1. Melyek a biztonságos közúti viselkedést befolyásoló képességek, illetve személyiségjegyek? Rendezd két csoportba a megadottakat! Számokkal válaszolj!
6. felelősségtudat; 7. helyzetfelismerés (észlelés gyorsasága); 8. stressz- és monotóniatűrés;
9. kockázatkeresés és kockázatvállalás (annak hajlandósága)
Képességek: 1, 2, 4, 7, 8; Személyiségjegyek: 3, 5, 6, 9
A képesség olyan belső lehetőség és potenciál, ami adottságból fejlődik, és alkalmassá teszi az egyént különféle cselekvésekre, feladatok ellátására vagy teljesítmények kialakítására. Aktivitást biztosít az illetőnek: képes valamit csinálni. Tanulással, valamint gyakorlással fejlődik. Pár típusa: 1. kognitív (gondolkodás, figyelem, memória); 2. fizikai (gyorsaság, mozgáskoordináció); 3. szociális (kapcsolatteremtés, kommunikáció).
A személyiségjegyek pedig az egyénre jellemző olyan tulajdonságok, melyek legjobban kifejezik az illetőt. Vannak általános és egyedi jellemvonások. Ezek lehetnek pozitívak, amiket kedvezően értékelünk. A negatív tulajdonságok hátrányosak az egyén, illetve a közösség számára. A semleges jegyek pedig helyzettől függően eltérően értékelhetők.
A közlekedésben – közösségi társasjáték lévén – a pozitív, másokhoz való viszonyokat meghatározó (empatikus, udvarias, előzékeny, óvatos), esetleg semleges – ún. szürke – jegyek segítik a biztonságos célba érést. A negatív jegyek a baleseti kockázatot fokozzák, pl. agresszív, figyelmetlen, kiszámíthatatlan, önző, egocentrikus.
2. Mely manőverezési feladatok teljesítésénél szerepel – az alábbi módon – a korszerű vezetéstámogató rendszerek használatának engedélyezése a B kategóriás Tantervi és Vizsgakövetelményekben?
a) Minden manőverezési feladatnál.
b) A várakozási feladatoknál.
c) A jobbra hátra merőleges parkolásnál, a párhuzamos előre és hátra parkolásoknál és a megfordulási feladatoknál.
3. Előre nem látható forgalmi torlódás miatt nem tudja valaki elhagyni a nagy kereszteződést, amibe szabályosan hajtott be a zöld fényjelzés ideje alatt. A lámpaváltás pedig már engedi a keresztező forgalmat. Az onnan érkező dudálva elindul. Ki a szabályszegő?
a) A csomópontban maradt vezető.
b) Mindkét közlekedő: a bent ragadt és keresztben elinduló sofőr egyaránt.
c) A később, keresztforgalomként elinduló, hangjelzést adó közlekedő.
d) Egyik partner sem hibás a helyzet kialakulásáért, ez vis major helyzet.
Helyes a c) válasz. (https://www.tanulovezeto.eu/node/1579)
Amikor előre nem látható, hogy torlódás fog létrejönni, akkor a zöld fényjelzés időtartama alatt a kereszteződésbe behaladó járművezető nem szabályszegő. A közben bekövetkező lámpaváltáskor a keresztező forgalom nem kezdheti meg az oda történő behaladást. Az ilyenkor elinduló, netán hangjelzést adó – türelmetlenkedő – vezető a szabálytalan.
4. Egy lámpás csomópontban műszaki hiba miatt szükségessé vált a rendőri karos forgalomirányítás. Van-e közlekedésbiztonsági előnye, ha a rendőr a lámpaváltás sorrendje szerint irányítja a forgalmat?
a) Rendőri irányításnál fokozott figyelmet kell tanúsítania a vezetőknek, ezáltal nem befolyásolja a közlekedés biztonságát a rendőr iránymeghatározási sorrendje.
b) Nincs jelentősége.
c) Igen, mert a helyismerettel rendelkezők – elsődlegesen megszokásból – a fázissorrend szerint számítanak a továbbhaladási lehetőségre.
Helyes a c) válasz. (https://www.tanulovezeto.eu/node/1580)
A rendőri karjelzésekkel – mint minden közúti jelzéssel szemben – több általános követelmény van: egyértelmű, jól értelmezhető legyen, szakszerűen kell mutatni azokat, azonos módon alkalmazzák a forgalomirányító személyek. Nekik jól kell ismerniük az adott csomópont forgalmi viszonyait, dinamikáját és a lámpaváltást is. Az ott közlekedők sokkal gördülékenyebben, kevesebb konfliktussal és figyelmetlenséggel, ezáltal nagyobb biztonsággal, elégedettséggel érnek célba. A megszokottól eltérő helyzetek mindig nagyobb figyelmi szintet, továbbá több kockázatot jelentenek.
5. Válhat-e veszélyessé egy adaptív tempomat (követési távolságot szabályozó sebességtartó berendezés) működése?
a) Nem, hiszen a berendezés mindig a fizikai paraméterek alapján számolja ki a követési távolságot.
b) Igen, mert minden elektronikai rendszernek van működési tartománya, amin belül képes üzemelni; ezt átlépve hibásan dolgozik.
c) Nem, mert az információkat felvevő szenzorok érzékelése sokkal precízebb, mint az emberi érzékszervek; ráadásul az elektronikai jel/ információfeldolgozás is sokkal gyorsabb, mint az idegrendszeré.
Helyes a b) válasz. (https://www.tanulovezeto.eu/node/1582)
Az egyes járműgyártók hasonló, vagy ugyanolyan funkciójú berendezéseket másként alakítanak ki. A rendszereket jobb fényben tüntetik fel, mint amit a valóságban képesek megoldani. Soha ne bízzunk csupán önmagában a technológiában. Az elektronikai rendszerekre hagyatkozni életveszélyes. Amikor például az adaptív tempomat „látóteréből” kimegy a követett jármű – mondjuk sávváltással –, felszabadul a hely a jármű előtt és a rendszer elkezdi gyorsítani az autót. Viszont lehet, hogy előttünk a piros lámpánál áll a sor!
6. Van-e minden esetben felelőse egy balesetnek?
a) Igen, mindig megadható legalább egy személy, aki szabályt szegett.
b) A balesetek egy része gondatlanságból jön létre, ekkor nem felelős a járművezető.
c) Nem, egy járművezető nem felelős egy baleset létrejöttéért, ha olyan körültekintően járt el, mint a gondos modell személy, és az is balesetet szenvedett volna.
d) Jogilag nem lehetséges, hogy egy balesetnek ne legyen felelőse.
Helyes a c) válasz. (https://www.tanulovezeto.eu/node/1584)
Jogi szempontból négyféle kimenetele lehet egy balesetnek. 1. Az okozó szabályszegést követett el, a vétlen fél elszenvedte. 2. Mindkét fél szabályszegése hozzájárult a balesethez: pl. tilosban előző és alárendelt útról elsőbbséget meg nem adó kikanyarodó. 3. Nem lehet megállapítani a felelősséget, pl. 2x1 sáv, záróvonal, bal külső tükrök összeérnek. 4. A résztvevők részéről nem történt szabályszegés, pl. korábban az úttestre csepegett, láthatatlan olajfolton megcsúszó jármű; vagy: sónedves úton autózó hirtelen jéghártyára fut vármegyehatárt átlépve. Nem kell számítani drasztikus minőségváltozásra, azonban előfordulhat, hogy a közútkezelő eltérő időben végzi a síkosságmentesítést. A vezető gondosan járt el: az addigi útviszonyok szerint közlekedett.
7. Lámpás csomópontnál a menetirány jobb oldalán lévő járdasziget mellett jobbra kanyarodást engedélyeznek fényjelző készülék nélkül. A jobbra fordulónak kihelyezték az „Elsőbbségadás kötelező” táblát. Meg tudjuk-e mondani, hogy a szemből balra kanyarodónak milyen formájú (kör, nyíl) a zöld fényjelzése?
a) Nem tudhatjuk teljes bizonyossággal, hogy telezöld vagy irányított (nyilas) zöld jelzésre érkezik a partner.
b) Igen, telezöld jelzésre érkezik a balra kanyarodó és az általános szabályok szerint a jobbra kis ívben, majd a balra nagy ívben közlekedő sorrendjében haladnak tovább.
c) Igen, irányított (nyilas) zöld jelzésre érkezik a balra kanyarodó, és a forgalomszabályozás felborítja az alap elsőbbségi viszonyokat: a jobbra kanyarodó ad elsőbbséget a tábla szerint a balra kanyarodó számára.
Helyes a c) válasz. (https://tanulovezeto.eu/node/1588)
A forgalomszervezés alkalmaz olyan forgalmi rendet, hogy lámpás csomópontnál járdaszigettel elválasztottan engedélyeznek jobbra kanyarodást fényjelző készülék nélkül. A szemből balra forduló, ha irányított (nyilas) zöldre kanyarodik, akkor a jobbra kis íven haladónak „Elsőbbségadás kötelező” táblát helyeznek el. Ezzel – a szabály adta – alap elsőbbséget felborítják, hiszen a nyilas zöldre kanyarodónak nem kell számítania általános elsőbbségadási kötelezettségre.
8. Több feladat egyidejű végzésekor (multitasking) hatékony(abb)-e a feladatok párhuzamos végrehajtása, mint egyesével, egymás utáni kivitelezéssel?
a) A begyakorlottságunktól függ, hogy létrejön-e teljesítményromlás, illetve növekszik-e a hibázás lehetősége, esélye.
b) Nem, nincs valódi multitasking. A nagyon hasonló feladatok esetén erős az interferencia és így sérül a sorrendiség a párhuzamos feladatok végrehajtásában.
c) Könnyedén tudunk figyelmet váltani eltérő feladatok közt (pl. vezetés – sms olvasás), nem kell az agynak átállási (puffer)idő a mentális modellek közti váltáshoz.
Helyes a b) válasz. (https://www.tanulovezeto.eu/node/1591)
A figyelem képességével bizonyos információk részleteit kiemeljük, másokat pedig háttérbe szorítunk, nem foglalkozunk velük. A figyelem terjedelme megmutatja, hogy hányféle és mennyire hangsúlyos elemet, információt képes feldolgozni az idegrendszer megközelítőleg azonos időben. (Miller-féle szám: 7±2.) A figyelemfajták csoportosítása megtehető a jellemzőihez köthetően: szelektív figyelem, tartós figyelem (vigilancia), megosztott figyelem (multitasking), váltakozó figyelem (figyelemváltás).
A multitasking képesség több feladat egyidejű végzésére. Egyszerre próbálunk figyelni több ingerre. Látszólag hatékonyabbnak tűnik a feladatok párhuzamos végrehajtása, de valójában teljesítményromlás jön létre. Nincs valódi multitasking. A figyelem ilyenkor nem fókuszált, szétoszlik az összpontosítás a feladatok között, csökken a hatékonysága, növekszik a hibázás lehetősége, esélye. Az agy valamelyest képes a figyelem átirányítására a különböző feladatok közt, de azok összetettségétől függően csökken a hatékonyság. Ha megközelítőleg azonos, nagyon hasonló feladatokat kell menedzselni, akkor erős köztük az interferencia, sokkal nagyobb a hibázási esély. A folyamatvégzés során sérül a sorrendiség (szerialitás).
9. Melyek a kiemelt közlekedési szabálysértések?
a) Ittas vezetés, az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése, vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése.
b) Engedély nélküli vezetés, az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése, közúti közlekedésigazgatási szabályok megsértése.
c) Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése, segítségnyújtás elmulasztása, járművezetés bódult állapotban.
Helyes az a) válasz. (https://www.tanulovezeto.eu/node/1592)
Szabálysértési törvény: 2012. évi II. törvény
II. Kiemelt közlekedési szabálysértések:
Ittas vezetés [217. §] – ha nem bűncselekmény (A sofőr szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál kisebb érték van, amikor tetten érik.)
Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése [218. §]
A közúti közlekedés rendjének megzavarása [219. §]
Érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés [221. §]
Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése [222. §]
Megkülönböztető jelzést adó készülékkel kapcsolatos szabálysértés [223. §]
10. Milyen intézkedést érdemel a vezető, ha autópálya belső sávjában folyamatosan 30 km/h sebességgel halad?
a) A közúti veszélyeztetés bűncselekményét követi el, be kell vonni a vezetői engedélyét.
b) A közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértést követi el, pénzbírsággal sújtandó.
c) A leírt körülményekből nem lehet elbírálni.
Helyes a c) válasz. (https://www.tanulovezeto.eu/node/1593)
KRESZ 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet
„Haladás az úton 25.§ (1) Járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.” Ónos esőben akár a 30 km/h-s tempó is sok lehet.
11. Keresztforgalomként nem (jól) belátható területről érkezik a megkülönböztető jelzéseket használó jármű. A fény vagy a hangjelzése alapján azonosítható be pontosabban az érkezési iránya?
a) Egyik jelzése sem dominánsabb a másiknál észlelés szempontjából.
b) A hangjelzése alapján: mivel két különböző időpillanatban ér a füleinkhez a hanghullám, így hamar megmondható, hogy merről érkezik.
c) A fényjelzése alapján: mivel amelyik oldalról visszaverődik a kéklámpa fénye, ténylegesen abból az irányból érkezik.
Helyes a c) válasz. (https://tanulovezeto.eu/node/1594)
A nem kielégítő látási viszonyok esetén, illetve egy terület be nem láthatósága miatt – takarásnál – a visszavillanó kék fény, a tükörképek felhasználása nagy segítségünkre van. Amennyiben a jobb oldalról verődik vissza a fény épületekről, kirakatüvegről, akkor ténylegesen jobbról jön a jármű. A hangok visszaverődése is hasznos segítség lehet, de ekkor több lehet a tévedés esélye, ha visszhangzik a környék. Ez csupán egyéni megtapasztalással tudható.
12. Az Alpha-generáció tagjai felszíni információgyűjtést csinálnak. Ez a vezetés tanulásánál …
a) előny, mert jobb a megosztott figyelmük (multitasking).
b) hátrány, mert kevésbé tanulták meg (eddigi életükben) a fontossági sorrend(ek) felállítását, a priorizálást.
c) nem befolyásolja a járművezetés elsajátítását ez a jellemzőjük.
Helyes a b) válasz. (https://www.tanulovezeto.eu/node/1591)
Az autóvezetés tanulásában jelenleg a Z generációs korosztály reprezentált jellemzően, de hamarosan érkeznek a képzésbe az Alpha generáció tagjai is. Ezek a korosztályok már digitális környezetben nőttek fel, a gyorsan változó ingerekhez szoktak: rövid videók, multitasking, gamifikáció. Az információfeldolgozásuk felszínes, jellemzőjük a rövidebb figyelmi ív, a vizuális ingerek preferenciája és a magas ingeréhség. Megosztott figyelmük jobb, mint a korábbi generációké, de a felszíni információgyűjtés miatt kevésbé tanulják meg a feladatok közti priorizálást, valamint a fókuszálást. A vezetés tanulása során így nehezebben különítik el a releváns ingereket a zavaróaktól. Motiváltak, ha élményeket kapnak, önállóan tevékenykedhetnek, próbálhatnak feladatokat megoldani, továbbá a játékos tanulási helyzetekben érzik igazán jól magukat.
13. Milyen összefüggés van az elvakítás és a jármű irányítása között?
a) Elvakítás után is zavar van az akaratlagos finommozgásokban: durvább a kormánykezelés és a pedálhasználat is.
b) Elvakításkor pontosabb lesz az irányítás, mert a vezető határozottabban fogja a kormányt, így a jármű nem tér el a kívánt haladási iránytól.
c) Az elvakítás nem befolyásolja a jármű irányítását, nincs semmilyen lényegi kapcsolat köztük.
Helyes az a) válasz. (https://www.tanulovezeto.eu/node/1598)
Amikor a központi látómezőt egy lakott területen kívüli sötétségben egyszer csak hirtelen sok fény éri, s bekövetkezik a hirtelen látásromlás – mind elvakításkor, mind utána a sötéthez való hosszú alkalmazkodási idő alatt –, rögtön zavar keletkezik az akaratlagos finommozgásokban. Ez a jármű irányítására jelentős negatív befolyást gyakorol. A mozdulatok durvábbá válnak: a kormánykezelés, de még a pedálhasználat is.
14. Melyik ország indította útjára a Vision Zero – ma már multinacionális – közlekedésbiztonsági stratégiát és projektet?
a) Finnország.
b) Németország.
c) Svédország.
Helyes a c) válasz. (https://tanulovezeto.eu/node/1599)
Svéd kezdeményezéssel kialakították a Vision Zero multinacionális közlekedésbiztonsági stratégiát és projektet, amiben 2050-re nullára akarják redukálni a halálos és súlyos sérüléssel járó közlekedési baleseteket. A svédek 2030-ra akarják elérni a nulla fő baleseti halott számot. Kimagaslóan jól haladnak a hozzáállásuk révén. Magyarországon 9,5 millió főből meghal 400-500 fő közötti ember. Az utolsó harmadban vagyunk az EU-ban.
15. Egy e-rolleres milyen súlyos sérüléseket szenvedhet leggyakrabban egy balesetnél?
a) Eltörik a lábujja, kulcscsontja.
b) Koponyasérüléseket szenved, a fogait is a koponya rendellenes helyeiről kell kiműteni.
c) Lapockatörést, végtagzúzódásokat szenved.
Helyes a b) válasz. (https://tanulovezeto.eu/node/1599)
Hogyan sérül a kerékpáros, illetve az e-rolleres egy balesetnél? Különbség mutatkozik a súlyos sérülésekben: míg a kerékpárosnak eltörik pl. a lábujja, a kulcscsontja, esetleg a lapockája, addig a rolleresnél pl. a fogait kell kiműteni a fej különböző részeiből. Egy orvosi konferencián számoltak be arról, hogy amikor a roller kicsi első kereke elakad, és orra esik az illető, az olyan gyorsan történik, hogy az idegrendszernek nincs ideje a kellően gyors reakcióra: az izmok lassúak, hogy kézzel-lábbal tompítani tudjon az illető. Már 30 km/h felett sem tudja lereagálni; s koponyasérüléseket szenved.
16. Az előzni kívánó jármű vezetője meg kell győződjön a művelet megkezdése előtt számos technikai feltételről. Az egyik, hogy a szembejövő forgalmat nem zavarja. A szemből jövő akkor elsőbbséggel rendelkezik?
a) Igen, hiszen továbbhaladási joga van az előzni kívánóhoz képest.
b) Igen, méghozzá megkülönböztetett elsőbbsége van.
c) Nem, zavartalan haladáshoz van joga, ami szigorúbb feltétel (jog), mint az elsőbbségi jog.
Helyes a c) válasz.
Nagyfokú oktatási felelősség, hogy a közlekedésbe bekapcsolódók milyen mintát, kultúrát látnak, kapnak. Kötelező-e előzni? Nem! Az előzés csupán egy eltérő tempójú (tovább)haladási lehetőség. Évtizedekkel ezelőtt azt tanították (nekem is), hogy akkor előzzünk, ha gyorsabban akarunk és tudunk haladni, mint akit megelőznénk. A régi tehergépkocsik (pl. 60 km/h-val haladó Ifa) lakott területen kívül megelőzhető volt, hiszen a biztonságos kivitelezéshez megvolt az ideális sebességkülönbség a személygépkocsinkkal.
Még gázelvételre sem kényszerítheti az előzni kívánó járművezető. Valamelyest hasonlóan, mint a gyalogos elsőbbsége esetén a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen.
Elsőbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására. Azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van, az elsőbbségre kötelezett nem akadályozhatja és nem zavarhatja áthaladásában. KRESZ I. Függelék III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak b) pontja.
Zavarás: „olyan közlekedési magatartás, amellyel valaki más közlekedését megnehezíti, a közlekedés más résztvevőjét megijeszti, neki kényelmetlenséget vagy kellemetlenséget okoz, magatartásával figyelmét elvonja vagy indokolatlanul leköti.” Fülöp Ágnes – Fülöp Natasa – Major Róbert: A KRESZ értelmezése a joggyakorlatban; korábbi Útmutató szerint
17. Milyen módon teheti egyértelművé egy járműoszlopban közlekedve az első követő autós, hogy nem kíván előzni?
a) Az általános követési távolság tartásával haladva nincs egyéb teendője.
b) Normál követési távolság tartása mellett a középvonal felé húzódik, hogy kilásson az első jármű mögül, nehogy annak váratlan fékezése veszélyhelyzet kialakulásához vezessen.
c) Növelje meg az általános követési távolságot, s praktikus még valamelyest – a biztonsági határokon belül – jobbra is húzódnia.
Helyes a c) válasz.
Előfordul, hogy egész járműoszlop gyűlik fel egy kisebb sebességgel közlekedő mögött, akik szeretnék használni és kihasználni az útra engedélyezett tempót. A legnagyobb biztonságot az adja, ha az első követő jármű kezdi meg az előzést, a többi pedig vár. Nem a sorközepi, pláne nem a legutolsó autónak kell(ene) megkezdenie az egész oszlop előzését. Iszonyúan balesetveszélyes 4-8-12 járművet egyszerre előzni. Ráadásul mindegyik előzendő jármű esetén újra és újra egyesével meg kell győződni az előzés feltételeiről.
18. Milyen út(vonal)típusok vannak a Magyar Közút Zrt., mint közútkezelő kezelésében?
a) Gyorsforgalmi utak, főutak, mellékutak, kerékpárutak.
b) Gyorsforgalmi utak, főutak, mellékutak, önkormányzati utak, kerékpárutak.
c) Főutak, mellékutak, kerékpárutak.
Helyes az a) válasz.
Magyarország úthálózata 213.554 km kiterjedésű, amik a következő kategóriákba sorolhatók: gyorsforgalmi utak, főutak, mellékutak, önkormányzati utak és kerékpárutak. Az úthálózat kialakításáért, kezeléséért, fejlesztéséért a különféle közútkezelők felelősek. Közútkezelőként az MKIF (Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő) Zrt., az AKA (Alföld Koncessziós Autópálya) Zrt., a Duna Autópálya Koncessziós Zrt., a Tolna Autópálya Koncessziós Zrt,, a Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt., a Magyar közút Zrt. és a települési önkormányzatok látják el ezeket a feladatokat. A Magyar Közút üzemeltetésében van 312 km gyorsforgalmi út, 7061 km főút, 22942 km mellékút és 1162 km kerékpárút. Összesen 31477 km úthálózat.
19. Milyen mennyiségekkel írják le a kinematikában a közlekedési balesetek összetett mozgásfolyamatait?
a) Befutott út, eltelt idő, sebesség, hőmérséklet.
b) Mozgási energia, gyorsulás, nyomás.
c) Sebesség, gyorsulás/ lassulás, eltelt idő, megtett út.
Helyes a c) válasz. (https://tanulovezeto.eu/node/1599)
A közlekedési balesetek folyamán összetett mechanikai folyamatok játszódnak le. A mozgások leírásával a kinematika foglalkozik, melynek fő fizikai mennyiségei: a sebesség, a gyorsulás/ lassulás (negatív gyorsulás), az eltelt idő és a befutott/ megtett út.
Egy baleset fontos kérdései: Hogyan tud lassulni egy jármű? Milyen távolságon/ rövid úton tud megállni? Mekkora lesz a jármű sebessége adott út megtétele után, illetve adott idő elteltével? Mennyi idő alatt tud a jármű sebessége megváltozni (csökkenni/ növekedni v1-ről v2-re)? Mekkora volt a jármű sebessége a fékezés megkezdésekor, illetve mekkora tempóról lehetett volna megállítani a járművet adott távolságon (belül)? Tehát a fékezési folyamat a lényeg; azzal van problémája a járművezetőknek.
20. Mit jelent, hogy az oktató egyik fő feladata a „fókuszmenedzsment” tanítása?
a) Meg kell tanítani a tanulónak a tartós figyelem (vigilancia) hosszának növelését.
b) Meg kell tanítani a tanulónak a figyelmét irányítani: mit engedjen be a figyelmébe, és mit zárjon ki.
c) Meg kell tanítani a tanulónak az intenzív fókuszálást szűkebb ingerkörre.
Helyes a b) válasz. (https://www.tanulovezeto.eu/node/1591)
A járművezető-képzés során az oktatónak nagyon fontos szerepe van a tudatos figyelemfókusz váltásának segítésében. A különböző, kezdetben csak elsődleges, aztán később a másodlagos információkra történő figyelemfelhívással irányítja az oktató a tanuló információfelvételét, tekintetét, gondolkodását. Ezzel segíti a prioritás és a sorrendiség meghatározásában, valamint a mentális modell kialakításában.
