Betöltöttem már a 77-ik évemet, 55 oktatási év van mögöttem. Ez persze nem érdem, hanem a valóság. Ezt is csak azért mondom, mert én mindig örömmel és lelkesedéssel végeztem a munkámat. Egészen addig, amíg nem jött az NKH. Amikor a szakmai irányítást még a Közlekedési Főfelügyelet végezte, évente legalább egyszer felkeresték a Megyei Felügyeleteket, találkoztunk velük, legalább megoszthattuk gondjainkat, problémáinkat egymással. Amióta NKH van, sajnos ez megszűnt, de egy halom olyan intézkedést zúdítottak a nyakunkba, amelyek csak bosszúságot generáltak, a szakma színvonalát nem segítették elő.
Említem példaként az adminisztrációt, az azonosítókat. Most vizsgáztam sikeresen mint oktató és iskolavezető is, de ha valaki megkérne, hogy soroljam fel ezeket az azonosítókat, nagyon zavarba jönnék. Szerintem azok sem tudnák ezeket felsorolni, akik kitalálták ezt.
Vagy a másik. Az 580 km, ami 29 órában nem teljesíthető, legalábbis itt Miskolcon biztosan nem. Itt az a helyzet, hogy a városi forgalomban - a nagyon hosszú fázisidők, lassú lámpaváltások miatt - az 50 perc
A hatóság részéről kilométerek meghatározása akkor lett volna korrekt dolog, ha legalább 10 órával megemelték volna a kötelező óraszámot is. Ezt a gondot most az oktatók többsége különböző trükkel oldja meg, holott ennek éppen az lenne a jelentősége, hogy minél többet legyünk a forgalomban.
És akkor van még az, hogy kilenc parkolási vizsgafeladatot kell gyakoroltatni. Természetesen egyetértek a kollégák véleményével. A parkolásokkal eltöltött idő ugyan tanuló függő, de teljesen igazuk van abban, hogy a forgalmi vizsgán nem kellene négy feladatot is követelni. Megítélésem szerint elegendő lenne egy előre, és egy hátrameneti feladat. Legyen ez valóban életszerű, ne erőltessék a jobbra előre két kocsi közé végrehajtást. A kezdő vezető biztos nem a legnehezebb helyeket fogja majd megkeresni, azokat inkább messzire elkerüli.
Voltak nekem már olyan nagydarab tanulóim is, akikkel a hátrameneti feladatokat nem is tudtam megtanítani, mert nem is tudtak fordulni!
Megjegyzem: van nekem egy 1977-ben megjelent, a gépkocsivezetés pszihológiai kérdéseiről szóló Dr. Réti László: Ember-Jármű-Út című könyvem, amiből tanulságképpen röviden idézek. Nem is szó szerint, de pontosan adva a lényeget.
- A vezetéstechnikai képességek széles skálán szóródnak és nincs két olyan ember, aki ezekkel a képességekkel egyenlő mértékben rendelkezne. Vannak ügyes és ügyetlen gépjárművezető jelöltek. Lehet valaki ügyetlen, de nem alkalmatlan. Van olyan vezető is, aki a közlekedési szabályokkal tisztában van, óvatosan és szabályszerűen oldja meg a forgalmi feladatokat, de bizonyos technikai feladatokat nem tud megoldani. Az ilyen vezető lehet ügyetlen, de nem alkalmatlan. - Talán e sorok alapján is, a hatóság átgondolhatná a fogalmi vizsga parkolási követelményeit.
Végezetül kérdezem, hol vannak most az érdekképviseletek?
A kérdés pedig nem a szerkesztő únak szól, mert tudom, évek óta keresi őket. Sehol sincsenek!
Kovács József
