Szükséges-e a tantermi oktatás?

 Örömmel olvasom, hogy többen is hozzám hasonló véleménnyel vannak a tantermi oktatás szerepéről és jelentőségéről. Révész György „Válogatott morgolódásaim…” című írása jól tükrözi, amit magam is gondolok, illetve tapasztalok oktatás során vagy az utakon. Nagyon is soktényezős a közlekedési morál kérdése. Azt gondolom, hogy ennek megváltoztatása sokkal nagyobb erőfeszítést igényelne, mint amilyen lehetőségünk van ebben a kérdésben. Így hát nekünk kell megtalálni azokat a módszereket és eszközöket, amelyek segítségével képesek vagyunk ebben a környezetben a választott munkánkat végezni. Ez az igazi, komoly kihívás a szakma minden résztvevője számára!

 

Többek között tartalmas, minőségi önképzésre is szükség lenne, ahol a különböző oktatási módszerekről, fortélyokról lehetne beszélgetni. Igen, tudjuk és érezzük a generációs különbözőségeket, bőrünkön tapasztaljuk akár családon belül is. Éppen ezért lenne nagy szükség egy tétnélküli ötletbörzére, (mai szóval workshop foglalkozásokra). A „tét nélkül” alatt azt értem, hogy nincs jó vagy rossz elképzelés. Módszerek sokaságát kellene összeszedni, hogy ki-ki tudjon azokból meríteni. (Megemlíteném pl. Pataki Melinda munkáját a gyakorlati oktatás vonatkozásában.)
És ilyen módszernek tartom a konzultáció lehetőségét is. Frank György írása rávilágít arra, hogy számtalan régi jó módszer (már) létezik a figyelem fenntartására, motiválásra a tanteremben és az autóban is. Számomra csak egy kellemes álom, hogy 28 óránál nagyobb óraszámban is oktassunk tanteremben, hiszen konzultációra is csak a leginkább motivált jelöltek jelentkeznek. Véleményem az, hogy az e-learning oktatással párhuzamosan lehetne ötvözni a tantermi oktatást, hiszen a tananyagot számtalan módon lehetséges feldolgozni, elmélyíteni, - akár játékos formában is, miközben esetleges hiányokat is pótolni lehet. Ugyanakkor lehetőség nyílna arra is, hogy az elvárásainkat megfogalmazzuk.
Egyetértek Révész Györggyel abban is, hogy a munkánk fontos része a példamutatás, ami a tanteremben kezdődik. Az oktató viselkedése, kommunikációja, hozzáállása a tudatos vezetéshez, illetve a tanuló csoportban rejlő erő hozzásegítene ahhoz, hogy elvárható hozzáállassal üljenek autóba a jelöltek, - ne legyen természetes, hogy még el sem köszön.

Tamás Irén