeztem az oktatókat is, mi a véleményük erről a képzési formáról.

-       Statisztikai adatokat elemeztem és következtetéseket vontam le.

Hipotéziseim

A szakirodalmi hátérre és saját tapasztalataimra alapozva állítom, majd bizonyítom kutatási hipotéziseimet, melyeket az alábbiak szerint fogalmaztam meg:

H1: A szimulátoros oktatást használó autósiskolákat jobban preferálják a érdeklődők.

H2: Az oktatási szempontból hasznosnak tartott szimulátorok megítélése, eltér a tanulói- és oktatói értékelések alapján.

H3: A tanulók- és az oktatók azonos óraszámot javasolnak a szimulátoros oktatásra.

H4: Szimulátorok segítségével különböző oktatási elméletek is bemutathatók, ami más módszerrel rendkívül veszélyes lenne.

H5: Az állami támogatás pozitívan hatna a szimulátoros oktatásra.

A kutatási téma aktualitása nagyon érdekes számomra, mert két nagy terület az innováció és a gépjárművezető-képzés elméletének feldolgozását, kapcsolatát ötvözi. A hangsúly a technika fejlődésén és  rendszerén van olyan mértékben, amit a kutatás megkíván. A primer kutatás tartalma és hipotéziseim logikai rendszerben állnak, hogy a megfelelő módszert megtaláljam. A hipotéziseimet a kérdőívre adott válaszok statisztikai kiértékelése alapján fogom elfogadni, vagy elvetni.

A kapott eredmények alapján következtetéseket vonok le és javaslatot teszek. Lényegesnek tartom a jelenlegi korlátok áthidalását a szimulátoros oktatásban, legyen az időbeli vagy pénzbeli. A kutatási terület nagyon lehatárolt, de pont ez a fókuszált vizsgálat mutat rá arra, hogy a jövőben milyen vizsgálatot lenne még érdemes elvégezni.

Az utolsó részében összefoglalom az összegyűjtött tapasztalatokat és a témához kapcsolódó jövőbeni kutatási irányokat.

A szimulátoros oktatás a gépjárművezető-képzésben

A szimuláció során valamilyen rendszeren belül az összetevők lehetséges alakulásának értékeit matematikai algoritmussal imitálják, majd a lehetséges történésekből következtetéseket vonnak le. Vagyis egy virtuális valóságot hoznak létre, amely megfelelhet az igazi valóságnak (LAROUSSE, 1994).

Gaba D M szerint „a szimuláció egy technika – nem egy technológia –, amely helyettesíti vagy erősíti a valódi tapasztalatot és irányítottan, interaktív módon idézi fel vagy ismétli meg a valóság alapvető elemeit” (GABA, 2004,pp.2-10.). A bemutatáshoz használt eszköz a  szimulátor, a módszer pedig magában foglalja a szimulátor használatát az oktatás és  a  képzés során. A szimulátor fogalmát a német Duden értelmező kéziszótár a  következőképpen határozza meg „Olyan berendezés, amely a valóságos folyamatokat és  viszonyokat művi úton állítja elő.” (DUDEN, 1997).

A gépjárművezető-képzésben a szimulátoros oktatás nem csupán eszközök használatát jelenti, hanem olyan oktatási stratégiát, amely során valósághű környezetben történhet a  gyakorlás. Ennek az oktatási módszernek nagy szerepe van a készségek fejlesztésében és a megfelelő kompetencia és önbizalom fejlesztésében (OWEN, 2012,pp.102-116.).

Németországban már több mint 3 éves tapasztalatok vannak a szimulátoros járművezető-képzésben. Azóta folyamatosan nő azon autósiskolák száma, akik igénybe veszik ezt a  fajta modern oktatási formát. Az alkalmazhatóság, az ügyfelek elfogadottsága és a  megbízhatósága terén szerzett első tapasztalatok után a szimulátorokat a  járművezetői-képzés részeként kell kifejleszteni. Ebben az összefüggésben megtiltották annak reklámozását, hogy a szimulátoros oktatás csökkentené a képzés költségeit és a  vezetési órák számát (Fahrlehrerwelt, 2019). Egy az Autóipari Intézet (IFA) által készített tanulmányban a „B” kategóriás vezetői engedélyt szerzőknek a gyakorlati órák mellett hasznos a vezetési szimulátorok használata. A  vezetési szimulátorok piaca széles körű. Sok kiváló minőségű termékkel rendelkeznek, amelyek kiegészíthetik a gyakorlati járművezető-képzést. Ezáltal garantált lehet a  professzionális és magas színvonalú képzés. A felmérések bebizonyították, hogy a  megkérdezett tanulók 72%-a támogatja a vezetési órák szimulátorral való helyettesítését. A  gépjárművezető-oktatók 70%-a már intenzíven foglalkozik a témával, 49%-a még fontolgatja szimulátorba történő befektetést. Az adatokat figyelembe véve mind a tanulók, mind pedig az oktatók nagyra értékelik az eszköz használatát. Az üzleti életképességet vizsgálva az autós iskoláknak lehetőségük nyílik arra, hogy a megtakarított időt még több tanuló oktatására fordítsák, amellyel további diákokat nyernek meg a rendelkezésre álló kapacitások kihasználására (Moving International Road Safety Accosituation e. V., 2016).

A német Szövetségi törvény, 2011, 48a. §. szerint, a 2021.01.01-ben megváltozott a forgalmi vizsga, digitalizált lett, vált és átláthatóbbá teszi a tanuló vezetők tudását. A gyakorlati vizsga továbbfejlesztése már 2005-ben kezdődött (STURZBECHER et al., 2010). 2008-tól tovább fejlesztették a kidolgozott optimalizálási megközelítéseket, az „Optimalized Practical Driving License Test”-et, betűszóval OPFEP-et. Az új tesztmodellben a gyakorlati vezetői vizsga tudományosan megalapozott követelményeken nyugszik, vezetési feladatok és kompetencia szabványokon: megfigyelési kategóriák, valamint értékelési és döntéshozatali kritériumokon fejlesztették a vizsgáztatási gyakorlatok szakértőivel (STURZBECHER et al., 2014).

Az IPV GmbH (Institut für Prävention und Verkehrssicherheit/Megelőzési és Közúti Biztonsági Intézet) által kidolgozott forgalmi vizsga szabványai és kritériumai alkotják az  elektronikus teszt protokolljának tartalmi alapját. Ez alapvető dokumentumként és  döntéshozatali eszközként szolgál a vizsgabiztosok számára, és lehetővé teszi a teszt későbbi tudományos értékelését. Ezen kívül a tanuló először kap vezetési kompetenciával kapcsolatos, oktatás szempontjából értékes visszajelzést erősségeiről és gyengeségeiről (STURZBECHER et al., 2016).

A fejlesztési és kutatási eredmények akkor hasznosulnak, ha azokat továbbítják a  vizsgabiztosoknak, a tanulóknak és az oktatóknak. Ezért lényeges szempont, hogy a  módszereket és a képzéshez kapcsolódó programokat a visszajelzések alapján folyamatosan fejlesszék. Mindez nagymértékben hozzájárul a  vizsgáztatás objektivitásának biztosításához, valamint a vizsgabiztosok vizsgáztatói kompetenciájának fejlesztéséhez. Eddig hat ilyen módszert fejlesztettek ki és bocsátottak a vizsgabiztosok rendelkezésére:

·        a vizsga szorongásának kezelése;

·        veszélyes helyzetek felismerése;

·        környezetbarát vezetési stílus (ez a módszer a Német Közúti Biztonsági Tanács anyagának újragondolásán alapul);

·        megfelelő értékelés és döntéshozatal;

·        hiányosságok és a bizonytalanság felismerése;

·        vezetési képességek tesztelése a forgalmi vizsga során

(STURZBECHER et al., 2016). 2021.01.01-től a forgalmi vizsga 10 perccel lett hosszabb. A vizsga után a tanulók azonnal részletes visszajelzést kapnak és QR-kód segítségével letölthetik okostelefonjukra a vizsga dokumentációját.

A tanulók vezetési képességeit az alábbi szempontok alapján mérik:

·        párhuzamos közlekedés

·        előzés

·        körforgalomban haladás

·        kanyarodás

·        gyalogos átkelőhely megközelítése.

A vezetési feladatok értékelését digitalizálják, a vizsgabiztosoknak táblagép áll a  rendelkezésére. Az egységes kritériumok átlátható képet nyújtanak a teljes képzéshez, valamint a tanulók, az autósiskolák és a vizsgabiztosok számára. Ez összesen 10 percet vesz igénybe, amelyből 5 percet különítenek el a visszajelzésre, amely elősegíti a tanulást és  rávilágítja a tanulót az erősségeire, illetve azokra a hiányosságokra, amelyek további felkészülést igényelnek.

A digitális vizsgáztatás továbbfejlesztéséhez a jövőben minden vizsga adatait országosan, elektronikusan, anonim módon rögzítik. Előnyként említem, hogy olyan közlekedési helyzetekre hívja fel a tanulók figyelmét, ahol különösen sok hibát követnek el. Így átfogó képet kapnak a tanulók a vezetési képességeikről, ez nagyban segítheti a képzés és  vizsgáztatás egészének továbbfejlesztését. Az új szabályozást az elmúlt években dolgozta ki a Technischer Überwachungsverein, azaz a TÜV (TÜV SÜD, 2021).

Szlovákiában a gyakorlati képzés előtt a tanulónak kötelező részt venni szimulátoros oktatásban. A minimum óraszámot 4 tanórában határozták meg, amitől természetesen, ha  szükséges, el lehet térni és bizonyos óraszámban elfogadják a vezetési órák alternatívájaként (45/2016. számú rendelet Coll. törvény végrehajtásával a Szlovák Köztársaság Közlekedési, Építésügyi és Területfejlesztési Minisztériumának rendelete. 93/2005. Coll. az autósiskolákról és egyes törvények módosított módosításáról, 2016). Az autósiskolák sajátossága, hogy működésük kialakításakor felhasználják a modern kor nyújtotta lehetőségeket, infrastruktúrákat.

Hazánkban a „B” kategóriás szimulátoros oktatás még gyerekcipőben jár a  gépjárművezetés-képzés területén. Ennek több oka van, például nincsenek megfelelő jogszabályok, megvalósítható célok és elérhető feladatok. A nemzetközi tapasztalatokra alapozva kijelenthetem, hogy a szimulátoron megszerzett tudás nagymértékben hozzájárulna ahhoz, hogy a tanuló a kezdeti nehézségeken könnyebben átlendülve, magabiztosabban kezdhesse el a gyakorlati tanulást. Tehát ki kell használni a jelen korunkat és jövőt meghatározó technológiákban rejlő lehetőségeket, így még inkább részesei lehetünk a jövőnek.

Következtetések, javaslatok

A kutatás eredményeit a hipotézisek eredményeinek az összefoglalásával és javaslataim megfogalmazásával véglegesítem. A felmérés elemzése során vizsgáltakat hipotézisenként összefoglalom és javaslatokat teszek. A hipotézisek leírásával, igazolásával vagy elvetésével egyenként haladok. A hipotézisek főként kereszttábla elemzéssel kerültek vizsgálatra, melynek során több nominális vagy ordinális változó vethető össze, azaz asszociációs kapcsolat vizsgálható. Amikor több változó elem közötti kapcsolatot vizsgáljuk, célszerű egy mérőszámmal jellemezni. A függetlenvizsgálat során a Pearson- féle c2- próbát (Khí-négyzet) használtam (SAJTOS és MITEV, 2007,p.136.). Továbbá kutatásom során alkalmaztam a varianciaanalízist (ANOVA), amelynek lényege, hogy nem csak az átlagokat hasonlítja össze, hanem a  varianciákat is vizsgálja (SAJTOS és MITEV, 2007,p.404.).

H1: A szimulátoros oktatást használó autósiskolákat jobban preferálják a fogyasztók.

E1: Igazoltam, hogy az oktatók nyitottak az új fajta technológiák irányába és egy kicsit jobban is bíznak a szimulátor előnyeibe, mint a tanulók. Nagyban befolyásolhatja ezt a  döntést a szakoktatók több éves szakmai tapasztalata a gépjárművezető-képzésben. Az autósiskolákra is kihat a tanulók döntése képző szerv választásakor, ezért tudatosan kell pozícionálni magát az iskoláknak, hogy ne alakuljanak hatalmi harcok az autósiskolák között. Mivel az oktatói és a tanulói válaszok között nem találtam a vizsgálataim során kimagasló különbséget a hipotézist elfogadom, és az alábbi javaslatot teszem:

Javaslom az autósiskoláknak a „B” kategóriás gépjárművezető-képzésben a szimulátoros oktatás bevezetését.

H2: Az oktatási szempontból hasznosnak tartott szimulátorok megítélése, eltér a tanulói- és  oktatói értékelések alapján.

E2: Megnéztem, hogy van-e összefüggés az oktatói és a tanulói vélemények között a  hipotézisemhez felállított kérdésekben. A gyakorlati oktatás során hasznosnak bizonyul az a fajta tudás, amit a szimulátor nyújt és nem rögzülnek be olyan rossz mozdulatok amik esetleg a későbbiekben hátráltatnák a gépjárművezető-jelöltet a gyakorlati oktatás alatt. A  kérdésekre adott válaszok alapján megállapítottam, hogy mind az oktatók mind a  tanulók oktatási szempontból hasznosnak ítélték meg a szimulátoros oktatást, ezért ezt a  hipotézisemet elvetem és meghatározom:

A szimulátoros oktatás hatékonyságának, előnyeit és pozitív hatását a gépjárművezető jelöltre: biztonságos-, eredmények mérése/kiértékelése-, a vizsgálat lehetősége több szempont alapján történik-, speciális igényekhez is alkalmazkodik-, segít felkészülni a  szituációkra.

H3: A tanulók- és az oktatók azonos óraszámot javasolnak a szimulátoros oktatásra.

E3: Lényegében azt vizsgáltam, hogy ha kötelezővé tennék a szimulátoros oktatást a  „B”  kategóriás gépjárművezető-képzésben mennyi lenne az a becsült óraigény, ami a  megkérdezettek szerint alkalmazható lenne. Az oktatói és a tanulói válaszokból a  megkérdezettek szerint alkalmazható lenne. Az oktatói és a tanulói válaszokból megállapítottam, hogy a megkérdezettek azonos tanórát javasolnak szimulátoron eltölteni a  gyakorlati képzés előtt, de az elméleti vizsga utáni fázisban. Az eredmények alátámasztották a felvetésem, ezért a hipotézist elfogadom és meghatározom, hogy:

Amennyiben a jövőben a szimulátor beépülne a gépjárművezető képzésbe, 4 tanórában határozom meg ezt a fajta képzési módot, a sikeres KRESZ elméleti vizsga után, de még a  gyakorlati képzés megkezdése előtti időszakban.

H4: Szimulátorok segítségével különböző oktatási elméletek is bemutathatók, ami más módszerrel rendkívül veszélyes lenne.

E4: Megvizsgálva az oktatói és a tanulói kérdésekre adott válaszokat megállapítottam, hogy a megkérdezettek véleménye több pontban is eltér. A szimulátoros oktatás előnyei között jelenik meg, hogy olyan veszélyhelyzeteket is produkál valós veszély nélkül, mégis a valóságnak megfelelően, hogy azok elkerülésére, megoldásának gyakorlására alkalmas módszerekkel segíti a gépjárművezető-jelöltet.  Kimagasló különbséget viszont csak egy kérdés elemzésénél találtam, ahol is arról kérdeztem az oktatókat és a tanulókat, hogy: ”Hagyományos gépjárművezetés alatt sokszor előfordul, hogy veszélyhelyzetet kell elhárítani?” Mivel ennél a kérdésnél a tanulók ritkábban érzékelik a veszélyhelyzetet, mint az oktatók, betudható annak, hogy gyakorlati képzés alatt az oktatók többször hárítanak el olyan helyzeteket, ami balesettel járna, mint a tanulók. Ezért ezt a hipotézist elfogadom és az alábbi javaslatot teszem:

Javaslom a szimulátoros oktatáson való veszélyhelyzetek gyakorlásának szükségességét a  megfelelő technika biztosítása mellett, mellyel fejleszteni lehet a tanuló környezettudatosságát; készségeit reflex szinten; veszélyhelyzetek felismerését és a defenzív vezetést, valamint az alkoholos befolyásoltság állapotában történő vezetés szimulálását.

H5: Az állami támogatás pozitívan hatna a szimulátoros oktatásra.

E5: Igazoltam, hogy jellemzően fontos lenne mind az oktatóknak mind a tanulóknak, hogy az autósiskolákkal szorosan együttműködjön az állam, felismerve az együttműködés előnyeit; céljait és lehetőségeit, amit a szimulátoros oktatás nyújt. Hipotézishez tartozó kérdések válaszaiból készült statisztikai elemzés összefüggései alátámasztják a hipotézist. Miszerint állami támogatással, kedvezményekkel nőne az igény a szimulátoros oktatásra és annak minél nagyobb számú használatára. Ezért ezt a hipotézist elfogadom és az alábbi javaslatot teszem:

Javaslom a „B” kategóriás szimulátoros oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosítását állami finanszírozással, kezdetekben célszerű lenne megyénként egy oktatási központot létrehozni.

A felállított öt hipotézist statisztikai módszerekkel elemeztem. Az  öt  hipotézisből négyet elfogadok, egyet elvetek. A COVID19 harmadik hullámának hatására megfogalmazódott még egy kérdés, amit fontosnak tartottam vizsgálni. A kérdést szakmai tapasztalatomra hivatkozva fogalmaztam meg, mivel a vírus első hullámában is közel két hónapra leállt a gépjárművezető-képzés és vizsgáztatás, viszont az elméleti képzés online működött. Ennek hatására a pandémiát követően, felhalmozódott azon tanulók létszáma, akik gyakorlati képzésen szerettek volna részt venni, illetve a vizsgákra is több hetet kellett várni, mert nem volt akkora kapacitásuk a vizsgabiztosoknak, mint amennyire szükség lett volna. Ezért fontosnak tartottam vizsgálni, hogy az oktatók és a  tanulók szerint bevonható-e a vizsgába a szimulátor, ha igen a vizsgák melyik fázisba, több válasz volt jelölhető. (N=348) Alapvizsgánál nem: oktató (4,8%) tanuló (4,8%); Csak pótvizsgánál: oktató (0,5%) tanuló (2%); Csak veszélyhelyzet esetén (pld. COVID): oktató (4%) tanuló (14,6%); Igen, ez  nagyban lerövidítené a várokozási időt: oktató (7,4%) tanuló (10,3%). A válaszok vegyes képet mutattak, de legnagyobb számban úgy vélekedtek az oktatók (39,2%) és a tanulók (27,5%), hogy a szimulátor nem vonható be egyáltalán a vizsgáztatás mai rendjébe.

Statisztikai elemzésem és szakirodalmi áttekintésem alapján az alábbi következtetéseket vontam le. Amit a szimulátoros oktatás előnyeiként állapítottam meg, mint például nincs akkora stressznek kitéve a tanuló és kisebb a felelősség, gyakorlás során nincs következménye ha hibázik, vizsgán viszont pont arról kell meggyőződni a vizsgabiztosnak, hogy a tanulót mennyire befolyásolja a környezet okozta stressz és az önálló vezetés felelőssége. Megállapításra került továbbá, hogy a szimulátor alkalmas azon tanulás segítői tevékenységgel való kiszolgálásra, melyek a gépjárművezető-jelölt kompetencia bővüléseként mérhető, tanulási céljaira vonatkozik.

Összefoglalás

Gazdaságunk olyan mértékben gyorsul, hogy szükségszerűen nagyobb jelentősége lett a  gépjárművezető-képzésnek, megnőtt az igény a közlekedés iránt, melynek hatására egyre többen rendelkeznek saját járművel és ez a fejlődés még koránt sem érte el a  csúcspontot. A technika fejlődését nem lehet és nem is akarjuk lelassítani. Alkalmazkodnunk kell hozzá és ezzel a fejlődéssel új lehetőségek nyílnak meg a  gépjárművezető-oktatásban. A hagyományos gyakorlati képzés mellett megjelent egy új képzési forma a „B” kategóriás járművezetésben, a szimulátoros oktatás. Ez a változás egyben lehetőség is hiszen biztonságban, minden következmény nélkül lehet olyan feladatokat is gyakorolni, amit egyébként nem, vagy csak rendkívüli ráfordítások, illetve kockázatok árán lehetne modellezni. A cél azonban nem az, hogy a szimulátor felváltsa a  gyakorlati képzést, hiszen vannak olyan készségek-, fizikai paraméterek, amit csak az autóban tud megtapasztalni a tanuló, hanem kiegészítésként, mint választható képzési forma jelenjen meg az oktatásban. A szakirodalomban fellelt nemzetközi tapasztalatok alapján a két oktatási módszer együttes alkalmazásával a gépjárművezető-képzés hatékonyságát növelni tudjuk, ez a környezettudatosság térhódításához és a tanuló készségeinek a fejlődéséhez vezet.

Az oktatók válaszaiból kiderült számomra, hogy a szakoktatók több éves tapasztalata és magas szintű képzettsége alapján reális képet kaptam a feltett kérdéseimre. Az oktatói és a tanulói vélemények több pontban is megegyeznek a szimulátoros oktatással kapcsolatban. A kutatásom bizonyította, hogy az oktatók nyitottak az új fajta technológiák irányába és egy kicsit jobban is bíznak a szimulátor előnyeibe, mint a tanulók. Nagyban befolyásolhatja ezt a döntést a szakoktatók több éves szakmai tapasztalata a gépjárművezető-képzésben. Oktatási szempontból is hasznosnak bizonyul, mert nagyban hozzájárul a gyakorlati oktatás alatt megszerzendő készségek elsajátításához. Továbbá bizonyítást nyert, hogy a gyakorlati képzést és vizsgáztatást nem válthatja fel teljes egészében a szimulátoros oktatás, csak egy új lehetőséget biztosít a gépjárművezető képzésben. Ezt alátámasztom azzal, hogy a tanulók és az oktatók véleménye alapján, 4 óra elegendő felkészülést nyújt a sikeres KRESZ vizsga után, de még a gyakorlati képzés előtt, hogy kellő magabiztossággal kezdődjön a  gyakorlati oktatás. Ahhoz, hogy az oktatás minél magasabb szintű legyen, fontosnak tartom a megfelelő szakmai tapasztalattal és technikai felkészültséggel rendelkező oktatói jelenlét is. Alkalmasnak bizonyul továbbá a szimulátoros oktatás olyan helyzetek gyakorlására, amivel nem biztos, hogy találkoznak a képzés alatt. Ezen vizsgálatok alapján javaslom és iránymutatásként szolgálom a gépjárművezető-képzésben a szimulátoros oktatás bevonását, mint választható képzési formát. Ennek az oktatási módszernek a  segítségével a tanuló képzettségi szintjének megfelelően lehetne akár egyedi oktatási módszert is alkalmazni.

Mivel rövid volt az idő, hogy nagyobb számú mérést végezzek, illetve lehetőségeim is korlátozottak, az eredményeim nem reprezentatívak, viszont segítséget adott ahhoz, hogy a szakirodalomban is fellelt adatokkal összevetve hasonlóságot mutassak. Összességében elmondható, hogy az innovációs tevékenység hosszú távú gondolkodásmódot jelent a mindennapi gazdasági döntések során. A  kutatás bebizonyította, hogy a versenyben maradás és a magas szintű oktatás alapvető feltétele az innovációs folyamatok megfelelő alkalmazása. Az autósiskolák egy váratlan helyzetben (pl.: COVID) ennek köszönhetően tudnak túlélni, később növekedni, ez a fajta tudatosság az autósiskolák és oktatók stratégiájának egy része. Az autósiskolák feladata lehet a jövőre nézve, hogy a változtatások esetére lényeges az informális kommunikáció az oktatók felé, ami csökkentheti a bizonytalanságot és ebből kifolyólag képes növelni a  motivációt. Ennek a kommunikációnak a legfontosabb célja, hogy az oktatókhoz eljussanak a legfontosabb célok, amit a képző szervnek el kell érni a stratégia megvalósulásának érdekében. Ahhoz, hogy az autósiskolák versenyelőnyre tegyenek szert versenytársaikkal szemben, elengedhetetlen az új tudás szerzése-, fejlesztése, ezáltal az innováció generálta technológiai változások az oktatóktól folyamatos szakmai megújulást kívánnak. A kutatásból kiderült, hogy az oktatók és a tanulók nyitottak a technológiai fejlődésre, a gépjárművezető-képzés megváltoztatásának gyakorlati megvalósulásánál folyamatos átalakulásokon kell átmenni. Azok az iskolák melyek képesek a folyamatos innovációra (e-learning-, digitális technikai eszközök) képesek rövidebb idő alatt, nagyobb mértékben átalakulni. Nagyban hozzájárulva ezzel a tanulói elégedettséget, ugyanis az autósiskoláknak negyedévente nyilvánosságra kell hozni honlapjukon többek között a  Vizsga Sikerességi Mutatót, melynek eredményei alapján mérni lehet az iskolát. Ez a  szám nagyban befolyásolhatja a tanulót az iskola választásánál. Összevetve az eddig leírtakat a szimulátor használatából adódó lehetőségek, oktatási módszerek hatékonyságának ellenére még nem terjedt el hazánkban, szélesebb körben ez a fajta képzési módszer, azonban egyre nagyobb ütemben figyelhető meg a térnyerése. Ezt a  problémát nagyban nehezíti a magas beszerzési költség, ami állami támogatással áthidalható lenne.

A gépjárművezetésnek még vannak olyan területei, pl. önvezető autó megjelenésének hatása az innovatív képzésre, amely arra ösztönöz, hogy további kutatásokat végezzek az adott témában, mely ismereteket hasznosíthatnám a munkám során.

 

 Vargáné Dudás Piroska

Irodalomjegyzék

1.          LAROUSSE, M. (1994): Enciklopédia. Akadémia Kiadó, Budapest.

2.          GABA, D M (2004): The future vision of simulation in health care, in Qual Saf Health Care,13 (Suppl 1), pp. 2-10, online: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15465951/, (letöltve: 2021.03.06.)

3.          DUDEN (1997): Das Herkunftswörterbuch.

4.          OWEN, H. (2012): Early use of simulation in medical education, in National Library ofmedicine: Simul Healtch, 7, pp. 102-116.

5.          Fahrlehrerwelt (2019): Simulatorausbildung 2.0. online:

 https://fahrlehrerwelt.de/tag/simulator/, (letöltve: 2021.01.20.)

6.          Moving International Road Safety Accosituation (2016): Fahrsimulatoren. online: https://www.moving-roadsafety.com/zahlen-fakten-2/fahrsimulatoren/, (letöltve: 2021.03.01.)

7.          STURZBECHER, D., MÖRL, M., KALTENBAEK, J. (2010): Teszt módszertani elveinek és az optimalizálási megközelítések vázlatának rendszerezése. H.n.

8.          STURZBECHER, D., MÖRL, M., KALTENBAEK, J. (2014): Optimierung der Praktischen

         Fahrerlaubnisprüfung. Berichte der Bundesanstalt für Straßenwesen, Reihe         „Mensch und Sicherheit“, M 243. Bremerhaven: Wirtschaftsverlag NW, p. 162,    online: https://bast.opus.hbz-nrw.de/opus45-bast/frontdoor/deliver/index/docId/1..., (letöltve: 2021.03.06.)

9.          STURZBECHER, D. LUNIAK,J. MÖRL,M. (2016): Elektronikus vizsgálati jelentés. online:https://ipv-ok.com/opfep/,(letöltve: (2021.03.03.)

10.     TÜV SÜD (2021): Die Praktische Prüfung Wird Digitaler Und Bietet Fahrschülern Mehr Transparenz. online: https://www.tuvsud.com/de-de/branchen/mobilitaet-und-automotive/fuehrers..., (letöltve: 2021.01.20.)

11.     TÜV SÜD (2021): Führerschein & Prüfung. online: tuvsud.com, (letöltve: 2021.01.04.)

12.     SAJTOS L., MITEV A. (2007): SPSS kutatási és Adatelemzési kézikönyv.

      ISBN 978-963-9659-08-07, Alinea, Budapest, p.404.