… és valóban ez itt a kérdés?
Nézzük sorjában az eseményeket, az elemzéseket.
A Német Autósiskolák Szövetsége elutasítja azt a törekvést, hogy az elméleti oktatást a tanulókra bízzák és csak az ún. Online-rendszerrel tanítsanak.
Ugyanezt az állásfoglalást képviseli a Szövetségi Közlekedésminisztérium is. Herr Volker Wissing Közlekedési miniszter a közelmúltban úgy nyilatkozott, nem fogják meghosszabbítani a Corona-Pandémia miatt bevezetett otthon-tanulási gyakorlatot, kötelezővé teszik a tantermi oktatást. Kivétel lehet akkor, ha nyomós ok merülne fel arra, hogy pillanatnyilag nem lehetséges megtartani a Präsenz-oktatást. (a Präsenz jelentése: jelenléti)
A következőkben pedig ismerkedjünk meg azokkal az érvekkel, kutatási eredményekkel, amelyek a Präsenz oktatás előnyeit, és szükségességét igazolják. Amúgy, a tanulás természettudományos kutatása már több mint száz éves múltra tekinthet vissza, megalapozott tudás létezik ennek folyamatáról. Ennek tükrében állítják a kutatók, hogy az elméleti, tantermi oktatást nem képes az online tanulás helyettesíteni. Ezt pedig kísérletek, kutatási eredményei támasztják alá.
Először egy-két fontosabb érvelés, amely a közlekedési tananyag természetével kapcsolatos: a Német Közlekedési Szabályrendszer (a magyar KRESZ megfelelője) elsősorban a közlekedés többi résztvevőjéhez való viszonyulást szabályozza, tehát a társadalmi viselkedés normáit határozza meg. E normák közvetítése a hallgatók felé, csak a Präsenz-oktatáson, személyes kapcsolaton keresztül lehetséges.
Azt is kutatási eredmények bizonyítják, hogy a digitális információstechnika negatív hatást gyakorol a tanulásra. Különösen érvényes ez azokra a tanulókra, akik hátrányos szociális és pszicho-szociális környezetből kerülnek az iskolába. Esélyeik tovább romlanak az online oktatásban. Az oktatásnak pedig az is egyik fontos célja, hogy a hátrányos helyzetűek számára is biztosítsa a sikert. Mivel a járművezető-képzésben a tanulás költségei jelentősen megnövekednek a plusz gyakorlati órákkal, (amelyeket pl. a hiányos elméleti felkészülés miatt kell a tanulóknak venniük,) szintén sújtják a hátrányos anyagi helyzetű embereket.
Történelmi visszatekintésben az első német jogosítványt Carl Benz (Patent automobil 1886) kapta még 1888-ban. Már 21 évvel később 1909-ben bevezették a Birodalmi Közlekedési Szabályrendszert, így a kötelező jogosítványt is. Ez 1999-ig maradt érvényben, amit aztán az EU-s jogosítvány váltott ki. Az első privát autóiskolát már 1904-ben megalapították Aschaffenburg városában, majd Hannoverben bevezették a járművezetők vizsgáztatását. 1909-ben egész Németországban vizsgáztattak, 1921-ben pedig rendeletben kezelték az autósiskolákban történő járművezető oktatást. 1969-től már a járművezetést oktatók számára is szabályozták az elméleti és gyakorlati képzés alapjait.
De mi is a célja a közlekedésre nevelésnek?
Nemcsak a szakanyag, a tények közlése, hanem az általános összefüggések ismertetése, a készségek kifejlesztése, - nem utolsó sorban a közlekedési szabályok betartása és a környezetvédő magatartás elsajátíttatása. A közlekedési oktatás arra irányul, hogy a jelöltek megismerjék és betartsák a szabályokat, úgy hogy az önkontroll segítségével a közlekedés többi résztvevőit is figyelembe véve, - balesetmentesen és károkozás nélkül tudjanak közlekedni.
A német szakemberek azt állítják, hogy az online-tanulás esetében a tananyag elsajátítása szignifikánsan gyengébb, mint a tantermi oktatásnál. Itt arról van szó, hogy az általános összefüggéseket, amelyek a különböző kapcsolatokban jelentkeznek, a gyakorlatban is tudni kell alkalmazni. Nagy kérdés, hogy az önálló tanulás esetében a jelöltek a komplex problémákat egyedül, minden segítség nélkül, képesek-e megoldani?
A gyakorlat azt mutatja, hogy csak az iskolapadokban, interakciókban, a tanárokkal és a többi hallgatóval együtt tudják megoldani e problémáikat. Itt ugyanis olyan kérdések is lehetnek, amelyek egyetlen jelöltnek nem is juthatnak az eszébe, de később nélkülözhetetlenek lehetnek további anyagok megértéshez. Matematikai valószínűség számítással az is kimutatható, ha már legalább ketten együttműködnek, a hibázás lehetősége drasztikusan csökken. Nem felejtkezve meg arról a fenoménról sem, hogy az aktív diszkusszió segít a kérdéses témák elmélyítésében, jobb a memorizálásához is.
Nagyon sokat segítenek a tanulásnál a személyes élmények, amelyek az adott, konkrét témához kapcsolódnak. Ha tisztázzák azokat a szabályokat, amelyek a viselkedést meghatározzák a hallgatók számára ezek világosan, és könnyebben megjegyezhetők. Ha az oktatás figyelembe veszi a jelöltek különböző felkészültségét, felfogóképességét, a tudás átadása optimális lesz. Tehát, a gyakorlati oktatást óriási mértékben segíti a präsenz elméleti képzés, amit egyébként a kutatásokban megkérdezett autósiskolák többsége megerősít.
Nézzük ez után a tudományos hátteret!
Az érzelmek és a tanultak feldolgozásának mélysége már több mit 50 éve ismert a tanulás és emlékezéspszichológia számára. Jelesül, az információk feldolgozásának mélysége befolyásolja az infók tárolását. Minél mélyebb az információk feldolgozása, annál jobban megmarad az emlékezetben. Ez a folyamat az agy tárolási rendszerével van kapcsolatban: amikor az agy információkat dolgoz fel, impulzusokat küld az idegvezetékeken és szinapszisokon keresztül neurontól neuronig. Ezeken át gyorsul az idegvezetés sebessége és a szinapszisok is erösödnek. Ez a neuro-biológikus korrelació, ami a tanulási folyamat során mindig felmerül.
A Präsenz oktatás során nemcsak a feldolgozás mélysége, hanem az érzelmek is fontos szerepet játszanak a memorizálásban. A kíváncsiság, a csalódás, a frusztráció, az öröm, e.t.c gondoskodnak az effektív részvételről. A személyes élmények a balesetekről, a majdnem balesetek, a veszélyes szituációkról való értekezés a tanulókban a realitás érzetét kelti és hosszan tartó benyomást kelt. Az élénk szociális együttlétet folyamatosan emóciók kísérik. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek pozitívan segítik a tanultak megjegyzését. Akik azonban egyedül tanulnak, azoknál az érzelmek szerepe lecsökken, így a memorizálandó anyag is kevéssé mélyül el.
A tudósok elektronikus berendezésekkel (EKG, Herzfrekvenc-elemző stb) vizsgálták, majd összehasonlították az online-tanulókat és a präsenz-oktatáson résztvevőket.
Az elemzés eredményét így foglalták össze: a präsenz-oktatáson résztvevők kognitív aktivitása, szóval a figyelem és a szellemi erőfeszítés, kimutathatóan magasabb volt, mint az online-tanulóknál.
A kérdőíves kitöltésénél ugyanezt tapasztalták: az otthon tanulók rosszabb eredményt értek el.
A kimutatott funkcionális hátrány pedig könnyen balesethez vezethet- pl. egy bonyolultabb kereszteződésnél gyorsan kell dönteni, - ki haladhat először át a kereszteződésen? - ugyanis a stressz megakadályozza az ide vonatkozó tanult anyag gördülékeny „lehívását”, - ha az nem volt elég „mélyen” feldolgozva.
A komputer melletti tanulás nemcsak csekélyebb teljesítményt eredményez a memorizálásban, hanem visszafogott reakciót is okoz az adott, élő szituációban.
A tantermi tanulás során a személyes kapcsolat a tanárral ugyancsak fontos elem, nagy szerepet játszik. Az lenne itt az optimális megoldás, ha minden tanuló így gondolkozna: „Ahogy a tanárom viselkedik, szeretnék én is ugyanolyan „cool” módon reagálni a kritikus szituációkban, olyan udvarias és felelősség-tudatos magatartással kezelni a közlekedés többi résztvevőjét.”
Ez a tanárral való azonosulás lenne az egyik legfontosabb célja a tantermi kiképzésnek. E tevékenység Alfája és Omegája a Dialógus, tanár és hallgató között. A tanár az egyetemen is állandóan kérdezi a hallgatókat, hiszen ezzel lehet a legjobban ébren tartani a figyelmet.
Platon azt mondta; „kérdésekkel rá lehet vezetni mindenkit az igazságra!” (Na persze jól is kell kérdezni).
A Dialógus eredménye, hogy a megismert anyag mélyebben beépül a memóriánkba. A tanulók közötti diszkussziók segítik a tananyag elmélyítését.
Az amerikai SCIENCE szakfolyóirat közölte az alábbi statisztikát, amelyből csak egy-egy részt kiragadva ismertetek: 2012-ben az USA, Birmingham, Alabama államokban 15 ezer tanuló a 4-ik 5-ik osztályban abbahagyta a tanulást, mert a laptoppal nagyon rossz eredmény értek el. 2014-ben ugyancsak az USA, North Carolina városában, az 5-8 osztályban az Internet miatt romlott a teljesítmény. Ezen kívül megnőtt a különbség a tanulmányi eredményben a szegények és gazdagok között is. 2010-ben Romaniában 35 ezer gyerek kapott laptopot, a hátrányos helyzetű gyerekek között romlott a teljesítmény. A leginkább meglepő tapasztalat, hogy 2017-ben a Katonai-Akadémia Westpoint, USA 726 College (itt kezdők 20 évesek voltak és ez véletlenszerű felmérés), iskolában a Tablet és a Laptop 20 %-kal csökkentette a tanulás eredményeit.
A kutatási eredmények azt is mutatják, a csoport diszkusszió akkor is nagy segítséget jelent, ha a kérdésfeltevés után a csoportból még senki sem tudja a megoldást. Nyilvánvaló, hogy csak a präsenz-oktatás során lehetséges a diszkusszió, az érzelmi kötödés elérése, a figyelem fokozott fenntartása.
A pozitív feedback csak a személyes beszélgetés során lehetséges. A tanulóknak pedig nagyon is szükségük van a visszacsatolásra.
A személyes beszélgetés során lehetséges a tanulók motiválása is.
Ugyancsak a Scientific American c. szaklapban jelent meg: „A tanulók komputer nélkül jobbak, mint azt birtokló társaik“
A Corona Pandemia miatt a helyzet drámaian romlott az egész világban. Egyre rosszabbak lettek az eredmények: a tanulási idő egyharmadában szörfölnek az otthon tanulók.
A PISA féle tanulmányok is ezt a riasztó jelenséget támasztják alá. A 15 éves tanulók esetében, - több mit 50 országban, 10 év folyamatos elemzése után - megállapították, hogy egyértelmű összefüggés található az iskolai digitalizáció és a romló teljesítmény között. Az ország minél többet költött a digitalizációra, annál rosszabbak lettek az eredmények.
Ausztrália 2008-ban 2,4 milliárd Dollárt költött kompjuterekre, WLAN-ra, - erre az iskolákban a tanulók teljesítménye drámaian romlott. 2016-ban a rossz eredményekre való tekintettel a digitalizálást megszüntették. Londonban kipróbálták: ha elvették az okos-telefonokat az iskolákban, javult a teljesítmény, ha visszaadták romlott (130 ezer tanulóval 90 iskolában végezték ezt a kísérletet)
Az ismert amerikai katonai Akadémiáról, akik a West-Point-ban végeztek, a magas motiváltságú hallgatókat vizsgálták - 726 hallgató, 17 %-a nő, átlagéletkor 20 év. Itt azokban az osztályokban, ahol nem használhattak kompjutert az eredmény messze jobb volt, mint a komjputereseké. Ez a tanulmány azt mutatja, hogy a kompjuter még a magas motivációjú hallgatókat is visszafoghatja a tanulásban.
Egy következő tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy az autósiskolák tanulóinál is hasonló jelenséggel lehet találkozni. Laptoppal romlik a teljesítmény, akárhol is a világban. Sőt még a Silicon Valley (a digitalizáció szülőotthona) egyetemi hallgatóinak 85 %-a is inkább könyvet olvas, mert azt mondják: „a nyomtatott szöveget könnyebben memorizálják“.
(Csak megjegyzés, mint érdekesség: a „Silicon Valley” (szilícium völgy) hihetetlen karrierje egy régi garázsból indult ki: itt kezdték fejleszteni a HP Apple és Google Hardware és Software rendszereit. Jártam ott, a garázs San Franciscóban a Stanford Egyetem mellett található.
Egyébként más tanulmányok is mutatják, hogy a szövegmegértést jobban segíti a könyvolvasás, mint a képernyő.
Kétségtelen tény, hogy pl. az USA államaiban a Corona-Pandemia mélyreható nyomokat hagyott maga után, az online oktatás hátrányaival is. De világszerte is, az iskolákból 1,6 milliárd tanuló került az „otthoni oktatásba“. Ez volt a világ legnagyobb népességű „felmérése” ami megmutatta mit jelent az iskola kiesése, és mit tud az online?
Nemrég Németországban Ludger Wößmann, az Oktatás- Gazdasági Intézet vezetője - Ludwig-Maximilians-Universität München - kiszámolta a gazdasági vesztességet, amit az oktatás visszaesése okozott és okozni fog 2100-ig, - amig a mostani generáció várhatóan élni fog. Csak Németországban 3300 milliárd € kárt okozott. Az UNICEF világszerte 17 ezer miliárd $-ra becsüli a károkat. Szóval a probléma az volt, hogy a gyerekek csaknem semmit sem tanultak.
Végül foglaljuk össze az eddigieket:
Melyik autósiskola a jobb, az online vagy a hagyományos?
A tantermi oktatás előnyei:
A személyes kapcsolat a tanárral.
Kapcsolat, diszkusszió a többi hallgatóval.
A tanfolyam során állandó visszacsatolás.
A tanulás intenzív, a memorizálás optimális.
A hallottak mélyebben rögződnek a memóriában.
Az online oktatás előnyei:
Otthon-tanulás
Nincs utazási költség, idővesztesség
Fexibilis, a tanuló bármikor tanulhat.
Az eredményesség:
Egy francia tanulmány 2017-ben megdöbbentő számokat hozott ki: összehasonlították a tradicionális és az online oktatás tanulóinak eredményeit. A hagyományos oktatásban résztvevők 57 % a ment át a vizsgán, az otthon tanulóknak pedig 30 %-a.
Itt azonban az értékelésnél figyelembe vették a Corona vírus okozta szükséghelyzetet és az online oktatás kétségtelenül praktikus előnyeit. És ebből vonták le az alábbi következtetést: a hagyományos oktatást kell továbbra is fenntartani, kiegészítve az otthoni online tanulás lehetőségével.
Legutóbb pedig Baden Württembergben született meg a döntés!
Ez év január elsejétől újra kötelező a tantermi oktatás, csak kivételes esetekben és időlegesen kaphatnak az autósiskolák online-oktatásra engedélyt.
Arra még nincs adat, hogy balesetek számának növekedésében milyen szerepet játszott az „otthon tanulás”.
Az iskolákban viszont az elméleti tantermi oktatás hiánya azt eredményezte, hogy a jelöltek gyakorlati oktatását legalább 5 órával kellett meghosszabbítani, ami értelemszerűen drágábbá is tette a kiképzést.
De itt a megkérdezett tanulók is szkeptikusan tekintenek az online-oktatásra. Több mint a fele a hallgatóknak a Präzenz oktatás mellett szavazott. A többségük pedig úgy tartja, hogy érdemes a képzést az e-learningel is kiegészíteni. Közülük csak 11 % szeretné a tisztán digitális képzést.
Érdekes a diákok argumentációja: a tantermi oktatatás legfontosabb előnyének tartják a tanárral való kommunikációt. A felmerült kérdéseket így folyamatosan meg lehet beszélni, a tanár pedig korrigálhatja a hamis elképzeléseket. 70 %-uk úgy gondolja, hogy a helyes közlekedési magatartásra való nevelést csak az élő oktatás tudja biztosítani. A digitális oktatás nem képes azt a minőséget biztosítani a gyakorlati oktatáshoz, mint a professzionális tantermi oktatás.
„Az elméleti tananyagnak harmonikusan kell kapcsolódnia a gyakorlati oktatáshoz.” jelentette ki Jürgen Kopp a Német Gépjárműoktatók Szövetségének elnöke. Bajorországban pedig már az elmúlt év végén kötelezővé tették a tantermi oktatást az autósiskolákban, de kiegészítésként lehet online módszer is.
Dr. Gáti György
Irodalom
https://www.deutschlandfunk.de/vor-125-jahren-in-paris-einfuehrung-der-weltweit-ersten-100.html
https://www.fahrschule-rausch.de/service/theoretische-ausbildung.html#:~:text=Online-
Theorieunterricht,noch%20in%20Präsenzform%20gehalten%20werden.
https://www.welt.de/wirtschaft/article239180733/Fahrschulen-gegen-digitalen-Unterricht.html
